Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-04 / 209. szám
2 1989. SZEPTEMBER 4. II reformerők győzelmére kell törekedni Nagygyűléssel fejeződött be az MSZMP reformköreinek és reformalapszervezeteinek Budapesten megrendezett kétnapos országos tanácskozása. A találkozón felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, az elnökség tagja és Pozsgay Imre (képünkön) államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja. (MTI-telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) létről törvény nem rendelkezi! k. Kétféle állásfoglalás is született a munkaheyli párt - szerveződésekkel kapcsolatban, ám a döntő többség támogatását egyik sem tudta elnyerni. Az egyik szerint nem tartják elfogadhatónak a politikai pártok, szerveződések munkahelyi működését. A párt érdekeivel is ellentétesnek és szűk látókörűnek minősítették a KB ezzel kapcsolatos döntését és annak felülvizsgálatát javasolták a kongresszusnak. A másik álláspont csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató nézetekkel nem értett egyet, mert a képviseleti demokrácia elvei alapján az állampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a lakóterületi pártszerveződés. A kollektívák természetesen rendelkezzenek a politikai szerveződés szabadságával, de nem vehetnek részt a gazdasági, intézményi döntéshozatalban. Nem működhetnek pártszervezetek az államigazgatásban, a jogszolgáltatásban és a fegyveres testületek szolgálati helyein, a meglévő szervezeteket a legközelebbi választásokig fel kell számolni — fogalmazódott meg a másik variációban. A tanácskozás indulatoktól sem mentes vita után támogatta kecskeméti reformkor korábbi és nyilvánosságra is hozott felhívását. A tanácskozás legfontosabb döntéseiből és állásfoglalásaiból is kitűnt: a reformkörök és alapszervezetek képviselőinek többsége az új típusú párt meghatározására, a modellyáltás- rendszerváltás vitájának eldöntésére, a kongresszuson követendő stratégia és taktika kialakítására, továbbá a munkahelyi politizálással kapcsolatos álláspontjuk egyeztetésére fordították energiáikat. tás dilemmájával is, a modellváltás mellett téve le voksát. Szerinte modellváltásra van szükség abban az értelemben, hogv ez a politikai és a gazdasági rendszer megreformálását, megváltoztatását jelenti. Hozzáfűzte, hogy a kifejezés még így sem pontos, hiszen ami eddig volt, ami ma van, az formációel- méletileg nem nevezhető szocializmusnak. Ugyanígy az államszocializmus és a demokratikus szocializmus sem tisztázott fogalom — mondotta. Végezetül, a párt újjászületésének folyamatáról, s az újjászületett párt feladatairól elmondottakat összegezte. Az MSZMP elnökének szavait követően Győrffy István, a Zala megyei reformerők országgyűlési képviselőjelöltje mutatkozott be a tanácskozás résztvevőinek. A Zalai Hírlap főszerkesztőhelyettese felszólalásában elmondta : a jelölőgyűlésen megjelentek 44,6 százaléka támogatta az időközi választáson való indulását. Az ellenzék közös jelöltje 46,6. az MSZDP jelöltje pedig 35 százalékot kapott. Riogatás helyett összefogás Az új típusú párt meghatározásában nehezítette a konszenzus kialakulását, hogy néhányan nem pontosan fogalmazták meg javaslatukat. Végül is két ellenpólus alakult ki: az egyik szerint már most vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártot kell szervezni, míg a mások a jelenlegit radikálisan átalakítva kívántak új pártot építeni. Jónéhányan figyelmeztették a résztvevőket, hogy ne riogassák már most a kongresz- szust a pártszakadással, inkább a reformerők győzelmére kell törekedni. A modellváltás-rendszerváltás kérdésének eldöntéséhez sokan fontosnak tartották, hogy a reformkörök mondják ki nyíltan: kiktől, milyen áramlatoktól határolódnak el. Például, ha rendszerváltásról van szó, akkor élesen el kell határolniuk magukat a Ribánszki- féle áramlattól. A tanácskozás résztvevői végül is a rendszerváltás mellett tették le voksukat abban az értelemben: az elmúlt 40 év során létező rendszer nem tekinthető sem szocialista formációnak. sem afelé mutató közvetlen átmenetnek. Ezekről a kérdésekről is szólt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a tanácskozást záró nagygyűlésen. Elöljáróban megerősítette a tanácskozás döntését, hogy új szocialista pártra van szükség. Ennek létrehozásán munkálkodik az MSZMP vezetősége, erről vitatkoznak a reformkörök és a párt más áramlatai is — a legjobb megoldásokat keresve — mondotta. A pártelnök véleménye szerint ez a párt örököse és folytatója a Magyarországon száz éve létező szocialista mozgalomnak. Utalva arra a tanácskozáSzínvallások ideje son is lezajlott vitára, hogy gyökeresen új vagy megreformált pártra van-e szükség, ismételten kijelentette: az MSZMP-ből kell reformpártot kialakítani. Ugyancsak a reformkörök vitáját felidézve leszögezte: a párt egészéhez képest nincsenek többségben azok, akik a reformok tudatos vallói, vállalói és harcosai, ök meghatározó kisebbséget alkotnak, de ez nem jelenti azt, hogy a többség reformellenes. Az igazi kérdés az, hogy a még bizonytalan párttagokat sikerül-e a reformerőknek megnyerniük, vagy a kételkedés és a keserűség keríti hatalmába őket? Nyers Rezső a párt megújulásához szükséges feltételek közül elsősorban a vezetéssel foglalkozott. Megítélése szerint nagyon sok új vezetőre van szükség, s a vezető posztokat elsősorban a fiataloknak kell elfoglalniuk. Azoknak azonban nem szabad ilyen funkcióban maradniuk. akik tisztességes emberek, de a vezetésben csak szürkék tudnak lenni, tehetetlenek. A párt elnöke részletesen szólt az MSZMP törekvéseiről, a politikai egyeztető tárgyalásokon képviselt magatartásáról. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a többpártrendszert elvi alapon kell elfogadni, mert társadalmi értéket fog hordozni a szocializmus, a magyar nép számára. De senki ne gondolja azt. hogy a nép érdeke száz százalékig bármikor azonos a pártok egyeztetett érdekével. A társadalmi szervezetek és a társadalom önszerveződései teljesíthetik csak ki a pártok útján szerveződő magyar demokráciát — hangoztatta. Nyers Rezső foglalkozott a modellváltás-rendszerválAz MSZMP képviselőjelöltjét Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja követte a szónoki emelvényen. Bevezetőjében hangoztatta, hogy közeledvén a kongresszushoz, küzdvén egy ió kiegyezésért a nép javára a színvallások ideje is eljött. Meg- ítéltetését elsősorban e körre bízza, mert kezdettől fogva részt vett a reform-mozgalomban. Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalom- hiány a válság logikus következménye és terméke. Ha ez nem így vetődik fel a kongresszuson, akkor a párt hiába küzd ilyen-olyan platformok alapján, a nép bizalmát nem tudja meg- vagy visszaszerezni. Szerinte a párt sem a politikai egyeztető tárgyalásokon, sem a nép szemében nem erőtlen, mert bár veszteségei hitelben és tekintélyben is óriásiak, most nem hatalmi tényezőként, hanem politikai küzdőiéiként kíván részt venni a tárgyalásokon. Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzódik a párton belüli erők kompromisszum készségének határa. Ez nem jelent ítélkezési jogot, de megbékélésre sem ad lehetőséget a reformerőkétől merőben eltérő koncepcióktól. Egy ilyesfajta magatartás a nemzet félrevezetését jelentené. a reformerők saját vereségét készítenék elő. Ezzel összefüggésben hangoztatta: kiegyezésre, egyezkedésre a homlokegyenest más nézetet vallók közöt nincs lehetőség. A nyílt elhatárolódással Szerinte a párt reformerői tiszteletet, becsületet vívhatnak ki a még ingadozó párttagság körében, s e lépéssel tárgyalási alapot is teremthetnek a nemzet számára. Ugyanakkor figyelmeztetett az eltérő nézetek tiszteletben tartására, hiszen a politikai pluralizmus elvi vállalása ebben az irányban is szabadságot teremt. A kisebbség védelmében szólt arról, hogy minden fontos, kezdeményező gondolat e körből származik, ezért a párton belüli demokráciában épp úgy, mint a társadalomban, a legszigorúbb garanciákat kell megteremteni a kisebbség védelmére. Véleménye szerint a megújuló magyar szocialista párt nem számíthat tévedhetetlen, kizárólag tiszta lappal induló emberekre. Akiket viszont valóban súlyos felelősség terhel az elmúlt évtizedek hibás döntéseiért — s bennük nincs kellő önmérséklet, önismeret —, a párt kérje őket arra, hogy ne vállaljanak tisztséget, illetve tegyen róla, hogy ne vállalhassanak funkciót. Pozsgay Imre kifejezte meggyőződését, hogy a kongresszus vereségeken és sikereken edzett, tiszta gondolkodású vezetőket fog választani, ha a reformkörök és a reformmozgalom szándéka érvényesül. Ily módon nem egy „átmentési művelet” megy végbe, mint azt némelyek képzelik, s mint ahogy ezt a politikai ellenfelek feltételezik. A párt bizonyítani kívánja: nem egyszerűen elitváltásban, hanem rendszerváltásban gondolkodik, a modellváltás azon értelmében, ahogy azt a reformkörök megfogalmazták. Pozsgay-nyilatkozat — A pártból havonta több mint tízezren lépnek ki, többségük munkás. Indítékaik különbözőek, az okok között minden bizonnyal a névváltoztatási szándék is szerepet játszik — közölte az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Pozsgay Imre. Szerinte a kilépések alapvető oka, hogy az új társadalmi helyzetben a konglomerátum-szerű politikai párt választási párttá alakul át, s a jövőben nem állam-pártként, hanem csupán a politikai küzdőtér egyik tényezőjeként vesz részt a politikai csatározásokban. A változásnak szükségképpen be kell következnie, mert az új szerepvállalás nem lilik össze a párt megszokott képével. Ami a munkás jelző elmaradását illeti, a reformerők valóban új szocialista pártot szeretnének látni a kongresszus után, Jogállami, demokratikus alapokon, a demokratikus szocializmus értékeit vállalva, s egyáltalán nem a munkásoktól megszabadulva. Ellenkezőleg. Egyébként is a munkás jelző nem az MSZMP-re nézve, hanem a munkások szempontjából volt kínos akkor, amikor rájuk hivatkoztak olyan döntések meghozatalakor is, amelyek a mai helyzetbe vezették az országot. Pozsgay Imre nem a kilépésben, hanem az új párttal való azonosulásban látta a követendő magatartást. Szerinte a párttagok többsége ezt az utat választja a kongresszus után. Az MSZMP reformkorok és reform-alapszervezelek Országos Koordinációs Tanácsába választották Szolnok megyéből dr. Szegedi Károly ügyvédet, Programról, cél kitűzésekről — politikai fórumon, Szolnokon Bemutatkozott a Szabad Demokraták Szövetsége Nehéz dolga van a tudósítónak, amikor egy csaknem négyórás eszmecsere tartalmát kellene egyetlen cikkbe sűrítenie — a tárgyilagosság igényével. A politikai közélet eseményeként bemutatkozott Szolnokon is a nyolc hónapja már pártként működő szervezet, de párttá csak a közeljövőben, a párttörvény megszületése után váló Szabad Demokraták Szövetsége, amely a honi ellenzéki hagyományok követőjének vallja magát. Politikai fórumot tartattak szombat délután a Hazafias Népfront megyei székházának dísztermében, ahol mintegy 120 főnyi hallgatóság előtt a Szövetség központi képviselői, az országos tanács tagjai ismertették a szabad demokraták programját, meghatározott célkitűzéseit. (Előző este hasonló rendezvényre Jászberényben került sor.) A beszélgetésnek, párbeszédnek is szánt eszmecserében elsőként Rajk László adott képet az SZDSZ programjáról, olykor sarkítva gondolatait, hogy jellemezhesse a Szövetség más ellenzéki pártoktól is különböző sajátosságait. Elöljáróban történelmi „pártnak” nevezte az SZDSZ-t, abban az értelemben, hogy a demokratikus ellenzéki mozgalmak egyetlen jogos folytatója, magába ol- yasztván annak hagyományait. Mondandóját lényegében három fogalom köré csoportosította: ellenzékiség, európaiság és radikalizmus. E fundamentális fogalmak értelmezését adva hangsúlyozta többek között, hogy az SZDSZ alapvetően ellenzéki, ami határozott szakítást és szembenállást jelent mindazzal, amit az MSZMP képvisel, s a szervezet arra törekszik — ez a vélemény- cserében elhangzó kérdésekre adott válaszokban is megfogalmazódik —, hogy „ellenzékbe állítsa az egész nemzetet”. Egyébként az ellenzék természetes és szükséges egy pluralista demokráciában — jegyezte meg az előadó. Ami pedig az európaiságot illeti, vonatkozik ez azokra a módszerekre is, amelyekkel célkitűzéseinek eléréséért száll síkra az SZDSZ. Rajk László szerint csak a szabad, törvényes választások törvényesíthetik a ma működő pártokat is. Csak azok biztosíthatják legitimitását. Ami pedig a gödörben lévő magyar gazdaság kiútját illeti, békés átmenettel, s nem forradalmi úton kívánják elérni, olyan utat választva, amely az európai integrációhoz kínál lehetséges módozatokat. Szó esett az új alkotmányról is, amelynek megszületését a szövetség nem sürgeti, de ugyanakkor sajátos vonásként olyan új elemekkel kívánja gazdagítani, mint az egészséges, emberi környezethez, a létminimumhoz való állampolgári jog. Az európaiság összefüggésében az egyik kérdezőnek is válaszolva Rajk László a fórum során kifejtette, hogy a semlegesség, azaz szakítás a jelenlegi szövetségi rendszerrel, igaz, hogy segíthet abban, hogy közelebb kerüljünk Európához, de ma inkább perspektivikus cél, és az eléréséért vívott küzdelemben a lépésről lépésre haladás módszere lehet eredményes. Választás, esélyegyenlőség, tömegkommunikáció — címszavak, melyek egy-egy szóban forgott témakört jeleznek. Az utóbbi, a tömegkommunikáció különös hangsúllyal került terítékre — a kibontakozó vitában érintve a megyei nyilvánosság problémáit is —, s Rajk László elsősorban a nagy technikai fejkészültséget igénylő, széles hatósugarú televízió műsor- politikáját illette súlyos kritikával, nem tartván megfelelőnek a tévé jelenlegi híradási gyakorlatát, szerkesztési szemléletét, ami az ellenzékiek, az SZDSZ publicitását is kedvezőtlenül érinti. A kérdésekre adott válaszokban, főképp a közelgő választások esélyeit latolgatván, a fórumon többek között elhangzott: az SZDSZ bár kormányzásra is képesnek érzi magát, határozott programja van a jövőre — Rajk László úgy fogalmazott, elfogadható jelenleg csak nekik van egyedül, amellyel ki lehet vezetni a gödörbe juttatott országot — de koalíciós megoldásban gondolkodik, azaz a hatalom részeseként kíván ott lenni az irányításban. Az MSZMP- vel azonban semmiféleképpen nem kíván közösségre lépni, programjának ez is egyik sarkalatos pontja. A fórum résztvevői — szolnokiak, a megye különböző településeiről érkezettek, ellenzéki szerveződések, pártok tagjai — nagy figyelemmel, mély érdeklődéssel kísérték az előadók szavait, Vass István esztergályos gondolatait is, aki az üzemi munkásság oldaláról világított meg néhány problémát, s az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain is terítéken szereplő kérdéssel kapcsolatban — kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről — határozott igen formájában fejezte ki az SZDSZ álláspontját, s ugyanakkor aláhúzta a független szakszervezetek munkahelyi létrehozásának szükségességét. Áttekintést kapott a hallgatóság a szervezeti életről is; arról például, hogy az SZDSZ, melyet azzal „vádolnak”, hogy túlságosan értelmiségi és fővárosközpontú, miként akarja szélesíteni vidéken is tagságának tömegbázisát. Jelenleg egyébként 4400 tagja van, és 57 helyen működik vidéki csoportja a szövetségnek; a megyében Szolnokon és Jászberényben, s a tájékoztatás szerint születőben a kunszentmártoni. Az első nyílt fórummal Szolnokon új szín jelent meg a megyeszékhely közéleti, politikai palettáján; az eszmecsere bőségesen adott módot az érdeklődőknek, hogy megismerhessék, — nemcsak élő szavakban, de az eseményhez „mellékelt” írásos dokumentumok tanulmányozásával is: mit is akar a Szabad Demokraták Szövetsége. V. M. Megalakult az erdélyi körök országos területe Az erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozásán Szegeden a résztvevők megalakították az Erdélyi Körök Országos Tanácskozó Testületét. Hamarosan létrehoznak egy munkacsoportot, ez megbízást kap azoknak az elvi és gyakorlati lépéseknek kidolgozására, amelyekkel meghatározzák az országos testület működési kereteit,
