Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-15 / 219. szám

Szolnokra látogatott az MSZMP elnöke Megalakult a kongresszusi küldöttek megyei csoportja Gazdasági szakemberekkel folytatott eszmecserét Nyers Rezső Jelentős eseményéhez érkezett tegnap szőkébb hazánkban is az MSZMP kö­zelgő kongresszusának felkészülési idő­szaka. Csütörtökön a megyeszékhelyen megalakult a kongresszusi küldöttek megyei csoportja. Az alakuló ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke is, akit korábban választottak meg megyei küldöttnek. Az MSZMP elnöke e tanácskozást megelőzően gazdasági szakemberekkel találkozott, s folytatott eszmecserét. A késő délutáni órákban megtartott küldöttcsoport-értekezleten megválasztották Zelenyánszki András­nak a megyei pártbizottság első titkárá­nak személyében a küldöttcsoport ve­zetőjét, valamint egyéb tisztségviselők személyéről döntöttek, s elfogadták a csoport kongresszusig tartó időszakra szóló munkaprogramját. ságban dolgozók úgy más párthoz fordulnak vagy sa­ját maguk teremtenek poli­tikai képviseletet. Az első titkár szólt arról is, hogy a hátrányos településfejlesz­tés, az ipar elmaradottsága, a jövedelemteremtés ala­csony szintje miatt négy al­földi megye jobban össze­hangolt munkával, együttes fellépéssel készül a térség fejlesztésére. A rövid bevezetőt, sum­mázott véleményekkel tar­kított kérdésözön követte. Kasuba János, a Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke a számviteli rendszer kötöttségét tette szóvá. Elmondta, hogy száz könyvelő és statisztikus he­lyett elég volna nyolc-tíz is. Sok olyan embert kell nekik foglalkoztatniuk, akiknek alkalmazása nem érdeke a tsz-nek. Szegő László, a Túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke elutasítot­ta azt a vádat, hogy drágán termel a mezőgazdaság. Azért tűnik ez úgy, mert drá­(Folytatás a 2. oldalon) Gazdasági szakemberekkel folytatott eszmecserét Nyers Rezső. Képünk a találkozó kezdeti pillanatait örökítette meg, Zelenyánszki András bevezetőjét tartja Tiszafüreden is Szeptemberi nyelvválasztó Váratlanul érte a döntés az iskolát A pedagógusok egymás kö­zött már ez év februárjá­ban rebesgették: szábad lesz a nyelvválasztás. 1989. július 1-jén a Művelődési Köz­lönyben meg is jelent az ddegennyelvek általános is­kolai, középiskolai és fel­sőbb iskolai oktatásával kap­csolatos miniszteri állásfog­lalás. Sokan úgy ítélték ezt, mint az orosz nyelv oktatá­sa ellen hozott rendelkezést, noha mára már nyilvánvaló­vá válhatott mindenki előtt, hogy ez a jogszabály lehe­tőséget adott a tanulók szá­mára a valóban szabad nyelvválasztásra, az orosz oktatás kizárólagos és köte­lező voltának megszünteté­sére. Vajon hogyan sikerült él­ni ezzel a lehetőséggel Ti­szafüred közép- és általános iskoláiban? Kérdeztem el­sőként Bodnár Károlyt, a Zrínyi Általános Iskola igaz­gatóját. — A döntés váratlanul, csaknem felkészületlenül ért bennünket, s a rendelet is kissé merev. Bár kértünk a megyétől is véleményt, tud­niillik, hogy a mi speciális helyzetünkben maradhasson az orosz még az idén 4—5. osztályban, de tanácsként azt kaptuk, hogy a minisz­teri utasítás értelmében jár­junk el. Átmenetileg azon­ban két külső óraadó bevo­násával két nyelv — az an­gol és a német — között választhattak tanulóink az új tanév kezdetén. A folyama­tosságot úgy kívánjuk biz­tosítani, hogy azoknak a pe­dagógusoknak, akik vállal­ják a középfokú nyelvvizsga megszerzését, minden ked­vezményt biztosítunk. Feke­te Sándor, a Kossuth Álta­lános Iskola igazgatója op­timistán tekint a jövőbe, bár nem rejti véka alá ed­digi tapasztalatai alapján megfogalmazható vélemé­nyét: — A rendelet csak látszó­lag egyértelmű. Az általános iskoláikban való nyelvokta­tás kritériuma a pedagógusi szakképzettség és a közép­fokú nyelvvizsga megléte. Nekem például van egy óvo­dapedagógus jelentkezőm, középfokú nyelvvizsgával. Vajon alkalmazhatom-e? Az óvodapedagógia és az általá­nos iskolai pedagógia ugyan­is lényegesen különbözik (Folytatás a 13. oldalon) tartott a Minisztertanács A kormányszóvivő tájékoztatója A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a lakos­ságot érintő, szeptember 18-án életbe lépő devizális intézke­dések részleteit. A kormány előterjesztést hallgatott meg a politikai át­menet törvénykezési feladatairól. A Minisztertanács áttekintette az általános forgalmiadó és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények ter­vezett módosítását, továbbá a vállalkozási adórendszer kor­szerűsítését. Csütörtök délután, miköz­ben a kormány még javá­ban ülésezett. Bajnok Zsolt megbízott szóvivő már ta­lálkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Parlamentben. A kormány ülésének addigi fejleménye­iről beszámolva elmondta, hogy a napirenden szere­pel a túristaellátmány rend­szerének korszerűsítése, se­regnyi olyan kérdés, amely a Pénzügyminisztérium saj­tótájékoztatóján a közel­múltban már nyilvánosság­ra került. Mint ismeretes, a devizaellátás korszerűsíté­sével összefüggő intézkedé­sek szeptember 18-ával lép­nek hatályba. A nyilvános­ságra hozott elképzelések­hez képest nincs lényegi változás a deviza-rendelke­zésekben. A kormány kötetlen kon­zultációt folytatott idősze­rű kül- és belpolitikai kér­désekről, ami egyben arra is rávilágít, hogy a Minisz­tertanács munkastílusában is változások történnek, s mindinkább egyfajta politi­záló kormányzati munkát kíván meghonosítani. Ezen a többórás konzultáción szóba került hazánk és a Vatikán viszonyának átte­kintése. Bajnok Zsolttól, Sarkad! Nagy Barna, a kormány mellett működő egyházpolitikai titkárság vezetője vette át a szót, is­mertetve a magyar—vatiká­ni kapcsolatok rövid törté­netét. Az egyházpolitikai titkár­ság vezetője felhívta a saj­tó figyelmét arra, hogy pén­teken jeles évfordulóhoz ér­keznek a magyar—vatiká­ni kontaktusok: a magyar kormány és Vatikán áLlam képviselői 25 éve írták a.lá az úgynevezett részleges megállapodást. Azóta kap­csolataink rendezettek, meg­oldatlan kérdésektől, viták­tól mentesen fejlődnek. Eredményes az együttlmű- ködés a nemzetközi politi­ka sok fontos kérdésében is, így például a vallásszabad­ság ügyében, a nemzeti ki­sebbségek jogainak megőr­zésében. Mindezek alapján Sarkadi Nagy Barna han­goztatta. hogy az együttmű­ködés már túllépte az 1964- ben kötött megállapodás ke­reteit. Kedvezően hatott a (Folytatás a 3. oldalon) I Magyar Külügyminisztérium válaszjegyzéke A Magyar Külügyminisz­térium jegyzékben válaszolt az NDK külügyminiszté­riumának 1989. szeptember 12-ei jegyzékére. A jegyzék többek között leszögezi: „Nyilvánvalóvá vált; az NDK vezetése nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nagyszámú NDK-ál- lampolgár ügyének megoldá­sára alkalmas javaslatot te­gyen. A döntés egy olyan helyzet következménye, amely a Magyar Népköztár­saság szándékától és cselek­vési lehetőségeitől függet­lenül alakult ki. Ezért min­den alapot nélkülöz az az ál­lítás, hogy a lépésért a ma­gyar felet terheli a felelős­ség.” „A Magyar Népköztársa­ság ismételten leszögezi, hogy tiszteletben tartja a Német Demokratikus Köz­társaság szuverenitását és semmilyen módon nem is­meri el a Német Szövetségi Köztársaság gondoskodási kötelezettségét minden né­mettel szemben. Ezt bizo­nyítja az is, hogy az MNK illetékes szervei nem isme­rik el az NDK-állampolgá- rok részére a budapesti NSZK nagykövetség által ki­állított útlevelek érvényessé-, gét.” A Minőségi Cipőipari Vállalat az elmúlt években fizetéskép­telenné vált. Az INTERBANK a TANNIMPEX és a Pécsi Bőrgyár, MINŐ Kft névvel új gyárat alapított Budapesten. Az átalakítás úgy tűnik, jól sikerült, mivel az év első felét mintegy 12 millió forintos nyereséggel zárta. Az ez évre ter­vezett 650 ezer pár cipőből — olasz tervezők közreműködé­sével — eljut az igényes NSZK, francia és osztrák piacra is MTI-fotó: Balaton József Tűi merevek az állattartás szabályai Kürnyezetvédelem Törökszentmiklóson A jogszabályoknak az a sorsa, hogy előbb-utóbb el­jár fölöttük az idő. Néhá- nyuknak meg éppenséggel soha nem lehet megfelelni. A változó helyzethez való igazodás indokolta Török­szentmiklóson is a telepü­lés kilenc évvel ezelőtt ha­tályba lépett környezetvé­delmi tanácsrendeletének fe­lülvizsgálatát. Az eltelt idő alatt kétszer módosították; változtak a magasabb szin­tű jogszabályok is. Nem va­lami „zöld” nyomás késztet­te a feladatok újragondolá­sát, hanem olyan mindennap jelentkező praktikus tények, melyek egy ilyen, kis lélek­számú alföldi városra jel­lemzőek. Elsőrendű az állattartás kérdése. A tanyák megszű­nésével, a foglalkoztatási és életszínvonal-gondok meg­jelenésével különös súly- lyal bír a keresetkiegészí­tésnek — megélhetésnek — ez a formája. A város álta­lános rendezési terve és az országos építésügyi szabály­zat azonban megszabja, hogy hol lehet állatot tartani. A lakosság egy részének az a véleménye, hogy a jelenlegi normák túl merevek. A dolog másik oldala: el­lenőrzések igazolják: szá­mos helyen erősen kifogá­solhatók az ólak és azok környékének állapota; nem szállítják el a trágyát; még mindig előfordul, hogy az állatokat a közterületeken legeltetik. A háztartási szemét meg­semmisítése, a hulladék mennyisége és Összetétele miatt, egyre nehezebb. A városgazdálkodási vállalat szemétszállító szolgáltatását mindössze minden tizedik háztartás veszi igénybe, hol­ott ennek majd háromszoro­sára van szabad kapacitás. Felmerült, hogy a portalaní- tott utak mellett heti egy alkalommal kötelezővé kel­lene tenni a szemétszállítást. Erről még az idén a tanács­ülésnek kell döntenie. Job­ban szociális, mint köztiszta­sági kérdés a guberálás. In­kább következmény, mint egycsapásra megszüntethető ok. Rendszeressé vált a sze­méttelepen és az épületek melletti konténereknél is. Ennél már csak a hulladék­gyűjtők értelmetlen összetö­rése és felfordítgatása a szomorúbb. Városképi jelentősége van a zöldterületnek. A növény­zet kiemelheti az épületek szépségét, ha csúnyák, el is rejtheti őket. Nos, Török­szenitmiiklós nem büszkél­kedhet hatalmas parkokkal. Egy lakosra mindössze két és fél négyzetméter „belter­jesen gondozott terület” jut. A fák, cserjék gondozása rendszeres, a fenntartásra fordítható pénz évek óta vál­tozatlan ... Meddő kísérletnek bizo­nyult az üzletek előtt és környékükön, a közterülete­ken megtiltani az italozást. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a helyi önkor­mányzatok egyöntetűen je­lentéktelen időkülönbséggel, egyre másra alkották az er­re vonatkozó tanácsrendele­teket. így remélték azt, hogy kulturált alkoholfogyasztás­ra szoríthatják az embere­ket. és egycsapásra meg­szűnnek az utcai iszogatá- sok. Egyértelmű volt már akkor is, hogy ezt a sza­bályt sem „alulról kezde­ményezték”. Illúzió volt ha­tékonyságában bízni. „A közterületeken történő szeszesital-fogyasztást a ren­delet időszerűtlensége miatt már nem célszerű szabá­lyozni” — mondja a tanács- rendelet-itervezethez készí­tett szabályozási koncepció. Sz. Z, A tegnap délutáni gazda­sági szakemberekkel történt találkozó kezdetén Zele- nyánszki András rövid be­vezetőjében utalt arra, hogy más megyékhez képest ná­lunk nagyobb a gazdaságban a mezőgazdaság súlya. Ért­hető, hogy az itteni pártta­gok elvárják, hogy az MSZMP rendezze viszonyát a mezőgazdasághoz. Szolnok megyében erősödnek azok a hangok, miszerint ha az MSZMP nem vállalja fel ennek az ágazatnak a képvi­seletét, akkor a mezőgazda-

Next

/
Thumbnails
Contents