Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-14 / 244. szám

j^ÍÉPlAP 1989. OKTÓBER 14. Szovjetunió - Lengyelország RomlA gazdasági kapcsolatok Helmut Kohl hazánkba látogat (Folytatás az 1. oldalról) 24-ek által való támogatás odaítélésében a magyar re­formok előmozdítása céljá­ból is. Kohl kancellár megerősí­tette, hogy még ebben az évben látogatást kíván ten­ni Magyarországon. Ezzel is ki akarja fejezni rokonszen­­vét és támogatási- készségét a reformszellemű magyar politika iránt. A látogatás időpontját rövid időn belül véglegesítik. Horn Gyula tájékoztatást adott a találkozón a leg­utóbbi magyarországi bel­politikai fejleményekről. El­sősorban az MSZP megala­kulásáról, valamint a ma­gyar belpolitikai élet várha­tó legfontosabb eseményei­ről. A (megbeszélésen részt vetít Horváth István, Ma­gyarország NSZK-beli nagy­követe. FNSZ-közgyűlés Vége az általános politikai vitának Az ENSZ székhelyén csü­törtökön befejeződött az Egyesült Nemzetek közgyű­lésének általános politikai vitája. A vita három hete alatt az ENSZ 159 tagállama kö­zül 154 fejtette ki vélemé­nyét a világpolitika és _a gazdasági helyzet kérdései­ről. A közgyűlés jövő hétfő­től a napirendben szereplő 155 téma megtárgyalásával folytatja munkáját. Az ENSZ-közgyűlés a ké­sőbbiekben három rendkívü­li ülésszakot is tart majd Ezeken az eladósodás, a ká­bítószercsempészet, illetve a dél-afrikai apartheid kérdés­köréről lesz szó. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tar­tott. Az ülés elején a testület kegyelettel megemlékezett közelmúltban elhunyt tagjá­ról dr. Gajdócsi Istvánról. Az Elnöki Tanács törvény­­erejű rendeletet hozott a bí­rósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi fel­ügyeletéről. A cégek bírósági nyilvántartása a megválto­zott társadalmi és gazdasági viszonyok között tömegessé vált. Ez tette indokolttá a jogintézmény újraszabályo­zását az 1985-ben meghozott törvényerejű rendelettel. E jogintézmény funkciójában lényeges változást hozott a gazdasági társulásokról szóló 1988. évi VI. törvény, amely valamennyi gazdasági társa­ság esetében kötelezővé, és egyben a megalakulás felté­telévé tette a cégnyilvántar­tásba való bejegyzést. A tör­vény a cégbíróság hatásköré­be utalta a gazdasági társa­ságok törvényességi felügye­letét is. Az 1989. évi törvényhozás újabb nagy jelentőségű, a gazdaság szerkezetének át­alakítására hivatott jogsza­bályokat: alkotott, amelyek következtében 1990. január 1-jétől a gazdálkodó szerve­zetek feletti törvényességi felügyelet egységessé válik, tekintve, hogy a vállalatok és a szövetkezetek törvényessé­gi felügyeletét is a cégbíró­ság végzi. Az ezekre körülményekre tekintettel hozott törvényere­jű rendelet 1990. január 1- jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az 1985. évi 16. tvr., valamint az ezt módosí­tó 1988. évi 28. tvr., s a leányvállalatok nyilvántartá­si rendjéről, a szövetkeze­tek és vízgazdálkodási társu­lások törzskönyvéről, vala­mint a képviseleti könyvről szóló 63T900. (XII. 26.) PM- rendelet hatályát veszti. Még novemberben sor ke­rül Tadeusz Mazowiecki len­gyel miniszterelnök moszk­vai látogatására. Ezt Wlod­­zimierz Natorf, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára* korábbi moszkvai nagykövet jelentette be csütörtökön este a párt parlamenti kép­viselőivel tartott találkozó­ján. Mazowiecki az első ke­let-európai nem kommunis­ta kormány vezetője. Natorf a napokban Moszk­vában járt Mieczyslaw Ra­­kowskival, a LEMP KB első titkárává^ és jelen volt Ra­­kowski és Mihail Gorbacsov szovjet vezető tárgyalásain. Ezeken a tárgyalásokon szó volt többek között arról — közölte Natorf —, hogy a Szovjetunió esetleg kártérí­tést fizet a deportálásokért Bukarest lakossága egyre idegesebb, mert a közellátás beígért javulása helyett az emberek kénytelenek egyre hosszabb sorokban várakoz­ni a boltok előtt, ezért egy­re elégedetlenebbek — je­lentette a Tanjug. A jugo­szláv hírszolgálati iroda be­számolója szerint a buka­restiek órák hosszat várnak arra, hogy 20 deka felvá­gottat vagy szalonnát vegye­nek. Ehhez azonban fel kell mutatniuk személyi igazol­ványukat, hogy bizonyítsák: a fővárosban laknak. A bukarestiek reagálásai azt mutatják, hogy a közel­látás helyzete az egyik leg­főbb probléma, amit többé Az Elnöki Tanács módosí­totta a Magyar Gazdasági Kamaráról szóló 1985. , évi 11. tvr.-t. A módosítást a kamarához tartozó szerve­zetek feladatköréinek bővü­lése, egy részüknek önálló jogi személlyé válása, vala­mint a kamara koordinációs tevékenységének elősegíté­se tette időszerűvé. Az új szabályozás folytán meg­nyílt a lehetősége annak, hogy a kamarának egyesü­letek és egyéni cégek is tag­jai lehessenek. Az Elnöki Tanács az egye­sülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhang­ban hatályon kívül helyezte a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jogállásáról és felügyeleté­ről szóló korábbi határoza­tait, és 1990. január 1-jei hatállyal megszüntette ezen szervezetek felett a Minisz­tertanács felügyeletét. A testület megtárgyalta a Fővárosi Tanács Végrehaj­tó Bizottságának a Hazafi­as Népfront útján előter­jesztett, országgyűlési kép­viselői időközi választásra vonatkozó javaslatát. Az El­nöki Tanács, figyelemmel az időpontra is kiterjedő javas­latra, a budapesti 14. számú országgyűlési választókerü­letben, a képviselő lemon­dása miatt megüresedett helyre — a választójogi tör­vény 72. paragrafusának (1.) bekezdése alapján — 1989. december 9. napjára időközi képviselőválasztást tűzött ki. A testület a továbbiakban községegyesítések megszün­tetéséről1, közös tanácsból kiváló községekben községi tanács szervezéséről határo­zott. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi ügyek­ben döntött. (mintegy kétmillió lengyelt deportált a Szovjetunió ? II. világháború során Szibé­riába). Lengyelország már korábban is felvetette, hogy azokon a nyugat-ukrajnai é? nyugat-belorussziai terüle­teken, amelyek 1939-ben let­tek a Szovjetunióé, szüntes­sék meg szeptember 17. ün­neplését. (Ezen a napon tá-' madta meg a Szovjetunió Lengyelországot a Hitlerrel kötött titkos megállapodá: értelmében.) Natorf a gyűlésen felhivtí a figyelmet arra, hogy rom­lanak a gazdasági kapcsola­tok Lengyelország és a Szov­jetunió (között. Előfordulnak szerződésszegések, de a PAP hírügynökség erről szóló be­számolójából nem derül ki melyik fél követett el ilye­neket. már nem lehet eltussolni — állapította meg a tudósítás. — A sorban állókat különö­sen bosszantják azok a tv­­adások. amelyek Ceausescu elnöknek egyes élelmiszer­­üzletekben tett legutóbbi lá­togatásáról szólnak. A tele­vízió képein nagy nalom élelmiszer, több fajta felvá­gott, friss hús, félkész étel, sajt, halkonzerv, Ízlésesen csomagolt zöldség stb. volt látható. Ugyanezekben a hóitokban azonban alig fél órával Ceausescu látogatá­sát követően már csak fe­jenként fél kiló darált húst, 30 deka felvágottat, sajtot vagy szalonnát lehetett vá­sárolni. TÉT Tanácsi vezetők érdekvédelmi szerve Az országban ölBőkénit Szolnok .megyében alakult meg a TÉT, vagyis a Tiszt­ségviselők Érdekvédelmi Ta­gozata, amely összefogás elsősorban a tanácselnökök és tanácstitkárok szakmai, etikai, erkölcsi védelmét hi­vatott szolgáltai. A szervezetet létrehozó tanácsa vezetők az eddigiek során 'nem tartották elégsé­gesnek érdekvédelmüket. Ezért, kihasználva azt ® tehetőséget, hogy a Közal­­kiailimaznttak Szakszerveze­te január 1 -jétőil szövetség­gé alakul ét, s eközben minden szakma a sajiát te­rületén próbálja kezébe venni sorsának képviseletét — két önálló szakszervezet már meg is alakult, hatnák most van folyamatban a szerveződése — a tanácsiak is önálló kezdeményezésibe fogtak. A TÉT már megalkotta alapszabályzatát, amelyben megfogalmazták a célokat és a szervezet működését, mi­szerint a TÉT a KözalllkaL- mazottak Szakszervezetén belül demokratikusan, az önkéntesség elvén működik, s tagja minden önkormány­zati tisztségviselő tehet. Á programtervezetben ki­nyilvánítják, hogy a szerve­zet őrködni (kíván a helyi önkormányzati tisztségvise­lők hivatásának tisztasága felett; védelmezi a hivatá­suknak megfelelő magatar­tást tanúsító, a lakosságért, a településért dolgozó tiszt­ségviselőket; az indokolatlan támadások elől erkölcsi vé­delmet -nyújt tagjainak; anyagi és erkölcsi kérdések­ben állást foglal; a bér­egyeztető mechanizmusban a tagók érdekeit hatékonyain 'képviseli. A szervezet — amelynek jelenleg már körülbelül 60 tagja van — megválasztotta az intéző bizottságot, amely­nek vezetője Papp István tószegi tanácselnök lett. — mta — fl közellátás miatt Ideges hangulat Bukarestben Hz Elnöki Tanács ülése Kereskedelem és piacgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolni a kereskedelmi re­formmal. A kereskedelem nem csupán egy ágazat — hangsúlyozta —, hanem az a funkció, amely a piaci gazda­ság egészét áthatja, mozgat­ja, elősegíti az anyagi folyamatok célba juttatását. Rubikonhoz érkeztünk — mutatott rá Nyers Rezső. — A gazdaság félig megvalósí­tott reformjáról át kell lépni a teljes reform állapotába. A féflpiac nem piac, nem tudja biztosítani azokat az előnyö­ket, amelyeket az igazi piac biztosít. Előadásának további ré­szében a reformfolyamat né­hány jelentős irányáról be­szélt Nyers Rezső. Kifejtette: a gazdaság és a politika kö­zött új kapcsolatrendszerre van szükség. Az anyagi fo­lyamatokban külön kell vál­niuk. A gazdaságnak el kell nyernie a relatív önállósá­got. Az elválasztást radiká­lisan meg kell csinálni. Ez persze nemcsak döntés kér­dése, le keli bontani a piaci tevékenység korlátáit. Ezzel együtt a gazdálkodás új in­strumentumait is ki kell ala­kítani — nagyabb szerepet biztosítva például az önkor­mányzati tulajdonnak. Nél­külözhetetlen az ország pénz­Nyers Rezső előadását tartja a MSZP megyei bizottságán zet korszerűsítése, a priva­tizációval jelentkező felada­tok tisztázása. Ezzel összefüggő kérdések­ről tartott előadást dr. Spi­­lák Ferenc kereskedelmi mi­niszterhelyettes. aki hangsú­lyozta, hogy az elmúlt né­hány év már megmutatta, hogy ha a piacgazdaság felé közeledünk, akkor a Keres­kedelem integráló szerepe mindjobban felerősödik. Per­sze sokáig tart még a kitel­jesedés folyamata, de leg­nőtt. Áttérve a jövő évi sza­bályozás kérdéseire, az elő­adó hangsúlyozta, hogy to­vábbra is ösztönzik a tőkés exportot, s ugyanakkor a szabályozók hatására, a szo­cialista országokba irányuló kivitelünk mintegy 10 száza­lékkal csökkenni fog. Ennek hatását persze még mérle­gelni kell, mert komoly ka­pacitáskihasználási gondokat­­is felvet. A tegnapi plenáris ülés. utolsó előadója dr. Kovács Sándor a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem dékánja volt, aki a mene­dzserszemléletű vezetés fel­tételeiről beszélt. A konferencia ma öt szek­cióban folytatja munkáját. A művelődési központban' megtartott előadása után Nyers Rezső a megyei párt-' bizottság épületében talál­kozott azokkal az aktivisták­kal akik várhatóan felada­tot vállalnak az új párt tag­­szervezésében. A tanácsko­zás Nyers Rezső előadásával kezdődött. Az MSZP elnöke bevezetőjében a kongresszus tapasztalatait vette számba, majd az új párt szervezésé­nek politikai hátterét vázol­ta. -r- A párttagság nagy tö­mege nem ment át azon a katarzison, amelyen a kong­resszusi küldöttek — mon­dotta. — őket sokkhatás ér­te, és azt mondják, hogy el­vittük fejük fölül a pártot. A kongresszusnak volt jogo­sultsága ahhoz, hogy ilyen döntést hozzon — mutatott rá. — Az MSZMP eleget tett rendeltetésének, fókozatosan fellazította a sztálini gazda­sági. politikai rendszert, de elfordulni nem tudott tőle. A keretek egyre inkább al­kalmatlanná tették a politi­zálásra — fogalmazta meg. — Milyen politikai felfogá­sú embereknek nincs, illet­ve van helye az új pártban? —- tette fel a kérdést Nyers Rezső. így válaszolt rá: — Azoknak nincs, akik a de­mokratikus szocializmust^ nem fogadják el, akik a ka-, tonás egység hívei, vagy akik a szocializmus eszméjét^ csődbe jutni látják. De ez-’ után még mindig széles a paletta. Helyük van a szé­leken a szociáldemokrata gondolkodásúaknak, a lenini értelemben vett modem, kommunistáknak is. Ezután: az MSZP egységéről vallott' felfogását fejtette ki az el­nök. Befejezésül a párt nem­zetközi törekvéseiről szólt. Előadása után pedig vála szolt a hozzá intézett kérdé­­sekre. ügyi rendszerének megszilár­dítása is — jelentette ki. Ezután a külgazdasági te­endőket vette számba az előadó. Nyitottságra van szükség a világ integrációi felé — emelte ki. — Koráb­bi túlzott, és bizonyos idő­szakban egyoldalú kapcso­latrendszerünket kétoldalú­vá kell tenni, nagyobb súlyt adlva a világpiacinak. A pénzügyi kapcsolatokban ha­sonló nyitottságot kell meg­valósítani. Ez az út vezethet a forint konvertibilitásához is. A KGST-forgalmat a transz­ferábilis rubel szférájából a konvertibilis piachoz szüksé­ges terhelni. Befejezésül a változások­hoz szükséges gondolkodás­módot ecsetelte Nyers Rezső. A következőket mondotta: nem a nulla pontról indu­lunk, de hátra van 'még a Rubikon átlépése. Szükség van arra, is hogy rendelkez­zünk megfelelő informatiká­val, (képzéssel és másokkal is. A nemzeti érdekek szem előtt tartása mellett olyan gazdasági értelmiségre van szükség, amely a világfiságot is magában hordozza — mon­dotta befejezésül. Ezután Sándor László, a Pénzügykutató Rt. tudomá­nyos munkatársa beszélt a fejtett piaci viszonyok meg­teremtésének előfeltételeiről. Szólt arról, hogy nemzetkö­zi adósságállományunkat ho­gyan lehet kezelni, foglalko­zott a gazdaság monetáris irányíthatóságának kérdésé­vel és a tulajdonreíörmmal is. Mint mondta, a piacgaz­daság megteremtése a keres­kedelmi vállalatok, szövet­kezetek számára új felada­tok megoldását jelenti, hisz egyértelmű, hogy más mó­don kell a piacon megjelen­ni. Szükséges tehát a szerve­alább elkezdődött a keres­kedelem ilyen jellegű funk­ciójának kiépítése. Ezután a miniszterhelyettes beszélt a kereskedelem időszerű kér­déseiről és tulajdonviszo­nyairól. Mint megemlítette, az ágazat idei forgalma, na­­igydbb az eilőirányzatt­­nál, amin belül az a tendencia figyelhető meg, hogy volumenében is növekvő az élelmiszerek vá­sárlása, bizonyos tartalékolá­si céllal, elsősorban a kis keresetű rétegeknél. Ugyan­akkor a tartós fogyasztási cikkek iránti igény is meg­1 MAGYAR RÁDIÓ SZOLNOK! STÚDIÓJA (ÉffiR) SZÓL A RÁDIÓ | i no vember 1 -jétöl hétközben délután 3-tól 5-ig, szombaton délelőtt 10-től 12-ig, ! vasárnap délután fél 5-től 7-ig az 1350 kHz (szolnoki) közép- | hullámon ! "RÁDIÓ SZOLNOK" \ a MAGYAR RÁDIÓ SZOLNOKI STÚDIÓJÁNAK kereskedelmi, szolgáltató-, marketingmüsora : ZENE+HÍR+ZENE+INFORMÁCIÓ+ZENE+SZOLGÁL­­TATÁS+ZENE+REKLÁM+RIPORT+KÍVÁNSÁG+SZÍV­­KÜLDI+JÁTÉK+NYEREMÉNYEK+APRÓHIRDETÉS I SZÓL A RÁDIÓ | i I Szolnokon kábelen is: OIRT URH 72,95 mHz. | REKLÁM, APRÓHIRDETÉS, KÍVÁNSÁG, ÜZENET | megrendelhető a Jászkun Lap-és Könyvkiadó Vállalat felve­­| vőhelyein, valamint az MR Szolnoki Stúdiójánál. | A RÁDIÓREKLÁM FÉNYSEBESSÉGGEL ÉR CÉLBA! f | A hirdetés visszaküldőinek zenei kívánságát a novemberi | szombatokon díjmentesen teljesítjük. A konferencia résztvevőinek egy csoportja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents