Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-21 / 251. szám
Ára: 5.30 Ft. SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP PLAP XL. évf. 251. sz. 1989. október 21., szombat II parlament elfogadta a választási törvényt Október 23-án kiáltják ki a Magyar Köztársaságot Az eredetileg tervezett 9 órához képest egy órás csúszással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról kialakult csütörtöki hosszas vitában az elvi kérdések felvetésén túlmenően a képviselők számos módosító indítványt tettek. Ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság csütörtök esti, illetve péntek reggeli ülésén mérlegelte — ez utóbbi megbeszélés volt az oka, hogy csak később kezdhette meg tanácskozását a plénum. A vitaösszefoglaló előtt Pozsgay Imre államminiszter kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdelmek eredményeként került az Országgyűlés elé. Kérte a képviselőket: próbálják szemléleti leg beleilleszteni ezt a kérdéskört a már elfogadott. a parlament által jóváhagyott alkotmány szellemébe. Kifejtette: ha a Tisztelt Ház elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlottak fel aláírásukkal, támogatást adva a békés átmenethez. E megállapodás szellemében gondolkodva nem á Tisztelt Ház lealacsonyitása, hanem emelkedése következik be — tette hozzá. Nekünk a történelem egyetlen esélyt, lehetőséget adott: a nemzeti felfordulás helyett a nemzeti kibontakozást választani, annak gyötrelmes, és néha megalkuvásokkal is együtt járó formáját — ‘mondotta Pozsgay Imre. — Nálunk többpárti politikai küzdelem alakult ki, amely csak ebben a választási formában fejeződhet ki. 'Ezt kell most megértenie (minden képviselőnek, félretéve a régi koncepció jegyében született megfontolásokat. Az államminiszter nyomatékkai megismételte: ha ezt a törvénytervezetet nem fogadja el az Országgyűlés, elakad az egész törvényhozási folyamat, s néhány nap múlva, október 23-án a nép nem a nemzeti megbékélésre fog gondolni, hanem arra, hogy folytatódik a pártállam-rendszer, mert nem érvényesültek azok a törekvések és gondolatok, amelyek jegyében elkezdték az ülésszak munkáját. Ezután Horváth István belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitában felvetődött kérdésekre, javaslatokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen döntve elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot. Leszögezte: a választási törvényt nem lehet kiemelni á sarkalatos törvények közül. A négy beterjesztett törvényjavaslat szorosan összefügg egymással, s a dominóelvnek megfelelően akármelyiket mozdítják el, dől a többi is. A legtöbbet vitatott, s a leghevesebb támadások kereszttüzébe került — a képviselők számával \ és a választókörzetek arányával foglalkozó — 4. paragrafussal kapcsolatban kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a többpártrendszer viszonyai között a politikai pártok jelenítik meg a kisebb-nagyobb társadalmi rétegek érdekeit. Elfogadhatónak tartotta azt a javaslatot, hogy az egyéni választókerületek számát 176-ra növeljék, ezzel párhuzamosan pedig az országos lista képviselőinek számát 70-ről 58-ra csökkenltsékl így összességében 386 lehetne az Országgyűlés létszáma. Ezzel a megoldással egyébként a kormány is egyetért, s támogatja azt az EKA, valamint a Harmadik Oldal is. A nemzetiségek és az egyházak képviseletének kérdéséről szólva a miniszter elmondta, hogy a vitában több megoldási módozatot is felvetettek. Véleménye szerint csak az lehet a megoldás, hogy garantálják az Országgyűlés ülésein az egyházak és a nemzetiségek képviselőinek részvételét és felszólalási jogát. Az előterjesztő viitaösszefoglalóját követően Kállai Ferenc (országos lista) képviselő kért szót Hangot adott reményének, hogy ez a sokat kibírt Országgyűlés becsülettel és politikai előrelátással teszi le voksát, hogy ne érhesse az a vád: minden igyekezettel ragaszkodik székéhez. Ekkor ismételten szót kért Horváth István. Mint mondotta: továbbra is vitatott kérdés a nemzetiségi szövetségek, valamint az egyházak országgyűlési képviseletének megoldása. Ezért javasolta: a választójogi törvény mellékleteként az Országgyűlés határozatban bízza meg a kormányt a megoldási lehetőségek kidolgozásával. Ilyen lehetőségként említette — a nemzetiségek és az egyházak közjogi szerepének érvényesülése érdekében — egy, a köztársasági elnök mellé rendelt tanácsadó testület létrehozását. A miniszter javaslatára reflektálva Takács Imréné (Csongrád m., 1. vk.), kijelentette: csak akkor tud nyugodt lelkiismerettel választói elé állni, ha garanciát kap, hogy a belügyminiszter határozati javaslatára még a novemberi ülésszakon visszatér a parlament. Horváth István válasza: ez már nem az ő kompetenciájába tartozik, de véleménye szerint a megoldási mód kidolgozása novemberig elvégezhető feladat. Ezután határozathozatal következett. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogadták azt az indítványt, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s az egyéni választókerületekben megszerezhető 'mandátumok száma huszonnéggyel emelkedjen. Ennek megfelelően 176 országgyűlési képviselőt — az eredetileg javasolt 152- vel szemben — egyéni választókerületben, 152-t megyei. fővárosi választókerületi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredék szavazatok alapján a (Folytatás a 2. oldalon) Kétnapos finnugor konferencia kezdődött tegnap Szolnokon. A tanácskozáson akadémikusok, egyetemi tanárok, muzeológusok elevenítik fel a „halszagú atyafiság” történetét, eredményeit, gondjait. Tudósításunk az 5. oldalon. Felvételünkön a konferencia résztvevői Űjváry Zoltán egyetemi tanár megnyitóját hallgatják Fotó: Korényi É. Megkezdte második országos gyűlését az MDF Für Lajost köztársasági elnöknek jelölték Pénteken megnyílt a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása Budapesten. Az ország minden tájáról csaknem 850 küldött sereglett össze a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, hogy az MDF tagságának, képviseletében megvitassák a szervezet működésével, politikai tevékenységével, céljaival összefüggő kérdéseket. A háromnapos tanácskozás első munkanapjának napirendjére került a bek és külpolitikai helyzet értékelése, az MDF gazdasági és politikai programjának, a szervezet választási stratégiájának és alapszabály-módosításának megvitatása. , Az MDF kongresszusán részt vesz számos külföldi párt küldöttsége, illetve képviselője. Az 'ülésterem első soraiban foglaltak helyet a többi között a lengyel Szolidaritás, az Európai Demokratikus Unió. az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szocialista Pánt, az Olasz Szocialista Párt, az Olasz Kereszténydemokrata Párt, a nyugatnémet CDU/CSU képviselői. Jelen van a tanácskozáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és. tagja, köztük Mark Palmer, az Egyesült Államok és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió nagykövete. A tanácskozás a Himnusz közös eléneklése után Szabad György köszönijő szavaival kezdte meg munkáját. Szabad György köszöntő szavait követően több külföldi vendég üdvözölte a gyűlés résztvevőit. Az MDF II. országos gyűlése ezt követően az ügyrendről tárgyalt, s megválasztotta a levezető elnököket, valamint a különböző munkabizottságokat. Az ügyrend megtárgyalásakor soron kívül szót kért Csurka István, az MDF Elnökségének tagja. Beszédében röviden viszszatekimtett az MDF I. országos gyűlése óta eltelt időszakra. Az elmúlt hét hónapban történtekkel kapcsolatban leszögezte: örülhetünk. mert egy diktatúra szétesésének végét éljük, és a Magyar Demokrata Fórum büszke lehet arra, hogy főszereplője volt ennek a folyamatnak, az egyik ék volt, amely szétvágta a diktatórikus rendszer görcsös tuskóját. A továbbiakban hangoztatta, hogy a teremtés folyamata már nem mehet végbe az MDF alkotó közreműködése nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy képesek vagyunk-e négy évtizednyi önállótlanság után új formákat teremteni magunknak. Ezekre a kérdésekre — mutatott rá Csurka István — elsősorban magunkban kell megadni a választ akkor, mikor a Magyar Demokrata Fórum jelöltet állít a legnagyobb magyar közjogi méltóságra. Amikor köztársasági elnököt jelölünk — hangsúlyozta Csurka István —, tudatában kell lennünk annak: olyan posztra akarjuk állítani, amely minden honpolgárunk előtt becses kell, hogy legyen. Erre a posztra javasolja az országos elnökség egyetértésben a választmánnyal és az elnökök tanácsával Für Lajost — jelentette be. Az MDF belső ügyeiről szólva elmondta, hogy Bíró Zoltán akit az elnökség bízott meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával, és aki az egész elnökség egyöntetű megelégedésére látta el igen nehéz feladatát, eredeti elhatározásához híven — mert a II. országos gyűlésig vállalta ezt — lemondott tisztéről. Ugyanakkor az elnökség az új alapszabály szerint kívánja átszervezni munkáját. Ezért amikor javasolja az alapszabály módosítását, egyben elnököt is javasol a gyűlésnek. Csurka István bejelentette: az elnökség felkéri az országos gyűlést, hogy válassza meg Antall Józsefet az MDF elnökének. Indoklásként közölte, hogy Antall József a nemzeti egyeztető tárgyalásokon való helytállásával, diplomáciai és politikai tudásával, képességével és rátermettségével érdemesítette magát a jelölésre. A 15 tagú elnökség 13 igen szavazattal, egy tartózkodással és egy ellenszavazattal döntött jelölése mellett. A bel- és a külpolitikai helyzetről Antall József tartott beszámolót. Bevezetőként a realitások messzemenő figyelembe vé(Folytatás a 3. oldalon) Emlékműveket avatnak, misét mondanak, koszorúznak Megemlékezések a megyében a felkelés évfordulóján Szolnokon az ellenzéki pártok és szervezetek által a Gutenberg téren felállított iediglenes emlékművet avatják fel vasárnap délután 4 órakor, megemlékezvén a 33 évvel ezelőtti októberről. Jászberényben a három ellenzéki szervezet együttesen emlékezik meg október 23- án: a Kisgazdapárt, az MDF és az SZDSZ helyi csoportjainak kérésére reggel fél 8-kor misét mondanak a nagytemplomban. Délután fél 5- kor a három szervezet emléktáblát avat fel a városi tanács épületének falánál. Délután 3 órakor a Táncsics Mihály úti pártházban tart előadást az 1956-os népfelkelésről és forradalomról Stanbeisky Éva, a párttörténeti intézet munkatársa. Túrkevén emlékülést tart az MSZP hétfőn délután 5 órai kezdettel a városi tanács nagytermében, ahová az ellenzéki szervezetek képviselőit is meghívták. A rendezvényt dr. Szabó Zoltán az MSZP helyi reformkörének vezetője nyitja meg, beszédet Juhász István, az MDF helyi szervezetének vezetője mond. Este 6 órakor a város főterén az MDF által felállított emlékművet koszorúzzák meg. Házat és hazát címmel egy órás műsorral emlékeznek meg 23-án a nemzeti megbékélés napjáról Kisújszálláson délután 5 órai kezdettel az ifjúsági házban. Az MDF szervezetének műsorában Kun János előadóművész lép fel. Az ötvenhatos helyi események Kunszentmártonban október 27-éhez kötődnek, ezért e napra tervezik az emlékműsort is az MDF szervezésében, amelyen korabeli dokumentumok, valamint az egykori résztvevők és szemtanúk idézik fel a helybeli eseményeket délután 5 órától a művelődési központban. Előtte 4 órakor a régi temetőben megkoszorúzzák a felkelés áldozatának sírját. Mezőtúron — ugyancsak hétfőn — a Kisgazdapárt hivatalos helyiségében, a Munkácsy út 5 szám alatt délután 5 és 6 óra között tartanak megemlékezést. A párt egyik tagja, Kun Imre a szemtanú hitelességével mondja el az 1956. október 23-án Budapesten szerzett élményeit. Karcagon szombaton, október 28-án tart az MDF megemlékezést, amelynek szervezése péntekig még nem zárult le,
