Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-04 / 209. szám
1989. SZEPTEMBER 4 3 A megyeszékhelyen üzletet nyit a Kunszöv Szovjet, csehszlovák, keletnémet export, nyugatnémet bérmunka után: kollekció az USÁ-ba és az NSZK-ba Bemutató Kisújszálláson és az Intercontinental Szállóban Sokáig csak arról volt híres a Kunszöv, — a kisújszállási központú Bőr- és Textilruházati Ipari Szövetkezet, — hogy három megye majdnem ötven településén foglalkoztat bedolgozókat, ügyeskezű kun asszonyokat lányokat. Mostanában meg — valamelyest kevesebb ugyan a bedolgozók száma már — évente kétszer rangos esemény színhelye, nagyhírű kereskedelmi cégek találkozóhelye Kisújszállás az ügyes szövetkezet munkája révén. Évente ugyanis kétszer helyben mutatják be a következő félévre elkészített kollekciójukat, amely női és lányka felsőruházati divatcikkekből, szabadidő és sportruházatból, valamint bőrdíszműből, főleg divattáskákból és iskolatáskákból áll. Augusztus utolsó hetében ilyen -bemutatóra voltunk hivatalosak a Kunszöv szép tanműhelyébe. Szabó Ferenc főmérnök órarend szerint fogadta a rangos kereskedelmi partnereket, divatházak, pesti nagyáruházak és kereskedelmi vállalatok szakértő üzletkötőit. Mivel Kisújszálláson nem ritka a külföldi partner érdeklődése se, a háromszáz körüli új modell között olyanokat is kiállítottak, amelyek egy-egy darabja éppen az NSZK-ba és az US A-ban állja a megméretés próbáját. Először küldtek kollekciót Egyesült Államokba, s nagyon remélik, hogy nem eredménytelenül. Az NSZK-beli Elfont és Herzlieb cégekkel már évék óta jó kapcsolatuk van: először bérmunka megbízásokat teljesítettek, női blúzokat, szoknyákat, gyermekruhákat varrtak nekik — s a kényes nyugati ízlés- és divatirányból nemcsak bevételt, hasznos tapasztalatokat is szereztek. Változatlanul érdeklődnek nagyon divatos termékeik iránt a szocialista partnerek. Somlyai Árpádné a bemutató idején se üdvözölhette otthon mint a szövetkezet elnöke a Kisújszállásra látogatókat, üzletkötési tárgyaláson a hét elején Moszkvában járt, hogy onnét hazatérve, máris folytassa külföldi kapcsolataik ápolását Nyugat-Németországban. A mostani kollekció legérdekesebb darabjai azok, amelyek a legújabb divatszínekben készültek. A hozzáértők ezt úgy mondják: divat a neonszín. Nem mást, élénk kéket, sárgát, zöldet jelent ez, amely ráadásul a már itthon is ismert gyűrt alapanyagból készül. Másik szép ajánlatunk a pamut alapanyagú rengeteg csíkos, pettyes női és lányka ruha, blúz. Bár a szövetkezetnek jó eredményt hoz termékei hazai és külföldi értékesítése, s különösen jó a 70 százalékos részarányt jelentő exportbevétel, gondolnak arra is, hogy a hazai érdeklődök is hordhassák termékeiket. Szó szerint értik a hazai érdeklődőket, mert még az idén Kunszöv butikot nyitnak a szolnoki Széchenyi lakótelep üzletsorán, ahová nem sajnálják szép kollekciójukat se bemutatni — és remény szerint eladni. A jövőévi kollekció láttán a szolnoki üzlet sikerének akár előre is örülhetünk. Különösen azért, mert a női és bakfis, lánykaruhák, blú- * zok, szoknyák, szabadidő-öltözékek divatossága, s mellette gondos elkészítése vetekszik a divatszalonokban készülők minőségével. Remélhetőleg az árpolitika lehetővé teszi, hogy a szolnoki lányok, asszonyok és kisasszonyok kicsit divatosabban öltözhessenek — szolnoki üzletből forintért. A Széchenyi lakótelepi butik előreláhatólag még októberben megnyílik. — sj — Diplomakiosztó ünnepség a Kereskedelmi és Vendéglátóipar! Főiskolán Gólyák eskütétele (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton délután a Megyei Művelődési Központban tartotta tanévnyitóval egybekötött diplomakiosztó ünnepségét a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozata. Az ünnepségen részt vett dr. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes. Tanévnyitó ünnepi beszédet Horn Miklós, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola főigazgatója mondott. Az ünnepségen 91 végzett hallgató vette át diplomáját. A tanévnyitó végén Ba- gi Károlyné dr., a főiskola igazgatója a főiskola életében bekövetkezett változásokról, az új tantervről az alábbiakat mondotta el. A jövő szükségleteit tekintve a Művelődési Minisztérium kezdeményezésére az 1989—90-es tanévben a főiskolára felvettek létszáma erőteljesen megnövekedett. Tavaly 100, az idén 150 fő a nappali tagozatra felvettek száma. A levelező tagozaton hetvenhatan kezdik el tanulmányaikat. Mindez azt eredményezi, hogy míg eddig egy, az idén két vendéglátó szakos csoport indul. Levelező tagozat viszont ebben a tanévben is csak a kereskedelmi tagozaton működik. A tanterv is módosult a vendéglátó szakon. Olyan új tantárgyak bevezetése vált szükségessé, — hazánk megnövekedett idegenforgalma következtében —, melyek az idegenforgalmi ismeretek bővítését szolgálják. Változás történt ezen kívül a marxizmus-leninizmus világnézetével foglalkozó tanszékeken is. A tanszék neve ezentúl Társadalomtudományi ismeretek tanszék lesz. Az eddig itt kötelező politikai gazdaságtan helyett közgazdaságtant tanulnak a hallgatók. A tantervben és a tanszéken bekövetkezett változásokon túl új dolog még a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemmel való együttműködés, úgynevezett folyamatos képzés keretében. Ez azt jelenti, hogy aki a főiskola második évét kiváló eredménnyel végzi, valamint évközben részt vesz az egyetem által kijelölt tantárgyak emeltszintű oktatásában, az átiratkozhat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nappali tagozatára. Erre eddig nem volt lehetőség, ugyanis főiskoláról egyetemre menni eddig csak az egyetemi levelező tagozat keretében lehetett. Ugyanakkor a folyamatos képzés keretében az is lehetséges, hogy a főiskola befejezése után, a kiváló eredménnyel végzettek, akik megfelelnek az egyetem által előírt követelményeknek is, főiskolai diplomával a kezükben, folytathassák tanulmányaikat az egyetem nappali tagozatán. A nyelvoktatás ' színvonalát emelendő, ezentúl minden nappali tagozatos hallgatónak egy idegen nyelvből nyelvi szigorlatot kell tennie, amely az érdemjegytől függően megfelel állami nyelvvizsgának is. A nyelvvizsga, nyelvoktatás az 1990—91-es tanévtől a levelező tagozaton is kötelező lesz. A szakirányú szakember- képzésben is változás történt a főiskolán az idén, A kereskedelmi tagozatra járók, a második évtől új szakirányt választhatnak; átmehetnek — eredményes felvételi vizsga után — a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola reklám szakirányú csoportjába, melynek elvégzése után felsőfokú végzettségű reklámszakemberekként dolgozhatnak. Végezetül a levelező tagozaton bekövetkezett változásokról szólt Bagi Károlyné dr. Az idei tanév lesz a második év, amikor indul a főiskolán az ún. intenzív levelező képzés, melyen magasabb óraszámban folyik a képzés, mint a hagyományos levelező oktatásban. Havonta, négy-ötnapos bentlakásos el őad ás-sorozaton vesznek részt a hallgatók. Ennek eredménye máris lemérhető; a hallgatók folyamatos felkészülése sokkal jobb, tudásukról azonnal visszajelzést kapnak. Míg a hagyományos levelező képzésben a lemorzsolódás évi 60 százalékos, az intenzív levelező tagozaton csak 18 százalékos. Mivel az intenzív levelező képzés részben önköltséges, ezért a hagyományos levelező képzést továbbra is fent kell tartani, ami változatlanul 4 éves időtartamú. K, Sz, Egy új párt készül kongresszusára Beszélgetős Zelenyánszki Andrással, a megyei pártbizottság első titkárával a Központi Bizottság Ulősóről Felkerestük Zelenyánszki Andrást, a megyei pártbizottság első titkárát és az MSZMP Központi Bizottságának hétvégi üléséről beszélgettünk vele. — Bár előre tervezett, soros ülése volt ez a Központi Bizottságnak, a belpolitikai fejlemények miatt mégis fokozott érdeklődés nyilvánult meg iránta. A sajtóban megjelenteken túl hallhatnánk bővebben a KB üléséről? — Tény, hogy az előzmények — Németh Miklós ceglédi beszédének visszhangja, a közelmúltban szervezett szrtájkok, Pozsgay Imrének a háromoldalú tárgyalásokon tett nyilatkozata stb. — az érdeklődés homlokterébe állították a Központi Bizottság ülését. Az emberek várták, hogy a testület a tervezett napirendeken túl milyen álláspontot fog kialakítani. — Vegyük sorjában. A kongresszusi előkészületeket hogyan ítélte meg a KB? — Találó volt, az egyik felszólaló megállapítása, miszerint jól látható máris, hogy voltaképpen egy új párt készül a kongresszusára — azzal együtt, hogy még sok minden tisztázatlan. Leginkább az előkészületek szervezeti oldala tapintható 'ki. Korábban soha nem látott demokrácia .ezernyi ötlet, megannyi megközelítési mód jellemzi a küldöttválasztásokat. ami merőben újat jelent a korábbi gyakorlattal szemben, amikor az előre elkészített statisztikához igazodott a választás. Vannak persze olyan tapasztalatok is, amiket jó lenne kiküszöbölni. Elhangzott például, hogy egyik helyen elég ötszáz szavazat is a küldöttválasztáshoz, máshol meg ötezer sem elég. Ilyen felvetések hatására úgy döntött a Központi Bizottság, hogy a szervezeti szabályzat mellékleteként megalkotja és a kongresszus elé terjeszti a párt választási szabályzat-tervezetét. — Van-e már hozzávetőleges kép arról, hogy milyen küldötteket választ a párttagság? — Országosan a küldöttek körülbelül hetvenöt százalékát választották meg eddig. A már mandátumhoz jutottak nyolcvankilenc százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, nyolcvanegy százalékuk harminc és ötven év közötti, tehát meglehetősen fiatal gárda, nyolcvanegy százalékuk eddig még nem vet.t részt sem kongresszuson, sem országos pártértekezleten. Véleményem szerint ezek az adatok is arra utalnak, hogy egészen más lesz ez a kongresszus, mint az előzőek. Egy új MSZMP kongresszusa lesz ez. — Mik a tapasztalatok a a küldöttek politikai felkészültségéről? — Megyénkben tapasztalatok alapján is elmondható, hogy szókimondó, a helyzetben eligazodni tudó küldötteket választottak döntő többségben, amit szintén csak pozitívan lehet értékelni. Azt mérlegelve, hogy milyen politikai áramlatot képviselnek, megállapítható, hogy nagyon sok a különböző hang. Vannak jól kitapintható párton belüli csoportosulások, így a Munkások Marxista—Leninista Pártja, a reformkörök, a Népi-demokratikus Alternatíváért Mozgalom, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, az összefogás nevű mozgalom és még lehetne sorolni azokat, akik párton belül akarnak helyet keresni maguknak. A helykeresés jó, de sajnos az látszik, hogy még mindig elsősorban a torzsalkodás mutatható ki és nem az érdemi politikai kérdések körüli vita. Vannak párton kívüli olyan szerveződések is, melyek a pártkongresszus tartalmi "részét igyekeznek befolyásolni. Ezekre is oda kell figyelni. — Felvetődött-e a pártszakadás esélye a Központi Bizottság ülésén? — Ügy vetődött fel a kérdés. hogy meg kell-e szabadulni a párttagság egy részétől vagy a párttagság egy része váljon ki a pártból. A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy szükség van a párt tisztulására. Biztos, hogy ez a pánt nem maradhat így a kongresszus után. Határozat nem született, de a megoldás módjára a felszólalók többsége azt ajánlotta, hogv szülessen egy vállalható, a társadalom felemelkedését szolgáló pártprogram. és utána minden párttag rendezze viszonyát ehhez a programhoz. Ha vállalja, dolgozzon megvalósításáért, ha nem, akkor ne örüljünk hogy néhányan elhagynak bennünket, de ne az legyen a legnagyobb gpn- dunk. — A program-tervezetről hogyan vélekedtek a KB tagjai? — Sokan bírálták. Hiányolták például az utóbbi tizenöt év gazdasági döntéseinek bírálatát, javasolták a gazdaságpolitikai rész konkrétabb kimunkálását, a munkások és a parasztság érdekeinek hangsúlyozottabb képviseletét. — A háromoldalú tárgyalásokat hogyan ítélte meg a testület? — Nekem úgy tűnt, hogy a tárgyalások céljának megítélésében is voltak félreértések, de aztán kikristályosodott, hogy az alapvető cél az, hogy ebben az MSZMP által is támogatott pluralista társadalmi rendben a békés átmenet módszereit munkálják ki. A KB szerint az ország érdekeit jól szolgálták azok a kompromisszumok. melyeket az MSZMP küldöttsége kötött a tárgyalásokon. Az már más kérdés, hogy voltak olyan hangok -is, hogy az ország érdekeit igen, az MSZMP érdekeit viszont kevésbé szolgálták ezek a kompromisszumok. Azt tartom fontosnak, hogy azok a hangok voltak erősebbek, akik az ország érdekét tartották elsőrendűnek. Több megállapodásról nem is volt vita a testület ülésén, néhány kérdésben viszont igen. Abban egyetértés mutatkozott, hogy hibát követtek el a tárgyalások szervezői akkor, amikor ilyen kevés információt adtak a tárgyalások menetéről. Elhangzott: valahogy úgv van most a párttagság a háromoldalú tárgyalásokkal, mint az, aki csak a felétől nézi a filmet és ezért nem érti a végét. — Néhány új párt megnyilvánulásából arra lehet következtetni, hogy számukra nem annyira a békés átmenet, hanem az MSZMP gyengítése az elsődleges cél. A KB milyen álláspontra helyezkedik velük szemben? — A Központi Bizottság abból indul ki, hogy az ország érdeke a békés átmenet, A vitás kérdéseket nem az utcán, hanem a tárgyaló- asztalnál kell rendezni. Ezért azzal bízta meg a háromoldalú tárgyaláson részt vevő küldöttséget, hogy míg a megegyezés halvány reménye látszik, folytassa a tárgyalásokat. — A párttagok között sokan vélekednek úgy, hogy az ellenzékiek mögött nem állnak nagy erők, miért kell velük tárgyalni? Ilyen hang nem vetődött fel a KB ülésén? — Az állásfoglalás a fontos. Mégpedig az, hogy ezek az erők még nem mérettettek meg választásokon. Ezért hiba lenne jelentőségüket, eltúlozni, de ugyanilyen hiba lenne szerepüket lebecsülni. Ök mindenesetre a nép nevében beszélnek, dehát az MSZMP is a népet képviseli. Tárgyalási készsége ebből fakad. Nehezen lehet elvitatni, hogy az egész nép érdeke ma az, hogy az MSZMP rendezze sorait, s megerősödve segítse a társadalmat a békés átmeneti folyamatokban. — Köszönjük a beszélgetést. S. B. Ha egy vállalkozás beindul... (Folytatás az 1. oldalról) rint alaptőkével. Ez a részvénytársaság tavaly december 19-én alakult, s ez év januárjától működik. De mint ismeretes 1989. január elsején érvénybe lépett az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról, amely lényeges előnyöket biztosít azoknak a cégeknek, amelyek külföldi tőkét is betudnak vonni. Így a SZOTÉV és az RT vezetősége úgy határozott, hogy pótlólagosan a külföldi tőkét is idecsalogatja, s ez sikerült is. s ma már a SZOTÉV Ipari és Építőipari Részvénytársaság tulajdonképpen Magyar-*- Osztrák Vegyesvállalatként dolgozik. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért előnyös, ha külföldi tőke is van a részvénytársaságban? A törvény értelmében, ha a külföldi fél részesedése nem haladja meg az 50 százalékot, akkor nincs szükség külön hatósági engedélyeztetésre, s így a formaságokon hamar túl lehet esni. Előny az is, hogy például azoknál a részvénytársaságoknál, ahol a külfödi tőkebefektetés összege meghaladja az 5 millió forintot, ott minden kötöttség nélkül gazdálkodhatnak a bérekkel, s a vállalkozási nyereségadóból is visszatarthatnak 20 százalékot kedvezmény címén, s ez az ösz- szeg is növeli az RT tiszta jövedelmét. Ezen túl a vállalatnál működik egy tervező részvénytársaság és az SZOTÉV— UNIMAX Kft, amelyben a külföldi — osztrák — .tőke eléri a 25 millió forintot. A két részvénytársaság és az egy kft összesen 273,5 millió forint .tőkével indult. Ha ezt az összeget teljes egészében a bankoktól vették volna fel, akkor a 20 százalékos kamatot alapul véve az éves kamatteher több, mint 54 millió forintra rúgott volna. S mivel nem ezt tették, ennek köszönhető, hogy az idei első félévben több mint dupla annyi nyereséget értek gl, mint tavaly egész évben. Hisz az 1988- as vállalati eredmény 16 millió forint volt, az idei év első hat hónapjában pedig már 35 millió forint nyereségük jöftt össze,
