Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-21 / 251. szám
Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... 1 liszaföldvárE Polgárok Társulata terveiből Kerékpáron A Tiszaföldvár és Vidéke Áfész 102 egységéből a kétharmad, — boltok, áruházak, szaküzletek, ABC-k, vendéglők — Tiszaíöldváron szolgálja a vásárlókat. Képünk a szövetkezet ruházati áruházában készült. Táblacsere a tszszékházban Talán még a földváriak közül is kevesen tudják, amit a falu vezetőitől hallottunk: kísérleti jelleggel humán szolgáltató szakközépiskola kezdte meg működését szeptemberben a „gimnázium falai között. Huszár László igazgató úr szívesen beszél az új vállalkozásról: — Az országban az egri után ez a második, bár a képzés idejét és formáját tekintve elsőnek is mondhatjuk. Az egri ugyanis négyéves, s szociális gondozókat képez. A miénk képzési ideje öt év. Ez azt jelenti, hogy négy éven át a gimnáziumi tanmenet szerint, viszonylag kevés gyakorlati képzéssel közismereti tárgyakat tanulnak a diákok. A negyedik év végén érettségi v'zsgát tesznek, s egyetemen, főikolán is folytathatják tanulmányaikat. Az ELTE szociológiai tanszéke és a gyógypedagógiai főiskola máris érdeklődést mutat a kísérlet iránt. Harminc elsősünk kezdte meg a tanulmányait, hatvanan jelentkeztek a megyéből az új képzésre, harmincán megfeleltek a fölvételi, alkalmassági vizsgákon. Nos a négyedik év végén válaszút elé — Az első ülésen 17 pontba foglaltuk terveinket a község fejlesztéséért, építéséért szépítéséért. E terveket persze csak közös tettekkel és közösségi, egyéni adakozással tudjuk megvalósítani. Emlékművet akarunk állítani a második világháború áldozatainak. Az első segítség az iskolákból érkezett: a legkisebb állampolgárok vállalták: összegyűjtik az áldozatok névsorát. A következő terv az, hogy legyen újságja Tiszaföldvárnak. Nos. ebben máris látunk megoldást, a termelőszövetkezettel közösen, hiszen nekik van úgynevezett üzemi újságjuk, összefogva „kinyithatjuk” azt — gyakoribb megjelentetéssel — az egész falura. Természetesen az utca-, a falukép szépítése is tervünk, csakhogy előbb a víz-, most a gázvezetéképítéssel alaposan megbolygattuk a falut, Aki autóval halad át a megye legnagyobb nagyközségét átszelő 442-es úton, télen-nyáron tapasztalja: mintha az egész falu két keréken közlekedne, — azaz kerékpáron közlekedne. Helyben lakó szakértő szerint legalább tízezer bicikli van a lakosság tulajdonában. Ha tudjuk, hogy a lakosok száma Tiszaíöldváron megközelítőleg 12 ezer nyolcszáz, — könnyű kimondani, hogy a nagyközségben csak az ágyban fekvő nagybetegek, nem használják a Még az év első felében történt, amikor egyre több hír érkezett arról: nincs, nem sokáig lesz helye a munkahelyeken a politizálásnak, a pártszervezeteknek. Szőke Ferenc tsz-párttitkár akkor fordult féréssel a tsz-vezetőséghez. -ííe pártmunkáért fizessék, adjanak képzettségéhez megfelelő munkát, megbízást neki. Akkoriban épp nyugdíjazások „tizedelték” a létszámot. A vezetőség úgy határozott: végre legyen egy kézben, megnyugtatóan megoldva a szociális ügyek intézése a gazdaságban. Szőke Ferenc ajtaján így már hónapok óta kicserélték a. táblát, nem üzemi párttitkár, hanem a szociális ügyek előadója található az ajtó mögötti kis irodában. Ha található. Mert nekem nem sikerült. De hát egy olyan gazdaságban, ahol csak nyugdíjasból négyszáz várhatja el régi munkahelye gondoskodását, miért is ülne irdájában a szociális ügyek intézője? Tiszaföldvár, a Tiszazug kapuja, — a 12 800 lakosú nagyközség, amelynek belterülete 1100 hektár — őszi napsütésben, a református tem plom tornyából. Infrastruktúrája, víz- és csatornahálózata jól szolgálja a földszintes családi házakban lakókat. A legutóbbi nehéz esztendőkben is fejlődött, 130 kilométeres vízhálózata mellett már 30 kilométer hosszúságú gázvezeték is megépült, s jövőre 20 utca lakossága jelentette be igényét a gázvezeték építésére. A gáz bekötéssel minden közműve meg lesz a falunak, Mivel még nincs ideje, azt hiába kérdeztük a tsz-ben: hány MSZMP-tag jelentkezett MSZP tagságra a kétszázból. A közös tanácskozás még ezután lesz. Sóskúti Júlia Fotó: Mészáros János Képünkön: németóra előtti szőtárgyakorlat az aulában Ásványok világa kerülnek, vagy továbbtanulnak, vagy elkezdik nálunk az ötödik, utolsó évet, amely szociális gondozói középkáderi elhelyezkedést jelenthet a sikeres tanulmányok után. Nagy szükség van erre a képzésre, hiszen hazánkban a második világháború előtt képeztek csak szociális gondozókat, azóta nem. Várják az ilyen képzettségűeket a családsegítő központok, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek, az idősek klubjai, és a szociális otthonok is. Az ötödik évben sok gyakorlati ismeretet, szakmai tárgyakat tanítunk. Persze nem kísérletezhetnénk az Országos Pedagógiai Intézet értő támogatása nélkül. A tankönyvekhez például a Soros-alapítvány is hozzájárult, illetve készíttetett tankönyvet a gyermekeinknek, akik között örömmel mondom, van négy fiú is. A Szociális és Egészségügyi Minisztériumtól is kaptunk 200 ezer forintot egy pályázat révén, de ez a pénz jövőre is rendelkezésünkre áll.. Kevés nagyközségnek van olyan szép, múltat idéző, hagyományainkat ápoló háza. mint a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum. Állandó kiállításán a rendszeres látogató is talál mindig újat, értékeset. Most csütörtökön az állandó kiállítás mellett megnyílt az Ásványok világa című kiállítás is a házban. A rendezők bőven biztosítanánk időt a helybelieknek, s a Földvárra látogatóknak. A kiállítás ugyanis február 28-ig tekinthető meg. Már egy éve, hogy Ferenczi György vezetésével a falu köztiszteletben álló polgárai megalapították a Tiszaföldvári Polgárok Társulatát. Tagja a szervezetnek Csatos Imréné. a nagyközség tanácselnöke is. ö mondta el: falusi közlekedésre oly jól bevált megszokott kétkerekűeket. Persze azt is tudhatjuk. hogy kétezernél több a személyautó tulajdonos, s mivel négyezer körüli a családok száma, könnyű azt is kiszámolni, hogy autó mintha minden második családban lenne. Erre a helybeliek megint azt mondják, hogy az autó is közszükség-., let”, hiszen több mint 10 kilométer a falu — egyik végétől a másikig kerékpáron kicsit hosszadalmas lenne az út. Hétköznap délelőtt a földvári református templom udvaráról nyíló munkaszobában. Kellemes melegben — minden ablakon beragyog a nap — asszonyok szorgoskodnak. Az előtérben látható a nyersanyag. Maguk hozták: liszt, tojás, tömérdek. Bent a leggyakorlottabbnak tűnő háziasszonyok gyúrnak, mások kis gépeken leheletvékonyra nyújtják a tésztát, megint mások nagy deszka mellett éles késsel formára vágják. Mondják, megszokott tevékenység ez. a református egyházközösség asszonyai évek óta öszsze-összejönnek erre a munkára. Az egyház otthonainak Azt beszélik, hogy pár tiszaföldvári összefogott, s megalakította, vagy rövidesen megalakítja a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét. Jól értesültek két nevet, címet is mondtak, vélhetően megtaláljuk valamelyik szervezőt. Nem volt szerencsénk. Kora délután nem nyitottak ajtót csöngetésünkre egyik helyen sem. így a kérdés marad: megalakult, vagy ezután alakul csak Földváron az MDF? hér kötényekben állnak az asztalok mellett. Beszélgetnek, miközben kezük gyorsan jár, s időnként egy-egy társuk teával, kis, otthonról hozott teasüteményes tállal jár körbe. Megértő, szívélyes közösségnek tűnik ez az aszszonykoszorú. Vannak köztük idős ebinek és középkorúak, de még fiatalok is. Mintha nagymamáról leányra, unokára szállna a jótékonyság gyakorlása. —Ez a béke, az emberi nagyság terme — mondja a látogató magában. Ez bizonyíték arra. hogy tudunk mi jók, megértők is lenni. Emberek. — közelieknek, távoliaknak — készül a sok száraztészta, hogy segítsenek a gyámolítottak ellátásában. Ebben a munkaszobában nincs munkavezető, és nincs minőségi ellenőr se. Mintha maguknak, csinálnák, hótiszta környezetben, ragyogóiéfl nagymama tanyája, avagy: Fűidet vissza -akarunk ? Azt beszélik a faluban, hogy egyre több tiszaföldvári egykori gazda, vagy unokái kérdezik: hogy is lesz akkor az egykor jussolt, vagy osztáskor kapott földbirtokokkal? Vissza lehet kérni, bérbe lehet venni? Dr. Fekécs Mátyás, a negyvenegy éves múltra visszatekintő, jó hírű Lenin Termelőszövetkezet elnöke maga is elismeri: igen, előfordul, hogy óvatos kérdéseket kap a szövetkezet egy-egy vezetője, hiszen újságok, rádió, tévé, ide is hozza a hírt. Vannak, akik csak a készülő törvényt vitatják, „akkor az 1945 előtti, vagy földosztás utáni állapot szerint lehet gondolkozni", mi legyen az egykor közösbe vitt (kényszerített) birtokkal. A szövetkezet irattárában azonban már őriznek egy konkrét esetről szóló beadványt is. Unoka írt a szövetkezet vezetőségének a közelmúltban. Néhai nagyanyja 56 hold szántóját, a rajta lévő épületeket szeretné visszakapni, vagy a kártalanításhoz mielőbb hozzájutni. A vezetőség megtárgyalta a beadványt, s eljárt az ügyben a földhivatalnál is. Csakhogy eredménytelenül. A régi, 1952- es birtokbejegyzésnek, az egykori tulajdonjognak nyoma nincs. Szándékkal, vagy szándék nélkül, — nem őrizték meg a tszszervezés 1948—52 közötti dokumentumait, s így bárki mondhatja, — netán még élő tanúkkal is bizonyíthatja — esetünkben a nagymama tanyája, s azt körülölelő szántója egyesegyedül a termelőszövetkezet tulajdonaként van nyilvántartva. Erről értesítették az unokát is — oki meglehet, azóta is gondolkodik, mi legyen a következő lépés. A termelőszövetkezet persze nincs mostanában könnyű helyzetben. Ha megannyi termelési, gazdálkodási gondja mellett föl kell vállalnia a régmúlt sok vitás kérdését is — elhihető, hogy terhei sokasodnak. E terheket elsősorban az okozza: alig található már a nagyközségben a régmúlt időket átélt, hiteles tanú. A papír meg, mint az első, eddig egyetlen példa igazolja, veszendő ... Kísérleti jelleggel Humán szolgáltató szakközépiskola Alakulóban az MDF? Caritas-jótékonyság
