Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-06 / 211. szám
1989. SZEPTEMBER 6 3 „Ne legyen tovább a jásztelki téesz gyarmata az alattyáni határ” Szolnok—Riihimaki Új elemek testvérvárosi kapcsolatban (Folytatás az 1. oldalról) járnak ki az alattyáni határba. Az utóbbi időben vásárolt új, nagy teljesítményű traktorokra, szállítój árművekre került-e vezetőnek egy is az alattyániiak közül? És a képviseletük a felsőbb vezetésben? Ez utóbbi kérdés ’kapcsán többen hangot adtak az aggodalmuknak: vajon a szét- vagy kiváló szövetkezet ki tud-e majd állítani a helybeliekből alkalmas felső- és szakvezetői gárdát? Persze, hogy a közös vagyonon, azon belül is a földön való osztozkodás váltotta ki a legnagyobb, és az érzelmeiktől legkevésbé mentes vitát. Megtapsolták azoMegkezdődött a szüret a szőlőtermesztés „Viharsarkában”, Kiskőrösön. A várt termés összességében a tavalyihoz hasonló, de számos biztató jel mutat arra, hogy az elmúlt évi helyzet nem ismétlődik meg. A pincék — mind a nagyüzemiek mind a kisüzemiek — lényegében kiürültek. A kiskőrösi városi pártbizottság által a közelmúltban összehívott áregyeztető tanácskozáson kiderült, hogy a szőlőtermesztéssel. -feldolgozással foglalkozó üzemek is inkább venni akarnak, semmint eladni. A piacot tehát a kereslet jellemzi, s így a tavalyinál átlagosan 10—20 százalékkal magasabb felvásárlás' árra számíthatnak a termelők. Az áremelkedés a legmagasabb több mint 50 kait, akik határozottan kijelentették: vissza kell kapniuk mind a 2800 hektárt, a 20,3 aranykoronáé határrészeket, amelyekkel 14 évvel ezelőtt a jásztelki szövetkezethez házasították őket. Érveltek a megyei téeszszövétség jelenlévő képviselői a jogszabályok biztosítoUa lehetőségekkel, de a jelenlévők kitartottak álláspontjuk mellett: szolgálják az alattyáni földek ezentúl csak az alaty- tyániakat. A százharminc- négy téesztagot, akik még megmaradtak az egyesüléskori kétszázhetvenötből. Meg a kétszázbarminc helybeli téesznyugdíjast. Meg egyáltalán: az egész falut... Az eszmecserének e pontján számolni kezdtek a jeszázalékos — az úgynevezett Kosé-bort adó fajtáknál; az elmúlt évben kilónként <i— 7 forintos áron is eladhatatlan szőlőt az idén csaknem 10 forintos kilónkénti áron veszik át a felvásárló üzemek. Az idei szüret viszonylag biztató kilátásai nem kis mértékben köszönhetők az ország első, éppen egy esztendővel ezelőtt alakult kisüzemi szőlőtermesztő egyesületének. A kiskőrösi szőlősgazdák közős fellépése több. a város határain mesz- sze túl is érzékelhető eredményt hozott. Javaslatukat, miszerint a minőség megőrzése. illetve a termelői piac biztonsága érdekében tiltsák meg a seprőbor-gyártást és — a fe.stöalapanyag kivételével — az import szőlő és ienlévők. Ki fejben, ki papíron összevetette az alattyáni aktívak és nyugdíjasok köz- gvűlésen valószínűleg megjelenő számát a Teszöv titkárhelyettese által ismertetett szét- vagy kiválási határozathoz szükséges mandátumokkal. És a számok mögül megint előjött az elkeseredés : lám a gyarmatosítás megtette a magáét. A megcsappant taglétszámmal — merthogy a jásztelki kollektíváé alig változott az egyesülés óta — nem rúghatnak labdába egy, az önállósulásukról, a vagyonmegosztásról döntő közgyűlésen. Kérdésekből, véleményekből kiérződött, hogy hiszik is a jelenlévők, meg nem is, hogy a béikés megegyezés, a tisztességes osztozkodás — ahogyan az érdekképviselet részéről javasolták — biztat csak az önállósulási folyamat gyors és szerencsés kimenetelével. A majd fél évtizeden át felgyülemlett görcsök nehezen oldódnak. A művelődési -hláz színháztermének széksorai közül innen is, onmain is, ikihalilatszott a kétkedés: valóban mi magunk dönthetünk a további sorsunk felől? Nyugdíjas állattenyésztő emlékeztette a jelenlévőket: az egyesülést is leszavazták hetvenötben, a közgyűlésen. Aztán szünetet rendelitek el, közben Jászberényből megérkezett négy rendőr, és az újraszavazta- tásikor már senki sem voksolt a házasít ás ellen. Az alattyáni téesztagság, a falu jövője iránti felelősségérzetről tanúskodtak a józan érvelések, miszerint számolniuk kell a „'közlekedőedény elmélettel” is. Azzal, hogy a válás időlegesen mindkét jász településen visszavetheti a szövetkezeti .gazdálkodás hatékonyságát, eredményességét. Nem nyúlt éjszakába az alattyáni szövetkezeti gazdák önállósulási szándékával kapcsolatos hétfő esti józan, békés önimegméretése. Alig több, mint kétórái közös gondolkodásuk eredményeként egyhangúlag szavaztak a Tolbuhin Tsz-ből való kiválás mellett. Megfogadva a Teszöv-titkárhelyettesek értő, jó szándékú tanácsát, hat tagú bizottságot választottak maguk, és helybeli illetőségű középvezetők közük Megbízatásuk arra szól, hogy a Teszöv és a megyei tanács illetékes osztályának segítségével Ikeressék meg az új szövetkezet tagságának érdekeit legjobban szolgáló önállósulási formát, dolgozzák ki a békés, tisztes va- gyonelosztás módját. És persze mindjárt kezdjenek hozzá a „házasságbonitó” közgyűlés összehívásához szükséges aláírások összegyűjtéséhez. Temcsközy Ferenc bor behozatalát, a központi szervek elfogadták. Indítványukra döntött úgy a kiskőrösi, valamint két soltvad- kerti szakszövetkezet, hogy a tagok árbevétel utáni tíz százalékos hozzájárulási kötelezel tségét törlik, illetve a közgyűlés határozatáig felfüggesztik. Az egyesület vezetősége most ismét tiltakozik. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy a közelmúltban lezajlott áregyezlető megbeszéléssel ellentétben néhány szőlőfeldolgozó a felvásárlási árak letörésére készül összefogni. Több helyre benyújtott tiltakozásukat azzal indokolják, hogy az elmúlt évihez, képest 10—20 százalékkal magasabb áremelés is csak közelíti. de teljesen nem fedezi a termelési költségeket. Mint már hírül adtuk Szolnokra érkezett — finnországi testvérvárosunkból Lasse Österdahl és Pauli Viskari Riihimaki város képviseletében. Tegnap délelőtt a városi tanács épületében két tárgyalás közötti félórában beszélgettünk finn vendégeinkkel, valamint Bálint Ferenccel, a városi tanács elnökével, akiitől elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy a hazánkban minden területen megmutatkozó változások milyen hatással vannak a testvérvárosi kapcsolatokra, a szabadabb lehetőségekkel milyen formában ól a városi tanács? Bálint Ferenc tanácselnök a kapcsolatok korszerűsítését a következőkben látja: — Már nem elég egy .kapcsolatot kizárólag kulturális számién fenntartani, nem elég — noha változatlanul szükséges — például a népi tánccsoportok kölcsönös cseréje, bővíteni kell a kapcsolatrendszert a gazda - ság, sőt az oktatás területére is, amelyek hazánk jövője szempontjából elsőrangú kérdések. Például az eredményes finn nyelvoktatás módszereit nekünk sem árt megismerni. Ezért a Varga Katalin Gimnázium tanulói egyelőre angol nyelven — levelező kapcsolatot tartanak fenn riihimaki középiskolásokkal. Ugyanennek a célnak érdekében cserelátogatásokat is szerveznek a var0 hazai élelmiszerek sugárterhelése A csernobili sugárszennyezés hatása még ma is komoly gondot okoz Svédországban. Fogyaszthatatlan több területen a hal- és vadhús az igen magas sugár- szennyezettség miatt — mondották a napokban á hazánkban tartózkodó svéd környezetvédelmi szakemberek. Magyarországon is több ezer Becquereles sugár- szennyezettséget mértek 1986-ban egyes tej mintákban, vadhúsokban, igaz ezek az élelmiszerek nem kerültek fogyasztásra. Mi a helyzet ma az országban? — érdeklődött Kiss Bélától az Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Szolgálat radiológiai osztályvezetőjétől az MTI munkatársa. — Mi is mértünk idén az első félévben 1563 Becquerelt egy Finnországból behozott rénszarvashúsban. Ehhez képest igazán megnyugtatóak, lényegében a csernobili esemény előtti szintet jelzik a hazai háziállatoknál, vadaknál végzett vizsgálatok. A sertéseknél és a szarvasmarháknál átlag 6,8, a juhoknál 3,8, a vaddisznóknál 1,2 Becquerelt mértünk húski- logramonként. A tejnél 1,2- es az átlagérték literenként. Ezek az átlagok, de a csúcsok sem túl magasak, a húsoknál 22, a tejnél 8 Be- cquerelröl lehet beszélni. 1986-ban az első nagy terhelést a jódizotópok adták, de ezek igen gyorsan elbomlottak. A kisebb részben hazánkba kerülő cézium 134-es is viszonylag már hamar. két év alatt, a nagyobb mennyiségben az országot terhelő cézium 137 viszont csak 30 év után feleződik. Ma már a cézium 137 is lényegében a talajba mosódott, és csak a növények gyökerei veszik fel igen kis mennyiségben. gások. A gazdasági élet terén megkezdődött kölcsönös kapcsolatók legpregnánsabb példája a papírgyár finnországi kapcsolata inak szélesedése, amely napjainkra már a mindennapos kapcsolattartás szintjére emelkedett. Bálint Ferenc tanácselnök, aki tagja a tanácsú önkormányzat országos szövetségének is, a közeljövő szempontjából k ülőn ösen fontosnak és hasznosnak tartja a Riúhiimakii—Szolnok kapcsolat minél életerősebb szinten tartását, mert a készülő tanácsi választások előtt ezen a téren sokat tanulhatnak finn barátainktól, ahol él és igen jól működik a többpártrendszeren alapuló 'tanácsi önkormányzat. Bálint Ferenc azt reméli, hogy az itt szerzett tapasztalatokat jól hasznosíthatják majd a közeljövőben nálunk is megvalósuló tanácsi önkormányzatban. Ami Lasse Österdahl és Paula Viskari fiion barátain- ikat illeti, őket arról faggattuk, hogy a nyelvi-rokoni, valamint kulturális 'kapcsolatokon túl miért tart fenn egy finn kisváros testvérvárosi kapcsolatot egy imagyaror- szági várossal. Ezenkívül a fejlett finn gazdasági viszonyok ismeretében nem hagyhattuk ki a -környezetvédelem és tömeg- közlekedés kérdéseit sem. A két várost összehasonlítva Lasse österdahl és Paul! Viskari elmondották, hogy Riihimaki huszonötezer ilaAz iskolai testnevelés helyzetéről kezdődik országos NEB-vizsgálat októberben. Az indító értekezletet tegnap tartották Szolnokon, a megyei tanács vb-termé- ben. Az értekezleten Tolna, Fejér, Békés, Bács-Kiskun és Szolnok megye népi ellenőrei, gyermekgyógyászai, pedagógusai vettek részt. Megbeszélték azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell majd venni a vizsgálatnál. A NEB-vizsgálat célja, hogy megállapítsa; biztosítja-e az iskolai testnevelés és a diáksport a tanulók mozgásigényét. Megadja-e azt a lehetőséget, hogy a gyerekek megfelelő fizikai, erőnléti állapotban legyenek? Választ keresnek arra a kérdésre is a népi ellenőrök, hogy érvényesül-e az iskolai sport elsődlegessége a sportlétesítmények használatánál. A kérdések az 1986-tól 1989 első félévéig eltelt időszakra vonatkoznak, és a megyei NEB munkatársai októberben keresik fel a kijelölt intézményeket. Szolnok megyében például negyven iskola vesz részt a vizsgálatban, szerepelnek közöttük általános és középfokú oktatási és bentlakásos intézmények valamint a rrie- gyei és a helyi tanácsok illetékes osztályai. A tanácsok sportért felelős osztályain többek között arra keresnek választ, hogy mennyi pénzt és egyéb támogatást biztosítottak az iskolai testnevelés, a diáksport tárgyi feltételeinek a javítására, milyen beruházásokat valósítottak meg. Van-e elég létesítmény — tornaterem, sportcsarnok, tornaszoba, tanuszoda, tornapálya stb. — az egyes településeken, és ha nincs, mi a lemaradás oka. Hogyan döntenek az egyes tanácsok a létesítmények használatáról és a pénz elosztásáról : a versenysportot vagy az iskolai testnevelést részesítikelőnyben? fkosú város, ahol a tömegközlekedés nem olyam nagy gond, mimt Szolnokon, de egy finn nagyvárosra vonatkozóan is ugyanezt tudják mondaná, mivel Finnországban a város apraja-nagyja többnyire biciklivel közlekedik, ami nemcsak hogy egészségesebb, de teljes mértékben környezetkímélő ás Azok az iskolások viszont, akik 3 km-inéil messzebb laknak az iskoláitól, ingyen utazhatnák a városi buszokon Riihimáki mellett lg — csakúgy mint a Szolnok melletti Kétpón — terveznék egy veszélyeshulladék-égetőt, ám ez olyannyira megfetel a törvény előírta szigorú követelményeknek, hogy félszálló füstje még annyira sem szennyezi a. levegőt, mint egy akármilyen más jellegű ipari üzemé. Finn barátaink, csakúgy mint mi, hasznosnak tartják a papírgyárral létrehozott kapcsolatot, mivel a gyár nagy része finn gépekkel működik. Végezetül mindketten hangot adtak annak a vágyuknak, miszerint az egyre szélesedő kapcsolatrendszerben törekedni Ikelil arra, hogy e kapcsolat ne maradjon formális, ne enyésszen el, és a lehető legszélesebbre bővüljön, hogy mindkét fél számára úgy gazdaságilag, mint kulturálisan a lehető leghasznosabb lehessen. K. Sz. Külön kérdéskör foglalkozik az iskolaegészségügy helyzetével. A vizsgálat során megtudják majd, hogy milyen a megyében a gyerekek és a fiatalok egészségi állapota, hogyan dolgoznak az iskolaorvosok, végrehajtják-e a kötelező szűréseket. Mint ahogy fény derül arra is, hogy van-e elég gyógy- testnevelő, magvalósítják-e az iskolákban a gyógytestne- velést és a könnyített testnevelést. Az iskolákban a testnevelés személyi, tárgyi feltételeit vizsgálják. Nem utolsó szempont például, hogy melyik napszakban és hetente hányszor tartanak testnevelésórát, van-e elég tornaterem. Mire jó az iskolaudvar? Arra-e, hogy a szünetben szaladgáljanak a gyerekek, vagy csak arra, hogy kézenfogva sétáljanak? Nehéz lenne előre jósolni, hogy milyen megállapítások születnek majd a NEB-vizsgálat során. Egy azonban bizonyos; már a vizsgálat előtt elmondhatjuk, mert tapasztaljuk nap mint nap: gyerekeink keveset mozognak. Ami persze meg is látszik rajtuk. Harminc-negyven százalékuk lúdtalpas, sokan gerincferdülésesek. A szülőnek nincs ideje, pénze, hogy sportolni, kirándulni vigye a csemetét. Az iskolák egy része pedig inkább a bezártságot biztosítja, mint a szabad mozgást. Már most, a tegnapi indító értekezleten felmerült a kérdés, amely a vizsgálat végére várhatóan erős dilemmává válik: olyan borzasztóan fontos, hogy szaktantermek legyenek az iskolákban? Hogy emiatt gyermekeink vándorlással töltsék a szünetek drága perceit? Szaktan terem vagy mozgás a szünetekben? ösz- szerugdosott iskolafolyosó, vagy mozgásszervi betegségben szenvedő gyerekek? Remélhetően a NEB.-vizsgá- lat olyan tényekre derít majd fényt, amelyek segítenek a megoldások kiválasztásában, Megkérdeztük az elnököt... A hétfőn este bizalmat ikapott bizottság első tiszte az volt, hogy a közös gazdaság vezetőségét tájékoztassa az alattyáni tagság elhatározásáról. Tegnap reggel egymásnak adtuk az elnök. Jánosi Menyhért .irodájának kilincsét a bizottság tagjaival. — Tőben szóvá tették, hogy a Tolbuhdin Tsz vezetősége, és személy szerint az elnök is miért nem vélt ott a tanácskozáson. — Természetesen tudtunk az összejövetelről .is, a céljáról is — tájékoztatott Jánosi Menyhért —, de szándékosan maradtunk távol. Világért sem akartuk befolyásolni döntésükben az alattyáni tagtársa- kat. Márpedig azt hiszem, csupán a jelenlétünk is azt eredményezte volna. Jómagam is, a Tolbuhin vezetősége is megérti és támogatja az alattyániak önállósulási törekvéseit. Kellő módon segíteni is kívánjuk, hogy helyrehozhassák azt a hibát, amit hetvenötben elkövettettek velük... — Gyarmati sorban érzik magukat csaknem felerészben a tagok. Mi erről a véleménye? — Nézze: a megyében a mi téeszünkben a legmagasabb az egy tagra jutó éves átlagkereset. És azt egyformán kapják meg minden hónapban az állítólagos gyarmatosítók is meg a gyarmati sorban lévők is. Érzelmi alapokon nem lehet termelésfej lesztő beruházást végezni. Nem épülhetett külön géptelep, üzemi konyha meg szárítóüzem Alattyánban is, Jásztelken is. Egyébként a mindezeknek helyet adó központi majorunk az egyik településtől négy, a másiktói két kilométerre van... — A legtöbb vitát és érzelmet a földterületeken való osztozkodás mikéntje váltotta ki. ön milyen megoldást lát kivitelezhetőnek? — Azt semmiképpen, hogy amivel úgymond beházasodott az Új Élet annak .idején, azt mind kapják vissza. Képtelenség, hiszen azoknak a földeknek a jó részét .már megváltotta a téesz. És az árát együtt termelték -keres té k meg az alattyáni és jásztelki tagok. Megvannak a jogszabályok adta lehetőségei a vagyonmegosztásnak, annak alapján kell majd megegyezésre jutnunk. — Lát lehetőséget a békés, mindkét kollektíva megelégedésére szolgáló megegyezésre? — Csak erre látok lehetőséget, miután az alattyániak már határoztak, és az ellen tudomásom szerint a jásztelki tagságnak sincs ellenvetése. A családokon és a nyugdíjasokon keresztül jószerivel a szövetkezettel azonosítható két falu kollektíva nemrégen, a közigazgatási, tanácsi szervezet szétválásakor már bebizonyította érettségét. Meg is állapodtunk a hétfőn Alattyánhan megválasztott bizottság tagjaival, hogy tegyék le mielőbb a vezetőség elé a szükséges aláírásokat, és akár a jövő héten összehívjuk a közgyűlést. Egyet kérünk csak jásztelkiektől is, ala ttyániaktól is: amíg zajlik a „válóper” tegye mindenki becsülettel a dolgát a földeken, az állattenyésztési telepeken, hogy év végén tisztes és lehetőleg eredményes zárszámadással búcsúzhassunk egymástól. Kiskörösön Borháború után, újabb szüret előtt Mennyit mozog a gyerek? Országos NEB-vizsgálat indul
