Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-16 / 245. szám

VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS az ország területén hétfő estig: Felhőátvonulások várhatók, inkább csak keleten valószínű he­lyenként jelentéktelen futó zápor. Az észak­­nyugati, északi szél álta­lában élénk, gyakran erős lesz. A. legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 14 fok között várható. Igazán nem lehetett pana­szuk a labdajátékok kedve­lőinek az elmúlt hétvégén. Szombaton délelőtt a Vízügy SE pólósai taktikus játékkal fektették kétvállra a Bp. Spartacust. Sajnos az esti program már nem adott sok örömre okot miután az Olaj­bányász, kosarasai kikaplak Körmendtől. Röplabdában félsiker született idegenben, mivel a Vegyiművek együt­teseiből a férfiak bravú­ros győzelmet arattak Vesz­prémben, a hölgyek viszont a fővárosban vesztettek a Ganz Danubius otthonában. Vasárnap a MÁV MTE lab­darúgói a Kecskemét ellen léptek pályára a tiszaligeti stadionban, közvetlen utána a sportcsarnok a Sz. Olajbá­nyász—Pcmü Honvéd kézi­labda mérkőzésnek adott otthont. Részletes beszámo­lóink a 7—8 oldalon találha­tók. Felvételünk a kosárlab­da összecsapáson készült Fotó: T. Z. SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP flz országnak szüksége van egy széles németi centrumra Megtartotta IX. kongta s&xnsát a Hazafias Népfront „E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza” — a Márciusi Front több mint fél évszázaddal ezelőtti kiáltványának ezt a megállapítását választotta alapgondolatául a Hazafias Népfront IX., előrehozott kongresszusa, amely szombaton reggel Budapesten az Építők Rózsa Ferenc székházában kezdte meg munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A ta­nácskozáson megjelent a kormány több tag­ja, az egyházak képviselői, a különböző pártok és társadalmi szervezetek mozgal­mak képviselői, számos ismert közéleti személyiség, valamint a diplomáciai testü­let több tagja. A kongresszust Dobos László, a H\F OT ügyvezető elnökségének titkára nyitotta meg. Az ügyvezető elnök elöljá róban leszögezte: az elmúlt időszakban a múlt ellen jöttek létre szekértáborok, ám most már a jövőért kel­lene szerződést kötni. Mint mondotta: a népfront ennek a közösen kidolgozott szer­ződésnek az egyik aláírója kíván lenni. A szélsőségektől való el­határolódást hangsúlyozva Kukorelli István a nemzeti kiegyezés szükségessége mel­let érvelt. Mint rámutatott, történelmi tanulság, hogy so­hasem volt könnyű feladat a magyar—magyar kiegyezés. Márpedig enélkül nem lehet sikeres a békés átmenet. A múltbeli hibákat nem tagadva és vállalva, Kuko­relli István leszögezte: visz­­szautasítjuk a bűnbak szere­pét, mint ahogy a formális közjogi szerepeket is. A múlt kérdéséhez tarto­zónak ítélte Kukorelli István a népfrontvagyonról való számadást is. Hangsúlyozta, hogy a népfront híve a nyil­vános vagyonelszámolásnak, mivel úgy tekinti, hogy ez a vagyon, voltaképpen közva­gyon, s a jövőben méginkáibb a civil társadalom rendeike-SzVav <m a volt bábaképzőt, a jelenlegi utókezelő tetőszerkezetét felújítják, a nyílászáró­kat Cserénk, újra vakolják és üde, sárga sz ínre festik. A teljes külső felújítást jövő év tavaszára fejezi be a Jászapáti Áfész építőbri gádja — nzs — zésére áll, távlatosan önkor­mányzati tulaj dónként. Rátérve A népfront jövő­terve című dokumentumra, elmondta: ez a terv nem pártprogram, hanem össztár­sadalmi szempontokból cse­lekvési irányokat jelöl meg. Részletesen szólt a népfront­­mozgalom • •\‘ heni politiká­ját jellem j , bel- és gazdaságpolitikai elképzelé­sekről. A külpolitika fontos részének tekintette az úgyne­vezett népi diplomáciát, amelyben a népfront part­ner ként számít a nem­zetiségi szövetségekre. A gazdaságpolitikai koncepció egyik fő elemeként azt húz­ta alá, hogy az ország újjá­építése elsősorban a hazai munkától és tőkétől várható, s mindehhez csak kisegítő, bár fontos szerep juthat a külföldi működötökének. A népfront jövőbeni lehet­séges szövetségeseit azokban látta az ügyvezető elnök, {Folytatás a 2. oldalon) 4 Fidesz (egyelőre) nem állít elnökjelöltet Véget ért a kongresszus A fid esz általános politikai helyzetének megtárgyalásé val, vp!»~rlnt - ' esz,!mólók -' -letti vitával szombaton foly­tatta nuuiitáját a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Fiatal Demokraták Szövetségi-Rák II. ’ gresszusa. A délelőtti plenáris ülé­sen a hozzászólók erőként a Választmány elmúlt másfél éves tevékenységéről számot adó beszámolóról fejtették ki véleményüket, ezt Sae­­lényi Zsuzsa, a Fidesz Vá­lasztmányának tagja ter­jesztette a kongresszus elé. Ennek kapcsán Ökrös Ta­más választmányi tag a szervezet eddigi működését elemezve rámutatott- a Ta­nács tevékenységét gyakran a határozatképtelenség és a működésképteler-i".' ínezite, a választ" . :vr;.;tv pedig — túlterhelt- "• m — már nem mara " politizálni. Németh Zsoltnak a- J a véleménye, hogy a Fid,. szervezeti értelemben legyt­­pártszerű, tartalmában vi­szont ezt határozottan uta­sítsa el. Kijelentette: a jö­vőben populistább, radikáli­sabb elvet kell megvalósí­taniuk. A felszólalók ezután Or­bán Viktor pénteki, a Fi­desznek az Ellenzéki • Ke­rékasztalban való részvételé­ről szóló beszámolójához fűztek néhány gondolatot,. Somogyi Gábor véleménye szerint az asztal körül ülők céljai nem különböznek iga­zán; csupán a megvalósítás útját látják másként. Egyéb­ként úgy vélte, a Fidesz el­hárította magától • a felelős­séget azzal, hogy nem fog­lalt határozottan állást — azaz a Nemzeti Kerékasztal­­tárgyalásokon született meg­állapodást nem írta alá, de nem is vétózta meg. A felszólalók közül többen kifogásolták a választásról szóló törvénytervezetet. An­nak elfogadása — miként Bánlaki József megfogal­mazta — a XX. századi ma­gyar történelem szegyene 1.. v- mivel olyan helyzetet «üv.nt, amely lehetetlenné teszi a politikai szervezetek indulását. A választójogi tör­vényből faikadó következte­téseket Áder János foglalta össze. Ügy vélte, szükséges valamilyen mércét beiktatni a választásokon való indu­láshoz, hogy megőrizzék a választások komolyságát, s az ország kormányozható­­ságát. Kövér László választmányi tag reagált a vitában elhang­zott a tárgyalódelegáci­ót érintő megjegyzésekre. : '. a kérdésre, hogy mi­ért nem vétózta meg a Fi­desz az ellenzéki kerékasz­talon született megállapo­dást. kijelentette: szerinte a jelenlegi helyzetben egyet­len szervezet sem vállalhat­ja a vétóval járó felelőssé­get, a megállapodás megbé­nítását. A választójogi tör­vényről pedig az volt a vé­leménye: még azon az áron is, hogy a Fidesz annak el­fogadásával esetleg magát zárja ki, fontos, hogy a par­lament ne legyen minipár­­tök és önjelölt pártok gyűj­tőhelye. Rockenbauer Zoltán megin­dokolva a Fidesz tanácsának döntését, miszerint a szer­vezet nem kíván tovább részt venni a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Orszá­gos Tanácsának működésé­ben. Kijelentette: a MISZOT nem produkált semmi olyant, ami megindokolta volna lé­tezését. A kongresszus egy­hangúlag megerősítette a ki­lépési döntést. A megjelentek tudomásul vették — 22 ellenszavazat­tal és 102 tartózkodással — a választmány éves műkö­déséről szóló: majd 3 ellen­­szavazattal és 46 tartózko­dással elfogadták az Ellen­zéki Kerékasztalban való munkáról szóló beszámolót. A plenáris ülésen szenve­délyes vita bontakozott ki a köztársasági elnök megvá­lasztásával kapcsolatos Fi­­desz-álláspont kialakítása­kor. A nagy számú felszó­lalásból kitűnt: kiindulás­ként mindenki elfogadja azt az alapelvet —, amelyet egyébként a Fidesz a há­romoldalú tárgyalások során mindvégig következetesen képviselt —, hogy az or­szággyűlési képviselők meg­választása előtt ne kerüljön sor az államfő megválasz­tására. Élénk vita folyt arról is, hogy az államfőválasztás ki­írása esetére döntsön-e a kongresszus konkrét sze­mély támogatásáról, vagy a Fidesz más testületé később foglaljon állást. Többen — Bánlaki József, Csík Csaba és Wachsler Tamás — is szükségesnek vélték, hogy a Fidesz már most nevezze meg jelöltjét, sőt ajánlották: tegyenek szándéknyilatkoza­tot Rácz Sándornak, az 1956- os Nagybudapesti Munkás­­tanács elnökének, a Fidesz tiszteletbeli tagjának ál­­'amfővé jelöléséről. Mások viszont korainak tartották a személyre vonatkozó dön­tést. Egybecsengett Rácz András és Roszik Gábor vé­­’"ménye. miszerint az el­lenzéki szervezeteknek érde­mes lenne előzetesen tár­gyalni közös jelölt állításá­(Folytatás a 2. oldalon). Eszünk vagy nem — Hallottad, — riadozik pesti barátnőm a telefon­ban. — Hallottad, hogy jö­vőre szabadárasak lesznek az élelmiszerek? Te. én nem is tudom, mi fog itt történni. Képzeld el ezt Pesten, ahol mindent a pi­acról veszel. Mondom neki, hogy itt. Szolnokon is a piacról ve­szünk mindent, már leg­alábbis azok, akiknek nin­csen kertjeik. ,.Te mégse vagy annyira megijedve — ragozza tovább barát­nőm. — „Miért, talán tudsz valamit?” ,.Nem tudok semmit, de én még nem foglalkozom azzal, hogy mi lesz január­ban mert úgy vagyok ve­le, hogy a januárt még meg kell érni. Tudod, mos­tanában nem vagyok olyan optimista. De olyan pesszi­mista sem vagyok, hogy októberben már a január­tól féljek, mert egy kicsit azért mindig reményke­dem, hogy valaki kitalál valamit a helyzet enyhíté­sére.” ,De mit?” — szivósko­­diik a barátnőm. — „Hiszen mindenki annyiért adja majd az áruját, amennyi­ért akarja. Mit lehet ezen enyhíteni ?” Biztos tippjeim nekem sincsenek, próbálom nyug­tatni őt a telefonban, no meg magamat is itt. a vonal másik végén. De annyi mindent hall az em­ber. Ma például beszéltem a Független Kisgazdapárt szolnoki képviselőjével. Mesélt nekem a terveikről, céljaikról. Elmondta, hogy szeretnék elérni, hogy a különböző téeszek, gazda­ságok helyi feldolgozó üze­met létesíthessenek. Nem nagy üzemekre gondolnak, hanem mindössze néhány embert foglalkoztató fel­dolgozókra. A téesznek nem kell arra várnia, hogy majd a mammut konzerv­gyárak. vállalatok átve­szik a gyümölcsöt, feldol­gozhatja a téesz maga is. Átadhatja a kereskedelem­nek vihetik a boltokba. Ha a téesztől közvetlenül kerül a konzerv az üzlet­be, olcsóbban ki lehet hoz­ni mintha köztük vannak a konzervipari vállalatok is. Amelyek ráadásul lé­vén igazi konkurencia nél­kül, diktálják az árakat. Persze, ezeket a kisvállal­kozásokat másutt is meg lehetne valósítani, miért ne lehetne saját vágóhídja, húsfeldolgozó üzeme annak a téesznek. amelyik állat­­tenyésztéssel foglalkozik? Szóval, nyugtatgatom a barátnőmet, én abban re­ménykedem. hogy sok olyan kisvállalkozás szü­letik majd, amelyik az ál­lami cégek árain alul kí­nál. Nem is beszélve arról, ha folyamatosan megszer­vezi majd azokat a piaco­kat, ahol a termelő köz­vetlenül a vásárlónak ad el. Ha ezekre gondolok, mindig reménykedem: a szabadár talán nem csak azt fogja jelenteni, hogy minden drágább lesz. és a felső határ a csillagos ég. Hanem azt is. hogy nem mennek el az eddig ki­használatlan lehetőségek mellett, és lesznek, akik ol­csóbban kínálják az árut. Mire idáig értem, sikerült is nagyrészt megnyugtat­nom a barátnőmet, hogy — feltehetően — jövőre is eszünk majd ... (PÉ) Kukorelli István a népfront jövőjéről Az elnök-főtitkár beszédét követően Rőder Edit, az alapszabály szerkesztő bizott­ságához érkezett javaslatok­kal ismertette meg a plénu­­mot, majd Kukorelli István ügyvezető elnök tartott elő­adói beszédet a népfront jö­vőjéről. Ezt követően hosszas vi­tában az ügyrendről határo­zott a 814 szavazati jogú résztvevő. Huszár István elnök főtit­kár fűzöt szóbeli kiegészítést a HNF országos tanácsának a VIII. kongresszus óta vég­zett munkájáról készült írásos beszámolóhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents