Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-11 / 215. szám
jglÉPtAP A munkahelyről a lakóterületre Népfront-vita a jövő feladatairól Választási irodát nyitott a megyei HNF (Folytatás az 1. oldalról) lyezve az országos politikai élet folyamataiba teljesen érthető is, hogy a városi program végül másodlagossá vált a tanácskozáson. A rövidtávú politikai program vitája elve kedvezőtlen előjelekkel indult. A tervezet alapszervi megtárgyalása éppen a nyári szabadságolások, a kongresszusi előkészületek idejére esett. Az alapszervezeteknek csupán ötvenöt százaléka vitatta meg a dokumentumot, a taggyűléseken a tagság huszonhat százaléka vett részt és huszonegy százalék nyilvánított véleményt - ahogy ez a szóbeli tájékoztatóban elhangzott. Többek szerint a tagság érdeklődése azóta csak tovább csökkent. Joggal vetődik fel a kérdés: kik számára készült a program? Mi lesz a sorsa, ha nem vallja magáénak a tagság? Egyáltalán meddig szól a program? A kérdésekre a pártértekezleten nem született válasz. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a vitában - amelyben huszonketten vettek részt - a program már csak keveset formálódott. A felszólalások igazából a leendő kongresszusi küldötteknek adtak muníciót. A hozzászólók elemezték az agrár- politika ellentmondásait, a tulajdonviszonyok változásának várható hatásait, a magyarságtudat formálásának hiányosságait, a párttagság vétlenségét a múlt hibáiban. Megfogalmazták az egység, az összefogás szükségességét, az új mozgalmi módszerek alkalmazásának igényét. Egyetértés alakult ki abban, hogy a pártszervezeteknek fokozatosan ki kell vonulniuk a munkahelyekről. Felvetődött Kenderes nagyközség politikai önállóságának kérdése is - a pártértekezlet támogatja a nagyközség önállósodási törekvését. A vitában felszólalt Zele- nyánszki András is, a megyei pártbizottság első titkára. Először a párt jelenlegi helyzetéről beszélt, majd a kongresszusi felkészülésről szólt: - A küldöttek megválasztása soha még ilyen demokratikusan nem zajlott le. A küldöttek zöme szókimondó, eligazodni tudó ember - mondotta az első titkár, majd így folytatta: a párttagság azt várja a kongresszustól, hogy mélyen elemezze a múltat. A hibákért vállalni kell a felelősséget, de. a párttagság kollektív felelősségét nem szabad elfogadni. Azt is várja - jelentette ki -, hogy a párt határozza meg önmagát. Képviseljen markánsabb agrár- politikát. Egyéb, a tagságot foglalkoztató kérdéseket is szóba hozott Zelenyánszki András: - A pártszakadástól nem kell félni - hangzott véleménye -, mert a párt nem maradhat így. Egyetértett azzal, hogy a lakóterület legyen a politizálás színtere, de „ne parancsoljuk ki, hanem inkább hívjuk a tagságot a munkahelyekről a lakóterületekre”. A meghívottak közül dr. Borók Imre, a Néppárt képviselője is felszólalt. A különböző nézetek tiszteletben tartásáról, az együttműködés, összefogás szükségességéről beszélt és kifejezte pártja ilyen irányú készségét. Hozzászólása általános tetszést aratott. A rövidtávú programtervezethez kevés konkrét javaslat fogalmazódott meg, inkább csak általános megjegyzések hangzottak el. A szerkesztő bizottság emiatt nehéz helyzetbe került és a tervezet szövegszerű véglegesítésére közel három órás vita és sza- vazgatás után került sor. Középpontban a szervezeti ügyek álltak. Ki gyakorolja a felügyeletet az egytestületű pártbizottság felett? Meddig legyen érvényes a küldöttek mandátuma? Ilyen és hasonló kérdések eldöntése vett igénybe három órát. Néha szavakon lovagoltak a küldöttek. A szavazások során pedig az igennel, a nemmel voksolók és a tartózkodók száma soha nem stimmelt a jelenlévő szavazásra jogosultak összlétszámával. Végül a rövidtávú programot a pártértekezlet elfogadta. A második napirend keretében lezajlott szavazás a következő eredménnyel zárult: városi pártelnök - másodállásban - Kiss Péter lett. Függetlenített titkárnak Agfalvi Jánost választották meg. Az etikai és fellebbvi- teli bizottság elnöke: Dómján László. Kongresszusi küldött: Kiss Péter és Dómján László lett. Az egytestületű pártbizottság tagjai: Barta István, Czakó Sándor, Kocsárdi Lászlóné, Lakatos István, dr, Malatinszky András, Nagy Lajos, Rézműves Béla, Szabó Endre, Szoboszlai László, Szűcs Lajos, Téglási Sándor, Tóth József, Végh Imré- né, Kiss Péter, Ágfalvi János, Kiss Géza, Guba Mihály, Her- bály Imre, Igriczi István. B. I. Szombaton délelőtt Szolnokon, a népfront Ságvári körúti székházában a mozgalom megyei bizottsága tanácskozott a HNF előtt álló időszerű országos és helyi feladatokról, a szervezetiélet kérdéseiről. A tulajdonképpeni viták előtt dr. Krasznai Géza, a HNF megyei elnöke az országos tanács legutóbbi üléséről tájékoztatta a jelenlévőket. Szólt arról, hogy noha a népfront a megújulás mindennapjait éli, az ügyvezető elnökség, de a tagság többsége sem látja szükségét annak, hogy névváltozást javasoljon. Kifejtette azt is, hogy a Hazafias Népfront az elkövetkező választások alkalmából jelölteket szeretne állítani, esetleg menedzselni, egyszóval valamilyen formában jelen lenni a Parlamentben. E rövid ismertetés után kezdődött a tulajdonképpeni vita. Először ügyrendi kérdések kerültek napirendre. Az egyik témakör első változata szerint a népfront nyitott mozgalom, a bizottsági ülései nyilvánosak, így azonban bárki részt vehet, sőt szavazhat. A másik variáció értelmében a bizottsági üléseken a meghívottak csak tanácskozási joggal vehetnek részt: voksolás joga csak a választott tagokat illeti meg. A jelenlévők a második ajánlat mellett foglaltak állást, mondván aki szavaz, annak névlegesen is vállalnia kell a következményeket döntéséért. Márpedig hogyan kérjék ezt számon attól, aki például kíváncsiságból, de teljesen ismeretlenül kerül be „az utcáról” egy-egy, számára érdekes összejövetelre. Élénk vita volt arról, hogy milyen testület irányítsa a megye népfrontmozgalmát. Az egyik javasolt változat szerint egy 18 tagú megyei elnökség, a másik értelmében 6 tagú, de a létszáma miatt mozgékonyabb megyei vezetőség. Érvek, ellenérvek ütköztetése után a döntő többség a második változat mellett határozott, mivel a kisebb létszámú testület gyorsabban „hadrafog- ható”. Az írásos előterjesztéssel szemben annyi az eltérés, hogy a megyei vezetőség nem hat-, hanem végül héttagú lett. A harmadik vitatott téma a titkárhelyettes személye volt. Az egyik változat szerint őt a megyei titkár az elnökkel egyeztetve nevezné ki, és a kinevezés tényét be kellene jelenteni a megyei bizottságnak. A másik variáció ezt a feladatot a népfrontbizottság hatáskörébe utalta. A felszólalók szinte egyöntetűen úgy érveltek, hogy minden választott vezetőnek - így a HNF megyei titkárának is - joga van dönteni abban, hogy kivel akar dolgozni, ki legyen a helyettese, ezért a hozzászólók az első változatot támogatták. A másik napirendi pont, a megyei bizottságnak és a szerveinek a munkarendje, munkamódszere 1989. SZEPTEMBER 11. nem hozott vitát. Érthető ez, hiszen a mozgalomnak a jövő hónapra tervezett IX. kongresszusa sok változást hozhat. A harmadik napirendi pont a politikai nyilvánosság kérdésköre volt. Szeptember 15-én a megyei érdekegyeztető fórum 14 politikai szervezet közreműködésével ülést tart a politikai nyilvánosság szerepéről. A népfront megyei bizottsága azt javasolja, hogy a pártok, a tömegszervezetek, a mozgalmak testületi ülései minden olyan esetben legyenek nyilvánosak, amikor a lakosság széles rétegeit érintő kérdéseket tárgyalnak. Szükséges a megfelelő tájékoztatás a döntések előkészítésének különböző szakaszairól is, nem beszélve a döntésekről, illetve megvalósításuk, végrehajtásuk lehetőségeiről. A rádió, a televízió műsoraiban a vidék kapjon nagyobb szerepet. Szó volt a Szolnok.Megyei Néplapról is: HNF megyei bizottságának állásfoglalása szerint az újság kerüljön állami tulajdonba, legyen a megyei tanács lapja. A tanácskozás utolsó napirendi pontja során bejelentették, hogy a napokban megalakult a népfront megyei választási irodája. Elsősorban azért, hogy a mozgalom helyét, szerepét biztosítsa a népképviseleti intézményekben a soron következő választásokon. D. Sz. M. Megalakult az MSZMP megyei etikai és feliebbviteli bizottsága Leszerelés Az MSZMP-javaslat visszhangja Magyarország le akar szerelni címmel közölte budapesti különtudósító ja jelentését a Liberation című párizsi lap, megállapítva, hogy meglepetést keltett a magyar javaslatoknak a bécsi tárgyalások felújításával gyakorlatilag egyidőben történt előterjesztése. A tudósítás a magyar- osztrák—jugoszláv együttműködésre tett, javaslatról megállapítja: ,,Ez a kezdeményezés kihathat a bécsi tárgyalásokra. A Nyers-féle javaslat azonban más szempontból is érdekes. Eredeti formában konkretizálja a katonai kiadások már korábban bejelentett csökkentését ... A két semleges és Magyarországhoz hagyományosan szorosan kötődő ország iránt, tett kezdeményezés megkönnyítheti az ország előrehaladását a semlegesség irányába — legalábbis hosszú távon”. A lapnak nyilatkozott Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, aki aláhúzta: nincs ok arra, hogy Magyarország kilépjen a Varsói Szerződésből vagy semleges ország legyen. Kárpáti Ferenc annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon Lengyelországhoz hasonlóan várhatóan rövidesen koalíciós kormány jön létre, de a védelmi miniszter kommunista lesz és az ország tagja marad a Varsói Szerződésnek. „Nyugaton azt hiszik, hogy nemcsak a sztálini modelt számoljuk fel, hanem az egész jelenlegi rendszert. Ez tévedés” — idézi a francia tudósító Kárpáti Ferencet. A magyarországi történésekkel rendkívül keveset foglalkozó bolgár lapok közül vasárnap kettő is — a Rabotnicseszko Delo és a Ze- medelszko Zname — hírt a<l „Az MSZMP kezdeményezése” címmel a határmenti biztonsági övezet létrehozására és az együttműködés bővítésére Jugoszláviának, illetve Ausztriának tett javaslatról. Nem történik említés arról, hogy a terv a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is érinti. A Rabotnicseszko Delo egy másik, Magyarországgal foglalkozó írásában — „Választások — új feltételek között” — a BKP lapjának budapesti tudósítója egyebek között hangsúlyozza, hogy „új elemet” jelent a többpártrendszer, nem beszél viszont arról, hogy az MSZMP esetleges saját választási vereségével is számol. A tudósító ezzel szemben emlékeztet a KB februári üléséről kiadott közleménynek azokra a szavaira, amelyek szerint bizonyos illúziók kötődnek a többpártrendszerhez a gazdasági és szociális gondok megoldásával kapcsolatban, s hogy fontos megérteni: a politikai reform nem helyettesítheti a gazdasági feladatok megoldását. Szombaton tartotta alakuló ülését az MSZMP megyei etikai és feliebbviteli bizottsága. Tevékenységéről Hajdú Lászlótól, a bizottság elnökétől kértünk információt. Az etikai bizottságba Szolnok még nem delegált küldöttet, de tizenhat tagból tizennégyen már részt vettek az alakuló ülésen, így a testület határozatképes volt. Elfogadott egy ideiglenes működési szabályzatot, amely a pártkongresz- szusig tartó rövid időszakban érvényes. Valószínű ugyanis, hogy a kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság helyett egy Országos Egyeztető Bizottságot hoz létre és annak analógiájára alakulnak a bizottságok az alsóbb szinteken is az etikai és fegyelmi ügyek intézésére. Ami az ideiglenes működési szabályzatból kiemelendő: az etikai és feliebbviteli bizottság nem a megyei pártbizottság alá, hanem mellé rendelt testület, így csak a saját maga által eldöntött kérdésekben vállal A Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt hetek- iben folyamatosan foglalkozott a Magyarországon tartózkodó és a Német Szövetségi Köztársaságba áttelepülni kívánó NDK-állam- polgárök helyzetével. Több alkalommal is tárgyalásokat folytatott a Német Szövetségi Köztársaság illetékeseivel, hangsúlyozta, hogy a megoldást a két német államtól reméli. Az NDK és az NSZK közötti megbeszélések azonban nem jártak eredménynyel. Időközben Magyarországon folyamatosan növekedett a hazatérést megtagadó, s az NSZK-ba távozni kívánó NDK-állampolgárok száma. Aggasztó helyzet alakult ki a magyar—osztrák határon is, megszaporodtak felelősséget, és semmiféle nyomásnak nincs kitéve. Egyéb ügyek is napirendre kerültek. Jogutódként áttekintették például a volt megyei fegyelmi bizottság ügyeit, és megtették a szükséges intézkedéseket. Állást foglaltak abban, hogy azok ügyét, akiket az utóbbi három évben lelkiismereti okok miatt pártfegyelmi eljárás alá vontak — a pártszervek vizsgálják felül és az új elveknek megfelelően bírálják el. Ezt követően került sor a tabáni építkezésekkel és az állami lakások értékesítésével kapcsolatos NEB-vizsgá- lat ismertetésére és az állásfoglalásra. A testület elhatárolta magát a vizsgálat megindításának körülményeitől, mivel politikai testület adott ebben az ügyben feladatot állami testületnek. Tehette ezt akkor a megyei pártbizottság, mivel a NEB elnöke a megyei pártbizottság káderhatáskörébe tartozott. Az etikai bizottság úgy foglalt állást a NEB-vizsgálat alapaz illegális határátlépések, s ezzel kapcsolatos erőszakos cselekmények. A kialakult helyzetért a Magyar Népköztársaságot semmiféle felelősség nem terheli, a probléma okainak minősítése nem a magyar kormány feladata. Az áttelepülni kívánók ügyének kezelésében a Magyar Népköztársaság kormányát mindvégig az általánosan elfogadott nemzetközi és a saját politikájában érvényesülő emberi jogi elvek, humanitárius szempontok vezérelték. A tarthatatlanná vált helyzetben a kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel felfüggesztve az 1969-ben kötött magyar— NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjainak ján. hogy jogsértés nem történt, ezért nem tartotta szükségesnek, hogy ezirányban vizsgálatot folytasson. Ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magasabb vezetői posztokon állóknak más módon kellene lakásgondjukat megoldani, mivel építésre vagy lakásvásárlásra megfelelő a jövedelmük. Ami pedig Majoros Károly telek- és hétvégiház-ügyét illeti: a NEB-vizsgálat kimutatta, hogy törvénysértések történtek. Ezt az ügyet a fegyelmi bizottság egyszer már lezárta és érvényes pártfegyelmi büntetés van érvényben. A testület ezért megbízta Hajdú Lászlót, hogy vizsgálja át a további fejleményeket és amennyiben új tények merülnek fel Majoros Károly terhére, abban az esetben az etikai bizottság újra vizsgálni fogja az ügyet és az új tényeknek megfelelően új fegyelmi határozatot hoz. A testület az ülés végén alelnökké választotta Melegh Istvánt, a Karcagi Május 1. Termelőszövetkezet elnökét hatályát, lehetővé teszi a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK ^állampolgárok számára a távozást minden olyan országba, amely őket kész átengedni vagy befogadná. Az intézkedés 1989. szeptember 11-én, hétfőn 0.00 árakor lép életbe. • * * Horváth István belügyiminiszter utasította a rendőrség és a határőrség szerveit, hogy azok a hazánkban tartózkodó NDK-ibeli állampolgárok, akik harmadik országba kívánnak tőlünk távozni — további intézkedésig — NDK-s okmányaikkal elhagyhassák Magyarországot. rvS" A Jászberényi VARIA BÚTORHÁZBAN a GARZON BÚTORGYÁR közkedvelt BARBA elemes termékcsaládja szeptember 11-től ELŐJEGYZÉSRE VÁSÁROLHATÓ Részletes felvilágosítás, termékismertető a boltban kapható. GARZON 5° A kormány döntése Szabad út az NDK-állampolgároknak
