Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-04 / 209. szám

4 1989. SZEPTEMBER 4 MIÉBᣠIA szerkesztőség postáiéból I Nem avatkozunk a munkásőrség Ügyeibe A FIDESZ karcagi cso­portja a Néplap augusztus 17-ei számában „Meg kell szüntetni a munkásőrséget” címmel jelentetett meg egy cikket. Erre az alábbiakban válaszolok: A munkásőrségbe való be­lépés és kilépés mindenki számára — a megalakulástól napjainkig — önkéntes. En­nek is következménye, hogy bár valóban nagyobb a párt­tagság aránya a testületben, de jelentős a pártonkívüli- ek részvétele is. A FIDESZ karcagi cso­portja azt. írja, hogy „a vi­ták gyakori ütközőpontja az a kérdés, mennyire az MSZMP fegyveres alakulata a munkásőrség”. Ennek el­döntése sem olyan nehéz, ha valaki ismeri az ide vo­natkozó jogszabályokat. így az Elnöki Tanács és a kor­mány 1957. évi, a Miniszter- tanács 1978. évi rendeletét, amelyek a munkásőrség fel­adatait részletesen szabá­lyozták és tanúsítják a fo­lyamatos demokratizálódását is. Javaslom a FIDESZ kar­cagi csoportjának azt is, hogy vegye figyelembe a Minisztertanács 1091/1989. (VI. 30.) számú határozatát a munkásőrség helyzetéről, amely feladataira, szerveze­tére, működésére, létszámá­ra és költségvetésére vonat­kozó új koncepció kidolgozá­sára ez év december 31-ei határidőt szab meg. A mun­kásőrök e rendeletekkel, el­vekkel tisztában vannak. Ezek alapján az a vélemé­nyem, hogy az ilyen „példa értékű tettől” elhatároljuk magunkat, nem avatkozunk a munkásőrség, a munkás­őrök ügyeibe. Gyakorlatunk­ban a Központi Bizottság 1989. május 8-i állásfoglalá­sát tekintjük érvényesnek, mely hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányítá- sáról szóló korábbi határo­zatait. A pontosítás kedvéért szükségesnek tartom megje­gyezni ,hogy Karcagon a munkásőrség és a pártbizott­ság nem egy, hanem két kü­kön épületben van — oly­annyira, hogy más bejárat­tal. Telekkönyvileg is elkü­lönített. Dr. Nagy Jenő az MSZMP Karcagi Városi Bizottságának első titkára Ügyes kis játékot eszkábáltak a gyereknek, amivel a tanya körül zavartalanul gurigázhat. Felvételünk Kuncsorba és Mezőtúr útkereszteződésé­ben készült. (Fotó: M. J.) Átállítják a bojlerórákat vérengzést a 100—150 ezer, tömegében csőcselék fegyver­hez jutása révén idézett elő. A védtelen emberek legyilkolá- sát nem a nép akarta; a fá­ra, lámpaoszlopra akasztott emberek nem a nép akaratá­ból kerültek oda; az üzlete­ket nem a nép gyújtotta fel és fosztotta ki. hanem az eszét vesztett maroknyi cső­cselék. Szeretném, ha az 56-os eseményről hitelt ér­demlő magyarázatot kap­nánk. A nép az ország lakossá­gának többsége és 10,4 mil­lió ember nem vett részt az öldöklésben. A nép nem akarta az országot újra rom­ba dönteni, elég volt a hábo­rú borzalmai után felépíteni. Most pedig továbbépíteni akarjuk’ — írta többek kö­zött Földi József nyugdíjas szolnoki olvasónk. fl terep rendezése 5-6 millié forint Felelősségre vonták a bemondót Az elmúlt napokban két levelet kaptunk a MÁV Deb­receni Igazgatóságától. Az egyiket Erdőhegyi György igazgatóhelyettes irta alá, melyben a június 24-ei, kép­pel illusztrált bírálatunkra (a szolnoki fűtőház területé­nek elhanyagolt állapotát tettük szóvá) válaszolt, a másikban Papp József üzem­viteli osztályvezető a Válto­zott a menetrend címmel közölt panasz (VII. 3.) ki­vizsgálásának eredményéről tájékoztat. Íme sorrendben a válaszok: A régi szertári széntéren az úgynevezett vakvágányon állnak a javításra váró tar­tálykocsik, és itt tárolunk egy gőzmozdonyt, valamint egy félstabil fűtőkazánt. A mozdony a Közlekedési Mú­zeum tulajdonában van, terv szerint felújításra kerül, s addig máshol nem tudjuk elhelyzni. A mögötte lévő fütökazán tartalékként javí­tásra, fővizsgálatra vár. A jelenlegi körülmények kö­zött csupán a terület gyom­talanítására, rendbetételére tudunk intézkedni. A hasz­nálaton kívüli vágányok felbontása, leselejtezése, a terep rendezése viszont 5-6 millió forintba kerül. A csökkenő költségkeret miatt ez csak több év alatt való­sulhat meg. A régi szénsze­relő berendezést és beton- építményt robbantással kel­lett megsemmisíteni. A be­tontörmelék elszállítását megrendeltük, augusztusra ígérték a munka befejezését. (lEz évi költségkihatása 1,8 millió forint.) Végezetül megemlítjük, hogy a vonta­tási főnökség kollektívája az elmúlt két évben társa­dalmi munkában is alakítot­ta, takarította a környeze­tét. több új parkosított terü­letet hoztak létre. Velük együtt a terület teljes ren­dezésére törekszünk. A mun­kákat segítő észrevételt kö­szönjük. A szolnoki vasútállomás hangosbemondója június 16- án az 1626-os számú vonat közlekedéséről helytelen in­formációt adott. A tévedés­ért Kovács Ildikó hangosbe­mondót fegyelmileg felelős­ségre vontuk. A hasonló ese­tek megelőzése érdekében az 1626-os számú vonat a 10-es vágányról, az 1616-os számú pedig a 4-esről indul ezen­túl. Az utas menetjegyének ár\ít visszatérítjük, de más fuvarozási eszközzel megtett utazási költségét nem tud­juk kifizetni. A kellemetlen­ségért az utasok elnézését kérjük. Leromlottak az utak Lapunk augusztus 21- és 24-ei számában — olvasó­ink bejelentése alapján — bíráló fotót közöltünk, mely két szolnoki utca veszély- helyzetére hívta fel a figyel­met. A Városgondnoksági Iroda vezetője ezzel kapcso­latban a következő választ küldte: A Csokonai és a Balogh Kálmán úti besza­kadt víznyelőakna, szenny­vízakna tetőjavítását meg­rendeltük. Sajnos, a tanácsi kezelésű utak egy része le­romlott állapotban van. több helyen balesetveszélyes ütő­kátyú, útbeszakadás találha­tó .Az elvégzendő munkákat rangsoroljuk, a beszakadt részt körbezártuk. Megkell említeni, hogy a szóban for­gó két utcát a közelükben lé­vő építkezések erőteljesen igénybe vették, megrongálták. Az útburkolat helyreállítá­sáig a lakosság türelmét és megértését, kérjük. flz eredményes méhészkedésért A karcagi Tompa utcában tavaly átállították a villany- bojlerek :kapciso.lpór]ilit úgy, hogy ,este 10 óra helyett ti­zenegykor kapcsoljon be, s ne reggel 6-ig. hanem 5 órá­ig melegítse a vizet. Azaz nyolc óra helyett csupán hat órahosszáig. Kérdezem, hogy ez az intézkedés helyi kez­deményezés volt-e vagy or­szágos? Az átállítással kap­csolatban miért nem tájékoz­tatták a lakosságot? Mikorra fejezik >be a munkát, mert néhány utcáig jutottak el? Mivel magyarázzák, hogy a 120 literes villanybojlerem, amelynek adattáblázatán a 8 órahosszás felfűtési idő szerepel, most 6 órahossza alatt lesz képes erre a telje­sítményre? Walter János Karcag Olvasónk kérdéseire Bon Károlytól, h TÍTÁSZ karca­gi kirendeltség vezetőjétől kértünk választ. Elmondta, hogy brszágos intézkedésről van szó, az ipari miniszter 7,1983. (IX. 29.) számú •ren­deletének végrehajtásáról. A bojlerek kapcsolóóráinak át­állításához 1984 végén fog­tak hozzá, és a körzetükhöz tartozó településeken az egyéb munkáik mellett vég­zik folyamatosan — utcáról utcára haladva. Ezért nem jutottak el még mindenki­hez. Az intézkedésről, mely energiatakarékosságot szol­gál, szórólapon és helyben tájékoztatták a lakosságot. Véletlen lehet, ha valaki nem tudott az akcióról. Kizárólag azokat a bojlerórákat állít­ják át, mely típusoknál ele­gendő a hatórai fűtés. A gyenge teljesítményű, régi víztárolók kapcsolóihoz nem nyúlnak. Kéri, ha valakinél ennek dacára mégis átállítot­ták volna, levélben vagy sze­mélyesen jelentse, hogy in­tézkedhessen, ahogyan olva­sónk panaszát is felülvizs­gálja. Ismét: Érdekek, érvek üt­köznek címmel egy olvasói levélre válaszolt e rovatunk­ban augusztus 3-án Hegyesi László, a Törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz növénytermesz­tési főágazatvezetője. Töb­bek között megírta, hogy a virágzó növények permete­zése csak abban az esetben tilos, illetve engedélyhez kö­tött, ha azt méhekre veszé­lyes védöszerrel szórják. Megemlítette, hogy a méhé­szek engedély nélküli, utó­lagos bejelentés alapján tör­ténő letelepedése olykor aka­dályozza a nagyüzemek te­vékenységét. Mindezekhez Sándor János, az országos méhész felügyelőségi bizott­ság tagja a következőket fűz­te: Három méhésztársa leg­utóbbi perében szakértő volt, amikor megállapították, hogy a Törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz gyümölcsösét aznap„ po­rozták, amikortól a méhé­szek letelepedési engedélyét megadták. (Fizetett a szövet­kezet!) Egy másik gazdaság­ban facéliát vetnek évek óta és fogadják a méhészeket, a magot pedig Nyugatra vi­szik. A méhész 100 forintot fizet kaptáronként, ami nem kis összeg, hiszen ezer kap­tárnál már százezer forint. (Tavaly hárman nem fizet­ték ki a díjat, ebből is bí­rósági ügy lett.) Tisztában vagyunk vele, hogy a termelőszövetkezetek, gazdaságok nélkül nincs eredményes méhészkedés, de kérem, hogy ezzel ne éljen vissza senki, összefogva azon legyünk, hogy az évi 400— 500 mázsa mézveszteséget hogyan tudnánk leszorítani. fl lányok rózsát érdemeltek volna I mészárlás nem a nép akaratából történt Nem tudom szó nélkül hagyni, hogy Pozsgay Imre államtitkár a kecskeméti nagygyűlésen az ’56-os ese­ményeket népfelkelésnek ne­vezte. Véleményem szerint békés átmenetet akartunk, amit az akkori kormány. Nagy Imre vezetésével lehe­tetlen volt megvalósítani, A Az elmúlt hetekben Szol­nok belvárosában, több he­lyen is új színt kaptak a pi­henőpadok, a játszóterek fel­szerelései. Az Ady Endre úti tízemeletes és a nyugdíjas­ház közötti területen hat ti­zenéves zalai kislány dolgo­zott — a Közterületfenntar­tó Intézmény nyugdíjasa, Horváth Sándor irányításá­val. Szót váltottam a fiata­lokkal és megtudtam, hogy a nagykanizsai Olaj János Szakmunkásképző Iskola első évfolyamát végzett tanulói, és augusztus 8-tól 26-ig szé­pítették a mi környezetűn­IA tárgyalóteremből I A próbaidő alatt is maradt, aki volt: feledékeny apa Nem túlzás kimondani, hogy a napjainkban számon tartott gondok között, a ne­héznél is nehezebb a gyer­meknevelés. Lassan már el­viselhetetlen teherként ne­hezednek a szülők vállaira a gyermekruházati cikkek csillagászati árai, az iskolai étkeztetés sokak számára megfizethetetlen költségei, vagy azok a kiadások, ami­vel egy tanévkezdés jár. A nehéznél is súlyosabb annak a szülőnek a helyze­te, aki még családon belül is egyedül cipeli a terheket. Egyedül, mert a másik, a társa, vagy volt társa meg­feledkezik arról, hogy ő is szülő, az egyik szülő, hogy neki mindenki másnál (mtg a társadalomnál is) na­gyobb, szentebb kötelessége gondoskodni gyermekeiről. Ilyen feledékeny szülő Tóth Vendel, örbottyán, Le­nin út 59. szám alatti lakos. A lelketlen apa, akinek 3 kiskorú gyermekét elvált házastársánál helyezte el a bíróság, csak elvétve, több hónap, néha fél év kihagyá­sával fizeti a gyermektar­tásdíjat. Felelőtlen mulasz­tásában az se zavarta, hogy tartásdíj-fizetés elmulasz­tása miatt már volt büntet­ve. Pár évvel ezelőtt több mint 48 ezer forint hátra­lékkal került a vádlottak padjára. Akkor hét hónapi felfüggesztett fogházbünte­tést kapott. A nevelő szándékkal ki­szabott próbaidőre felfüg­gesztett büntetés azonban semmit se változtatott Tóth Vendel magatartásán. A tar­tásdíjat azután se fizette rendszeresen, életvitele is maradt a régi, továbbra se vállalt olyan tartós munka- viszonyt, amely lehetővé tette volna, hogy mint lelki- ismeretes szülő, legalább a tartásdíj rendszeres fizeté­sével gondoskodjon gyerme­kei neveléséről. Legutóbb egy Ecseri te­lephelyű kőműves kisiparos­nál dolgozott, hol eredeti szakmájában, mint kőmű­ves, hol pedig segédmun­kásként. Bevallása szerint havi keresete 9500 forint volt, azt se titkolta, hogy ebből 2500—3000 forintot visz el az italozás. Korábbi mulasztásait ma­gyarázva a felelőtlen apa arra hivatkozott, hogy leg­többször a betegsége gátolta meg abban, hogy folyamatos munkaviszonyt vállaljon. A kisiparosnál eltöltött idő alatt elkövetett mulasztá­sokért úgy próbálta meg­nyugtatni a nem túlságosan háborgó lelkiismeretét, hogy ő arra gondolt: a munkálta­tója úgyis levonja havonta a gyermektartásdíjat. Ezt azonban sem ő, sem munkáltatója nem tudta igazolni a bíróságon. Csu­pán egy dolog vált bizonyos­sá, hogy újabban — és már másodszor — 25 ezer forint tartásdíj-hátralék tanúsko­dik szülői felelőtlenségéről, kiskorú gyermekei ellen el­követett mulasztásairól. A Jászberényi Városi Bí­róság Táborosné dr. Varga Rozália tanácsa hozott íté­letet Tóth Vendel ügyében. Tartásdíj elmulasztása miatt 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság ugyanakkor elren­delte a korábban próbaidő­re felfüggesztett büntetésé­nek a letöltését. Az ítélet nem jogerős. — illés — két. Bár női szabónak ké­szülnek, a festékes ecsetet is ügyesen kezelték. Munká­juk, szorgoskodásuk jó ér­zéssel töltött el bennünket, és köszönetünk jeléül két la­kótársnő csokoládéval kínál­ta meg őket. Nem így a mellettünk lévő tízemeletes házból: A vakációzó fiúk paradicsommal dobálták meg azokat a lányokat, akik rózsát érdemeltek volna ... Nyári Lászlóné Szolnok Szerkesztői Szenetek S. Andrásné. Mezőtúr: A díjtartalékos életbiztosítá­sokra — a szerződésben meg­határozott díjfizetés után — készpénz-kölcsönt lehet fel­venni. Az összeget a folya­matosan tovább fizetendő havi díjakkal, valamint a kezelési költséggel, kamatok­kal együtt kell visszafizet­nie. Kováts Lajosné, Szolnok: Sajnáljuk, hogy képtelen egy darab azbesztlaphoz jutni, de mi sem tudunk a segítsé­gére lenni — ha csak valaki nem ajánlja fel a számára már feleslegessé vált porté­kát —. mert hiánycikk. (Ol­vasónk címe a szerkesztő­ségben.) Márton László, Karcag: A munkaruha a juttatásra szó­ló idő eltelte után a dolgozó tulajdonába kerül. Ha a munkaviszony korábban megszűnik, a kollektív szer­ződés rendelkezései irány­adók a visszaszolgáltatás vagy a dolgozó részéről tör­ténő megváltás tekintetében. P. Istvánná, Kisújszállás: A háztáji föld elvonására vagv csökkentésére nem ok az, ha a nyugdíjas vagy be­teg tsz-tag családtagjához költözik, vagy a háztáji megművelésével kapcsolatos munkákat mással végezteti el. összeállította: csankó Miklósné A modern és régi ház jól megfér egymás mellett Kisújszálláson (Fotó; M. J.f

Next

/
Thumbnails
Contents