Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-14 / 244. szám
Két héten át a megye minden településén történt valami, ami bizonyította: élnek, dolgoznak, s megújhodásra törekszenek az általános fogyasztási szövetkezetek. Kedvezményes vásárok, kiállítások, termékbemutatók, sport- és hobbiversenyek, szövetkezeti bálok és divatbemutatók, tagtoborzók és részjegysorsoiások, tombolák — legalább annyiféle rendezvény, amilyen sokrétű és változatos a szövetkezetek élete, munkája. Pedig csak tizennégyen vannak. Tizennégy áfész rendezte a két hétig tartó immár 9. szövetkezeti napok eseményeit. Tizennégy, mert a hetvenes években a gigantikus törekvések elérték a magyar falut is. Egyesültek — mert egyesítették őket — termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek, közös tanácsi testületek irányítása alá kerültek szomszédos falvak, s az csak "természetes" volt, hogy a kisebb, a gyengébb mindig engedett a nagynak, az erősnek. A falvak népe megtanulta mit jelent ez, —s a kis fal vak fiataljai akkortól méginkább fészekhagyó vá váltak — mentek a sorsuk, a munkájuk, a megélhetésük után. A falusi fogyasztási szövetkezeteket is megviselte, de éiniakarásukat is erősítette ez a nehéz elmúlt másfél évtized. A negyvenes évek végén szerény vagyonukkal szövetkező ősök unokáiknak is örökül hagyták: jussuk van az egykori földmívesszövetkezetek utódjában, fejlesszék, pártolják a közöst. így, ezért nem csoda, hogy a fogyasztási szövetkezetek tagsága ma is százezer körül van Szolnok megyében, hogy régi és mostani szövetkezeti vezetők okos pénzforgatása, gazdálkodása eredményéül 805 üzlet, áruház, 391 vendéglő működik a megyében, szolgálja kis és nagy település tagságát és lakosságát. Az áfész a felvásárlótelepeken az idén várhatóan már egymilliárd forintnál többet fizet külpiacra is kelendő terményekért a kistermelőknek, — saját szakcsoportjainak. Ipari kisüzemeik 410 millió forinttal járulnak kis- és nagy szövetkezeti célok megvalósításához. Tüzéptcicpcik évtizedek óta állják a falusi építők rohamait. A százezres tagság mellett mindössze 8-9 ezer dolgozója, fizetett (nem is mindig, mindenhol jól fizetett) dolgozója van a tizennégy áfésznek. Csak a boltokban, vendéglőkben évi 12—13 milliárdos forgalmat bonyolítanak. Képriportunk a sokféleséget példázza a 9. áfész napok zárásakor, — s természetesen a munkát, a megújhodást, mert e kel tő nélkül nem létezhet a négy évtizedes nehéz, de eredményes múltra visszatekintő mozgalom. Megörökítettük a szövetkezeti napok nyitányát, amikor Bartus Pál, a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke a Magyar Televízió kamerája előtt nyilatkozott szeptember 29-én. Bemutatjuk a most tízéves Skála szövetkezeti nagyáruházát, amelynek kétszáz dolgozója az idén hatszázmillió forintos forgalommal számol. Ízelítőt láthatnak áfész-szakcsoportok terménybemutatójából, bekukkantunk Rákóczifalván az áfész-vendéglőbe, amely délidőben a kisiskolásoké, láthatják a vásárlók sorát Szolnokon, a 100-as áfész Széchenyi áruházban, amely egyre híresebb kínálatáról. Tiszasülyön épülő áfész-áruháznál, Kőtelken a Tüzép-telepnél álltunk meg egy pillanatra. Együtt sóhajtottunk Bajnóczky István szövetkezeti galambtenyésztővel: legyen ilyen békés, magasra szárnyaló az életünk, mint a szemelgető galamboké! (SJ) Nagy Zsolt képriportja szeptember 29—október 14 között készült a Szolnok és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet eseményein és dolgos hétköznapjain. MUNKÁM, ÉS MEGÚJHODÁS
