Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-23 / 252. szám
j^lÉPlAP 1989. OKTÓBER 23. A föld körül forgott a szó Kisgazda-nagygyűlés Jászberényben Kisgazdapárti nagygyűlés volt szombaton délután Jászberényben, a Déryné Művelődési Központ nagytermében. A megyei rendezvény házigazdái nem titkolt elégedetlenséggel állapították meg, hogy a fél háznál népesebb közönségre számítottak. Az előadások után azonban három óra múlva úgy kellett véget vetni a hozzászólásoknak, véleményeknek, hogy a Déryné utcai pártházban rendezett birkavacsorára jusson idő. Szigeti István megnyitója után a Himnuszt énekelték el a jelenlévők. Azután Prepeliczay István, a Független Kisgazda-. Földmunkás- és Polgári Párt főtitkára a párt legfontosabb jellemzőiről beszélt. A Kisgazdapárt mindig is nemzeti párt volt, mondta, nemzetben gondolkodott, amibe beleértette a határokon kívül rekedt, vagy távolra került magyarokat is. Olyan politikát kínál most, amely vonzó lehet a kivándorlóknak, emigránsoknak, és szeretne olyan feltételeket teremteni, hogy azok itthon is megtalálhassák boldogulásukat. Másik alapvető jellemző a valláserkölcs szerinti politizálás. Szokás a fiatalságot elítélni, de mi mást lehetne tőlük várni, amikor nem kaptak vallásos nevelést — vélekedett a főtitkár. A 40 év egyik legnagyobb bűnéül rótta fel a családellenes politikát. amelyik munkába kényszerítette az anyákat és fogalommá váltak a kulcsos gyerekek, s hajnalban felvert csecsemők. Folytonos a mostanában felújított Kisgazdapárt politikája abban is, hogy jelenleg is az egyéni szorgalmon alapuló, magánvállalkozást támogatja. Nem akarják nadrágszíjparcellákra felaprózni a mezőgazdasági nagyüzemek tábláit, de szorgalmazzák a közvetlenebb tulajdonosi forma kialakulását. Céljaikat parlamentáris úton kívánják elérni és ezért kötötték meg az MSZMP- vel is azt a kompromisszumot, amelyet néhány ellenzéki párt elítél, de amely nélkülözhetetlen volt a további békés demokratizálódáshoz. A kormány és a parlament döntései már igazolták a várakozásukat. Kiss Zoltán Sándor, a Független Ifjúság elnöke a Kisgazdapárt ifjúsági szervezetéről beszélt. Szervezeteik köztiszteletet érdemlő személyek sírhelyeinek, és más elhanyagolt sírkerteknek a gondozását vállalták, és szeretnék a néphagyományoknak. a népviseletnek a rangját visszaállítani. Dr. Mizsei Béla, a párt politikai bizottságának tagja hangsúlyozta a feldolgozóipar fontosságát, mely megalapozhatja a korszerű paraszti életformát. Molnár István, a jászberényi szervezet ügyvezető elnöke, megköszönte a városi tanács együttműködési készségét, támogatását, és más hozzászólókkal együtt a közös gondok miatt nemzeti összefogásra buzdított. Hatalmi visszaélések, elorozott családi örökségek, összedöntött tanyák miatti keserű emberi sorsok villantak fel a hozzászólásokban. Szóba került dr. Habsburg Ottó, köztársasági elnökké jelölésének körülménye, egy úgynevezett gazdábank szervezésének előkészületei, a hangyamozgalom feltámasztása, az üres téeszistállók és a magas húsárak... Az évtizedekig elfolytott indulat néha már kiabálásba csapott, de a hangulat mindvégig megmaradt azért a megbékülés, az összefogás mellett. A jelenlévőket leginkább a földkérdés foglalkoztatta, főleg a téeszbe bevitt föld értéke és az érte kapott pénzösszeg jelentéktelensége. Volt, aki a nagyüzemekért szólt. Megnyugtatták, hogy a párt átfogó mezőgazdasági programja nem számolja fel a jó nagyüzemeket, de számol a farmergazdasággal és a néhány holdon gazdálkodó paraszttal is. (LP) Valós diákönkormányzatot! A Kemény Gábor Iskolaszövetség tanácskozása Szolnokon Szombaton tartotta a Kemény Gábor Iskolaszövetség diákönkormányzattal kapcsolatos szakmai tanácskozását Szolnokon, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. A szövetséghez egyre több iskola tartozik, sokan pedig fontolgatják csatlakozásukat. A zsúfolásig megtelt tanácskozóteremben szokatlanul lelkes pedagógusok ülték körül az asztalokat. Nem egy-egy tantárgy szakmai, módszertani kérdései voltak terítéken, hanem az. hogy tanárnak, diáknak és szülőnek egyaránt, közösen kell az iskolát demokratikussá formálniuk. Mindezt oly módon, hogy ne alakuljon, ne alakulhasson ki közöttük a régi hierarchia. Az első napirendi program Gáspár László előadása volt a diákönkormányzatról. A Kemény Gábor Iskolaszövetség a szentlőrinci iskola kísérletét szándékozza átvenni, továbbfejleszteni. Arról volt szó, hogy a pedagógus hogyan motiválja, orientálja a tanulókat az önszerveződésre, hogyan alakuljon ki, jöjjön létre a tanulók saját akaratából működőképes önkormányzati szervük. Az előadó felvázolta a diákönkormányzati típusok történelmileg kialakult formáit. Az első, a porosz típus szerint a diákönkormányzat a pedagógus meghosszabbított keze, ez tulajdonképpen leplezett direkt irányítást jelent. A második az átruházott hatáskörök típusa, mely — tanár tényleges irányítását megtartva — koncként a diákoknak vet néhány döntési jogot, főleg kényes és hálátlan kérdésben. A harmadik teljes autonómiát ad a tanulóknak, ez ugyan nagyon tetszetős forma, de végeredménye az, hogy a gyermekeket teljesen magukra hagyja. Gáspár Sándor szerint a járható út a negyedik, a közös kormányzás eszméje, mely a diákoknak a lehető legnagyobb relatív autonómiát ad, a tanár csak akkor léphet be, ha nélkülözhetetlen a folyamatban. A pedagógus orientáló szerepéről nem lehet lemondani, de biztosítani kell azt, hogy a diákoknak döntési lehetőségük legyen arra, hogy miről döntsenek. A továbbiakban arról volt szó, hogy milyen legyen a viszonya a diákönkormányzatnak a diákmozgalmakhoz, az iskolán belüli szerveződésekhez. Nem járható út ez, hogy mindenféle diákszervezetet ki kell iktatni az iskolából, de az sem, hogy bár az oktatási törvény deklarálja az önszerveződést, a gyakorlatban a jogokat az úttörőtanács gyakorolja. A Hazafias Népfront községi bizottságának kezdeményezésére valamennyi tanácstag visszahívása ügyében szavaztak szombaton Tiszaiig lakosai. Illetve csak azok, akik vették maguknak a fáradtságot, mert a választópolgároknak mindössze 63,4 százaléka járult az urnákhoz. A nyolc községi tanácstag között volt olyan, aki magáénak tudhatta az érvényes szavazatok kilencvenöt százalékát, de a legkevesebb szavazatot kapott mögé is felsorakozott a szavazók ötvenkét százaléka, így aztán a késő esti órákban a választási elnökség nem tehetett mást, mint kihirdette az alig nyolc-tíz érdeklődő előtt: Tiszaug tanácsa változatlan összetételben folytatja munkáját. A szavazás puszta tényén túl nem történt tehát semmi. Lehet mondani: sok hűhó semmiért. Azonban, ha jobban beleéljük magunkat a tiszaugi helyzetbe, ha figyelembe vesszük az előzményeket, s a változtatásra a helyi tanács szerint is megérett változatlan helyzetet, akkor mégsem volt eredménytelen, csak látszólag ez a választási procedúra. A községi népfront bizottság ugyanis azért kezdeményezte a tanácstagok visszahívását, mert a testület — főleg annak végrehajtó bizottsági — ülésein sok volt a személyes indulatoktól fűtött, a közösségi érdekeket háttérbe szorító vita, s amellett a nyolc tanácstag közül öt alkotta és pillanatnyilag is alkotja a végrehajtó biA programban még Germánné Vastag Györgyi tájékoztatója szerepelt a Magyar Úttörők Szövetségének terveiről, Lórád Ferenc előadása a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma tevékenységéről, végül a résztvevő iskolák bemutatkozása. B. zottságot. így aztán a tanács ellenőrző tevékenysége eleve nem érvényesülhet a végrehajtó bizottság felett. Elsősorban ez rejlik a tanácstagok visszahívására tett javaslat mögött, ami feltehetően elgondolkodtatja őket, rádöbbenti arra, hogy nem egyéni elképzeléseik mindenáron való érvényesítése a feladatuk, hanem a község szolgálata. Ami pedig a tanács ellenőrző szerepét illeti: csak a választókörzetek számainak növelésével, tehát a tanácstagok számának gyarapításával biztosítható ez. Erre egyébként a helyi végrehajtó bizottság is javaslatot tett. Döntésre a megyei tanács hivatott. Ennyit Tiszaugról. S talán még arról néhány szót, ami túl mutat a falu határain. Meglepően sokan maradtak távol a szavazástól, pedig a közelmúltban, amikor arról volt helyi népszavazás, hogy átkerüljenek-e Bács megyéhez, megmozdult az egész falu, s több tucat ember várta az eredmény kihirdetését. Nem lehet tehát közömbösséggel vádolni a tiszaugi választópolgárokat. Inkább arról van szó, hogy a tanácstagi választások előtt néhány hónappal nem látták értelmét valamennyi tanácstag leváltásának. S ami nem szükségszerű, ami jelentősen nem befolyásolja a jövőt, az iránt egyre kevésbé lehet felkelteni az emberek érdeklődését, legyen szó a tiszaugi választásról, vagy bármi egyébről. S így van ez jól. S. B. Sok hahó tényleg semmiért? Jegyzetek a tiszaugi szavazásról űz MDF sokszínű, de egységes szervezet (Folytatás az 1. oldalról) en nincs nagy különbség Pozsgay Imre és saját véleménye között a békés átmenet megítéléséről, annak véghezviteléről. A parlamenti választásokat záros határidőn belül meg kellene tartani ahhoz, hogy az országnak legitim parlamentje és kormánya legyen. A helyhatósági választásokra pedig már a következő évben sort kellene keríteni az önkormányzatok legitimitásáért. Az MDF programját, megválasztása esetén, mint köztársasági elnök is vállalná, mert megítélése szerint ez az egész ország érdekét szolgálja. Szólt arról — s ebiben Kiss Gy. Csaba, az MDF egyik szóvivője is megerősítette —, hogy a tömegtájékoztatási eszközök a korábbiakban az MDF-et nem erejének, súlyának és jelentőségének megfelelően mutatták be, így természetszerűleg hátrányban van Pozsgay Imrével szemben. Ezzel összefüggésben a szóvivő kifejezte meggyőződését, hogy a nemzeti tájékoztatási intézményeket depolitizálni kellene. Für Lajos egy további kérdésre válaszolva elmondta: a koalíciós kormány összetétele a választások eredményétől függ. Amennyiben az MSZP jelentős tényezőként szerepel a választásokon, úgy nincs akadálya annak, hogy partner legyen a kormányban. Vállalná-e a miniszterelnöki tisztet, ha Pozsgay lenne a köztársasági elnök? — szólt a következő kérdés. Für Lajos szerint erről a választópolgároknak, illetve az MDF elnökségének kell döntenie. Az elnökjelöltet kérdezték azon kvalitásairól is, amelyek személyét alkalmassá teszik erre a posztra. A kérdezett érzékelhető zavarában a tisztességet, a szorgalmat jelölte meg erényeként, amit a szóvivő azzal egészített ki, hogy szerinte Für Lajost a szívósság jellemzi, ő a magyar tehetség példaképe, alkalmasságát életútjának hitelessége bizonyítja. * * * Az országos gyűlés zárónapján elfogadták az MDF alapszabályának módosítását. A módosított alapszabály messzemenően alkalmazkodik az egyesülési jogról szóló törvényben és a párttörvényben rögzített előírásokhoz. Ennek értelmében az MDF pártszerűen működő társadalmi szervezet. A jelentős módosítások közé tartozik, hogy az MDF választmányát, amely a két országos gyűlés között a Magyar Demokrata Fórum politikai stratégiáját meghatározza, és ellenőrzi az elnökség munkáját, 20 fővel kiegészítik. Lényeges, hogy a választmányt ezentúl nem az országos gyűlés, hanem a tagság közvetlenül választja meg. Ez 1991. március 12- től lép érvénybe. Ekkortól a választmányba két-két tagot delegál minden megye, egy-egy tagot a budapesti kerületek, valamint a megyei jogú városok. A tagság elfogadta azt a javaslatot is, hogy az MDF újonnan megválasztott elnökének munkáját három alelnök segítse, akiket az elnökség választ meg saját kebeléből. Ugyancsak döntés született arról, hogy az elnökség munkájának segítésére tanácsadó testületet jelöl ki. Ebben nemcsak MDF-tagok dolgozhatnak. A tanácsadó testületnek döntéselőkészítő feladatai lesznek. Megerősítették, hogy az elnökök gyűlése, amelybe minden helyi szervezet delegálja vezetőjét, a továbbiakban is a helyi szervezetek közötti információáramlást segíti elő. Ennek a testületnek javaslattevő joga van, döntéseket azonban nem hozhat. A módosított alapszabályiba belekerült: amennyiben az MDF megszűnik, teljes vagyonát a Bethlen Gábor Alapítvány kapja meg. Vasárnap délelőtt üdvözölte a gyűlés résztvevőit Erhard Busek, az Osztrák Néppárt alelnöke, a tudományos és kutatási ügyek minisztere. A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése a délutáni órákban, az időközben némileg módosított mezőgazdasági, illetve gazdasági programmal általánosságában elfogadta az MDF programját. A program véglegesítő szövegezési munkálatait az MDF vezető testületéi végzik el, figyelembe véve az írásban beérkező észrevételeket, javaslatokat. * * * A tanácskozás záróakkordjaként a meghívott vendégek, a küiönoöző országrészek, MDF-közösségek gondolatait tolmácsoló küldöttek kaptak szót. Mindenekelőtt két táviratot ismertettek. Az egyiket Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke küldte a kongresszus résztvevoinez, sok sikert kívánva a nép, a nemzeti megértés, a demokrácia és az összefogás érdekében végzett munkájukhoz. A másik távirat a Magyar újságírók Országos Szövetségének elnökségétől érkezett. Az üzenet nangoztatta: a MUOSZ továbbra is számít az MDF véleményére, együttműködésére a sajtóesélyegyenlőség megteremtésében, a sajtómonopóliumok felszámolásában. Hosszan tartó, dörgő taps köszöntötte az NDK-beli új Fórum küldöttének felszólalását. Michael Göbel — aki öttagú delegáció tagjaként érkezett Magyarországra — a közelmúltban létrejött szervezet jókívánságait tolmácsolta a Magyar Demokrata Fórum tanácskozásának. Tirts Tamás, a Fidesz választmányának tagja politikai szövetségesként köszöntötte az MDF kongresszusát. Hangoztatta, hogy az eddigi gyümölcsöző politikai szövetségre alapozva — különös tekintettel a közelgő választási harcra — fenn kell tartani az ellenzék egységét, félre kell tenni a pillanatnyi belső ellentéteket, s le kell mondani arról a sérelmi politizálásról, amely a háromoldalú tárgyalások aláírása körül bontakozott ki. Csengey Dénes, az MDF elnökségének tagja felszólalásában egy „nemzeti közép” érdekeinek szolgálata mellett foglalt állást. Rámutatott, hogy az MDF politikai nézetei e tekintetben például eltérnek a tiszta liberalizmust hirdető SZDSZ eszmerendszerétől. Az MDF értékelése szerint a tiszta liberalizmus érvényesítése a gazdaságban azzal a veszélylyel fenyegetne, hogy éppen abból a rétegből válna a tulajdon túlnyomó többségével rendelkező nagypolgárság amely korábban a munkásosztály élcsapatának eszméje alapján gyakorolta hatalmát. Ugyanakkor ez a folyamat több millió kisember nyomorához vezethetne. Az MDF olyan ellenőrzött reprivatizáció mellett kötelezi el magát, amely alapot teremt az önálló, autonómiával rendelkező vállalkozóknak szabad társulások, szövetkezések kialakítására. Csengey Dénes érintette azt a kínos helyzetet is, amely az SZDSZ aláírásgyűjtő kampánya nyomán alakult ki. Utalt arra, hogy az akció miatt lehetetlen helyzetbe került az Országgyűlés. Ha figyelmen kívül hagyja a népszavazás kiírását követelő indítványt, akkor legitimitását kérdőjelezi meg. Ha kiírja a népszavazást és elhalasztja a köztársaságielnök-választást, akkor felborulhat a politikai egyeztető tárgyalások menetrendje. Ha viszont mindkét folyamatnak egyidejűleg zöld utat biztosít, akkor a köztársasági elnöki poszt komolyságát kérdőjelezi meg. A „kelepcéből” Csengey Dénes személyes véleménye szerint kiutat jelenthetne, ha az október végén összeülő parlament három hónapon belülre kiírná a választásokat. Az MDF most leköszönt ügyvezető elnöke, Bíró Zoltán a szervezet valamennyi tagjának köszönetét mondott az eddigi munkáért. Az elnökségből való távozásának okaként egy súlyos politikai kérdés eltérő megítélését említette, s mint mondta, véleményével kisebbségan maradt. Az NSZK külügymiiszterének a napokban elangzott megnyilatkozására talva kérte, hogy higgyenek soknak a politikusoknak — ozsgay Imrének, Németh iiklósnak és masaknak , kik hosszú éveken át a maiik helyén törték az utat a lagyar demokráciának. Antall József elnöki zárszaáíban hangoztatta: az orág érdeke azt diktálja, 3gy a legerősebb ellenzéki tervezet helytálljon, betölt> azt a feladatot, amelyet tmért a jelén történelme. ifejezte meggyőződését, Dgy az MDF-öen egyseg sz. a modern parlamentas párt sokszínűségével, iámára csak így elfogadha, az elnöki tisztség, mert eget élt ahhoz, hogy rminmki tudhassa róla: nem itt ■ most akar karriert iinálni. Az MDF-nék onszáds szervezetnek kelil lennie, iol a főváros és a vidék ?m szemibenáll egymással, anem egységben dolgozik. * csak belső toleranciával, különböző nézetek tiszteiben tartásával képzdlíheto Véleménye szerint nincs ia olyan párt vagy szerveit, amelyben több szellemi apacitás lenne, mint az inr-hnn érmen ezért leszzásban. A gyűlés végén Lezsáik Sándor bejelentette: a következő országos gyűlést a parlamenti választások után, a helyhatósági választások előtt kívánják megtartani. A tanácskozás a Szózat hangjaival ért véget. * * * Az MDF nem kétpárti kormányt 'kíván az MSZP-vel alakítani, amennyiben a választásokat követően széles alapókon nyugvó koalíciót célszerű létrehozni — jelentette ki Antall József az országos gyűlést követő nemzetközi sajtótájékoztatón. Az MDF elnöke elöljáróban rövid nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte: az MDF ellenzéki politikai szervezetként fejti ki működését, s arra törekszik, hogy elősegítse a magyarországi demokratizálási folyamatot. Utalt arra. hogy az október 23-án életbe lépő magyar alkotmány megteremtette a demokratikus jogállamiságot jelentő köztársaságot. Felhívta a figyelmet az ország stabilitásának fontosságára, annák hiányában ugyanis elkerülhetetlen a gazdasági összeomlás, s nem folytatódhat a demokratizálódás sem. Ezért a demokratikus átalakítás és a stabilitás a kormány és az ellenzék, közös ügye. A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlésének befejezését követően vasárnap este mintegy ezer ember részvételével nagygyűlést rendezett az MDF a Nemzeti Sportcsarnokban,
