Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-21 / 224. szám

989. SZEPTEMBER 21. j^ÉPUkP 3 Még magasról nézvést megvolna az ország A lepedő szindróma avagy Ozora és Párizs A Tisza volt az oka Barátság bis zum Beerdigum Aki mostanában Tiszapüspökifoen jár, tapasztalhatja, az NDK-ból érkező vendégek ütöttek itt tanyát, pontosabban az ártéri halásztanyán rendezkedtek be. Mielőtt azonban bárki is arra gondolna, hogy a megye valamiféle menekülttábor­nak adna otthont, sietve le kell szögezni, nem erről van szó. Bár az utóbbi idők eseményei várakozással töltötték el a törökszentmiklósiakat is, sokan drukkolhattak azért, hogy egy esetleges korlátozás nehogy keresztülhúzza számításaikat. Szerencsére azonban erre nem került sor, így a tervezett időben meg is érkeztek a meghívott vendégek. Az említett „lepedőmo- ell” működik a természeti zférában, mert ha beavat- :ozunk például Abádszaló- on, és egy nagyon gyorsan alltöltődő Tisza-tó jelenik leg ott természeti elemként, kkor ez igen nagy térben, élidául a természetes csa- írnák esetében, problémát kozhat. De a lepedő „műkő­ik” az ipari szennyezések írén is. Elég a legutóbbi 'isza-szennyezésre gondolni, mi,t a TVM-ből kiömlő ve­Azt mondja nekem egy inmaga tekintélyére sokat idő férfiú, hogy a Teremtő iok egyéb tévedése mellett akkor is rosszat csinált, ami­tor az újságírókat kitalálta. í)h, válaszoltam neki, nincs abbén a véleményben semmi ij, sőt mondhatnám, jól negalapozott nézőpont ez, liszen az elmúlt évtizedek- len már a gyakorlat szintjé­re emelkedett, hogy nem az rsinált rosszat aki visszaélt tözéleti helyzetével, jogtalan ilőnyökhöz jutott, hályogko- /ács módjára vezette a ra­lizott gyárat, üzemet, hanem íz volt a fekete lelkű, aki ezt i nyilvánosság eié tárta, te- lát az újságíró. Nem így ran, replikázott vissza em- lerem, hiszen csak fogalma­zás kérdése, hogy milyen be­állításban kerülnek a dolgok a közvélemény elé. Ebben iénytelen vagyok egyetérte­ni vitapartneremmel, mert nálunk manapság tényleg sok minden csupán fogalma­zás kérdése. Minduntalan halljuk a tévében, a rádió­ban is, hogy X., Y„ z; úgy „fogalmazott”, hogy... S jön a „szöveg”! Jöhet is, hi­szen a tények szinte sokad- ágosak, azt kellene elfogad­nunk, amit az illető nyilat­kozó számunkra „megfogal­mazott”. Csak hát engem na­gyon zavar a pongyolaság, és főleg egy régi gyakorlat, amikor a megkérdezettek gyianyag okozott, és jelen­tős halpusztulás lett az ered­mény. A haltetemeket pedig a Tisza alsó szakaszán fog­ták ki a folyóból. De ugyan­így jelentkeznek a térbeli folyamatok a munka, a ter­melés frontján, pl. az ingá­zók esetében. Ezekből is lát­szik, hogy egy-egy ilyen elemnek a kiragadása nem célravezető, mivel a problé­ma komplex, s a valós meg­oldás igényével csak így ke­zelhető. úgy kezdték nyilatkozatai­kat, hogy ebben vagy abban < a kérdésben nagyot léptünk előre. Az még hagyján, hogy az óvodás és az égimeszelő kosárlabdázó lépései között mekkora a különbség, ennél nagyobb „gond”, amikor a nekem hátra, neki pont elő­re volt. Jó, jó gondoljon már arra is, hogy a társadalom szfé­ráiban ezek a mozgások ki­egyenlítődnek, érvel dühö­sen a jelentős férfiú. Behúz­tam „fülemet”, mert szerény kis szürkeállományommal nagy hirtelen nem tudtam felmérni, hogy milyen ki­egyenlítődési folyamatok játszódnak most le a társa­dalom szféráiban. Csak olyan piti példák jutottak eszem­be, hogy a két kilós vekni­hez csak egy jó tenyérnyi nagyságú selyempapírt ka­pok, viszont a nyolc és fél deka téliszalámimat, sümegi sonkáimat milyen szép nagy méretű vastag papírba cso­magolja be a boltos, hogy kilenc és fél deka legyen. A hiányzó fél dekát meg „hoz­zá nézi”! így nem lehet egy szavam se, s így valóban ki- egyenlítődnek a dolgok. De nem kell kicsinyeskedni! Nem hát, hiszen sokkal na­gyobb tételekben is a kis­pénzű emberek rovására egyenlítődnek a dolgok. A dolgok, amelyekből több van égen és földön, ó, Horáció. tegrálják. Tehát a megyei tanácsoknak egy új funkció­ja lehetne egy területi me­nedzserhálózat kialakítása, aminek semmi más dolga nincs, mint hogy az újonnan alakuló önkormányzatnak vagy hatalomnak a száméra alternatívákat adjon. S ezen alternatívák pedig okozat- szerűen következnek a helyi gazdaság, társadalom lehető­ségeiből, igényeiből. Es a legjobb alternatíva megvaló­sításának feltélei helyben gyökerezzenek. A gyökerekhez pedig hoz­zátartoznak a térség identi­tásjegyei, a helyi sajátossá­gok, melyek feltárása a ku­tatók dolga. Ilyen kutatási feladat keretében foglalkoz­tak a kecskemétiek a Tisza­zug kistérségi problémáival. Az eredmény az volt, hogy nem feltétlenül a hagyomá­nyos, tervszerű beavatkozás, hanem egy cselekvési prog­ramvonal segíthet, amihez a Tiszazug „ima”-tudatának a megfogalmazása szükséges. Meg is alakult a Tiszazugi Települések önkéntes Kö­zössége, kimondottan arra, hogy amit önmaga meg tud hátrányos helyzetű, és ön­erőből felemelkedni képte­len területnek meglegyen a szellemi képessége arra, hogy amit önmaga meg tud oldani, azt oldja meg. Más­részt képes legyen egy ér­telmesebb központi telepü­léspolitika fogadására is. Csépa és a világkiállítás Az biztos, hogy Csépáról azért nehéz a világkiállításig látni, mert ott egészen más problémák vannak, s ráadá­sul az alapellátásban. S itt a lokálpatriotizmus tartalma is más, illetve élesebb. Az ilyen esetek kezelésére Illyés Gyula adja talán a leghitelesebb elméleti útba­igazítást, amikor azt mond­ja: nem csak az a rossz lo­kálpatrióta, aki Ozoráról nem látja Párizst, de az is, aki Párizsból nem látja Ozorát. (Vége) Szilas Péter Ezért el is határoztam, hogy nem füstölgők tovább. Csak szívom a füstöt, amelyik mindig beborít, ha egy-egy autóbusz közelébe kerülök. Ilyenkor mindig eszembe jut. — mert mifelénk min­den mindennel összefügg —, hogy engem és gyarló autóstársaimat megbüntet­nek a rendőrök ha rosszul füstöl az autóm. Csak hát nemcsak az autók meg a Te­remtés elhibázott teremtmé­nyei füstölögnek, hanem azok is, akik a volánnál ül­nek, sőt az is előfordul, hogy a kormánynál ülők egymás­ra is füstölögnek. Kevés itt már a jó levegő, meg a vi­dámság is. Ezért is váltam bizonyára feltűnővé, amikor a füstös autóbuszon nagy- hirtelen felkacagtam. Isten az atyám, nem tehettem mást. Azt olvastam ugyanis színes sajtópalettánk egyik lapjáról, hogy három napra sötétzárkába csukják be azo­kat a tyúkokat, amelyek nem tojnak rendesen. Enni se ad­nak nekik ez alatt a három nap alatt, s csodák csodájá­ra a jámbor kotkodák ezen úgy elgondolkodnak, hogy a negyedik napon már hozzá­fognak a kemény munká­hoz, tojnak rendületlenül, ki­tartóan. Nem szeretnék tyúk lenni egy ilyen gazdaságban, annyi szent. Tiszai Lajos — De ha Tiszapüspökiben találkozhatunk most velük, miért a törökszentmiklósiak aggódtak? A kérdésre egy történettel Varga Károly ad magyará­zatot. — Mindennek a Tisza az oka — kezdi —, de hogy megértsék, el kell monda­nom az előzményt is. A Hűtőgépgyár alkalmazottja­ként kerültem ki az NDK- ba. A scharfeinsteini komp­resszorgyárban dolgoztam. Aztán megnősültem, ma is kint élek a családommal együtt Wolgensteinben. 1985- ben kinti barátaimmal, az ottani öregfiúk focicsapatá­nak tagjaival szerveztünk egy magyarországi utat. így jutottunk el Tiszapüspökibe, lévén, hogy Törökszentmik- lósról származtam el, ismer­tem ezt a szép helyet, ezért ajánlottam. Csakhogy meg­áradt a Tisza, kiöntött ben­nünket. Az igazi történet tulajdon képpen ekkor kezdődött. Mint Martin Jjürgentől, a csapatkapitánytól megtu­dom, a törökszentmiklósi öregfiúk csapatának tagjai fogadták be az NDK-ból itt nyaraló családokat. — Adott volt a lehetőség — mondja —, egy meccset is lejátszottunk. Mi győz­tünk 5:2-re. A lovagiasság is megkövetelte, hogy vissza­vágón adjunk lehetőséget, Esztergom Előkészületek a pápa fogadására A következő években nem­zetközileg is jelentős esemé­nyek színihelye lesz Eszter­gom: 1990-ben emlékeznek meg Mátyás király halálá­nak 500. évfordulójáról. Az 1991-ben Magyarországra lá­togató pápa az esztergomi érseki palotában száll meg. 1995-ben az államalapítás 1000. évfordulóját ünnepük meg. Az előkészületeket már megkezdték Esztergomban, hogy a város történelmi je­lentőségének és hírnevének megfelelően fogadhassák a vendégeket. A városi tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján még ebben a hónapban megalakítanak egy társadalmi-szakmai bi­zottságot, amely elkészíti a legfontosabb feladatokat tar­talmazó programtervezetet. Javaslatokat kérnek a lakos­ságtól is ahhoz: hogyan ja­vítsák a szolgáltatásokat, mi­lyen kulturális programot állítsanak össze a látogatók­nak, hogyan tegyék szebbé a település arculatát. Az Esztergom és vidéke című helyi lapban a tanács arra szólította fel a város minden vállalatát és polgárát, hogy készüljenek a nagy esemé­nyekre, és újítsák fel kör­nyezetüket. A tanács egyebek között szállodaépítési programot is szorgalmaz. Közreműködésé­vel külföldi cégek részvény- társaságot alakítottak egy 100 ágyas, háromcsillagos szálloda létesítésére, amelyet 1991-re építenek fel. Ugyan­csak külföldi tőke bevoná­sával egy 220 ágyas szálloda építését is tervezik. Esztergom saját erejéből — az évtizedes megkülönbözte­tés. az elmaradt beruházá­sok következményeként — az összefogás ellenére sem lesz képes minden követel­ménynek megfelelni. meg aztán á vendégszerete­tet is viszonozni akartuk. Az olvasó innen már ma­ga is kitalálhatja a törté­net folytatását. Igen, azóta tartó sportbaráti kapcsolat alakult ki a törökszentmik­lósi és az NDK-beü wol- gensteini öregfiúk között. Minden évben felváltva lát­ják azóta vendégül egymást Idén a miklósiak a házigaz­dák. A német csapat erőssége a Karl-Marx-Stadt csapatában, az Oberligát is megjárt Mar­tin Jürgen ma is optimis­tán nyilatkozik, győzelemre számít. De tudja, ez csak a játék, mert közben sokkal fontosabb történt, barátokra leltek Magyarországon. Op­timista azért is. mert a két ország közti viszony válto­zása ellenére is erősödnek ezek a szálak. Wagner Arnd, az NDK-beli falu tanácsel­nök-helyettese is osztja ezt a véleményt. Vele könnyebb szót érteni, magyarul be­szél. Az eredetileg villany- szerelő szakmát tanult el­nökhelyettes több éve bir­kózik nyelvünk elsajátításá­val!. Évente jár Magyaror­szágra. — Most a csapattal jött, hivatalból? — Nem, mert a két város között semmiféle hivatalos kapcsolat nincs — mondja, majd hozzáteszi —, ez azon­ban egyáltalán nem baj, hi­szen az emberek közti kap­Tegnap délután a népfront megyei bizottsága, és a me­gyei tanács MSZBT-tagcso- portja meghívására Szolnok­ra érkezett Viktor Zajcev, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tudományos tanácsosa. A szovjet vendé­get a HNF Ságvári körúti székházában Tóth Lajos me­gyei titkár fogadta, és rövi­den tájékoztatta a mozgalom időszerű feladatairól. Ezt követően Viktor Zajcev a megyei tanács kistermében előadást tartott a magyar— szovjet műszaki, tudományos és ökológiai együttműködés helyzetéről, majd a jelenlé­vők megtekintették „A gát” című videofilmét. * * * Ennek a filmnek kalandos az előélete, hiszen . tavaly még tiltották, noha az alko­tásnak mindössze annyi a „vétke”: hogy fehéren-feke- tén bemutatja az erőművek, így a vízi erőművek hasznát, és esetenkénti környezetká­rosító hatását is. — ön bizonyára tudja, hogy a filmben látott gátvi­tákhoz hasonlóak nálunk is akadnak Bős—Nagymaros kapcsán. Azt nem kérem, hogy röpke néhány perc alatt állást foglaljon ebben a kérdésben, arról viszont szí­vesen hallanánk: milyenek Az idén közös egészségvé­dő akciót hirdet a Hungária és az Állami Biztosító a BNV-n. A Hungária Biztosító rák- szűrő bus# állít ki, amely­nek szolgáltatásait a vásár látogatói természetesen igénybe is vehetik. A szűrő­buszban az Országos Onko­lógiai Intézet orvosai, szak­emberei díjtalanul végzik a különféle rákszűréseket, és számos tájékoztató prospek­tus is tájékoztatja az érdek­lődőket. csolat erősebb, mint a hi­vatalok közti. Ügy tartja, éz a barátság — egy német közmondással élve — bis zum Beerdigum tart, magyarán: a sírig. Vagy még azon tűi is, hi­szen családostól, gyermeke­ikkel érkeztek most is, mint a Denkwitz házaspár is.. A férj művezető az MZ gyár­ban, egyébként a csapat „pénzügyminisztere”. Hat gyereket neveltek fel. Idén már másodszor járnak Ma­gyarországon. Előbb épp egy törökszentmiklósi család hív­ta meg őket lakodalomra. — Most is négy család kö­zül választhatunk, de egyi­ket sem akarjuk megsérteni, ezért az itt eltöltött tíz nap alatt valamennyi meghívás­nak eleget teszünk — mond­ja a feleség. Pedig zsúfolt program várt a vendégekre. A törökszent­miklósi csapat a Mezőgép­től, a Gabonától, a Béke, a Tiszatáj Tsz-től, az Áfész- től, a Baromfifeldolgozótól, a Leheltől és a Tejipartól ka­pott segítséget, hogy a szí­vélyes vendégszeretet emlé­kezetes élményt nyújthasson, így vált lehetségessé, hogy a vendégek ellátogathatnak a szarvasi arborétumba, Csa- bacsűdre, Budapestre. Jász­berénybe, Szolnokra és Egerbe. De a zárórendezvény még­iscsak a nagy mérkőzés. Pén­teken 16 óra 15 perces kez­dettel lesz a nagy rangadó az öregfiúk között. A vendégek most is a ti- szapüspöki halásztanyán ütötték fel főhadiszállásu­kat. A Tisza most nem fe­nyeget áradással. De külön­ben is tudják, ha kiöntene, vendégszerető barátokra szá­míthatnak Magyarországon. Szőke György az Önök tapasztalatai,, hiszen a Volga mentén számtalan vízi erőművet létesítettek. — Noha nem tartozom a kimondottan ezirányú tudo­mányos szakemberek közé, azt okkal állítom, hogy az ef­féle síkvidéki erőművek épí­tése komoly közgazdasági, tudományos, vízügyi, kör­nyezetvédelmi mezőgazda- sági stb. előtanulmány-soro­zatot igényel, a későbbi nem- kívánatos változások kivédé­sére. Nálunk például a Vol­gái vízierőmű-rendszer hoz­zájárult a terület, az ottani iparvidék villamosításához, újabb üzemek, gyárak léte­sítéséhez. Ez a pozitív oldal számlája. — És a másik oldalé? — Azóta sajnos látszanak már az árnyékok is. Például súlyos károsodás érte az ár­téri réteket. Azután meg­bomlott a halgazdálkodás, a haltenyésztés ritmusa. Nem beszélve arról, hogy a kör­nyezetet sziikesedés is fenye­geti. — Mindezek ismeretében mit ajánl? — Alapos és komplex elemzéseket, többféle szak­irányú tanulmányt, hiszen nálunk fehéren-feketén iga­zolódott: a víz, meg a vízi erőmű áldás is tehet. D. Sz. M. Az Állami Biztosító „Szí­vesház” autóbuszát szerződ­tette, hogy a BNV látogatói a helyszínen győződhessenek meg fizikai állapotukról. Az erőnléti vizsgálat segítséget nyújt azoknak, akik törődnek egészségükkel. A mostani akció az első lépése a jövőben várhatóan kiszélesedő biztosítói tevé­kenységnek, amikoris e szer­vezeteknek létérdeke lesz az egészségvédelem, az egész­ségmegőrzés. Keleten a legnyugatibb, nyugaton. A lakásgondjaink egy rér ze is abból ered, hogy a la- ásproblémát sem a maga omplexitásában kezelte az ddigi lakásnolitika. S ki vi- itná, hogy a településpoli- kának ez is része. Nos, te­át azzal, hogy a lépcsőzetes ikáshozjutás koncepcióját legalkottuk, a gyakorlatban bból a fiatalból, aki első arzomjába költözött, ismét otenciális lakásigénylőt csi- áltunk arra az esetre, ha íegnősül, férjhez megy, s íéginkább, ha gyerekei is üiletnek. S ha már a folyamatok irbeliségénél tartunk, nehe- en kerülhető meg az a robléma, amit a Budapest -Bécs világkiállítás telepü- ispolitikai vetülete jelent, liszen a magyar vidéknek incsenek olyan élményei, melyek alapján úgy gon- olhatná, hogy a világkiál­tás olyan eleme lehet a te- ületi fejlődésnek ami — súnya szóval — „térdisz- erz” lesz, tehát nemcsak Kidolgozni megoldásokat S ez, az eddigiek tükré- en, egy nagyon izgalmas érdés. A korábbi szocialista elepüléspolitikai koncepció I ős zakóban a helyi vezetők eladata az volt, hogy amit lekik mondtak, azt végre- lajtsák. Ha ők ezt megtet- ék, akkor azt tették, ami a egjöbb tudásuk szerint is a lolguk volt. És ha ebben a olyamatban egy helyi, vagy 'üstölgök magamban II Teremtő, a hírlapíró, meg a tyúkok Budapest „vízfejűségét” fo­kozza majd, hanem lesz egy olyan szelete ennek a ren- dezvénytömegnék, aminek jótékony hatása nyomán a Tisza vonalán élők elmond­hatják magukról, hogy: ugyan mi vagyunk Nyugat- Európa legkeletibb része, de ugyanakkor Kelet-Európa legnyugatibb része is. Itt persze a helyi érdekek­től vezérelt szándék, tehát tudatos bekapcsolódás és részvétel szükséges. Jó meg­oldás lenne, ha a Magyar Vidék Társaság pályázatot írna ki, ami a helyi haszon lehetőségével kecsegtetne. Mert ma az egyszerű ide­genforgalmi bevételek sem maradnak helyben. Tehát például az, hogy Tiszaugon 3000 ember üdül, abból Ti- szaugnak nincs semmi hasz­na, csak legfeljebb annyi, hogy ha esik az eső, akkor rámarad a boltosra a szá­raz kenyér, ha meg jó az idő, akkor nem jut tej a Ma­riska néninek sem, a szom­szédban. egy megyei vezető külön al­kut volt képes kötni, ame­lyek egy kicsit szabadabb mozgásteret adtak, akkor ta­lán többet tehetett, mint mások, akik persze szintén nem felelősei a kialakult helyzetnek. Hiszen a terü­let- és településfejlesztés egy szakma, s a vezetőknek az a dolguk, hogy a szakmai részterületek képviselőit in­A víz áldás, de átok is lehet Biztosítók egészségvédő akciója a BNV-n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents