Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-21 / 224. szám

4 1989. SZEPTEMBER 2 j^ÉPlAP IA szerkesztőség postájából | Kívánatos az erkSIcstan oktatása Kiáltvány az iskoláért cíimmeL közöltük szeptember 9-én a Magyar Demokrata Fórum Szolnoki Szervezeté­nek proklamációját a peda­gógusokhoz, mellyel kapcso­latban több olvasónk fejtet­te ki véleményét. A hozzá­szólások közül kettőt közre­adunk. A szerzők a kiáltványban pártállástól függetlenül támo­gatható, támogatandó, a közoktatás ügyét előbb­re vivő helyes köve­telményeket fogalmaz­tak meg. A tizenhárom pontból mindössze kettő igé­nyel újragondolást: a 11, és a 12. Ezen pontok tartalma több ok miatt elfogadhatat­lan. Először azért, mert lo­gikai ellentmondást tartal­maz. A 11. pont a nevelés és az oktatás ideológiamen­tessé tételét hirdeti me" a 12. viszont a hittan, azaz a vallási ideológia oktatását kívánja kötelezővé tenni. (E pontot lapuink 12-ei számá­ban korrigáltuk, mert a nyomda hibájából egy szó kimaradt belőle. Helyesen: Az alap- és középfokú tan­intézetekben a hittan fakul­tatív és az erkölcstan köte­lező oktatását. A szerk.) Másodszor azért, mert tu­dománytalan, utópisztikus elgondolás a nevelés és az oktatás ideológiamentességé­nek tételezése. A nevelés belső lényegénél, saját ter­mészeténél fogva ideológiai karakterű tevékenység lé­vén, hogy a személyiség cél­tudatos — tehát valamilyen eszmerendszerből (azaz ideo­lógiából) levezetett ember- eszmény, világnézeti, erköl­csi. esztétikai stb. értékek által vezérelt — formálását jelenti. .Az oktatást illetően pedig tény, hogy az úgyne­vezett humán tárgyak ob­jektíve ideológiai töltésűek. Utópisztikus az elgondolás azért is, mert kimondva-ki- mondatlanul feltételezi, hogy a tanintézeteket hermetiku­san el lehet szigetelni a társadalomtól. Márpedig társadalmunkban, mint min­den társadalomban a vilá­gon, ideológiai pluralizmus érvényesül (még akkor is, ha látszólag egy ideológia mo­nopolhelyzetben van). Szá­mos ideológia létezik és hat nálunk is (polgári liberaliz­mus, konzervativizmus, mar­xizmus, nacionalizmus, ka­tolicizmus, protestantizmus, egzisztencializmus, neopozi- tivizmus, neotomizmus stb.). Ezektől vajon hogyan lehet elzárni az iskolákban tanító pedagógusokat és a gyerme­kek szüleit? Ha akarja, ha nem, ha tud róla, ha nem, a világon minden ember vala­milyen világnézet, eszme- rendszer nyújtotta látásmód szerint ítéli meg az őt kö­rülvevő társadalmi valósá­got. Ez objektíve nem lehet másképpen. Szépséghibája a 1-2. pont­nak, hogy mégiscsak a szü­lőkre kellene bízni annak el­döntését, hogy kívánják-e gyermeküket hittanoktatásra járatni, vagy sem. Kizárólag csak ez lehet demokratikus megoldás. A hittanoktatásra vonatkozó javaslat gyakorla­tilag is kivitelezhetetlen, mert némi túlzással: ahány szülő, annyiféle hitre kíván­ja nevelni gyermekét. Van, aki á természetben és az emberben való hitre, mások a katolikus vagy református, buddhista vagy iszlám, ne­tán jehovista, pünkösdista és még számtalan más hitre. Ezek egymásnak ellentmon­dó, egymást kizáró hit- és erköícstani elveket, tétele­ket, normákat is tartalmaz­nak. Vajon melyiket oktat­nák az alap- és középfokú tan in tézeteltben ? Végül az elgondolás nagy adag illúziót is tartalmaz. A hit- és erkölcstant minden bizonnyal abból az előfelte­vésből kiindulva kívánja az iskolákba vinni, hogy az meg­nemesíti az embereket, job­bá, humánusabbá teszi a tár­sadalmat. Amennyiben a hit és er­kölcstannak ilyen varázsere­je lenne, akkor már csak tisztességes, becsületes, ma­kulátlan erkölcsű ember él­hetne a Földön, hiszen a ke­resztény hitnek és erkölcs­nek eddig 2000 év állt ren­delkezésére (nem is szólva a többi világvallásról) ahhoz, hogy megnemesítse az em­bereket. Ráadásul — az utóbbi egy-két évszázadtól eltekintve — monopolhely­zetet is élvezett. A történelmi tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy pusztán felvilágosítással ne­veléssel nem lehet sem az embereket, sem a társadalmat megjobbíitani. (Bár anélkül! dem.) Az emberek ugyanis elsősorban életfeltételeik szabta módon élnek és gon­dolkodnak. Ezért van az, hogy azokban az országok­ban is, ahol a hit- és er­kölcstan oktatása soha nem ütközött akadályokba (pl. USA), hihetetlen méretű a bűnözés, a kábítószerezés, vagy a nyugat-európai or­szágokban a legutóbbi évekig , .szexforradalom” zajlott, dívott a csoportszex, hiába mondja ki a tízparancsolat egyike, hogy „Ne paráznál­kodj !”. Aminek realitása van és kívánatos, az a közmegegye­zésen alapuló, az egyetemes emberi értékeket kifejező erkölcstan oktatása. Ennek megalkotásában egyházi és világi szakértők közösen működhetnének közre. Szűcs Gyula nyugdíjas tanár Szolnok lyi bizottságai, aktívái, tá­mogatói, benne a pártonkí- vüliek ezrei tesznek a köz érdekében, ttúlnőve a párt­érdekeken. Ezt másoknak is tiszteletben kell tartania. A helyi testületünk tevékeny­ségében önálló, ránk nem erőltetik,, megyei, központi szerveink, elképzeléseiket, de véleményünket sem vál­toztatják meg amiatt. Tes­tületünk jogosítványát — a tisztségviselőket is ideértve — nem a „pártállamtól” kapta, hanem pártállástól függetlenül ez év március 30-án választóitól, nyilváno­san. Ezt tisztelni és már nem vitatni kell. Nem vagyunk az MSZMP szószólói és ér­dekvédelmi mozgalma, de nem leszünk más párté sem. A lakosság önkéntes kiszol­gálója viszont igen. A nép­front tiszteli a lakálpatriótás szellemből és gyökerekből való táplálkozást. Ezt erősí­teni kívánja, mert ez tart össze helyi közösségeket, ez jelenthet erőt a továbblé- TpésheZL Mindazokkal, akik elfogadják tisztes szándékú Az onkológus a Béres- cseppekről című, szeptember 14-ei írásunk késztetett ar­ra, hogy tollat fogjak, s vé­leményt nyilvánítsak. Béres doktor a magyar ,nép javára, gyógyítására ta­lálta fel a cseppeket. Szük­ségünk van rá, mert a be­tegség terjedéséről szóló sta­tisztika azt bizonyítja, hogy már nem elég csak beszélni a helyes táplálkozásról, az egészséges életmódról, a be­tegség megelőzéséről, végre tenni is kellene valamit. Az egészségügyben viszont e té­ren semmi változást nem ta­pasztalunk, Most Miderült, hogy a Béres-csepp szolgál­hatná bizonyos mértékig ' a betegség megelőzését is, de 13 éve nem voltak képesek törekvéseinket, készek va­gyunk együttműködni. Ezt a készséget bizonyította a he­lyi MDF is, amit tiszteltünk és ezután is azt tesszük. Az­zal is tisztában vagyunk: a lakosság azt a szervezetet, intézményt fogja elfogadni, amely az ő érdekében cse­lekszik, és tőlük változást is lát. Ennek hitelt érdemlően kívánunk megfelelni. Nincs szükségünk eddigi cselekede­teink önigazolására, főleg nem azokban az értékterem­tő munkákban, amiért a la­kosság jó része tisztel ben­nünket. Vallom, hogy a helyi tet­tek, bátor kezdeményezések adhatnak hitelesítést váro­sunkban is és nem a„felet- íies akaratok’’ végrehajtása. Hasznot pedig az elmozdu­láshoz csak az összefogás hozhat és nem a szócsatáro­zások. Ennek én sem va­gyok híve, a másikért válla­lok testületem képviseleté­ben szolgálatot. Fekete Imre népfronttitkár Kisújszállás gyógyszerré nyilvánítani, nem végezték el azokat a kí­sérleteket, amelyekből kide­rült volna, hogy ki, milyen mértékben szedheti. Más az adagolása, ha valaki a be­tegség megelőzése céljából szedi, vagy ha netán már súlyos beteg. Majd a Béres doktor megmondja, hiszen ő már eredményesen alkal­mazta a szervezet regenerá­lására és a daganatos bete­gek meggyógyítására is — ír­ta Bernáth Ferencné török­szentmiklósi olvasónk. (Mi­vel a Béres doktorhoz töme­gével nem zarándokolhatnak a gyógyításra váró emberek, úgy véljük, megoldást a csepp gyógyszerré nyilvání­tása hozhat, s az, hogy az or­vosokat felkészítik pz ada­golásra. A szerk.) Majd a Béres doktor megmondja... Imi a nyilvánosságra tartozik A Néplap szeptember 14- ei iszámában megjelent a kisújszállási MDF vezetősé­gének nyilatkozata A válasz­tás !*rövidrezáiiása” ellen címmel. A lap hasábbjain való „üzengetés” ugyan hoz­zátartozik a politizálás kul­túrájához, mégis a szemé­lyes találkozást választottam észrevételem megtételére, fenntartva az MDF helyi ve­zetőjével való további együtt­gondolkodást. Nem a „csak beszélő viszonyt" erősítet­tem, az számomra valami „langyos” dolgot jelent, meri ez juttatott sok becsületes állampolgárt a passzivitásba, hallgatásba. Az élő. tiszta szándékú szónak nálam na­gyobb a hitele. A sajtóban megjelenő, olykor rövidített gondolatok félreértelmezhe- tök. tgy történt ez most is, de ezen segíthetett volna az elvi egyeztető tárgyaláson, valamint a népfrontbizottsá- gi ülésen megjelent, általam is tisztelt MDF-képviselők saját tagságuknak nyújtott hiteles információja. E kér­dések helyben tisztázhatók, meg is kell tenni. Amiről a nyilvánosságot tájékoztatni kell — mert más a jelen — a következő: a helyi választási „koalíció" gondolata alulról építkező kezdeményezés volt, senki­től nem kaptunk rá jogosít­ványt. Erre azért nem volt szükség, mert a közös tár­gyalást minden helyben mű­ködő párt képviselői elfo­gadták. A népfront már ko­rábban önként lemondott formai közjogi funkcióiról, de ma úgy tűnik, pártérdek­ből és nem népérdekből épp az MSZMP és az ellenzéki pártok kívánják elvenni jo­gosítványait, akik vallják az alulról jövő és erre építkező kezdeményezések fontossá­gát. A népfront, mint moz­galom épp abból a sokszínű­ségből táplálkozik, amit he­Zilahy Gyula szolnoki ol­vasónk három pontban fo­galmazta meg azokat a problémákat, sérelmeket, melyek most foglalkoztat­ják, holott valamennyi elke­rülhető, megoldható lenne: 1. Szeptember 12-én az 1-es számú postahivatalban volt dolgom, majd felkerestem a Sütő utcai madárkereskedőt. Amint beléptem a boltba, nem vettem észre, hogy ott lépcső is van, és elvágódtam a járóbottal. Nagyon meg­ütöttem magam, s ezek után csak taxival tudtam haza­menni, ami 61 forintomba került. E baleset 86 évesen ágybafekvésre kényszeritett, A szolnoki Szabadság tér 2-es számú bérház lakói ne­vében dr, yargáné Kisbocs­és mindez elkerülhető lett volna, ha a madárkereskedő nagy betűkkel az ajtóra ír­ja: vigyázat, lépcső van! 2. Tegyék lehetővé az illetéke­sek, hogy a „Pletykafalu­ban”, a tüzépbolt helyén lé­tesített Szivárvány Kisszö­vetkezetnél gázpalackot cse­rélhessünk, ne kelljen az idős embereknek a távoli benzinkúthoz járniuk emiatt — sokszor potyára. 3. Ha nem a betonút szélére rak­juk a kukát, a Kommunális Üzem szemétszállítói ott hagyják — dacára annak, hogy a városi tanács mű­szaki osztályától kapott tá­jékoztatás szerint elegendő lenne a kapunk mellé tenni. kői Lilla tette szóvá, hogy a szomszéd ház építéséből rá­juk hulló por már elvisel­Fertelmes porolás az építkezésen Jogi tonnes Mire jogosít az új diákigazolvány? Ez év szeptemberétől új diákigazolvány van érvény­ben, ezzel Kapcsolatban adunk tájékoztatást a ren­delkezésről. A diákigazolvány — az alap-, közép- és felsőoktatá­si intézmények tanulói (hall­gatói) kapják — fényképpel ellátott, a tulajdonos nevét és személyi számát tartalma­zó, a tanulóbiztosítás kötvé­nyeként is szolgáló okirat. (Bár a biztosítás nem köte­lező, érdemes megkötni). Az igazolványt az oktatási in­tézmények állítják ki (az általános iskola 5. évfolya­mának megkezdésekor újat •kell kérni), és evenként —, a felsőoktatási intézmények­ben pedig félévenként érvé­nyesítik. Az általános- és középiskolákban a tanítás megkezdésétől számított 15 napon 'belül kell érvényesí­teni a tanévet is feltüntető biztosítási bélyeg beragasz­tásával, vagy az intézmény körbélyegzőjével. Ha a tanulói (hallgatói) jogviszony év közben meg­szűnik vagy szünetel' — ki­véve, . ha az gyermekgondo­zási segély igénybevétele mi­att történik — a diákigazol­ványt az oktatási intézmény bevonja. Üj rendelkezés, hogy a ta­nulótól bármely okból tör­ténő vérvétel esetén az orv< köteles az igazolványba tx jegyezni a vércsoportját. K< résre a kezelőorvos kitől az egészségügyi lap rovata A diákigazolvány külöi Iböző kedvezményekre jog< sít. Ezek 'közül megemlítjül a helyi-, a lakóhely és i Oktatási intézmény közöt utazást. Vasúton ország* san-, autóbuszon 40 ki lom* teres körzethatárig 50 szí zalékos a menetdíj-kedve: mény; múzeumok, képtára nyilvános könyvtárak díjú lan- látogatására jogosi üdülő- és gyógyhelyi díjf zetés alól mentesít. Feljogt sít a dii áks por ^rendezvény* ken, versenyeken való indi lásra, biztosítás esetén pedi a tanulóbiztositási szolgált: tásokra. Ha az igazolvány netán é veszne vagy megsemmisüln írásbeli kérelemre az oktat: si intézmény újat állít ki, c a tanulóbiztosítás csak akta folytatódik, ha annak díj! az illető újból kifizeti. Végül meg kell jegyezr hogy a diákigazolványról < az említett kedvezményekr szóló jogszabály nem térje ki a felsőoktatási intézm« nyék hivatásos katonai áll< mányú tagjaira. Dr. Korpás László A jászberényi Alkotmány úton, ahol csaknem egy hónapjí felbontották az utat I— gázvezetéket építenek — a sebesség­korlátozó táblát valaki átfestette. Rossz vicc volt... hetetlen. A padlásról szór­ják az udvarra a törmeléket. Megértik, hogy a bontási munka porral jár, de az a véleményük, hogy a Szabad­ság tér háromban megen­gedhetetlen módon dolgoz­nak az emberek, nincsenek tekintettel a mellettük lévő ház lakóira. Mit tehetnek ilyen esetben a kiszolgálta­tott szomszédok? — kérdez­te elkeseredetten. A helyszínen megtudtuk, hogy az Építő, Javító és Szolgáltató Vállalat szakem­berei, valamint katonák dol­goznak a ház felújításán, s bár a padlástérről zárt alu­mínium csövön öntötték a földszinti 3- és 6 köbméteres konténerbe a törmeléket, vastagon hullott belőle t környékre is. Szabó László- né gépkezelő elmondta, hogy slagos locsolással igyekeztek portalanítani, ennek ellenére szállt az mindenfelé. Négy napig tartott a nagy meny- nyiségű hulladék leöntése a padlásról, mert sajnos odáig nem mehetett a felvonó. A bontással végeztek, hasonló porolás már nem lesz, és igyekeznek majd legkevésbé zavarni a szomszédban la­kók nyugalmát. A régi, le­lakott épület felújításiéhoz július közepén fogtak, iroda- helyiségeket alakítanak ki benne, s várhatóan a jövő év tavaszán adják át a Köz­területfenntartó Intézmény­nek. visszatérni. Először is, hogy miért a szobaszám alapján állapították meg a szemét­díjat? Országosan ez az alapja a díjtérítésnek, és az 1987/5-ös számú köztiszta­ságra vonatkozó tanácsren­delet szabályozza. Magyará­zatául csupán annyi szolgál, hogy a szobaszám általában nem változik olyan gyakran, mint a család létszáma. Két­ségtelenül vitatható az ille­tékesek érvelése, de ha job­bat nem tudtak még kita­lálni ... A megállapított szemétdíjat, mely szobán-* ként 140 forint egy évre, célszerű kifizetni, mert vég­ső esetben „behajtják”, le­tiltják az illető fizetéséből vagy a nyugdíjából. Összeállította; Csankó Miklósné A vallási nevelést bízzák a szülőkre Egyik gyerekem se lett vallásos, de mind becsületes, tanult ember: orvos, peda­gógus, mégpedig olyan, aki szeptemberben nem a kiált­ványokat fogalmazza, hanem a tanmeneteket^ írja; a gye­rekeket osztályfőnöki órán az erkölcsösségre oktatja... Nem vagyok párttag, meg­maradtam a vallásom mel­lett, de azt tartom helyén­valónak, ha otthon az édes­anya mesél a Jézuskáról és nem az iskolában magyaráz­nak erről. A tanár az egy­szeregyet és az olvasást pró­bálja megtanítani, hiszen ezeket a mái gyerekek ne­hezen sajátítják el az isko­lában. Urbán Imréné Tiszasiily Érdeklődéssel olvastam az MDF Szolnoki Szervezeté­nek szeptember 9-ei kiáltvá­nyát, de nem minden pont­jával értek egyet. A 12. pont­ban indítványozzák a val­lásoktatást az alap- és kö­zépfokú iskolákban. Idős asszony vagyok, katolikus is­kolába jártam, és öt gyere­ket neveltem föl. Amikor ki­csik voltak, őket is elvittem magammal a templomba, de ahogy nőttek, már rájuk bíz­tam, hogy jönnek velem vagy sem. Kérem, hagyják a gyerekeket a maguk elvük szerint a szülői háztól indul­ni, a vallásgyakorlás marad­jon a családokban, legyen ez a szülői nevelés gondja. Az a véleményem, hogy a De­mokrata Fórum ne avatkoz­zon ebbe. Napi sérelmeinkből Nem a szobák szemetelnek Több olvasónk nem tudja elfogadni díjszabási alap­nak, hogy a szobák számát vették figyelembe az évi sze­métszállítási költség megál­lapításánál. Csapó József né szolnoki olvasónk ezzel kap­csolatban levelében megje­gyezte: a szemetet az utca­beliek mintegy 300 méterre cipelik a Sashalmi úton a gyűjtőkonténerbe, s ha a szemét elszállításáért kell fizetniük, mi köze ehhez a szobák számának, hiszen a családtagok szemetelnek, nem a szobák? Kérdezi to­vábbá, hogy milyen követ­kezménnyel járhat, ha vala­ki nem fizet szemétdíjat? Bár lapunk július 24-ei számában — olvasóink ész­revétele nyomán — már foglalkoztunk e témával, ér­demes rá néhány mondatban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents