Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-17 / 246. szám
1989. OKTÓBER 17. jtflÉPLAP A „kisemberek” pártja Az MSZDP — közelről Varga Béla a szolnoki szervezetről Az első magyarországi szociáldemokrata pártkongreszszus 1890. december 7-én ült össze. A kongresszus egyik legjelentősebb eseménye az Elvi Nyilatkozat elfogadása volt. A dokumentum alapelveivel összhangban a kongresszus úgy határozott, hogy a párt neve a jövőben Magyarországi Szociáldemokrata Párt lesz. Az utolsó kongresszusukat 1948. június 12-én tartották közösen a Magyar Kommunista Párttal. A két párt egyesült', és még ugyanezen a napon megkezdődött az egyesült párt: a Magyar Dolgozók Pártja I. kongresszusa. Később az MDP-ből egyre inkább kiszorították a szociáldemokratákat. Négy évtizedes szünet után lépett ismét színre az egyik legrégebbi és leggazdagabb múltú történelmi párt, az MSZDP. Most újra kongresszusra készül. A tervek szerint novemberben ülnek össze a küldöttek. Az MSZDP* megyei tevékenységéről Varga Béla megyei szervező adott tájékoztatást. A megyei szervező megbízatása, hogy a megyében alakítsa meg a párt szervezeteit. Varga Béla tagja az Országos Vezetőségnek is. Tájékoztatása szerint május óta működik Szolnokon MSZDP-szervezet, de a szervezetszerű munkát már megkezdték Törökszentmiklóson is. Kunszentmártoniban, Martfűn, Kunhegyesen, Besenyszögön most folyik a pártszervezetek megalakítása. Elmondta azt is, hogy a megalakulásnak nincs minimális létszámhatára. Hány tagja van a megyében a pártnak? — ezt a kérdést is feltettük a megyei szervezőnek. Választ a párt központjának döntése értelmében nem adott Varga Béla. A létszámadat a választásokig titkos — mondotta. Annyit elárult, hogy a tagság zöme fizikai munkás, és többségük 40 év alatti életkorú. Hol vannak az idősebb, a négy évtizeddel ezelőtt tevékenykedő szociáldemokraták? Az MSZDP megyei vezetői is hiányolják őket. A visszahúzódás okát a berögzült félelemben és az ebből eredő passzivitásban lát j ák. A tagsági viszony egyetlen feltétele, hogy a jelentkező vállalja a szociáldemokrata eszméket, és ne legyen más pártnak a tagja. Tagdíj dolgozóknál a nettó jövedelem egy százaléka. Nyugdíjasoknál nincs megkötöttség: anynyit fizetnek, amennyire erejük, anyagi lehetőségük futja. Kiket várnak soraikba? A bérből és fizetésből élőket, a kisnyugdíjasokat — egyszóval az úgynevezett „kisembereket”. Az MSZDP szolnoki szervezete a Moziüzemi Vállalattól bérel egy irodát a Május 1. úton. A vállalat a helyiségért minimális bérleti díjat kér. A párt tagjai csütörtökön 16 és 18 óra között tartanak rendszeresen összejöveteleket, pártnapokat. A tervek szerint a későbbiek folyamán keddi napokon is. Az elhelyezést ideiglenes megoldásnak tekintik. A Mpziüzemi Vállalattal semmi bajuk, de szeretnének például saját telefont, gond, hogy alkalmazkodniuk kell a hivatal „nyitva tartásához”, nagyobb létszámú összejövetelhez szűkös a hely. Igaz, a városi tanács, a HNF felajánlotta, hogy népesebb rendezvényeiknek helyet ad. Felszerelésük nincs. Az egyetlen írógép személyi tulajdonú. Másológép sincs, kis példányszámú másolást a városi tanács végez el. A kiadásokat főként saját zsebből fedezik. Remény van arra, hogy később támogatást fognak kapni a központtól. Milyen kapcsolatokkal rendelkeznek? Az ellenzéki pártokkal szorosan együttműködnek. A megyei, városi tanáccsal, a Hazafias Népfronttal partneri a viszony. Rendszeresen részt vesznek a tanácsüléseken, az érdekegyeztető tanácskozásokon. Nincs olyan szervezet, amely élői elvből elzárkóznának. Az MSZMP kongresszusától azt várták, hogy a reformirányzat kerül ki győztesen. Az ellenzéki pártok törekvései közel azonosak. Mi különbözteti meg az MSZDP-t másoktól? Az, hogy a gazdasági, társadalmi reformokat erőteljes szociális reformokkal együtt képzelik el — hangsúlyozza Varga Béla. Elvük, hogy legyen tényleges közteherviselés már az átmeneti időszakban is. Olyan szociálpolitikai védőháló kialakítását szorgalmazzák, amely a most még kiszolgáltatott lakossági rétegeket — a bérből és fizetésből élőket, a kisnyugdíjasokat — óvja. Berki Imre A cukorrépa-termesztéssel, növénynemesítéssel foglalkozó szakembereket az utóbbi években egyre többet foglalkoztatja a mind több helyen megjelenő új cukorrépa-betegség, a rizománda. A Dunántúl egyes területein már komoly gondokat okozó vírus most kezd tért hódítani az Alföldön. Arra. hogv oda kell figyelni a terjedésére és a károkozás nagyságára, a külföldi példák figyelmeztetnek, hiszen a tőlünk délebbre fekvő országokban, Olaszországban, (Folytatás az 1. oldalról) bek között ugrószekrényeket, ugrózsámolyokat, pingpongütőiket, bordásfalaikat — készítenek. Tevékenységi körük bővülését jelzi, hogy tavaly nekiláttak a különböző saját tervezésű kisbútorok — cipőtartók, fali fogasok, virágtartók, konyhaszekrények — gyártásához, amelyek iránt egyre nő a kereslet. Ugyancsak e cégnél készülnek a Szarvasi Bútoripari Szövetkezet konyhai ülőgarnitúráinak vázai is. Ám mindezzel még nem teljes a Kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet tevékenységi körének bemutatása, hisz építőipari ágazata is jelentősnek mondható. Már csak azért is, mert 15 éve vesznek részt a város lakásépítési programjában. Üj lakásokat ké-Builigáriában, Jugoszláviáiban az elmúlt években nagyobb területeken is katasztrofális helyzetet idézett elő. Jelenleg csak az ellenállóképesebb, de sajnos alacsonyabb terméshozamú fajták nemesítésével, elterjesztésével lehet elkerülni a betegség okozta károkat. Várhatóan 1995—2000-re lesz képes a kutatás a géntechnológia alkalmazásával olyan fajták előállítására, amelyek már teljes védettséget mutatnak a virussal szemben. szítenek, karbantartásokat, felújításokat végeznek, ám ez utóbbiak csökkennek, mert az erre fordítható pénz egyre vékonyabban csordogál. Persze nincsenek kétségbe esve, hisz az új lakások iránti érdeklődés, kereslet a- városban nem csökken. Ezt bizonyítja, hogy nemrégiben adták át 27 lakást,- amit az OTP-n keresztül értékesítettek. Az idei második félévtől viszont már maguk értékesítik a lakásokat, mert mint mondták, így egyrészt olcsóbban hozzájuthatnak a leendő tulajdonosok, másrészt a szövetkezet sem jár rosszul. Ezt bizonyítja az is, hogy építőipari tevékenységük után ebiben az éviben mintegy 60 millió forintos árbevételre számítanak. N, T, Mérnökkamarák alakulnak Megújul az MTESZ A Műszaki és Természettudományi Egyesületék Szövetségének megújulási törekvéseiről tájékoztatták a sajtó képviselőit tegnap a MTESZ vezetői. Tóth János főtitkár tájékoztatójában kiemelte:' a sző vétség a 'társadalomban! és a gazdaságban végbemenő folyamatokkal összhangban szeretné javítani a MTESZ-ibe tömörült mintegy 170 ezer értelmiségi érdekképviseletét és érdekvédelmét. Ezért a MTESZ átfogó reformjával, a tagság érdekeit az eddigieknél is jobban szem előtt tartó, alulról építkező szervezetet szeretnének létrehozni. A szervezeti reform lényege, hogy a továbbiakban a központ csakis koordinációs munkát, illetve általános érdekképviseleti, érdékvédelmi és szolgáltatási tevékenységet végezne. Alapvető működésbeli változásokat is végre kívánnak hajtaná. Eszerint a szövetségbe tömörült, egyes tudományos szakágakat képviselő taigegyesületek — az egyesületi törvénynek megfelelően — önállóan tevékenykednének mind szakmailag, mind gazdaságilag. A hathatósabb érdekvédelmet és érdekképviseletet pedig az egyesületeiken belül esetleg a szövetségben — létrehozandó mérnökikamarák vállalnák fel. A jobb tájékoztatás érdekében 1990-től újra kívánják indítani a szövetség lapját, melynek megjelenését főként anyagi gondok miatt szüneteltetik. Addig is időszaki .tájékoztató megjelentetését határozták el, MTESZ Mozaik címmel. T. A. 15 éve az elsők között Pénz nélkül ez sem megy (Folytatás az 1. oldalról) — A gázkonferencia mottója a minőségi előrélépés volt. Mit érthetünk ezen? ÍM. K. — A kitermeléstől a végső felihaszmálásig a gázipar összes tevékenysége, igoindja szóiba került a tanácskozásokon. Ez a mostani máir nemzetközi volt, hiszen a résztvevőik és az előadók jóirésze külföldi volt. A termékbemutatók, igyártmányiismeirtetők segítségével még jobban bepiliántihattunik az osztrák, a nyugatnémet, de a japán és a dél-koreai gázipar életébe is, összevethettük a műszaki fejlettségek közötti különbségeiket. A gázszállítás., az -elosztás, a -felhasználás és a -gazdálkodás, valamint a mérés és számítás technika köré csoportosultak az előadások, melyéket könyv alakban is megjelentették. A mottó a gázszolgáltatás színvonalának, minőségének fejlesztésére vonatkozott, és éblben minden területen nagy lehetőségek és feladatok vannak. Nálunk ez a minőségi fejlesztés azt jelenti, hogy a fogyasztó választhasson szolgáltatók és szolgáilltiatások között. A nyugat-európai országokban ez .már napi gyakorlat, hiszen gázmérőig végzi a munkáját a szolgáltató, az épületen belüli építésre, szerelésre, szervízelésre más vállalkozóikat is megbízhat a fogyasztó. Ugyanilyen sokszínű a gázkészülékek gyártása, forgalmazása és javítása is. Ezt a gyakorlatot keli átvennünk nekünk is; a megyéiben., az országban elsőiként ezt el is kezdtük. A Tüzeléstechnikai vállalattal kötöttünk sízolgáltatási szerződést, miszerint végezhet épületen belüli tervezést, kivitelezést, javítást, üzembehelyezést. A fogyasztó döntse el kit bíz meg, remélhetőleg ez a minőség javulásával jár .majd együtt. A gázszolgáltatás állami monopólium továbbra is, de az utöbblilban már a piaci szemlélet érvényesül majd. — A hazai igázszoigáltatás színvonalából az .utca embere Szolimákon az útfelbontásokat érzékeli, bár tudóim a kérdés ennél összetettebb. Hol tart a magyar gázipar? K. J. — A kiállítások, ismertetések kapcsán nekem úgy tűnt, 'hogy a készülékek színvonalát nézve közelítettünk a fejlettebb országokhoz. A magyar gázkészülékek — igaz;, magas iimportalka'tirésze-itartalommal — a legjobbak között vannak. Ezek az újalbib típusú, biztonságosabb készülékek csökkentik a veszteségeket, takarékosabbak, amit a fogyasztó a gázszáimlákat nézve érzékelhet is. Ezek fejlesztésére már több hazai vállalkozás is született az iparágon belül. A gázhálózat üzemeltetésével kapcsolatos feladatok — karbantartás, javítás — ellátsábam, minőségében, de a mérés- és szabályozástechnikáiban is nőtt a lemaradásunk. Mindez azonban nem befolyásolja a biztonságot, hiszen olyan területeken, mint a műanyagcsövek hegesztése, üzemzavar-elhárítások, .gázlkoncentiráció-mérés — mi is csúcstechnnológiát alkalmazunk, igaz ikevés erre alkalmas berendezésünk van. Szolnokon harminc éve kezdődött a gázszolgáltatás, az .akkor lefektetett acélcsövek igencsak megértek már a cserére. Üj gázszivárgáselilenőrző műszereinkkel a korábbinál jóval több hibát tártunk fel, ezért több a bontás a tervszerű, de a pénzfelhasználás korlátozása miatt lassú rekonstrukción túl. — Az, hogy lakossági gázszolgáltatás nem kifizetődő a vállalatnak, mégpedig a gáz ára miatt, ismert. Ugyanakkor a kisfogyasztók sérelmezik, hogy a szerintük változó gázmiiinősóg ellenére mindig ugyanannyit fizetnek a gáz köbméteréért. Hogyan vetődött ez fel a konf emciiän ? M. K. — Most még .köbmétert adunk el a fogyasztónak, de idővel át ikeLi térnünk a gáz energiatartalmának folyamatos méréséire. Néhány nagyfogyasztónál kezdtünk el olyan kísérleteket, hogy a mért mennyiséget a fűtőértékikel korrigáljuk. Megjegyzem, a világ más helyein sem járnak sóikkal előbb. Most is végez a Gáz- és Olajszállító Vállalat gázelemzéseket az elosztórendszerben, ezekből a méréseredményekből havi átlagot számítanak, és az eltérések alapján képezzük az árat. Hosszú évek óta nem tapasztalták lényeges eltérést a szafoványitől. Van azonban egy szubjektív oldala is az észrevételeknek. Mégpedig az, hogy a ritkán karbantartott készülékek már nem a megfelelő hatásfokkal üzemelnek. Igaz, hogy a' laikossáigd gázfogyasztás növekedése a vállalat veszteségeit növel i, de ez így túl kategorikus. Az ok az árképzés re vezethető vissza, és túlmutat a gázkon ferenoiián. Ott arról kaptunk információt!, hqgy a gázár is közelíteni fog a világpiaci árhoz, de szerintem ez csak a bének rendezésével együtt képzelhető el. A jelenlegi árképzés elég vegyes enélfcül Is. A fogyasztói árat az árhatóság állapítja meg, míg a termelői árat az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Így alakulhatott ki az a furcsa .helyzet, hogy az OKGT saját vállalatának drágábban adja földgázt, mint például a nem hozzá tartozó Fővárosi Gázmüveknek, vagy az, hogy a propán-bután gázt mii kétszer annyiért vesszük meg, mint amennyit a lakosság fizet érte. Ezek mind ibéhatárolják a gázszolgáltatás fejlesztését, a rekonstrukciókat, hálózatbővítéseket. A minőségi fejlesztésihez a gazdálkodási rendszert kellene megváltozitatni, mivel .rekonstrukciói, a fejlesztés és az üzembiztonság 'nem választható szét. A vállalatnál „forgó” sokszínű forint miatt nem lőhet egy gázvezetékcserét gyorsan elvégezni, mivel ha a költsége meghaladja az 50 ezer forintot, le kelll vele állni, mert az már beruházás lenne. Jelenleg minőségi fejlesztés csak a készülékek, gázfogyasztók, mérés és számítástechnikai berendezések, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások területén képzélihető el. Amíg jórészt a lakosság által épített vezetéken szolgáltatunk, és amíg az üzemiigazgatóság feladatait még mindig úgy kell rangsorolnunk, hogy mi a kevésbé előnytelen, számunkra, addig nehezen tudunk elmozdulni a jelenlegi szintről. Törő András Az elismerés jeleként A Magyar Orvosi Kamara jászsági területi szervezete október közepén tartotta második közgyűlését. A május 13-i alakulás óta viharos időszakot, éltek át a kamarai tagok. Drukkerek és ellendrukkerek figyelték az orvosok törekvéseit, csetlő-botló lépteit a hirtelen kitágult demokrácia járatlan útján. Mert hát tagadni hiábavaló lenne, a kamara megalakulása igencsak felkavarta az orvostársadalom kedélyeit. Dr. Bük János, a területi szervezet elnöke beszámolójában szólt arról a sajtókampányról. mely a Kamara körül nyáron bontakozott ki. A közgyűlésen jó egyórás vita kerekedett a sajtószabadságról, a sajtóetikáról, a sajtóhelyreigazítás, a sajtóper jogi bukfenceiről. Akadt, aki egyenesen azt követelte. ne jelenhessen meg olyan cikk az egészségügyről, ami nincs előtte kontrollálva. A józanabbak végül amellett érveltek, hogy az ellenségeskedést kulturáltan kell megoldani. A sajtószabadság pedig igencsak gyermekcipőben jár még nálunk, mert sem az újságíró, sem a riportalany, sem az olvasó nem tud vele élni. Ami pedig a véleménykülönbségeket felszínre hozta (Paulina Éva július elsejei jegyzete a Néplapban) nem szűkén orvosi-szakmai, hanem társadalmi kérdés. A július 29-i riport arról, hogy húsz orvos nem a ivszsági, hanem a budapesti szervezethez csatlakozott már nem is téma igazán. A húszak közül többen a herényiekhez igazoltak, mások; megnyerése most folyik, hiszen a Jászság közel 140 orvosának — közülük 97 kamarai tag — érdekeit csak itt lehet igazán védeni. Euztán dr. Birtalan Iván, az Orvosi Kamara főtitkára tájékoztatta a jelenlévőket az országos helyzetről, törekvéseikről, majd újra izgalmas téma következett. A jászberényi Kórház-rendelőintézet igazgatójának megbízatása november 30-án lejár. S hogy ki kerül a székbe, még ma is nyitott kérdés. Dr. Válenti Béla az elnökség tagja ismertette az eddig történteket. A városi tanács pályázatot írt ki. Két pályázó akadt, ám egyikük sem felelt meg a pályázati feltételek mindegyikének. (Most azt ne firtassuk, hogy a kiírt, szempontok reálisak voltak-e.) Az egyik pályázó csak főállású igazgatóként akarta vállalni a feladatokat. míg a másik osztályvezetés mellett. A tanács vbnek viszont egy régi határozata szerint csak főfoglalkozású igazgatója lehet a kórháznak. Ezt a határozatot most megváltoztatták. Sőt, a Kamara vezetőségével egyeztetve, úgy döntöttek, ha a kórház dolgozói meg tudnak egyezni, az osztályvezető főorvosok közül tudnak igazgatót javasolni, akkor azt fogja a tanács elnöke kinevezni. Ha ez nem sikerül, akkor új pályázatot kell kiírni. A véleménynyilvánítás el is kezdődött. Ám az osztályvezető főorvosok függetlenített igazgató mellett voksoltak, amivel nemigen segítették a konszenzus létrejöttét. A másodorvosok, a szakszervezeti . bizalmitestület megkérdezése még hátra van. Az Orvosi Kamara vezetősége is megtette javaslatát. A jelenlévő kamarai tagok yégülis egyetértettek azzal, hogy dr. Jakus Zoltánt javasolják az igazgatói posztra, aki osztályvezetés mellett vállalná a teendőket, s akinek programja megnyerte tetszésüket. A hosszan tartó vitában elhangzott, bárki lesz az igazgató, rendkívül leromlott állapotban lévő kórházat, nagyon rossz helyzetben lévő egészségügyben kell majd kormányoznia. Ezért a Kamarára is sok feladat hárul. Mindjárt el is határozták, hogy a politikai egyeztető tárgyalások mintájára egészségügyi kerekasztalt hozftak létre, ahol a tanácscsal, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika helyi irányítóival. a pártok képviselőivel vitatják meg gondjaikat, s a sürgősen megoldandó feladatokat, K, E, Támad a rizománia Új cukorrépa-betegség Az Orvosi Kamara I» javasolhat igazgatót
