Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-15 / 219. szám
2 j^ÉPlAP 1989. SZEPTEMBER 15. Szolnokra látogatott az MSZMP elnöke kapcsolatos jelentés előkészítésében pedig Szőke András, a törökszentmiklósi városi pártbizottság titkára. A küldöttcsoport kialakította a kongresszusig szóló munkaprogramját is. Eszerint az elkövetkezendő két hétben a küldöttek még többször találkoznak egymással és szekcióülések is segítik a felkészülést. A program megbeszélésekor érdekes felvetés hangzott el: a küldöttek a kongresszuson (Folytatás az 1. oldalról) gák az erőforrások. Ki vannak szolgáltatva az ágazatiak az iparnak, évről évre növekednek a hozamok, elszegényedik a mezőgazdaság. Azt kérdezte Nyers Rezsőtől; miért sürgős most az átalakulás? Gazdasági okok miatt, nyugati követelményeknek engedve vagy csupán azért, hogy a régi ne legyen? Jánosi Menyhért, a Jásztelki Tolbuhin Tsz elnöke azt kérdezte: van-e a pártnak elképzelése a megváltott, földek további sorsáról? Lehet-e erre végleges és tisztességes megoldást találni? Harangozó Károly, a Vetőmag Vállalat igazgatója azt a véleményét hangoztatta, hogy a mezőgazdaság támogatása voltaképpen az ipar burkolt támogatása, hogy az emelhesse árait. Bagi Károly, a Palotási Állami Gazdaság igazgatója azt kérdezte a párt elnökétől, hogy miért nem áll ki a párt határozottabban a nagyüzemek mellett? Azzal a megjegyzéssel, hogy kiárulják a magyar vagvont, kérdezte: miért a legeredményesebb vállalatok kerülnek részben külföldi kézbe? Benedek Fülöp, a TESZÖV titkára — többek között — azt kérdezte: mikor szűnik már meg a mezőgazdaság diszkriminációja saját politikája termékeként miért nem vállalja fel a párt a tsz- eket. Azt is megkérdezte: kinek a pártja akar lenni az DVflSZMP? Túróczi János, a Cibakházi Vörös Csillag Tsz elnöke azt tudakolta: milyen az MSZMP lelkiismerete a faluval szemben? Ügy véli: az MSZMP nyugodtan ül babérjain, nem reagál arra, hogy erős indulatok feszítik a falut. A legjobb esetben is csak langyos ígéreteket tesz. Nyers Rezsőnek tehát igen szerteágazó kérdéscsoportra kellett válaszolnia, ö is szóvá tette a számviteli rendszer anakronizmusát. Szerinte is egyszerűsíteni kell a a mezőgazdaságban a könyvelést. Hibaként említette az értékarányos árak hiányát. Elmondta, ho^v nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között lelhető az fel, hanem máshol is, — például a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar kapcsolatában. Arra a kérdésre, hogy drágán termel-e a mezőgazdaság, azt felelte, hogy nemzetközi ösz- szehasonlítás alapján az egész magyar gazdaság drágán termel, tehát a mező- gazdaság is. Hozzájárul ehhez az is, hogy országunkban sok minden korszerűtlen. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, — mondta, — hogy a mezőgazdaság drágábban termel-e mint az ipar? — akkor egyértelműen tagadó a válasz. A különböző támogatásokról szólvq megjegyezte Nyers Rezső, hogy az agrárollóval kapcsolatban nincs olyan kidolgozott stratégia, melyet csak alkalmazni kell. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP vezetése felismerte az agrár- gazdaság politikai képviseleteinek felvállalása igen fontos, még akkor is, ha túl sok érdek vár érvényesítésre a nemzeti érdeken belül. Ellent kell állni a szövetkezeti tulajdon elleni támadásnak — mondotta. Csak attól a szövetkezeti résztől kell Imegválni, amely felesleges, ami pedig a megváltott földeket illeti: vagy földjára- dékot, vagy megváltást kell fizetni azoknak, akik kívül vannak a tsz-en. A fedezetéről közösen kell gondolkodni. Azt fejtegette: ha gyengének látszik, a pártnak a nagyüzemek melletti kiállása, akkor erősíteni kell azt. Egyébként a nagyüzem és a kisüzem koordinációjával értett egyet. Arra a felvetésre, hogy miért a legnyereségesebb cégeket alakítják át vegyesvállalatokká, azt válaszolta: a külföldi tőke számára ez a biztop. befektetés, a .politikai biztonság mellett, s a népgazdaságnak szüksége van a külföldi tőkére. Nem külhoni nyomásra történik mindez így. hanem éppen ellenkezőleg. Csak így tudunk egyelőre adaptálódni a fejlett országok közösségéhez. Válaszolt az országos választások időpontjára vonatkozó kérdésre is. Eszerint a választásokat legkésőbb a jelenlegi ciklus lejártáig, tehát a jövő év júniusáig meg keli tartani. Szükségesnek tűnik, hogy a köztársasági elnököt még az idén és népszavazással válasszák meg. Az átmeneti időszakban nélkülözhetetlen az Országgyűlés folyamatos munkáia is. Végezetül arra a kérdésre, hogy kinek a pártja az MSZMP azt felelte: a kongresszuson foglalunk állást. Az biztos, hogy nemcsak a munkások pártja — mondotta. A gazdasági szakemberekkel folytatott eszmecsere után Nyers Rezső a Szolnok megyei küldöttcsoport alakuló ülésén vett részt. fl párt újjászületéséről van szó Szavaznak a kongresszusi küldöttek szabadságuk terhére vegyenek részt — a résztvevők elfogadták a javaslatot. A tanácskozáson felszólalt Nyers Rezső is. — A kongresszusi felkészülés nagyobb zavarok nélkül folyik — mondotta a párt elnöke. Pezsgés, forrongás van a pártban. A pezsgés életerőt jelent, a forrongás tisztulást. Egy demokratikus szellem születik az előkészületek során. Fontos azonban, hogy ez ne vezessen formalizmushoz. Most a párt újjászületéséről van szó, ami jelentőségében felér azzal, amit az MSZMP jelentett az MDP-vel szemben. Egyértelmű, hogy az új pártnak — bármilyen névvel is — szocialistának kell lennie, amelynek stratégiai célja a szocialista társadalomért folyó harc. Ami most Magyar- országon van, nem nevezhető tudományosan szocializmusnak. A pártnak mozgalmi erőnek kell lennie — hangsúlyozta Nyers Rezső — egyúttal népképviseleti, választási pártnak is. A két jellemzőnek egyszerre kell megjelennie. Hogy mi Tegyen a párt neve, az a későbbiekben, a vitákban dől el. Nézetem szerint a szociáldemokrácia és a kommunista örökség vállalója, továbbvi- vője legyen. Nem vállalhatjuk azonban a sztálini jelleget, azzal gyökeresen szakítani kell. De a magyar kommunista mozgalomnak sok értékes öröksége van. A mostani kongresszus óhatatlanul befelé forduló kongresszus lesz — állapította meg. A szervezeti szabályzat, a pártprogram ide terelj a figyelmet. Erősödik azonban az igény arra, hogy a társadalom időszerű kérdéseivel is foglalkozni kell. A tanácskozás végén Nyers Rezső kérdésekre válaszolt. Lesz-e abban a helyzetben a kongresszus, hogy hitelesen tudja értékelni történelmi utunkat? — hangzott az első kérdés. Igen — felelte, a párt elnöke — lesz. Ameny- nyire történelmi közelnézet- ből értékelni lehet a múltat, a dokumentum reális képet ad. Magam is viszonylag pontosnak tartom az elemzést. Előfordulhat-e a kongresszuson pártszakadás? — ez a kérdés többeket is foglalkoztatott. Nyers Rezső válasza: Nem valószínű. Lehetséges a pártból való kiszakadás, ami nem azonos a pártszakadással. Elképzelhető, hogy az ultraradikális reformszárny — ami nem azonos a reformkörökkel — kiszakad, ök elhatározták, hogy a kongresszussal párhuzamosan üléseznek, és ha a kongresszus nem dönt számukra kedvezően, kiszakadnak. Egyébként annak adok nagyobb esélyt — mondotta —, hogy a kongresszus reformpárti lesz. Egy felszólaló véleménye: Felszólalásának további részében a párt elnöke a háromoldalú tárgyalások jelenlegi állásáról, a képviselőválasztásokról kialakított MSZMP-álláspontról és a gazdaság helyzetéről beszélt. most nem lenne szerencsés a pártszakadás. De az elnökség tagjai hogyan gondolkodnak? — tette fel a kérdést. Az elnökség véleménye egyenetlen — hangzott a válasz. Nem fogadom el Grósz Károly utólagos véleményét a pártszakadásról. Nem értem, miért lett volna időszerű a szakadás februárban. Ezt a kijelentést ő nem gondolta végig. Történelmileg különben, negatív az a szakadás, amelyik ideológiai vonal és nem egy politikai koncepció mentén történne. Megkérdezték azt is Nyers Rezsőtől, egyetért-e Lengyel László minősítésével, amely a HVG-ben jelent meg, miszerint ő a mérsékelt reform híve. Lehet azt mondani rám, hogy mérsékelt reformer vagyok, de hosszú távú reformer — válaszolta az elnök. A reformpolitikának megvannak a maga korlátái, ez pedig elsősorban a nép tűrőképessége. Az említett kérdéseken kívül a kongresszus menetével kapcsolatos felvetésekre is válaszolt Nyers Rezső. Fórum a tanácskozás végén Ismerkedés, tájékozódás, „ráhangolódás” — így lehetne jellemezni a megyei kongresszusi küldöttek első tanácskozását, amely fél ötkor kezdődött a pártbizottság szekházának nagytermében. Már a gyülekezés során kiderült, hogy tiatal gárda képviseli a megye párttagságát az októberi kongresszuson. A küldöttválasztás megyei tapasztalatairól szóló tájékoztatás megerősítette az első benyomást, a küldöttek több, mint fele a 30—40 évesek korából került ki. Még néhány jellemző adat: a 62 küldött felét pártszavazással választották meg, másokat pedig küldöttgyűléseken, pártértekezleteken, pártbizottsági üléseken. Mint ismeretes, a kiválasztás módjában a tagság döntött. Iskolai végzettségüket tekintve pedig, a küldöttek 84 százaléka rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával. Az első tanácskozás tulajdonképpen egy feszített ütemű munka nyitánya, az elengedhetetlenül fontos szervezeti kérdések megbeszélését szolgálta. A „ráhangolódást” pedig Nyers Rezső — aki egyébként a megye küldötte — jelenléte biztosította. Nem csoda tehát, hogy ez alkalommal még nem volt élénk vita. A megjelent 58 küldött inkább informálódott. Nagy figyelemmel hallgatta Zelenyánszki András megyei első titkár tájékoztatóját a kongresszust előkészítő KB-ülésről, valamint Hajdú László ismertetőjét a személyi előkészítő bizottság eiső üléséről. Az alakuló tanácskozás feladata volt az is, hogy megválassza a küldöttcsoport vezetőjét és tagokat delegáljon a kongresszusi munkabizottságokba. A küldöttek nyílt szavazással döntöttek a javaslatokban. A szavazás a következő eredménynyel zárult: a küldöttcso- port vezetője Zelenyánszki András lett. A jelölőbizottságba Hajdú Lászlót, a megyei etikai bizottság vezetőjét delegálták. A szervező bizottság tagja Németh László, a Szolnok városi pártbizottság első titkára lett. Az ügyrendi bizottság a megyei tagjává Gáspár Józsefet a tiszafüredi városi pártbizottság első titkárát választotta, a szavazatszámláló bizottság tagjává Nagy Kálmánt, a Jászberényi Kossuth Tsz elnökét. A fellebbviteli bizottság delegált tagja: dr. Kovács László, a Karcagi Ügyvédi Munkaközösség dolgozója. A KB beszámolóját előkészítő bizottság munkájában lváncsik Imre, a megyei pártbizottság titkára vesz részt, a pártvagyonnal Eszmecsere a tanácskozás szünetében zelni. Nagyon sok új arcot szeretnének látni a vezetésben. — Mivel indokolták n KB-tagságról való lemondásukat a szakszervezeti vezetők? — Azzal, hogy többen megkérdezték tőlünk: KB- tagságük fenntartása mellett képesek-e párttól független, szakszervezeti politikát folytatni ? Megkérdőjelezhető ez a „megkérdőjelezés” is, — ez egy más téma, de tulajdonképpen ezzel függ össze a lemondásuk. — Néhány szomszédunkkal megromlottak az államközi kapcsolatok. Mi jellemző a pártközi kapcsolatokra.? — A pártközi kapcsolatokban kisebb a kilengés, erősebb a folyamatosság, de annyit elmondhatok, hogy a pártközi kapcsolatok sem tudnak intenzívek lenni olyankor, amikor a kormányzatok közötti kapcsolat hűvös. Ilyenkor hűvösen elvtársiassá válik, — remélem átmenetileg — a pártok közötti kapcsolat is. — Végezetül még egy kérdés: Miben vár támogatást a Szolnok megyei kongresz- szusi küldöttektől? — Támogatást nemcsak tőlük, hanem az egész párttól várok. Nevezetesen olyan szereplést a kongresszuson, ami a párt újjászületését eredményezi. Az áramlatai mellett is egységben maradó párt eszméjének támogatását várom. — Köszönjük a beszélgetést. S, B, Kongresszusi állásfoglalás születik a mezőgazdaságról Villáminterjú az MSZMP elnökével Tegnap este már elmúlt 8 óra, amikor véget ért az MSZMP Szolnak megyei kongresszusi küldöttcsoportjának alakuló ülése, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke mégis készségesen állt lapunk rendelkezésére egy rövid interjú erejéig. Az első kérdésünk így hangzott: — Milyen jelzések érkeznek a párt elnökségéhez a kongresszusi előkészületekről? Milyen erők élénkülnek a pártban? — A párt vezetéséhez sokirányú információ érkezik a kongresszusi felkészülésről. Különböző koncepciókról is érkeznek hírek. Ilyen a pártban lévő platformok készülődése, hogy egy-egy koncepcióról kifejezzék a maguk igényeit és javaslatát. Érkezik olyan párton belüli áramlatokról, mozgalmakról is hír, melyek a munkásság, vagy az agrárszféra, a szövetkezeti vonalon dolgozó párttagok nézet- és érdekképviseletét szembesítik a párt politikájával. és kérik annak kifejeződését. Egészében véve tehát többirányú, el lehet mondani, hogy véleményekben és koncepciókban is gazdag előkészületekről kaptunk hírt. — Milyen állásfoglalás várható a kongresszuson a mezőgazdaságról és azon belül a szövekezetekről? — A mezőgazdaságról, a szövetkezetekről a programnyilatkozaton túl egy állásfoglalást is előkészítünk. Ügy érezzük, hogy ez szükséges. indokolt, hiszen a pártnak határozott agrárpolitikája van. El lehet mondani, hogy az MSZMP eddig egy szövetkezeti párt funkcióját is betöltötte, s ezután is erre törekszik. — A 'jelenlegi KB-tagok viszonylag kis százalékát választották kongresszusi küldöttnek. Népszerűség fokmérője ez, avagy a vezetésből való szükséges távozásukra utal? — Véleményem szerint ez nem a népszerűség fokmérője, hiszen olyan szervezési változások történtek, melyekről a küldöttválasztások kezdetén a párttagok még nem voltaik informálva. Mindenesetre kifejezi a párttagoknak azt a véleményét, hogy a következő pártvezetést, csak lényeges személyi megújulással tudják elkép-
