Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-21 / 251. szám

Ára: 5.30 Ft. SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP PLAP XL. évf. 251. sz. 1989. október 21., szombat II parlament elfogadta a választási törvényt Október 23-án kiáltják ki a Magyar Köztársaságot Az eredetileg tervezett 9 órához képest egy órás csúszás­sal, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Ország­­gyűlés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló tör­vényjavaslatról kialakult csütörtöki hosszas vitában az elvi kérdések felvetésén túlmenően a képviselők számos módosító indítványt tettek. Ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság csütörtök esti, illetve péntek reggeli ülésén mérlegel­te — ez utóbbi megbeszélés volt az oka, hogy csak később kezdhette meg tanácskozását a plénum. A vitaösszefoglaló előtt Pozsgay Imre államminiszter kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdelmek eredményeként került az Országgyűlés elé. Kérte a képviselőket: próbálják szemléleti leg beleilleszteni ezt a kérdéskört a már el­fogadott. a parlament által jóváhagyott alkotmány szel­lemébe. Kifejtette: ha a Tisz­telt Ház elfogadja a kor­mány által előterjesztett ja­vaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek fe­lül tudnak emelkedni párt­szempontjaikon, és együtt­működést ajánlottak fel alá­írásukkal, támogatást adva a békés átmenethez. E meg­állapodás szellemében gon­dolkodva nem á Tisztelt Ház lealacsonyitása, hanem emel­kedése következik be — tet­te hozzá. Nekünk a történelem egyetlen esélyt, lehetőséget adott: a nemzeti felfordulás helyett a nemzeti kibontako­zást választani, annak gyöt­­relmes, és néha megalkuvá­sokkal is együtt járó formá­ját — ‘mondotta Pozsgay Im­re. — Nálunk többpárti po­litikai küzdelem alakult ki, amely csak ebben a válasz­tási formában fejeződhet ki. 'Ezt kell most megértenie (minden képviselőnek, félre­téve a régi koncepció jegyé­ben született megfontoláso­kat. Az államminiszter nyo­matékkai megismételte: ha ezt a törvénytervezetet nem fogadja el az Országgyűlés, elakad az egész törvényho­zási folyamat, s néhány nap múlva, október 23-án a nép nem a nemzeti megbékélésre fog gondolni, hanem arra, hogy folytatódik a pártál­lam-rendszer, mert nem ér­vényesültek azok a törekvé­sek és gondolatok, amelyek jegyében elkezdték az ülés­szak munkáját. Ezután Horváth István belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitában felvetődött kérdésekre, javas­latokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen döntve elfogadják a beter­jesztett törvényjavaslatot. Leszögezte: a választási törvényt nem lehet kiemelni á sarkalatos törvények kö­zül. A négy beterjesztett tör­vényjavaslat szorosan össze­függ egymással, s a dominó­elvnek megfelelően akárme­lyiket mozdítják el, dől a többi is. A legtöbbet vitatott, s a leghevesebb támadások ke­reszttüzébe került — a kép­viselők számával \ és a vá­lasztókörzetek arányával foglalkozó — 4. paragrafus­sal kapcsolatban kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a többpártrendszer viszonyai között a politikai pártok je­lenítik meg a kisebb-nagyobb társadalmi rétegek érdeke­it. Elfogadhatónak tartotta azt a javaslatot, hogy az egyéni választókerületek szá­mát 176-ra növeljék, ezzel párhuzamosan pedig az or­szágos lista képviselőinek számát 70-ről 58-ra csök­­kenltsékl így összességében 386 lehetne az Országgyűlés létszáma. Ezzel a megoldás­sal egyébként a kormány is egyetért, s támogatja azt az EKA, valamint a Harmadik Oldal is. A nemzetiségek és az egyházak képviseletének kérdéséről szólva a minisz­ter elmondta, hogy a vitá­ban több megoldási módoza­tot is felvetettek. Véleménye szerint csak az lehet a meg­oldás, hogy garantálják az Országgyűlés ülésein az egy­házak és a nemzetiségek képviselőinek részvételét és felszólalási jogát. Az előter­jesztő viitaösszefoglalóját kö­vetően Kállai Ferenc (orszá­gos lista) képviselő kért szót Hangot adott reményének, hogy ez a sokat kibírt Or­szággyűlés becsülettel és politikai előrelátással teszi le voksát, hogy ne érhesse az a vád: minden igyekezettel ragaszkodik székéhez. Ekkor ismételten szót kért Horváth István. Mint mon­dotta: továbbra is vitatott kérdés a nemzetiségi szövet­ségek, valamint az egyházak országgyűlési képviseletének megoldása. Ezért javasolta: a választójogi törvény mel­lékleteként az Országgyűlés határozatban bízza meg a kormányt a megoldási lehe­tőségek kidolgozásával. Ilyen lehetőségként említette — a nemzetiségek és az egyházak közjogi szerepének érvénye­sülése érdekében — egy, a köztársasági elnök mellé rendelt tanácsadó testület létrehozását. A miniszter javaslatára reflektálva Takács Imréné (Csongrád m., 1. vk.), kije­lentette: csak akkor tud nyugodt lelkiismerettel vá­lasztói elé állni, ha garanci­át kap, hogy a belügyminisz­ter határozati javaslatára még a novemberi ülésszakon visszatér a parlament. Horváth István válasza: ez már nem az ő kompetenciá­jába tartozik, de véleménye szerint a megoldási mód ki­dolgozása novemberig elvé­gezhető feladat. Ezután határozathozatal következett. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogad­ták azt az indítványt, hogy a képviselők számát tizen­kettővel növeljék, s az egyé­ni választókerületekben meg­szerezhető 'mandátumok szá­ma huszonnéggyel emelked­jen. Ennek megfelelően 176 országgyűlési képviselőt — az eredetileg javasolt 152- vel szemben — egyéni vá­lasztókerületben, 152-t me­gyei. fővárosi választókerü­leti listán választanak meg. Az egyéni és a területi vá­lasztókerületekben mandá­tumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett tö­redék szavazatok alapján a (Folytatás a 2. oldalon) Kétnapos finnugor konferencia kezdődött tegnap Szolnokon. A tanácskozáson akadémiku­sok, egyetemi tanárok, muzeológusok elevenítik fel a „halszagú atyafiság” történetét, ered­ményeit, gondjait. Tudósításunk az 5. oldalon. Felvételünkön a konferencia résztvevői Űj­­váry Zoltán egyetemi tanár megnyitóját hallgatják Fotó: Korényi É. Megkezdte második országos gyűlését az MDF Für Lajost köztársasági elnöknek jelölték Pénteken megnyílt a Ma­gyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása Buda­pesten. Az ország minden tájáról csaknem 850 küldött sereglett össze a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, hogy az MDF tagságának, képvisele­tében megvitassák a szer­vezet működésével, politikai tevékenységével, céljaival összefüggő kérdéseket. A há­romnapos tanácskozás első munkanapjának napirendjé­re került a bek és külpoli­tikai helyzet értékelése, az MDF gazdasági és politikai programjának, a szervezet választási stratégiájának és alapszabály-módosításának megvitatása. , Az MDF kongresszusán részt vesz számos külföldi párt küldöttsége, illetve kép­viselője. Az 'ülésterem első soraiban foglaltak helyet a többi között a lengyel Szo­lidaritás, az Európai Demok­ratikus Unió. az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szo­cialista Pánt, az Olasz Szo­cialista Párt, az Olasz Ke­reszténydemokrata Párt, a nyugatnémet CDU/CSU kép­viselői. Jelen van a tanács­kozáson a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és. tagja, köztük Mark Palmer, az Egyesült Államok és Borisz Sztuka­­lin, a Szovjetunió nagykö­vete. A tanácskozás a Himnusz közös eléneklése után Szabad György köszönijő szavaival kezdte meg munkáját. Sza­bad György köszöntő szavait követően több külföldi ven­dég üdvözölte a gyűlés részt­vevőit. Az MDF II. országos gyűlé­se ezt követően az ügyrend­ről tárgyalt, s megválasztot­ta a levezető elnököket, va­lamint a különböző munka­­bizottságokat. Az ügyrend megtárgyalásakor soron kí­vül szót kért Csurka István, az MDF Elnökségének tag­ja. Beszédében röviden visz­­szatekimtett az MDF I. orszá­gos gyűlése óta eltelt idő­szakra. Az elmúlt hét hó­napban történtekkel kapcso­latban leszögezte: örülhe­tünk. mert egy diktatúra szétesésének végét éljük, és a Magyar Demokrata Fórum büszke lehet arra, hogy fő­szereplője volt ennek a fo­lyamatnak, az egyik ék volt, amely szétvágta a diktatóri­kus rendszer görcsös tuskó­­ját. A továbbiakban hangoztat­ta, hogy a teremtés folya­mata már nem mehet végbe az MDF alkotó közreműkö­dése nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy képesek va­gyunk-e négy évtizednyi ön­­állótlanság után új formá­kat teremteni magunknak. Ezekre a kérdésekre — mu­tatott rá Csurka István — elsősorban magunkban kell megadni a választ akkor, mikor a Magyar Demokrata Fórum jelöltet állít a leg­nagyobb magyar közjogi méltóságra. Amikor köztársasági elnö­köt jelölünk — hangsúlyoz­ta Csurka István —, tudatá­ban kell lennünk annak: olyan posztra akarjuk állíta­ni, amely minden honpolgá­runk előtt becses kell, hogy legyen. Erre a posztra java­solja az országos elnökség egyetértésben a választ­mánnyal és az elnökök taná­csával Für Lajost — jelen­tette be. Az MDF belső ügyeiről szólva elmondta, hogy Bíró Zoltán akit az elnökség bí­zott meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával, és aki az egész elnökség egyöntetű megelégedésére látta el igen nehéz feladatát, eredeti elha­tározásához híven — mert a II. országos gyűlésig vállalta ezt — lemondott tisztéről. Ugyanakkor az elnökség az új alapszabály szerint kíván­ja átszervezni munkáját. Ezért amikor javasolja az alapszabály módosítását, egyben elnököt is javasol a gyűlésnek. Csurka István bejelentette: az elnökség felkéri az országos gyűlést, hogy válassza meg Antall Józsefet az MDF elnökének. Indoklásként közölte, hogy Antall József a nemzeti egyeztető tárgyalásokon való helytállásával, diplomáciai és politikai tudásával, képessé­gével és rátermettségével ér­demesítette magát a jelölés­re. A 15 tagú elnökség 13 igen szavazattal, egy tartóz­kodással és egy ellenszava­zattal döntött jelölése mel­lett. A bel- és a külpolitikai helyzetről Antall József tar­tott beszámolót. Bevezetőként a realitások messzemenő figyelembe vé­(Folytatás a 3. oldalon) Emlékműveket avatnak, misét mondanak, koszorúznak Megemlékezések a megyében a felkelés évfordulóján Szolnokon az ellenzéki pártok és szervezetek által a Gutenberg téren felállí­tott iediglenes emlékművet avatják fel vasárnap dél­után 4 órakor, megemlékez­vén a 33 évvel ezelőtti októ­berről. Jászberényben a három el­lenzéki szervezet együttesen emlékezik meg október 23- án: a Kisgazdapárt, az MDF és az SZDSZ helyi csoportjai­nak kérésére reggel fél 8-kor misét mondanak a nagy­templomban. Délután fél 5- kor a három szervezet em­léktáblát avat fel a városi tanács épületének falánál. Délután 3 órakor a Táncsics Mihály úti pártházban tart előadást az 1956-os népfel­kelésről és forradalomról Stanbeisky Éva, a párttör­téneti intézet munkatársa. Túrkevén emlékülést tart az MSZP hétfőn délután 5 órai kezdettel a városi ta­nács nagytermében, ahová az ellenzéki szervezetek képviselőit is meghívták. A rendezvényt dr. Szabó Zol­tán az MSZP helyi reform­körének vezetője nyitja meg, beszédet Juhász Ist­ván, az MDF helyi szerveze­tének vezetője mond. Este 6 órakor a város főterén az MDF által felállított em­lékművet koszorúzzák meg. Házat és hazát címmel egy órás műsorral emlékez­nek meg 23-án a nemzeti megbékélés napjáról Kisúj­szálláson délután 5 órai kezdettel az ifjúsági házban. Az MDF szervezetének mű­sorában Kun János előadó­­művész lép fel. Az ötvenhatos helyi ese­mények Kunszentmártonban október 27-éhez kötődnek, ezért e napra tervezik az emlékműsort is az MDF szervezésében, amelyen ko­rabeli dokumentumok, va­lamint az egykori résztve­vők és szemtanúk idézik fel a helybeli eseményeket dél­után 5 órától a művelődési központban. Előtte 4 órakor a régi temetőben megkoszo­rúzzák a felkelés áldozatá­nak sírját. Mezőtúron — ugyancsak hétfőn — a Kisgazdapárt hivatalos helyiségében, a Munkácsy út 5 szám alatt délután 5 és 6 óra között tartanak megemlékezést. A párt egyik tagja, Kun Imre a szemtanú hitelességével mondja el az 1956. október 23-án Budapesten szerzett élményeit. Karcagon szombaton, ok­tóber 28-án tart az MDF megemlékezést, amelynek szervezése péntekig még nem zárult le,

Next

/
Thumbnails
Contents