Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-07 / 212. szám

1989. SZEPTEMBER 7. Néplap 3 Belföldi fogyasztóknak itt és most először Márkaboltot nyitott a SZOTÉY Rt. Nyitva tartás a vásárlók igénye szerint Pártértekezlet előtt Kisújszálláson A kongresszus árnyékában? Másodállású városi pártelnököt választanak Az udvaron a BNV-ről ismerős faház Már vagy két éve, Itavasz- szal és ősszel'a BNV-én sokan megcsodálták a SZOTÉV Bio bútorlapjait és csalódtak, amikor a kérdésre, hogy hol 'lehet megvásárolná, azt a választ kapták: sehol, csak exportra készül. Többek kö­zött ez adta az ötletet egy márkabolt kialakítására — tudtuk meg tegnap Barsy Lajositől, a SZOTÉV Ipari és Építőipari Rt., kereskedelmi igazgatóját öl a megyeszék­helyen., az Ady Endre és Keskeny János út sarkán ki­alakított bolt megnyitása Után. A másik sarkon a konkurencia, a NEFAG faá­ru- és mintaboltja, talán ez a szomszédság is ösztönző lesz arra, hogy az új üzlet valóban a kisfogyasztók jobb ellátásait szolgálja, a pénz­tárcájukhoz szabott árakon, mint arról a kezdeti ígéret szól. Elsőiként tehát a természe­tes alapanyagból készülő bú­torlapok — ezidáiig csak az Olasz és NSZK-partnerék- neik igyántották, — kínálata érdemel figyelmet. Akár kü­lönleges kívánság szerinti, egyedi darabokat is lehet rendelni — kis lakások egye­di méretű ablákaii, ajtói, er- kélyajítói vagy a panélházak tís konyháinak tucatbútorait a Bio bútorlapból készült aj­tókkal negyedannyi költség­gel Olyanná varázsolni, mint a drága 'Nikolett garnitúra. De a par ányi bem utat ótér­ben látni gyúródeszkát, rajz­táblát, kerítésilécet is — nem lesz már hiánycikk egyik sem. A laposabb pénztárcák serkentik a Csináld miagad! mozgalmat, de kinék-lkimék nem egyforma a kézügyes­sége. A márkabolt jól fel­szerelt asztalosímű helyé ben méretre lehet szábatnii ákár előszobái szekrénysort is. A megrendelő olyan csomagot kap, amelyből (a darabok a pánt, zsanír, fogantyú helyé­nek kialakításával, a (megfe­lelő alkatrésszel ellátva)., ki­bontás után egy csavarhúzó­val otthon összeállítható a „megálmodott” kisbútor — és felébe se kerüli, mintha asztalossal készíttetnék el otthon. Megtalálhatók — nem is túl drágák — a fai­pari kisgépek, amelyekkel otthon szívesen barkácsol­nak, akik Ikedvet éreznék hozzá. Az ónálló export- és import joggal rendelkező nagyvállalatnak nem gond az utánpótlás 'beszerzése. E gépeik kezelésére is 'készség­gel betanítják a műhelyben az érdeklődőket. A ßio bútorlaphoz hason­lóan saját 'termékeik a ké- mónylbéléscsövek és adomáik, melyeket az országban eddig 27 nagyobb partnerük for­galmazott, de gyakoriak a reklamáoi'ák, hogy ez sincs, az sincs. Itt most van. — És lesz is, mert nem illiMIk .hiánycikk a termelő márkabolt jóba! — jegyezte meg a kereskedelmi igazga­tó. Az üzletben mindenféle építőanyag árusításával is foglalkoznak, ami éppen nincs (nem saját termék!), arra előjegyzést vesznek fel és rövid idő alatt beszerzik. Szolgáltatásként pedig szer­ződés alapján vállalják csa­ládi vagy társasházak; komp­lett kivitelezéséhez szüksé­ges anyag biztosítását az építkezés kezdetétől a befe­jezéséig. Építőanyagból je­lenleg 9 miiililiiós késztettél .rendelkeznek, míg a saját termékekből .bármikor amy- myá és olyan állll rendelkezés­re, amire és amennyire igény jelentkezik. Még a myiitvata.rttási időt is a vásárlókra kívánják Ibi zni. Kezditek aizzall, hogy hétköznapokon reggel 8-itál délután 3-ig várják &z ér­deklődőket. Ám ha igénylik, készek 3 után is nyitva tar­tani 5^iig, 6-ig, ha 'keik és kívánságra szombaton is vál­lalják az árusítást. — rónai — Fotó: Mészáros Részlet a faáruk kínálatából Százötvenezer hektár új telepítés az ezredfordulóig (Folytatás az 1. oldalról) az importfüggőségünk mér­séklése, a külpiaci értékesí­tés fokozása és nem utolsó sorban a humán ökológiai meggondolások miatt orszá­gos érdek az erdőgazdálko­dás fejlesztése. Éppen ezért az 1990 és az ezredforduló közötti időszakban 150 ezer hektár új erdő telepítését anyagilag is támogatja az állam. A hazai erdőgazdálkodás jövőjét illetően az előadó hangsúlyozta: az Európa­6zerte tartás fahiányt ki kell használnia a magyar gazda­ságnak, és az jó lehetősége­ket biztosít a jövedelmezőbb fahasznosításra a termelőszö­vetkezetnek is. A jövő évben a parlament elé kerülő erdö­tulajdon-reformtervezettel kapcsolatban megtudhatták a jelenlévők, hogy a magán- tulajdon lehetőségének meg­teremtése mellett továbbra is a közösségi — például ál­lami, szövetkezeti, alapít­ványi — tulajdonforma lesz a meghatározó. Végezetül Királyi Ernő elemezte az er­dőknek a gazdasági hasznuk­nál nem kevésbé fontos egyéb szerepét: Magyaror­szágon jelenleg 270 millió köbméter élőfa „lélegzik", védve a levegő és a vizek tisztaságát, a termőterületek állagát. Korreferátumokkal folyta­tódott a szakmai tanácsko­zás. Az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet munkatársai a nyárfatermelés és -haszno­sítás helyzetéről, fejlesztésé­nek lehetőségéről, valamint a számítógépes tervezés, munka- és értékesítés-szer­vezés kis erdőterületű té- eszekben történő bevezetésé­nek lehetőségéről tartottak előadást. Ez utóbbi korszerű módszert, mint megtudtuk, a házigazda abádszalóki téesz- ben már eredrhényesen al­kalmazzák. A tanácskozás utolsó előadója Nagy István, a Középtiszavidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság igazgatója volt. ö a Tisza-tónak az ár- és belvíz- védelemben az öntöző, az ipari és a lakossági vízellá­tásban, a villamosenergia­termelésben, az idegenforga­lom, valamint a vízi és a horgászsport fejlesztésében betöltött szerepéről és nem utolsó sorban az erdőgazdál­kodásra gyakorolt hatásáról tájékoztatta az erdészeti szakembereket. Elismerések átadása követ­te a korreferátumokat. Le- hoczki Mihálytól, a TOT Ki­váló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését vette át Kardos Rezső, a Szolnok Megyei Teszöv főmunkatár­sa, Pásztó Mihály, a Töge Erdészeti Társulásának fő­mérnöke és Répánszky Mik­lós, az Abádszalóki Lenin Tsz erdészeti ágazatvezetője. Ugyancsak a TOT főtitkár­helyettese adott át okleve­leiket és pénzjutalmaikat az országos majorfásítási ver­seny Legjobbjainak, köztük a házigazda szövetkezetnek és a Jászberényi Zagyvameniti Tsz-nek. A helyi általános iskola énekkarának előadásában elhangzott Erdész-himnusz zárta a szakmai tanácsko­zást, amelynek résztvevői ezután megtekintették a há­zigazdáknak igazán dicsére­tükre váló gépkiállítást és gyakorlati bemutatót. A me­gyénk erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ipari tevékenysé­gét reprezentálták többek között — az Agroker Válla­lat közreműködésével — a NEFAG faapríték-készítő és -tüzelő berendezései, vala­mint a Kunhegyesi Kunság Népe Tsz lakatosüzemében gyártott suháng ültető és ki­emelő, rönkvonszoló eszkö­zök. T, F. öszinitén szólva az idei városi p ártér tekezletók nem hoztak számottevő hasznot a ipántmoizgalom konyhájára. A hosszú vajúdás után ösiz- szejötlt fórumok megoldot­tak ugyan — vélt vagy va­lós — személyi gondókat, egyszerűsitetlték a szerveze­ti felépítésit,, de a mozgail- mait nyomasztó feszültségék oldásában dliig-aliiig segítet­ték. Kendőzetlen üil fogal­mazva : egyik^másik tanács­kozás csak a „gőz ilieenesizté- sét” szöligáló szelep funkció­ját tőlltöltte 'be. A küldöttek jól Iki beszelték, kiipainasz- kodták magúkat. Esetit otlt szó mindenről — ,haililiha|t- tunlk átfogó elemzésit 'törté­nelmi múltunkról, a ma­gyar gazdaság helyzetéiről', a szocializmus „sztálini -mo­delljének” óbjekitív hibáiról. Csak éppen a helyi Ikérdét- ;ébről, teendőkről 'beszéltek keveset, pedig a ipáritértékez- lliet igazi ,hi váltása éppen ez Hetit volna. Ha jól belegondoltunk, nincs ebben semmi meglé­pő. A 'párttagság el akarja mondani véleményét a nagy kérdésekben is. Eddig ez nem adatott meg neki. A fejük fölöltit, nélkülük alakí­tották a politikáit. És most? Sokan úgy érzik, most is, sőt, mégiiinkább. A politikai helyzet alakulását egyre ke­vesebben tudják követni.. A döntő kérdésekben felüli fo­lyó politikai csatározások és alkudozások pedig má­sodlagossá teszik a helyi ügyeket, a tehetetlenség, a felesilegesség érzését keltik. Jelölés nehézségekkel Az előjelekből1 úgy érzé­kelhető, hogy szombaton a kisújszállási vámosi pártér- itekezllét sem fog ,„kilógná a soriból”. Néhány nap híján éppen egy esztendeje vető­dött fel a párttagság köré­ben először az, hogy városi pártértekezletet keliléne tar­tami, Nyílt titok, hogy a fel­vetés hátterében elsősorban a személyi kérdések „meg­oldása” állít. Az igény ké­sőbb erősödött, majd gyen­gült, aztán ismét erősödött. A városi pártbizottság jó ideig ellenállt, majd a „'tart­sunk vagy ne városi párftér- itekeZletet” kérdés eldöntését a tagságra bízta. Negyvenöt százalék vok­solt .igennel. A baj otlt van, hogy a negyvenöt százalék a döntés óta nem nőtt, sőt! Többen azt mondják, ha most kellene '■szavazni, a párténtékezlet elilén volná­nak. Álláspontjukat a kö­zelgő kongresszussal indo­kolják. Nem tehet tudni, hogy írni történik ott. És ha pántszakadiás lesz, mit 'kez­dünk a városi pártértékezlet- teil? — kérdezik. A kétsége­ket az is táplálta, hogy — néhány alaps'zervi titkár tá­jékoztatása szerint — a tag­ság tekintélyes resize közöm­bös a pártértekezlet iránt. Az előjelekből persze még nem lehet megjósolni a szombati rendezvény sikerét vagy sikertelenségét. A kongresszus „árnyékában” tanácskozó városi párténte- ikezletitől minden esetre cso­dákat nem igen liehet várni. Kolics Károly, a Nagykun­sági Állami Gazdaság köz- gazdasági igazgatóhelyettese, a jelölőbizottság vezetője: — A 15 tagú bizottság a tagság lehető legszélesebb körével elbeszélgetett a le­endő tisztségviselők és tes­tületi tagok személyéről. Sok javaslat érkezett. Városi pártelnök személyére — aki mellékfoglalkozásban látná el a funkciót — tizenhárom név gyűlt össze, főfoglalko­zású titkárra nydlc. Ezután Barta István, a Szolnok Megyei Tanács Kisújszállási Faipart Vállalatának igazga­tója negyvenöt éves. Aszta­losként 'kezdett dolgozni, majd faipari üzemmérnöki diplomát szerzett. 1971 óta párttag. A kisújszállási vál­lalatnál 1978 óta dolgozik. Tágja a városi pánt-végre- hajitóbizattságnák. A váro­si reformkor egyik alapító­ja. Két gyermeke van. — A városban mélyponton van a politikai munka — mondja, — Ebben a hely­zetben a 'testület tevékeny­ségének megerősítését tar­tom a legfontosabbnak — ímegválasizíálsom esetért tar­ra helyezném a hangsúlyt. Ha a 'testületiben 'görcsöktől mentes, kötetlen a politizá­lás!, az ösztönző hatássál le­het az alapszervezetekre. Nézetem szerint a politizálás fő színtere a lakóterület és nem a munkahely. Az elnö­ki tisztet egy évre vállalnám. Kiss Péter, a Szolnoki Tej­ipari Vállalat kisújszállási üzemének helyettes vezető­je. Harminckilenc éves, tősgyökeres kisújszállási. Ál­lattenyésztési üzemmérnök. Jelenlegi vállalata volt az élső munkahelye. Kilenc évig a városi pártbizottsá­gon dolgozott, utóbb mint 'gazdaságpolitikai titkár. Ezt a funkcióit társadalmi meg­bízatásban most is betölti. 1971 óta párttag. Tágja a városi reformlkömek. Két gyermeke van. — A jelölést (két okból vállaltam. Az egyik: a párt. törekvése olyan irányba ha­lad, amelyet én 'korábban ás elbeszélgettünk a javaslatba hozott emberekkel, vállall- nak-e a megbízatást. Szomo­rú 'kép alákuít ki. A tizen­háromból négy mondott igent, a nyéléből egy. Akik elzárkóztak, elfoglaltságukra hiivatkozták, de volt olyan is, aki megfogalmazta), hogy azért nem vállalja, mert nem biztos, hogy MSZMP-tag marad. Szombaton — a dol- gök pillanatnyi állása sze­rint — az elnöki posztra há­rom személyt javasolunk, függetlenített titkárnak egyet. Elnök jelöltjeink: Bar­ta István, Kiss Péter és Tóth József. Titkári tisztség­re Áigfailvi Jánost javasol­juk. Az egy test üiletű párt­bizottság egyhanmadára és a ikonigresiszusi küldöttékne is mi teszünk javaslatot. kívánatosnak tartottam vol­na. A másik: jelöltként aka­rok szembenézni hivatásos pártmunkás múltammal. Megválasztásom esetén el­sőként a párttagság sorai­nak rendezését tartanám alapvető feladatomnak. Ezen kívül a város jószándékű erőinek összefogását. Nem feltétlenül kell mindig és mindenütt harcolni. Remé­lem, más politikai erők is hi­teles embernek tartanak. Én is a lakóterületi politikai munka fejlesztése mellett vagyok. Tóth József, a Tisza II. Tsz ágazaitvezétője huszon­hét éves. Agrármérnöki dip­lomája van. Az egyetemen lett a pánit tagja 1983-ban. Három éve dolgozik a ter­melőszövetkezetben. Párlt- tiisztsége nincs, Reformkori tag. Két gyermeke van. — Most csak rövid távú taktikai célok kitűzésének van értelme — hangzik vé­leménye. — Elsősorban az országgyűlési képviselő vá­lasztásokra kellene felké­szülni, ennek érdekében a pártszerveknek kivonulni a lakóterületekre. Tehát a vá­rospolitikai kérdésékelt ten­ne szükséges a politizálás előterébe állítani. Megvá­lasztásom esetén ezt szorgal­maznám. Egyébként az a vé­leményem, most nincs éntel- írne a városi páirtértekezlet- inék. Javasolni fogorn, hogy a küldöttek 'mandátuma ma­radjon meg október végéig, mert élőfordulhat, a kong­resszus után újra össze kell jönni. Berki Imre Mindhárman reformkörösek Barta István, Kiss Péter és Tóth József Folyik a kötélhúzás a haltetemek között Szerencsés időben jött az áradás Egy héttel ezelőtt a Tisza- menti Vegyiművekben tar­tálymeghibásodás következ­tében mintegy 2 tonna szul- fonsav jutott a Tiszába. A szerencsétlen esettel egyidő- ben halpusztulás kezdődött — az oksági összefüggés bi­zonyítása folyamatban van — és a KÖTI-KÖVIZIG szakemberei szerint 10,8 ton­na hal döglött meg a folyó Szolnoktól Szegedig terjedő szakaszán. — Mi a helyzet most? —- erről kérdeztem dr. Kató Ernőt a KÖTI-KÖVIZIG kör­nyezetvédelmi osztályvezető­jét. — Örömmel konstatáltuk, hogy újabb haltetemek nem kerültek felszínre, ezért az alsó-tiszai KÖVIZIG a har­madfokú készültséget elsőfo­kúra mérsékelte, a KÖTI- KÖVIZIG pedig tegnap 10 órától az elsőfokú készültsé­get megszüntette. Hogy a Ti- szamenti Vegyiművek víz- szennyezése és a halpusztu­lás között közvetlen össze­függés van, ennek bizonyítá­sára a százhalombattai tem­perált vizű halgazdaságban, valamint a MÉM Állat­egészségügyi Intézetének ha­lászati osztályán folyik a vizsgálat, az eredmény a jövő hétre várható. — Annak idején egy pesz- sZimistább és egy optimis­tább prognózist állítottak föl: melyik valósult meg? — Szerencsés időben jött a Tisza áradása és mondhatni átmosta a folyót, valamint élő szervezeteket is sodort az elpusztultak helyére, így a mérési adataink és minta­vételeink azt bizonyították, hogy a meder flórájában és faunájában nem esett jóvá­tehetetlen károsodás. A mi számításaink szerint 10,8 tonna hal pusztulása való­színű, de kiszámolta a kárt a Halászati Szövetkezet is. (Meg nem erősített forrá­sokból „szivárgott” ki a hír, hogy ők 3 millió forint kár­térítésre tartanak igényt.) ^ — Pb —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents