Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-21 / 224. szám

2 jjßpUP 1989. SZEPTEMBER Középszintű gazdaságpolitikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) hogy mind a munkálatok le­állítása, mind pedig az épít­kezés folytatása közel azo­nos pénzbe kerülne, úgy ítélték meg, hogy az építke­zés további sorsáról a dön­tés a környezetvédelmi, il­letve a nemzetközi szerző­désiekben foglaltak szem­pontjából szülessék meg. Egyöntetűen elfogadták azo­kat az érveket, amelyek a Paksi Atomerőmű Vállalat újabb blokkja megépítésé­nek három-négyéves elha­lasztása mellett szóltak. A világkiállítással kapcsolat­ban nem tartották kielégítő­nek a ráfordításokról és a várható eredményről kapott információkat, ezért azt ja­vasolták, hogy mielőtt a kérdés a kormány elé kerül, az albizottság egy új, átdol­gozott anyagot vitasson meg. A jamburg—tengizi beruhá­zás második szakaszát sem tudták érdemben elbírálni az eddigi információk alap­ján, mert, ha valóban átté­rünk a konvertibilis elszá­molásra a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, akkor egészen más megvilá­gításba kerül az ügy. Ezért további tájékoztatást kér­tek az ezzel kapcsolatos el­képzelésekről. A gazdasági válság szociális következ­ményeit, taglaló albizottság szükségesnek ítéli, hogy a kormány tekintse alapvető feladatának a gazdasági nö­vekedés élénkítését és az infláció leszorítását. A tu­lajdonreform kérdéseit vi­tató albizottságban egyetér­tés alakult ki abban, hogy az állami tulajdont valódi tu­lajdonos kezébe kell adni, s a lehetséges tulajdonosok körét illetően is azonos ál­láspontra jutottak Eszerint azt tartanák elfo­gadhatónak, -ha az állami tu­lajdon az államkincstár, il­letve a különféle közösségek, községek, városok, valamint alapítványok tulajdonába kerülne át. E témával össze­függésben a tanácskozáson édesen vetődött fel, hogy az átalakulási törvény lehetővé teszi az állami vagyon elher­dálását, s e témában mind­három tárgyaló fél szüksé­gesnek tartotta, hogy külön nyilatkozatban is félszólít­sák az illetékeseket az álla­mi vagyon védelmére. A rö­vid vita után elfogadott nyi­latkozat szerint a politikai egyeztető tárgyalások gaz- d'adági (középszintű fóruma aggodalommal látja és elíté­li az állami és a szövetkeze­ti tulajdon értéken aluli el­adását, és 'különböző szerve­zeti formákba történő olyan átalakítását, amely a nem­zet érdekeivel ellentétes. Ezért szükségesnek tartják olyan garanciális intézkedé­sek kidolgozását, amelyek 'biztosítják az állami vagyon megfelelő védelmét, s azon­nali, hathatós intézkedések megtételére szólítják fel az illetékeseket. Emellett a gazda-s ági rá ny í t ásé rt f ele lős szerveket arra is felhívják, ho-gy minden olyan eddigi esetet, amelynél, felmerül a visszaélés gyanúja, az ille­tékesek vizsgáljanak meg. s indokolt esetben felelősség- revonást is kezdeményezze­nek. Az Országgyűlés leg­közelebbi ülésszakán nyilat­kozatuk ismertetésére fel­kérik a parlament elnökét. Mint az albizottság tagjai elmondták, tárgyalásaik ér­telmét kérdőjelezi meg, hogy eddigi felszólításaik a nemzeti vagyon megóvása érdekébein nem vezettek eredményre, s ez hovatovább kérdésessé teszi munkájuk .folytatását is. A föld vagy on védelméért emeltek szót a földtörvény­nyél és a szövetkezeti tör­vénnyel foglalkozó szakértői csoport tagjai, akik azt ja­vasolták, hogy a mezőgazda- sági földeket ne lehessen va­gyonként -bevinni a külön­féle gazdasági társaságokba, hanem csak annak meghatá­rozott időtartamra szóló használati jogát. A költség- vetési reform és az állam- háztartási törvény kérdése­it vitató albizottságban is jobbára csak elvi jelentő­ségű egyetértésre jutottak, de ezek olyan fontos kérdé­sekben születtek meg, mint például abban, hogy az ön­kormányzatok saját maguk alakíthassák ki költségveté­süket kivéve a parlament hatáskörébe tartozókat. A fogyasztók érdekeit védő törvény -megalkotását tartot­ta szükségesnek a versien-y- nyel és a monopolellenes szabályozással foglalkozó al­bizottság. Szinte valamennyi albizott­ság kifogásolta, hogy nem ju­tottak hozzá teljes körűen a szükséges és kért informá­ciókhoz. Ezért elhangzott olyan javaslat, hogy a bi­zottságok munkájában részt vevők valamilyen formában még a titkosnak minősített adatokhoz, információkihoz is juthassanak hozzá. Hosszas vita után abban állapodtak meg, hogy mind­három tárgyaló fél küldöt­teiből munkabizottságot hoz­nak létre, amely javaslatokat dolgoz ki arra vonatkozóan, miként juthatnának hozzá a nemzetbiztonságot nem sér­tő információkhoz a felek. E javaslatot a Nemzeti Kerék­asztal legfelsőbb fórumához nyújtják majd be. Végezetül abban -rrjara-d- tak, hogy egy hónapon belül ismét plenáris ülést tarta­nak a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottságok, amelyek addig -is gyorsítják munkájukat. Véget ért az SZKP KB ülése (Folytatás az 1. oldalról) zott kiállást várnak el a plat­form mellett. A felszólalásokat értékel­ve nyíltnak' és egyenesnek nevezte a tanácskozást, amely egyúttal rámutatott arra is, mitől kell -megszaba­dulnia a pártnak. Különösen fontosnak tar­totta, hogy sikerült egyetér­tést kikovácsolni a nemzeti­ségi politika kulcskérdései­ben. Aláhúzta, hojíy megíté­lése szerin-t minden kérdést rendezni lehet a szövetségi rendszer fejlesztése során, s egyúttal támogatásáról biz­tosította a köztársasági ön­állóság, szuverenitás fejlesz­tését. Az elhangzottakat ösz- szegezve ugyanakkor kije­lentette: a KB nem tartja el­fogadhatónak a párt födera­tív alapokon történő átszer­vezését. Az orosz nyelv közvetítő szerepét érintve kifejtette: a KB ezzel kapcsolati» állás­pontja reményei szerint sta­bilizáló hatást fog kifejteni ebben a kérdésben. A kongresszus előrehozá­sával kapcsolatban leszögez­te: -helyes lépés volt előbbre hozni az időpontot. Egyrészt azért, mert értékelni kell az eddig megtett utat, másrészt mert ki kell tűzni az újabb feladatokat. Hozzátette: ez­zel megkezdődött a kong­resszus előkészítésének sza­kasza, amelynek fő feladata az egész párt mozgósítása Az SZKP KB szerdán este befejeződött ülésén — utol­só napirendi pontként — je­lentős személyi változásokról hoztak döntéseket: a PB-nek fcét új tagja és három pót­tagja van, s emellett -négy új KB-titkárt is megválasz­tottak — jelentették be Moszkvában szerdán a ta­nácskozásról az éjszakai órákban kiadott hivatalos közleményben. A KB ülésén felmentették tisztségéből Viktor Nyikono- vot és Viktor Csebrikovot, az SZKP KB PB tagjait, a KB titkárait, Vlagyimir Scser- bickijt, a Politikai Bizottság tagját — nyugdíjba vonulá­sukra való tekintettel. Ugyancsak felmentették tisztségéből Jurij Rzolovjo- vot, a KB tagját és Nyikolaj Talizimt, az SZKP KB PB póttagját nyugdíjazásuk mi­att. Az SZKP KB a Politikai Bizottság tagjává választot­ta Vlagyimir Krjucskovot, a KGB (Államvédelmi Bizott­ság) elnökét és Jurij M-aszi- jukovot, az Állami Tervbi­zottság elnökét. Egyidejűleg a PB póttagjainak sorába választották Jevgenyij Pri- maikovot, az LT Szövetségi Tanácsának elnökét, és Bo­ris Pugót, az SZKP KB mel­lett működő pártellenőrző bizottság elnökét. A testület szerdán este a KB titkárává választotta meg Jegor Sztrojevet, az or- lovszkiji területi pártbizott­ság első titkárát, Jurij Ma- najenkovot, a lipecki terü­leti pártbizottság első titká­rát, Gumer Uszmanovot, a tatár területi pártbizottság első titkárát és Andrej Gi- renkót, a -krími területi párt- bizottság első titkárát (Ez utóbbit a testület ezzel egy­idejűleg a KB póttagjából KB-taggá választotta.) MOSZKVA Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja szerdán délután elutazott az Egyesült Államokba. (Mint Gennagyjij Geraszi- mov szovjet külügyi szóvivő közölte, a miniszter nem tudta megvárni a KB ülésé­nek befejezését, a feszes egyesült államokbeli prog­ram miatt előbb el kellett indulnia. KAIRÓ Faruk Kaddumi, a PFSZ Politikai Osztálya (a felsza- badítási szervezet „külügy­minisztériuma”) vezetőjének véleménye szerint „nem örömteli” az a magyar dön­tés, hogy Budapest helyreál­lította diplomáciai viszo­nyát Izraellel, de hangsú­lyozta, hogy a PFSZ különb­séget tesz a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele, il­letve ,,a palesztinok nemzeti jogait támogató határozott elvi állásfoglaláshoz való ra­gaszkodás” között. BANGKOK A vietnami csapatok kivo­nulása után fennáll annak a veszélye, hogy a vörös khme­rek hatalomra kerülnek és tömeges megtorlás söpör vé­gig az országon — jelentet­te ki Bangkokban szerdán, háromnapos hivatalos láto­gatásának utolsó napján a vietnami külügyminiszter. Németh Miklós miniszterelnök interjúja A kormány kész tanácskozn az érdekképviseletekkel A kormány ,és a 'SZOT vi­szonya meglehetősen feszült. A SZOT vezetői részéről gya­koriak a kormány gazda­ság- és szociálpolitikáját közvetve vagy közvetlenül bíráló megnyilatkozások, és — mint ismeretes — e kri­tika több esetben tömegde­monstráció formájában is megnyilvánul. Hogyan érté­keli ön ezeket a lépéseket? — Sajnálatosnak tartom őket. A kormány ugyanis tisztában van azzal, hogy az elhúzódó gazdasági válság súlyos szociális következmé­nyekkel jár — még akkor is, ha valamennyi népsze­rűtlen intézkedésének meg­hozatalakor az vezérli, hogy gyorsítsa a válságból való kilábalást. Hozzáteszem: ezt a gazdaságpolitikai irányvo­nalat a szakszervezetek is támogatták, mert kötelezett­séget vállaltunk arra, hogy ha az elfogadott gazdasági, illetve szociálpolitikai irány­vonaltól eltérünk, akkor új­ra áttekintjük és korrigál­juk az egyes társadalmi ré­tegek szociális védelmével kapcsolatos előirányzatokat. Ezt tettük ez év májusában is, amikor a tervezettet meg­haladó áremelkedések miatt egyes — már korábban elő­irányzott — központi árin­tézkedéseket élhalasztottunk, és pótlólagos szociálpolitikai kompenzációs intézkedéseket tettünk. Az emlékezetes augusztusi sztrájkra hasonló indíttatá­sú volt a kormány reagá­lása? — A kormány kompro­misszumkészsége változat­lan, noha az a véleménye, hogy a korábbi megállapo­dásokat megszegő lépéseket nem tett, nem adott tehát okot a SZOT legutóbbi. a konfrontáció irányába mu­tató akcióira. Ismeretes, hogy a Minisztertanács augusztus 24-i ülésén tár­gyalásokat kezdeményezett az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A SZOT elnök­sége erre szeptember 6-i ülé­sén konstruktívan válaszolt. Ezt az állásfoglalást Nagy Sándor főtitkár a hozzám in­tézett személyes levelében is megerősítette. Jómagam rendkívül fontosnak tar­tom, hogy az egész ország érdekeit képviselő kormány­zat, valamint a legnagyobb munkavállalói érdekképvise­let közti viszony javuljon, és a konfrontáció helyébe mi­előbb a kooperáció lépjen. Ezért is üdvözlöm a SZOT elnökségének említett állás­foglalását. készségét a fel­merült vitás kérdések tár­gyalásos rendezésére. Ez tel­jes mértékben egybeesik a kormány szándékaival! Ezért azt indítványozom, hogy — a májusi SZOT— kormány találkozón született megállapodásnak megfelelő­en — októberben kerüljön sor az összes munkavállalói érdekképviselet és a kor­mány közötti találkozásra. A kormány ugyanis minden, törvényesen működő érdek- képviseleti szervezetet ter­mészetes partnerének tekint. Ezen a tanácskozáson átte­kinthetnénk az idei legfőbb bér-, ár- és szociálpolitikai folyamatokat, és ezekkel összefüggésben — a terve­zettől eltérő alakulása ese­tén — a szükségessé váló kiegészítő intézkedéseket. Tárgyalhatnánk a jövőre várható gazdasági, szociális fejlődés munkavállalókat közvetlenül érintő összete­vőiről is. A gazdaság liberalizálása szükségessé teszi, hogy a plurális gazdasági érdekér­vényesítés. illetve -képvise­let érdekében az ún. piae- konform gazdasági érdek- egyeztetési mechanizmus ki­építését felgyorsítsuk, s mi­előbb elkészüljön az érdek- képviseleti törvény, amely tisztázza minden érdek- egyeztetésben részt vevő szervezet — kormány, szak- szervezetek. munkaadók — jogait és kötelezettségeit. Hadd emlékeztessek arra, hogy a kormány igen széles körben szabaddá tette a vál­lalati bérgazdálkodást, s hogy az árak döntő része is vállalati elhatározástól függ. Következésképoen a reálbé­rek alakulásáról az érdek- képviseleteknek nem első­sorban a kormánnyal, ha­nem az árak és bérek ala­kulásában meghatározó sze­repet játszó termelőkkel, il­letve azok képviseleteivel kellene megállapodásra jut­niuk. A konfliktusok rendezése, s egyáltalán az érdemi együttműködés megfelelő fel­tételeinek biztosítása aligha­nem a SZOT-nak is, a kor­mánynak is sürgető felada­ta, és október viszonylag messze van ... — Magam is így gondo­lom. S meggyőződésem, hogy addig is. amíg a kor­mány és a munkavállalói érdekképviseleti szervek kö­zötti találkozó létrejön, gyorsított ütemben kell mű­ködtetni a gazdasági érdek- egyeztetés meglevő intézmé­nyét. az Országos Érdek­egyeztető Tanácsot. Ezért kezdeményeztük az ÓÉT rendkívüli ülésének összehívását, s az ülés szak­értői előkésizítő munkái már meg is kezdődtek. Ez az esz­mecsere jó keretül szolgálhat arra, hogy megvizsgálják a SZOT Elnökségének azokat a javaslatait is, amelyek 3 százalékos béremelésre sem képes vállalatok adómentes béremelési igényére és a költségvetési intézmények­ben dolgozók bérhelyzetének javítására vonatkoznak. Ha már itt tartunk, önként adódik a kérdés: szinte na­ponta merülnek fel — mi gadás, jogosnak tűnő — b és szociálpolitikai követe sek. Ezekről mi a miniszt elnök véleménye? — Ezekkel kapcsolatban kell szögeznem, hogy a fc mány kizárólag a költség tési intézményekben dől] zók ibénhelyzetének javítá ra vállalhat köteilezettsé — ennek része a pedagój sóik bérezésének javítását c zó „intézkedéscsomag” is. kell azonban zárkózni minden, a struktúra átalí tását 'gátló követelés té sításétöl. A családi pótlék és a nyugdíjakkal kapcst tos megállapodások új rat gyalása az ÓÉT hatáske meghaladja. Ez egy sze selbb körű társadalmi érd' egyeztetés feladata lel aminek részét alkothatná szakszervezetek és a k mány között tervbe vett, i tclberi találkozó is. Itt jegyzem meg: egyet tek a SZOT-nak azzal a 1 vetélésével, hogy az inflá ütemét az év hátralévő i szében lehetőség szerint rrw sékélni kell. Ahogy azomb utaltam rá, figyelembe k venni, hogy az árak alak lását számos olyan köri imény befolyásolja, amely kormányzat hatáskörén 1 vül esik. A mi lehetőségek tehát behatároltak. Teki tetbe kell ugyanakkor ver azt is, hogy a vállalati bér az QÉT-tbeli meg állapod sókban, foglalt maximum meghaladó ütemben növ kedtek. Az ÓÉT muinikáj nák hatékonyabbá tétele i tatában is szükségessé les a munkavállalói érdekké, viseleti kör kibővülését, i érdekegyeztető tanács hatá körének újragondolását. Elhangzanak olyan vél mények is, hogy a kormát nem áll a bérből és fizeté bői élők mellett. — Meggyőződéssel állton hogy ez nem így van. A ko mány gazdasági- és szociá politikájában kiemelkedőt fontos feladatnak tekinti bérből és fizetésiből élők, nyugdíjasok helyzetének j; vitását, s ennek érdekébe mindenkor kész együttmí ködini az e rétegek érdeke képviselő, érvényesíteni k vánó valamennyi szerveze tel. Az eredményes együttmí ködösnek azonban nélkülö; betetlen feltétele a megfelt lő tárgyalási és komprom is; szumkészség, a kellő tolerál cia, s természetesen a mej állapodásofc betartása. A erődemonstrációit, a tárgyit lások előtti nyomásgyakoi lást, egyáltalán az erő 'hely zetéből váló tárgyalást nemzetközi kapcsolatokba régóta elítéljük. Nem tarta <nám szerencsésnek, ha ha zai gyakorlatunkban viszor polgárjogot 'kapna. Megtalálták a francia gép roncsait Szerdán a francia légió egyik gépe megtalálta annak az utasszállítónak a roncsa­it,, amely egy nappal koráb­ban tűnt el Afrika felett. Az UTA francia légi'közlekedési társaság párizsi tájékoztató­ja szerint a DC—10-esre Ni­ger sivatagos területén, a csádi—nigeri határ közelé­ben, a Csád-tótól északra bukkantak rá. Az UTA szóvivője bejelen­tette: kedden éjjel egy isme­retlen telefonáló az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet nevében magára vállalta a Brazzaville és Pá­rizs között közlekedő óriás­gép katasztrófáját. A beje­lentés hitelességét vizsgál­ják, Tokió: Margaret Thatcher brit miniszterelnök-asszony, aki négynapos látogatáson tartózkodik a japán fővárosban, Na- kajama Taro japán külügyminiszterrel beszélget szeptember 20-án, a brit nagykövet rezidenciáján (MTI — Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents