Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-16 / 245. szám
Megtartotta IX. kongresszusát a HNF (Folytatás az 1. oldalról) akiknek céljai lényegében azonosak a mozgaloméval. A választásokon való szereplésről szólva kifejtette: a jelenlegi politikai helyzetben nincs jobb megoldás a népfront számára, mint a választásoké» való részvétel, választási szövetség kezdeményezése. Hangsúlyozta: a HNF jelöltet indít minden országgyűlési választókerületben, a megyei és az országos listán, ám ez nem jelenti a mozgalmi jelleg feladását — mondta végezetül Kukorelli István. kongresszus dokumentumai — az Országos Tanács beszámolója, a népfront jövőterve és alapszabálya — feletti vita első szakaszában hozzászóló küldöttek elsősorban az országgyűlési képviselő-, valamint a köztársaságielnök-választásokkal, az önkormányzatokkal, a falu szerepével, a népfront helyi tennivalóival, a mozgalom jellegének tartalmi kérdéseivel foglalkozott. A vitában rövid időre szót kért Kukorelli István. Felmutatta a magukat Magyar Nyilaskeresztes Pártnak nevezők levelét, kijelentve, hogy ennek a förmedvénynek egyetlen sorát sem tartja méltónak felolvasásra. Felszólította a kongresszust, hogy ítéljen el minden, az alkotmányos rendet veszélyeztető pártot. Annak a nézetének adott hangot, hogy a levél elbírálása már nem csak politikai, hanem közhatalmi feladat, és a levelet átadta a Belügyminisztérium tanácskozásán jelen lévő képviselőjének. Németh Miklós az önkormányzatok fontosságáról A vitában felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Elöljáróban — a vidéki Magyarországról, illetve az egységes Magyarországról kifejtett nézetekre reagálva — arra figyelmeztetett: támaszkodjunk a vidéki Magyarországra, hogy minél előbb egységes ország legyünk! Kiemelten foglalkozott az önkormányzatokkal, amelyeknek kiépítésében a népfrontmozgalomnak meghatározó szerepe volt eddig is, és lesz a jövőben is. A társadalom — kitörve az évtizedeken át rákényszerített monolit sémákból — szabadon szerveződik újjá. Az országnak azonban szüksége van egy széles nemzeti centrumra, s ennek kialakítását éppen az olyan integratív szerepet betöltő szervezetek segíthetik, mint a HNF, az egyházak, a MISZOT, az Üj Márciusi Front, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. Végezetül a miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy a népfrontmozgalom eredményei és törekvései tisztességesek, vonzerőt jeleníthetnek minden magyar ember számára. Pozsgay Imre az új magyar államiságról Délután kért szót Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP elnökségének tagja, a Hazafias Népfront korábbi főtitkára, aki hangoztatta: egy új párt, a Magyar Szocialista Párt képviseletében is vállalta a részvételt ezen a fórumon. Az MSZP múlt heti kongresszusáról szólva rámutatott: az új párt megalakulása fordulat értékű, nagy horderejű történelmi eseménye ennek az országnak, világos bizonyítvány arról, hogy a pártállam és állampárt konstrukció lebomlott, szétesett. Pozsgay Imre köszöntötte a kongresszust a Demokratikus Magyarországért mozgalom egyik vezetőjeként is. Végezetül — sok sikert kívánva a megújuló mozgalomnak — hangsúlyozta: akkor gazdag egy mozgalom, ha a benne lévők, illetve annak vezetői kölcsönzik számára a tekintélyt, és nem akkor, ha a mozgalom tekintélyéből akarnak élni. A délutáni, majd az esti órákba nyüló vitában több hozzászóló kitért a civil társadalom megszerveződésének fontosságára, a népfront szerepére a békés átmenet folyamatában, valamint arra, mely szervezetekkel karöltve működhet a jövő népfrontja. A vita egyik sarkalatos kérdéseként vetődött fel: alakulj on-e bejegyzett tagsággal rendelkező szervezetté a népfront vagy működjön-e továbbra is mozgalomként. A szombaton félbemaradt vitával folytatta tegnapi munkanapját a Hazafias Népfront kongresszusa. A délelőtti órák nem egyszer parttalanul szétfolyó vitájában egymást érték a népfront jövőjével vagy éppen a helyi problémákkal kapcsolatos, jórészt már a korábban elhangzottakat ismétlő vagy újrafogalmazó felszólalások. A kongresszuson szót kért Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, akit több felszólaló a HNF köztámsaságielnökjelöitjének javasolt az előző napon. Az első meglepetés akkor ért, amikor végigpillantottam, az Építők Rózsa Ferenc székházának a nagytermében, ahol a Hazafias Népfront IX. kongresszusát tartották. Szokatlannak tűnt az az elnöki bejelentés, amely szerint ezen a politikai rendezvényen a küldötteknek .több mint harminc százaléka a szebbik nemhez tartozik. Még furcsább következtetéseket vonhatott le a tollforgató, ha az életkort figyelte, hiszen a köztudatban többnyire nyugdíjasok fórumaként élt a mozgalom, márpedig ezen a jeles eseményen az ottlévők közül nagyon kevesen tartoztak azok közé, akiknek a postás hordja a fizetést. Milyen legyen az elkövetkezendőkben ez a tömegszervezet? Abban minden jelenlévő egyetértett, hogy pártokon kívüli, éppen ezért az eddig megalakult 33! párt csatározásaitól. villongásaitól mentes. Valami olyasféle állítással, hogy minél kisebb a település, annál nagyobb szükség van az efféle szerveződésre. Egy ifjú jogász doktor ugyan meglehetősen lekezelő módon kioktatta a jelenlévőket. mondván, a történe-D népfront a kisemberekért fáradozik lem túlhaladta a népfrontot. Pótmamához hasonlította, amely csak arra volt jó, hogy amikor színházba men* nek a szülők vigyázzon az apróságokra. Igen ám, folytatta tovább, de azóta felnőttek a gyerekek, a szülők is hazatértek, és már nincs szükség erre a küldetésre. Szóval jobb ha feloszlik. Nos, az ékesszavú jogi doktort legalább annyira ékes kontrákkal illették, így Benczéné Budai Judit is a mi megyénkből. Szerinte még nem érzi ez a „család”, hogy valóban az igazi szülei jöttek volna haza, de az se mindig látszik, hogy felnőttek a gyerekek. Inkább indulatos kamaszként sértegetnek, így melléjük jó ideig még odafér egy-egy higgadt pótmama is. Egy másik felszólaló szerint idelátogató külföldi rokonai úgy minősítették az ország mai helyzetét, támlám a benti magyarok egymás keze helyett továbbra Kulcsár Kálmán a békés átmenetről A népfront-mozgalomról szólva Kulcsár Kálmán úgy vélekedett, hogy a HNF pártokon felülemelkedve — de azokkal együttműködve — alkalmas erő lehet az integrálásra, a progresszív erők összefogására. Az alkotmányozás folyamatáról kifejtette: az 1949-es alkotmány elvágta azt a fonalat is amely Európához, s azt is, amely a magyar múlthoz kötött minket. Ezt most helyre akarjuk állítani — mondatta. A kongresszus korábbi felszólalóihoz hasonlóan a miniszter is nagy fontosságot tulajdonított az önkormányzatoknak. Mint mondotta: már a XIX. század nagy gondolkodói is az állam- és a társadalom-szerveződés legfontosabb elemének tekintették az önkormányzatokat. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a békés átmenet politikai „játékszabályait” megállapító sarkalatos törvények előkészítésében a népfront nagy segítséget nyújtott. A Hazafias Népfront kongresszusának vitájában minduntalan visszatérő önkormányzatok kiépítésének lehetőségeivel foglalkozott elsősorban felszólalásában Horváth István belügyminiszter is. A vita összegzése A vita zárásaként Kukorelli István összegezte a másfél nap során felvetődött gondolatokat, javaslatokat. Ügy vélite: egyértelműen eldőlt a párt vagy mozgalom dilemmája, hiszen csaknem valamennyi küldött hozzászólásában a mozgalmi jelleg megőrzése mellett voksolt. Ennek kapcsán Kukorelli István kifejtette: a tagsági viszonyra kizárólag a törvényessé tétel miatt van szükség, s ez még korántsem jelent valamiféle pártosodást. Kukorreli István egyértelmű tényként könyvelte el, hogy a szót kapott küldöttek körül senki sem kívánta a Hazafias Népfront nevének megváltoztatását. Végezetül Kukorreli István sajnálattal vette tudomásul, hogy a pártok, a demokratikus ellenzék képviselői nem voltak jelen a népfront kongresszusán. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa ezt követően nagy többséggel elfogadta az Országos Tanács beszámolóját, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a mozgalom jövőtervét, az elhangzott szóbeli kiegészítésekkel, illetve Kukorelli István vitazárójával együtt. A tanácskozás tudomásul vette a (történelmi bizottság jelentését is a népfront történetéről. Miután a résztvevők megkapták az alapszabály tervezetet, hosszas vitába kezdték az egyes pontokról, számos módosító javaslatot fogalmaztak meg, majd a küldöttek elfogadták a Hazafias Népfront alapszabályát. Az új alapszabály értelmében a Hazafias Népfront tömegmozgalomként működő társadalmi szervezet, amely az önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független, demokratikus, szociális biztonságot nyújtó jogállam megteremtésén munkálkodik. Egyúttal kezdeményezi a pártok közötti együttműködést. is egymás torkát szorongatják, legfeljebb a szerepek cserélődtek fel némileg. Egy biztos: ez a mozgalom a hatalom megszerzése helyett az emberek hitét akarja, szeretné elnyerni. Elsősorban azokét, akik pártokon kívüliként úgy érzik, itt mondhatják el kérdéseiket, fogalmazhatják meg kételyeiket, jobbító vagy kritikai szándékukat. Elsősorban a vidéki Magyarországnak lenne szüksége egy olyan szervezetre — állították a küldöttek — ahol világnézettől pártállástól függetlenül bárki elmondhatja véleményét a nagyobb és szűkebb hazája, esetleg mindennapjai sorskérdéseiről. És ha majd minden település hatalommal bíró helyi önkormányzatot kap, akkor talán fontos lesz a most még néha lekicsinylő módon megítélt népfrontmunka is. Majd akkor válik valóban igazzá Szokolai Sándor Kossuth-díjas zeneszerző ott elmondott, de kissé sánta-rímű versikéje. amely szerint „Ki lehet a jövőben jó -népfrontos? Akinek a nép f(r)ontos!” D. Sz. M, Az alapszabály érteiméiben a Hazafias Népfront központi vezető testületed: a kongresszus, az országos tanács és az országos elnökség, míg a tisztségviselők: elnök, ügyvezető elnök, hét alelnök, ügyvezető titkár, valamint két titkár. Üj testület az országos .tanács mellett működő tanácsadó testület, amely a tudományos, a művészeti élet, az egyházak és a nemzetiségi szövetségek kiemelkedő személyiségeiből verbuválódik. Nyílt szavazással, elsöprő (többséggel Kukorelli Istvánt választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Népfront IX. kongresszusa. Az BLTE Állam-és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének 37 éves egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a népfrontban. Miután visszalépések miatt egyetlen jelölt maradt, nyílt szavazással döntött a kongresszus : túlnyomó többséggel, 12 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett elnökévé választotta Kulcsár Kálmánt. A késő esti órákban kezdődött meg a Hazafias Népfront IX. kongresszusán a köztársaságielnök-jelölt személyéről a vita. Míg a kongresszus első napján több küldött — választóinak véleményét tolmácsolva — Kulcsár Kálmánt javasolta a népfront jelöltjének, tegnap már egyre gyakrabban merült fel Pozsgay Imre neve. Végül a kongresszus a Hazafias Népfront köztársaságielnök-jelöltjévé — nyílt szavazással — 411 szavazattal Kulcsár Kálmánt választotta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatott kapott, 29-en tartózkodtak a szavazástól. A küldöttek elfogadták azt az állásfoglalást, amely a kétnapos tanácskozás legfontosabb gondolatait. a népfronttal kapcsolatos javaslatait rögzíti. Csupán két kérdésben bontakozott ki kisebb vita: október 23. megítélésében, illetve Erdély ügyének a szövegbe foglalásában. Végül is a küldöttek szavazataikkal amellett voksoltak.: a népfront támogatja október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását. Az Erdély autonómiájának követelésére vonatkozó javaslatot azonban egyhangúlag elvetette a kongresszus. A kongresszuson nyilt szavazással megválasztották a 37 tagú országos elnökséget valamint az országos tanács új tagjait. Utolsó momentumként titkos szavazással döntöttek a hét alelnök és a három országos titkár személyéről, s megválasztották az etikai bizottságot is. A Hazafias Népfront alelnökei lettek: Asztalos László György, Rőder Edit, Stumpf István. István Lajos. Mikola István. A további két alelnököt a nemzetiségi szövetségek, illetve az egyházak világi kéoviselőiből delegálják évenkénti mandátummal. A7 országos titkári posztra Bogár Lászlót, Maior Istvánt. Mészáros Imrét választották meg. A Hazafias Nénfront IX. kongresszusa a késő esti órákban Kukorelli István zárszavával és a Szózat eléne.klésével befejezte munkáját. Maradjon szép a szolnoki Tisza-part! „Megszépül a szóim oki Tiszai-pairt” címmel a Néplap szeptember 9-i számában ciikik jelenít meg a Tisza— Zaigyva-torok feletti jóbbpairt rendezéséről. Az írást látványos grafika illusztrálta. Az említett cikkre reagálva az SZDSZ Szolnoki Szervezete felhívást tett közzé, melyben a vízügyi munkálatok felfüggesztését, a tervek független szákértőkkel való felülvizsgálatát, valamint a város lakosságának részletes tájékoztatását követeli. Csatlakozva ezen felhívásihoz — az MDF Szolnoki Szervezete Környezetvédelmi Csoportjának vizsgálatai alapján, a tervek és a 'helyszín tanulmányozása után — a következőket állapítjuk meg: A/ A Népilap újságíróját az illetékes szaikemlbenek kissé félreim,formálták, mert — „a munkának néhány épület és fa is áldozatul esik” mondat azt jelenti, hogy a hajdani vár vízi kapujától a felszíni vízműig aiz összes fát kiirtják. Ezt nem fákkal, csak bokrokkal kívánják pótolni: megszüntetve ezzel a város egyik legszebb természeti adottságát. — „ . \ a tervezésibe építészeket is bevontak ..kijelentés egy mérnöki vasbeton építmény tervének jókezű építésszel való megrajzolását, valamint a tervnek a városi .tanács műszaki osztályával! való egyeztetését takarja. Nem szól arról, hogy milyen a tervezett támfal mögötti lepusztulj heterogén épületállomány. Mivel ennek átépítésére jelenleg nincs reális lehetőség^ csak a meglévő faállomány tudná elrejteni. B/ A támfal terve ellentétes a szolnoki vár területén építő bármely magánszemély vagy szervezet számára kötelezően .betartaindó részletes rendezési tervvel (RRT-vél). Ez előírja, hogy itámfal építése esetién a Tisza-mentén állott keleti Ibástyát —a műemléki előírások 'betartásával — szimbolizálná kelli. A terv erre sem ad megnyugtató megoldásit. A fentiek ismeretében a munkálatok leállítása és a tervek felülvizsgálása mellett kérjük a mederrendezés lakossági fórumon való ismertetését. Ezt követőien a terv városi tanács által való jóváhagyását. Célunk ezzel mindössze az, hogy maradjon szép a szolnoki Tiszapart. MDF Szolnoki Szervezete A Fidesz (egyelőre) nem állít elnökjelöltet (Folytatás az 1. oldalról) róL Raszilk Gábor szerint ugyanis csak így lenne esély arra, hogy az ellenzék jelöltje győzzön a köztársasági elnökválasztáson. A résztvevők döntő többsége voksolt arra. hogy a Fidesz egyelőre ne kötelezze el magát egyetlen jelölt mellett sem, illetőleg a kongresszus zárónapján megbízást kapó testület folytasson tárgyalásokat valamennyi szóba kerülő jelölttel. A kongresszus szombaton délután szekcióülésekkel folytatta munkáját. A programtervezet vitájával folytatta munkáját tegnap a Fidesz második kongresszusa a Budapesti Műszaki Egyetemen. A délelőtti — immár a meghirdetett napirend szerint zajló — plenáris ülés folyamán a szekcióvezetők összefoglalták a szombat esti viták eredményeit. Elsőként Urban László a Fidesz gazdasági és szociálpolitikai programtervezetének főbb vonásait, s vitatott pontjait vázolta fel. Kiemelte, hogy a készítők — akik nem külön ifjúsági rétegprogramot dolgoztak ki — piackonform társadat lompolitikát vélnek helyesnek. A helyi társadalom-önkormányzat témájáról Horváth Tamás adott összefoglalót. A tervezet — hangsúlyozta — elveti a jelenlegi tanácsrendszert, s az önkormányzatok hálózatának kiépítését szorgalmazza. Az oktatáspolitikai szekción elhangzottakat Mátai Melinda és Sasvárí Szilárd összegezte. A kialakult álláspont szerint olyan feltételeket kell teremteni, hogy az állampolgárok maguk választhassák meg, mikor, hol, mit kívánnak, tanulni. A környezetvédelmi szekció vezetője. Gera Pál azt emelte ki a programtervezetből, hogy oszlassák fel a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, továbbá mihamarabb vezessék be a nemzetközi környezetvédelmi szabályokat. A Fidesz legfontosabb állásfoglalásait tartalmazó preambulum került ezután terítékre, amelyet a kongresszus résztvevői elfogadtak. A szöveg egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége megalakulásától kezdve megalkuvás nélkül vett részt a pártállam elleni, a szabad választásokért való küzdelemben. Egyetlen lehetőséget látnak a válság leküzdésére: nyugati típusú polgári demokrácia és piacgazdaság megteremtését. A vallás- és lelkiismereti szabadsággal foglalkozó szekció amellett foglalt állást. hogy az állam és egyház elválasztása alapvető. Az egyházaknak jogi személyiségeknek (kell lenniük, s szükséges hogy az egyházi fizetésekhez nyújtott állami hozzájárulás megszűnjön. A Fidesz katonapolitikájának lényege hogy a néphadsereg ismét honvédséggé válva, annak fő feladata a haza védelme legyen. Vastapssal fogadták a kongresszus résztvevői Király Bélának, az 1956-os nemzetőrség parancsnokának megjelenését és felszólalását. A napirendhez visszatérve a kongresszus a nemzeti— •nemzetiségi témakörrel foglalkozott. A • Fidesz külpolitikájának •— mint Kövér László Ismertette — szigorúan az emberi jogok feltétlen tiszteletéből kell kiindulnia. A programtervezetek megvitatása és elfogadása után a Fidesz-kongresszus délután megtárgyalta a Fiatal Demokraták Szövetsége szervezeti és működési szabályzatának módosítására benyújtott javaslatot. Körülbelül egyórás vita után a kongresszus azt a változatot fogadta el amelynek lényege, hogy növekszik a szervezet vezetésében a Fidesztanács szerepe. A szervezeti és működési szabályzat módosítását követően megválasztotta a Fidesz úi. 13 tagú Választmányát. Ennek tagiai: Fodor Gábor Rockenbauer Zoltán Kövér László. Deutsch Tamás. Németh Zsolt. Tirts Tamás Száier Jóvcef. Molnár Péter Hegedűs István. Wachsler Tamás Szélénvi Zsuzsa. Baráté Gergely és Kristóf Csaba. A kongresszus öt tartózkodással és hat ellenszavazattal határozatot hozott arról. hogv a Fidesz indul az 1990. évi parlamenti képviselői választásokon.
