Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-07 / 212. szám
2 j^ÉPlAP 1989. SZEPTEMBER 7. Megegyezés a választási törvénytervezetben Tájékoztató egy NEB-vizsgálatról get. a nád szállítását, a munkadíjat és annak közterheit. Egyébként miniden lakásépítés és -vétel törvényszerű a N EB-vizsgálat szeriint. De... A tájékoztató utána eszmecserében indulattól fűtött m eg jegyzések hangzottak eil. Volt, aki a NEB-től kérte számon, hogy .miiért csak a száraz tényekre szorítkozik — pedig nemcsak ezt tette. De ha csalk a tények közlésénél maradt volna, akikor sem maradt volna közömbös, hiszen a tények önmagukért beszélnek. Mégpedig mindenekelőtt arról, hogy néhány törvényt — így aiz állami lakásvásárlásokra vonatkozót — etikátlannak tartanak az embereik. Joggal vétik, hogy alkalmazása révén jogtalan előnyhöz jutottak és néhányan a többség rovására. (Folytatás az 1. oldalról) rül a tabáni építkezés, s ez a magyarázata annak, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezők építenek ott. Bizonyára ezért vannak még értékesítésre váró telkek ma is a Tabánban. Maradva a puszta tényéknél: 1969-től kezdve Szolnokon 2051 állami lakást jelöltek ki értékesítésre és a mostani NEB-vizsgálat lezárásáig 1183-at el is adtak. Nem is ez a folyamat keltett kedvezőtlen visszhangot a közvéleményben, hanem néhány párt- illetve állami vezető lakásügye. Ezek kivizsgálására a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nevezett ki építési- és ingatlanforgalmi szakértőket, a szolnoki IKV pedig debreceni, békéscsabai és szegedi értékbecslőket kért fel. Általános tapasztalat az, hogy az ő értékítéletük lényegében megegyezik a szolnokiakéval. A vezetők lakásügyével kapcsolatos bejelentések közül kettőt — Mohácsi Ottóét és Bugán Mihályét — a megyei NEB a Központi Népi Ellenőrző Bizottsághoz utalt, mert a megyei tanácselnök, illetve a megyei képviselő- csoport elnökének ügye nem tartozik a hatáskörébe. A többi bejelentés ügyében — illetve Szabó István volt megyei pártbizottsági első titkár ügyében saját kérésére — vizsgálatot indított. Azok megállapításaiból: Szabó István jászberényi családi ház vásárlásánál az eredeti I millió 353 ezer forint forgalmi érték helyett az újabb szakértői vélemény szerint 1 millió 531 ezer forint a forgalmi érték. A NEB javasolta a Jászberényi Városgazdálkodási Vállalatnak, hogy intézkedjen az értékkülönbözet rendezésére. Ami pedig a Szabó István számára első titkárrá választásakor ideiglenes jelleggel kiutalt szolnoki lakását illeti, annak felújítási költségének 'mértéke egyes tételekben indokolatlan. Ennek a lakásnak Törvényszegés nem történt A NEB-vizsgálat kiterjedt dr. Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettesének, Bálint Ferenc városi tanácselnökének és Tóth Istvánnak, a városi tanács osztályvezetőjének lakásépítésére is. A NEB-vizsgálat minden esetben azzal zárult, hogy mindenki a törvények szellemében járt el. Majoros Károly hétvégi házának építése számít ez alól kivételnek. Az ő Holt-Tisza-parti telkén a Siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalatnak szolgalmi joga volt, mivel ott húzódik a Hajdúszoboszló—Vecsés közötti gázvezeték. Annak a .biztonsági övezetét kellett szűkíteni ahhoz, hogy Majoros Károly hétvégi háza felépülhessen. E cél érdekében a GOV 248 ezer 328 forintos költséggel védő— S. B. — Az MSZMP kongresszusára Megválasztották a szolnoki városi küldötteket használata ideiglenes Szabó István számára. Majoros Károly, a megyei pártbizottság nyugdíjazott első titkára Jókai út 7 a, alatti lakásának vásárlása is közszájon forog. Ennek a lakásnak a vételára 484 500 forint volt, amelyből a készpénzbefizetés miatt 193 ezer forint (40 százalék) engedményt adtak. Az ottani garázs vételára 102 ezer forint, amiből Majoros Károly befizetett 11 ezer forintot. A fennmaradó összeget 35 éven át 360 forintos havi részletekben egyenlíti ki. A vizsgálat kiterjedt Simon József, volt megyei párttitkár Május 1. út 30. szám alatti házának megvételére is. Annak az épületnek forgalmi értéke 2 millió 250 ezer forint, a vételára pedig 1 millió 125 ezer forint. Készpénzbefizetés miatt 160 ezer forint kedvezményt kapott. 512 ezer forintot befizetett, a többit 35 éven át havi 1800 forintos részletekben törleszti. Ugyancsak vizsgálta a NEB a Május 1. út 47. szám alatti 7 lakásos épület eladásának ügyét. Ezt a házat annak idején a Növényolajgyár létesítésekor a vezető szakemberek számára építették. A városi tanács akkori elnöke és a vállalat vezérigazgatója megállapodott abban, hogy a 7 lakás közül kettő bérlőkijelölési jogát átadják a megyei pártbizottságnak. A vállalati szakemberek mellett így költözött ebbe az épületbe Tóth András, a megyei párbtizottság akkori munkatársa és Fábián Péter, aki a legutóbbi időkig a megyei pártbizottság ideológiai titkára volt. Nem sokkal azután a vállalat térítés nélkül lemondott bérlakáskezelői jogáról, s ezáltal azok a lakások tanácsiak lettek. A lakások bekerülési költsége a telekárral együtt 8 millió 455 ezer forintot tett ki. Megvételükért együttesen 3 millió 328 ezer forintot fizettek a lakók. csövezéssel látta el az ott futó távvezetéket. Ellenértékként a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz a Majoros Károly szomszédjában lévő 825 négyzet- méteres telek földhasználati jogát átengedte a Gáz- és Olajszállító Vállalatnak. Tette ezt a magyar állam tulajdonát képező tartalékföld terhére, méghozzá térítés- mentesen, teljesen jogszabályellenesen. A védőcsövezés költségeit ugyanis Majoros Károlynak kellett volna viselnie, mivel az ő telke lett ezáltal értékesebb. Egyéb szabálytalanságokat is felfedezett a NEB-vizsgá- liat ennél: az építkezésnél. A tető készítésénél és inaddal való fedésénél például a Tiszádra! Petőid Termelőszövetkezet nem szerepeltette a számlában az anyagköltsé(Folytatás az 1. oldalról) július 10-i atapmegállapo- dással, mindössze annyit tett szóvá, hogy a SZOT ne értelmezze az alapmegálla- podást kiterjesztő módon. Ezt követően Huszár István (harmadik oldal) úgy vélekedett, hogy a Jószolgálati Bizottság keddi nyilatkozatának szellemében konszenzust lehet kialakítani, és nyitva áll az út a SZOT visszatéréséhez. A háromoldalú középszintű megbeszélésen, amelyen szerdán első alkalommal voltak jelen meg figyelőiként a parlamenti bizottságok képviselői, először a választójogi törvénnyel összefüggő nyitott kérdéseket tekintették ót. Növelni szükséges a parlament létszámát A szakbizottság ezzel kapcsolatos munkáját Tóth András (MSZMP) ismertette. Elöljáróban elmondta, hogy a ‘bizottság modellezte a középszinten már konszenzussal jóváhagyott kétfordulós választás i rendszert, amelynek lényege, hogy egyenlő arányban oszlanak el majd a mandátumok az egyéni véLasztókeirületekibien és a megyei listákon, továbbá kontingenst hagy a töredák- szavazatők visszaszámlálására, A modellezés során kiderült, hogy a kis megyéikben keletkezhetnék aránytaiLansáigcik. Ennek kiküszöbölésére az alapelemeket — érintetten ül hagyva a ‘bizottság ajánlotta a kompenzációra fenntartott helyék számának növelését. Ennek fényében a parlament létszáma az eredetileg szereplő 350-ről 374 fősre nőne. A mandátumok közüli 152 egyéni választóker ütetéteb en, 152 megyei, fővárosi listán dőlne ell, 70 mandátumot pedig meghagynának a töre- dékszavazatdk összes zámllá- ’ása után arányos szétosztásra. Ezzel a kis módosítással. megszüntethetők a rendszer aránytalanságai. A bizottság ugyancsak kidolgozta a megyei listám, illetőleg az országos kompenzációs listán való indulás feltétételt. Ennek érteimében megyei listát az a pánt állíthat, amely a megyéiben az egyént- választókörzetek 25 százalékában indított jelöltet. Az országos kompenzációs listán való részvételi feltétele hét megyei lista állítása. Ezt követően a jelöltállítás ikérdéseit vitatták meg. A bizottság eredetileg azt indítványozta, hogy a törvény javaslat ban két vázlatot kellene a Parlament, elé terjeszteni. Ezek egyike azt 'tartalmazná, hogy jelöltet pántok és állampolgárok állíthatnak. Ezt a imásiik verzió kilbővítené a társadalmi szervezetek és mozgalmak jelöltállítási lehetőségével. Az erről folytatott vitában az Ellenzéki Kerekasztal képviselői kifejtették, hogy továbbra is szilárd véleményük a korporációs parlamenti szisztéma alkalmazásának elvetése. Ezzel kapcsolatban rámutattak: listán csak azok a szervezetek állíthassanak jelöltet, amelyek vállalják a pártokra vonatkozó majdani jogszabályi kritériumokat. Így eleget 'tesznek az olyan követelményeknek, mint a vagyon át világi thatósága, illetőleg a zárt tagság. E feltételek esetén az EKA nem látja akadályát annak, hogy szervezetek is indulhassanak a listán. A választási törvényről lényegében konszenzus született. Mindössze néhány kérdés maradt függőben: többek között a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga, a választások nyilvánossága, s a választási etikai kódex, A munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal előterjesztette álláspontját, amely a korábbiakhoz képest nem változott. Az EKA nevében Pethő Iván megismételte, hogy a választások előtt 90 nappal már nem működhetnek pártok a munkahelyeken, kivételt jelentenek a fegyveres erők, amelyek esetében az EKA tudomásul veszi az MSZMP által megszabott 1990. december 31-i határidőt a párt- szervezetek megszüntetésére. Pozsgay Imre egy elmúlt ülésen felvetett kérdésre adott választ, amely úgy hangzott, hogy ha nincs megállapodás a munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban, akkor a kormány milyen álláspontra helyezkedik. Az MSZMP delegációjának vezetője elmondta, hogy a kormány a párt álláspontja szerint terjeszti elő a törvényt, de az EKA eltérő véleményét az ellenzék megfogalmazása szerint feltünteti. Ezt követően heves vita alakult ki az MSZMP és az EKA között a munkahelyi pártszerveződésekről. Orbán Viktor hangsúlyozta: ha az MSZMP nem mozdul ki a munkahelyekről, sőt az új pártok bevonulnak oda, akkor az pártharcot jelent, a termelés szétverését. Fejti György (MSZMP) jogelméleti kérdésnek tartotta a munkahelyi pártszervezetek működését, mert szerinte a politika nem szorítható ki a munkahelyekről, még tilalom esetén sem. A vitát a levezető elnök As- toóthné Thorrna Judit azzal zárta le, hogy nem közeledtek az álláspontok. Vita a pártok finanszírozásáról Még nem teljes az egyetértés a páirtbk finanszírozá- siának kérdésében. Pető Iván, az Ellenzéki Kerékasztal képviseletéiben hangsúlyozta, hoigy az EKA szeninit a téma két részre bontható. Egyrészt szó vain a pártok működésének és gazdálkodásának jogi szabályozásáról, másrészt ezzel szorosan ösz- szefüigg az újonnan létrejött pártok finanszírozása az átmeneti időszakiban, Utöbbi vail kapcsolatiban rámutatott: mindenképpen meg kéül teremteni az ellenzéki pántok — és nemcsak az BKA-ba tömörült szervezeteikről1 van szó — működésének teltételeit. Mind a három oldal egyetért abban, hogy a többpártrendszer nem kerülhet többe, mint az egy- pántrendszer. Ugyanakkor tisztában keld lenni azzal is, hogy az elmúlt negyven esztendőben állami támogatást kapott szervezetek jelentős előnyben vannak. Búd,zsákká Mátyás az MSZMP nevében nyilatkoza- tot olvasott fel'. Ebben az MSZMP fenntartja azt az elvi álláspontját, hogy a többpártrendszer nem kerülhet többe az egypárt- remdszernél. Kinyilvánítja, hogy indoköltnalk 'tartja az újjáalakuló pántok infrastruktúrájának és működési 'feltételeinek megteremtését. Az MSZMP vagyonáról részletes kimutatást tár az októberben megrendezendő XIV. ‘kongresszus elé. Továbbá ingatlanai egy részét átadja a kormánynak, hogy ezzel segítse az újjáalakuló és az induló pártok infrastruktúrájának megteremtését, valamint az egészségügyet és az oktatást. Ugyancsak szándékában áll, hogy megvizsgálják a történelmi pártok ingatlanai visszaadásának .lehetőségét.. A vitában szó volt arról, hogy a pártok fimanszí- roziisának kérdésében az EKA eredeti álláspontjához képest több engedményt tett. Így például már nem tartja szükségesnek, hogy az összes társadalmi szervezet vagyonát egy körben te- igyelk á tv iiliágít hatóvá. Elfogadta, hogy az ifjúsági szervezetek és a szakszervezetek külcn-ikülön, egymás között oldják .meg az ifjúság, illetőleg az érdekvédelmi szervezetek vagyonával kapcsolatos probléma kát. U gyan csak hozzájárultak ahhoz, hogy az MSZMP nem az egész vagyonát, hanem annak csak egynegyedét kívánja alku tárgyává tenni. Ugyanakkor az EKA képviselői fenntartásukat hangoztatták azzal kapcscilat- bain, hogy az MSZMP makacsul kitart eredeti álláspontja mellet, miszerint vagyonával csak 'tagjainak köteles elszámolni. Pozsgay Imre válaszában nagyon fontos Ikijelentésnék minősítette, hogy az MSZMP egyetértését fejezte ki azzal, miszerint a többpárt- endszer nem 'kerülhet többe az pgypártrendszernél. Emlékeztetett arra, hogy a párttörvényről szóló pnegál- ilaipodásisal az MSZMP 'kötelezőnek tartja vagyonának átvilágítását. Ezzel kapcsolatban azonban megerősítette az MSZMP azon elvi álláspontját, hogy a hánoimol- disúú tárgyalásokat nem tartja .iililatélkesnek a vagyonáról való elszámolásira. Végezetül megjegyezte: megérti az ellenzéki pártoknak az átmeneti .időszakban való működéssel kapcsolatos kérdéseit. Ugyanakkor ezéket jogalkotáson kívülieknek minősítette. Épp ezért megkérdezte: m.i az akadálya, hogy a párt- törvény vonatkozásában kimondassák a konszenzus. Az EKA képviselői az ellenzéki pártok elemi működési feltételeinek megteremtését fontosnak nevezték a konszenzus kialakulásához. Végül Szabad György tett fel részükről egy olyan kérdést, amely mint később ‘kiderült, a megegyezés irányába mozdította el a vitát. Megkérdezte: hajlandó lenne-e az MSZMP nyilatkozatot tenni, hogy kész a szabadon megválasztott, új parlament előtt vagyonáról elszámolni az állami és a pártvagyon szétválasztásának megkönnyítése érdekében? Pozsgay Imre erre igennel válaszolt. Ezenkívül elmondta azt is, hogy a kormány részéről az új szervezeteknek elkülönített 50 milliós alapot az MSZMP idei költségvetés: támogatásából hozták létre. Fegyveres erők — pártfunkciók t Az államminiszter válaszait az EKA örömmel konstatálta. Az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatot terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy milyen párttisztséget tölthetnek be a fegyveres erők tagjai. Ennek lényege, hogy a honvédség és a határőrség tagjai alapszervezeti vezetői tisztséget láthatnak el, míg a rendőrök csak a lakóterületükön vállalhatnak pártfunkciót. Pozsgay Imre jelentős javaslatnak .minősítette ezt, s türelmet kért a választ illetően. Emlékezetes, hogy az MSZMP eredeti javaslata szerint a fegyveres erők tagjai országos, megyei és kerületi szinten nem tölthetnek be funkciót. Hankis Elemér (EKA) javasolta, hogy a Televízió már ezen a héten adjon vitaműsort a háromoldalú tárgyalásokról. Ennek érdekében felszólítják a TV elnökét, hogy teremtse meg ezt a lehetőséget. A javaslatot a másik két fél is támogatta, s megegyeztek abban, hogy az első ilyen műsor a választási törvényről szól majd. A középszintű háromoldalú tárgyalások pénteken folytatódnak. Szolnokon szeptember 5- i.g a város párttagsága párt- szavazáson megválasztotta a kongresszus küldötteit. A szavazáson a tagság 76,6 százaléka vett részt. A város kongresszusi küldöttei a következők: Banczik Mihály, a MÁV Járműjavító Üzem üzemvezetője, dir. Banta László, az OKHB osztályvezetője, Bendó László, a TRW osztályvezetője, Benedek Fü'löp, a TESZÖV titkára. CsepeLi Lajos, az Áfész főosztályvezetője, Hajdú László, a Jászkun Volán cszI tályvezetője, Iváncsiik Imre, a megyei pártbizottság titkárai, Iványi Sándor, az ÁÉV üzemvezetője, Juhász Dezső, a Mezőgép gyártásfej- desztője, Kanyó Sándor a MÁV Járműjavító Üzem csoportvezetője, dr. Kádár György, a megyei Köjál tg azgat ó- hely ettes e, Káplár József, a városi pártbizottság titkára, Kovács Libor, ,a Vízügyi- és Építőipari Szakközépiskola igazgatója, Kovács Sándor, a Köti-Kövizig osztályvezető-helyettese, Németh László, a városi párt- bizottság első titkára. Szilágyi GyuLa, a TVM pártbizottságának titkára. A választási bizottságtól a pártszavazás jegyzőkönyvét nyolc napon belül valaVárfal — kapu nélkül Joggal vetette fel azt is az egyik résztvevő, hogy nem szabad imiiindeníkit el ítélni azok közül, akiket érintett a NEB vizsgálata. A tabánii építkezők között is vannak például olyanok (közöttük .néhány ottani őslakos is) akik egész életük munkássága árián jutnak ott fedél alá. A NEiB-viizsgéllat tehát lezárult, néhány kérdésre mégsimes felelet, még akkor sem, ha a megkérdezettek a törvényekre hivatkoznak. Ezeket a kérdéseket egyébként a NEB-vizsgáiat'Okat végző szakemberek is megfogalmazták. Nézzük sorjában: Mennyiben volt indokolt az eredetileg a megyei vezetők számára épült Jókai út 7/a alatti 'lakások eladása? Ilyen — viszonylag új, — állami lakásokat ma már .nem is szabad értékesíteni. Miért nem hagyták meg azokat úgymond szolgálati lakásként? Ugyanez vonatkozik a Május 1 út 30 számú házra, amely a megyei pártbizottság első titkárának volt korábban a lakása. A Május 1 út 47-re ugyanígy rá lehet kérdezni: mii indokolta, hogy az alig néhány éves, 8 és fél millió forint költséggel épült vállalati lakásokat térítés nélkül átadják a városi tanácsnak, az pedig bár törvényesen imégis „jutányosán” éladja a lakóknak? Azok a lákásök a Martfűi Növényolajgyár vezetőinek készültek. Ha természetes cserélődés révén új vezetők jönnek, akkor kezdődik minden elölről? És végül dr. Lőrinczy Gyöngy megjegyzése: Majoros Károly állami pénzzel tette értékesebbé telkét. Ha ez idejében kiidefül és azóta nem évült volna el, akkor ezért bűnvádi eljárást tehetett volna ellene indítani. mennyi alapszervezat megkapja. A városi pártbizottság szervezésében a küldöttek a kongresszusig több alkalommal találkoznak választóikkal. A felkészülés érdekében hasznos, ha az alapszer- vezétek meghívják taggyűléseikre a küldötteket. Szerdai lapszámunkban sajnálatos módon,, a szerkesztőség hibájából hiányosan, illetve tévesen közöltük a ímegválasztott szolnoki kongresszusi küldöttek névsorát. Épp ezért ismétől j ük meg a közlést, s mind az érintettektől', mind olvasóinktól elnézést kérünk,
