Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-14 / 218. szám

2 Néplap 1989. SZEPTEMBER 14. Állásfoglalás-tervezet a szövetkezeti mozgalomról Új elgondolások kellenek a KGST- és az EGK-kapcsolatokról A szövetkezetek gazdasági­társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti ta­gok és alkalmazottak az ak­tív keresőik 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jö­vedelem mintegy 25 százalé­kát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenysé­güket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságú­inak ítéili meg. A szövetkeze­teket alkalmas formának te­kinti a vállalkozás és a kö­zösségi, társadalmi célok egybekapcsolására ,ezért gaz­dasági-politikai stratégiájá­ban természetes szövetsége­sének tartja, partneri vi­szony kialakítására törek­szik velük. 1. A szövetkezetek az el­múlt négy évtizedben sokat fejlődtek és megerősödtek. Jelentős a szerepük a me­zőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereske­delemiben, a szolgáltatások­ban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A ma­gyar szövetkezeti mozgalom — amely bizonyította meg­újulási és életképességét — megfelelően tudott gondos­kodni tagsága életkörülmé­nyeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értel­miség, a vezető egyéniségek kinevel ésének. A túlcentralizált 'politikai és gazdasági modell kötött­ségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek mara­déktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonó­mia és a szövetkezeti demok­rácia működését. A párt- szervezetek gyakran beavat­koztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az ön­kormányzatot. 2. Az MSZMP — a múlt tanúlságait is figyelembe vé­ve — a jövőben olyan tár­sadalmi -gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetke­zés szabadságát, és esély­egyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal fo­lyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszáza­dos — a szocialista törekvé­seknek is megfelelő jól be­vált elveinek, értékeinek megtartását. Különösen fon­tos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrá­cia. Emellett fontosnak tart­juk a tagság igényeihez iga­zodó forimagazdaságot, a személyes és vagyoni köz­reműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. Mindezek törvényes garan­tálására helyeseljük egy új szövetkezeti törvény ki­munkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett érté­keiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenysé­gére, érdekeltségére alapoz­va gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaságpoliti­kai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehető­séget látunk arra, hogy a szövetkezeti imozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásun­kat. A szövetkezeteket olyan független állampolgári kö­zösségeknek tekintjük, ame­lyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés út­ján valósítják meg. Támo­gatjuk a demokrácia kibon­takoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jö­vedelem feletti szabad ren­delkezést. A szövetkezetei minden külső beavatkozás­tól mentesen a tagok akara­tából demokratikusan vá­lasztott testületék és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernék a szövetkezeteket és azok érdekképviseletét, tevékenységük csák a törvé­nyességi előírások betartásá­nak ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, admi­nisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó be­avatkozásokat pedig szüntes­sék meg. 4. Olyan vegyestulajdonú gazdaság kialakítása a cé­lunk, amelyben a szövetke­zeti tulajdoninak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tu­lajdonforma jó lehetősége­ket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni vi­szonyainak olyan átalakítá­sát ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonré­szének gyarapodását, erősíti a gazda! kötődést. A földvagycnnak, mint mással nem pótolható ter­mészeti erőforrásnak; kü­lönleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az mű­veli, aki a leghatékonyab­ban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulaj donban lévő rész törvényi megerősítését, a íöldjáradék igazságos ren­dezését és a szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogo­sultságát. 5. Helyeseljük a szövetke­zetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére ala­kult területi és országos ér­dekképviseletek megújítását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intéz­ményrendszerében a szövet­kezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen kép­viseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felé­pítését, és működ'ését is ma­gük határozzák meg. A szövetkezetek megúju­lásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a kö­zösség érdekeit szolgáló ész­szerű kezdeményezéseik fel­karolására. Az MSZMP meg­újuló gyakorlatában meg­becsült szövetségesnek tekin­ti a szövetkezeteket. Parla­menti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó 'tagjainak, s ezzél egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság fel­kéri a pártnak a szövetkeze­tekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom meg­újításában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP szövetkeze­ti céljainak markáns képvi­seletére alakuljon a párton belül szövetkezeti tagozat. Közlemény a Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság üléséről A Mandátumvizsgáló Bi­zottság 1989. szeptember 12- én ülést tartott. Áttekintet­te a küldöttválasztás eddigi folyamatát, melynek során a választásra jogosult közössé­gek eddig mintegy 1100 kül­döttet választották meg. A már mandátummal ren­delkező küldöttek 84 száza­léka ötven év alatti, nagyobb részük 1971 után lett a párt tagja, 88 százalékuk először vjesz írásit pártéittekezletenj vagy pártkongresszuson. A küldöttek itöbb mint három­negyede szellemi foglalkozá­sú, viszonylag alacsony a fi- izilkai dolgozók és a közvet­len termelésirányítók _ ará­nya. Nagyon kevés közöttük a harminc év alatti fiatal (3 százalék) és a nő (7 száza­lék) . A kongresszusi kül­döttek több mint 80 százalé­ka tölt be választott párt- tisztséget (alapszer vezet ben 23 százalék, üzemi és intéz­ményi pártszerviben 33 szá­zalék, területi párttestület- iben 33 százalék, megyei tes­tületben 8 százalék, a Köz­ponti Bizottságban 3 száza­lék), de csak 16 százalék lát­ja el főállásban. Szakappa­rátusban dolgozó pártalkai- mazott mindössze 6 van a küldöttek között. A Mandátumvizsgáló Bi­zottság megállapította, hogy a 'küldöttválasztást a .párt­tagság különböző megoldá­sok és eljárások keretében, a helyi körülményeket fi­gyelembe véve bonyolította le, tekintettel a választásiban érintettek demokratikus igé­nyeire is. A küldöttválasz­tás gazdag tapasztalatok öisszegyűj tését ttette lehető­vé, elősegítve ezzel a párt új választási szabályzatának elkészítését is. A Bizottság szabálytalan­nak minősítette a Főt nagy­község és a helyi Vörösmarty MGTSZ pártszervezeteiben a küldöttválasztás során le­folytatott szavazást és elren­delte annak megismétlését. Az új szavazást a Pest Me­gyei Mandátumvizsgáló Bi­zottság ellenőrzésével 1989. szeptember 23-áig kell le­bonyolítani. Megszűnt az MSZMP Országházi Bizottsága Megszüntette tevékenysé­gét az MSZMP Országházi Bizottsága. A szervezet az Országgyűlés, az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács hivatalaiban működött. Dön­tésükkor figyelembe vették az MSZMP szervezeti életé­nek korszerűsítésével kap­csolatos javaslatokat és a pártt örvényt előkészítő meg­beszéléseket, Ha Kért adunk - életet adunk A Központi Bizottság felhívása A magyar közvéleményt nyugtalanítja, hogy az ál­dozatkész önkéntes véradók száma csökken az ország­ban. A balesetet szenvedet­tek, a súlyos műtétre kerü­lők, a gyógyulásukhoz, élet­ben maradásukhoz állandó vérkészítmény-adásra szo­ruló honfitársaink meg­mentése emberi kötelesség. Az MSZMP Központi Bi­zottsága azzal a felhívással fordul valamennyi területi, munkahelyi pártbizottság­hoz, a párt tagjaihoz, hogy a helyi vértranszfúziós ál­lomások és a Magyar Vö­röskereszt szervezésében adjanak vért a rászorulók­nak. Nemzetközi sajtótájékoztató a Központi Bizottság üléséről Az MSZMP Központi Bizottságának másfél napos ülését követően nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a KB szék- házában. Major László szóvivő elöljáróban elmondta, hogy élénk vita kísérte a testület munkáját: 49-en fűztek észrevé­telt a napirenden szereplő témákhoz. A háromoldalú politi­kai egyeztető tárgyalásokról kialakított álláspont szerint a társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a legfon­tosabb törvényjavaslatokban mielőbb megegyezésre kell jut­ni. Az októberi kongresszus dokumentumairól a testület úgy vélekedett, hogy azokat ki kell egészíteni a tagsági vélemé­nyekkel, javaslatokkal. A magyar gazdaság hely­zete, a gazdaságfejlesztési politika töob mint egy évti­zedes gyakorlata világossá tette, hogy ezen a területen új stratégia kialakítására van szükség — szögezte le Iványi Pál, a Központi Bi­zottság titkára a gazdaságpo­litikai témájú dokumentu­mok vitájáról adott tájékoz­tatójában. Elmondta, hogy ezek elgondolásokat tartal­maznak arra vonatkozóan: KGST-kapcsolatainkban, az EGK-hoz, az EFTA-hoz való viszony kialakításában, ame­rikai, távol-keleti relációban milyen gazdaságpolitika kö­vetése célszerű, s ha a világ- gazdaság haladó folyamatai­ba kívánunk a jövőben be­kapcsolódni, a gazdaságon belül milyen lépésekre van szükség a tervezés, az irányí­tás, az oktatás, a képzés, a belső gazdasági intézmény­rendszer átalakításában. E kérdésekben a testület úgy határozott, hogy elképzelése­it megküldi a kongresszus küldötteinek, s a fórum ala­kítja ki a végleges álláspon­tot. A KB megvitatta az 1989- es év tapasztalatait, s megis­merkedett az 1990—92-es esztendőkre vonatkozó gaz­daságpolitikai elképzelések­kel. Iványi Pál utalt arra, hogy a kormányzati szervek­ben hosszabb idő óta folyik a tervező munka, s a tervek körvonalai kialakulóban vannak. A jelenlegi helyzet­ben azonban nem lehet erre vonatkozóan érdemi gazda­ságpolitikai döntést hozni. Napirenden van az új ma­gyar—szovjet együttműkö­dési forma kialakítása, s várhatóan a hónap végén ölt végleges formát; az IMF- fel folytatott szakértői meg­beszélések eredményének függvénye, hogy milyen megállapodást lehet kötni a közeljövőre. Az eddigi szak­mai vitákon kialakult véle­mény szerint erőteljes telje­sítménykényszert tartalma­zó, s Szociális biztosítékot garantáló gazdaságpolitikai vonalvezetésre van szükség. A testület úgy határozott, hogy tájékoztatja a kong­resszust a tapasztalatokról, a gazdaságpolitikai elképzelé­sekről, s várhatóan novem­berre kialakítják az MSZMP gazdaságpolitikai stratégiá­ját. Kovács Jenő, a KB szerve­flczél György visszahívása Aczél György országgyű­lési képviselő visszahívását kezdeményező aláírások íveit a Magyar Demokrata Fórum megbízottai átadták a pécsi választási elnökség ve­zetőjének. A Pécs 1. számú választókerületben 18—19 ezer választójoggal rendel­kező állampolgár él, zömük­ben bányászok és ipari mun­kások, s közülük 3366 sze­mély írta alá a visszahívási indítványt; ez a törvényesen előírt tíz százaléknak csak­nem kétszerese. A választási elnökség rövid időn belül hi­telesíti az "aláírásokat, azt követően kérni fogja az il­letékes testülettől a szava­zás kiírását. zeti kérdésekben illetékes titkára közölte, hogy a tes­tület megvitatta az új alap­szabályt, amelyről majd a kongresszus dönt. Utalt arra, hogy a testület tagjai megis­merkedtek a reformkorok országos tanácskozásán ké­szített alapszabálytervezettel is, és ezt ugyancsak eljuttat­ják a küldöttekhez. A továb­biakban elmondta, hogy a dokumentum új módon fo­galmazza meg egy modern politikai párt működési el­veit, lényeges változtatáso­kat irányoz elő a párttagság egyéni és kollektív jogait il­letően. A változások között említette a különböző sziutű vezető testületek megválasz­tásának módját, azok egy­máshoz való viszonyát. Az alapszabály céljáról úgy nyi­latkozott, hogy egy többpárt­rendszerben működő, annak feltételeihez alkalmazkodni képes pártnak a belső mű­ködési rendjét kívánja kiala­kítani. A kongresszus ügy­rendjéről és a választási sza­bályzatról a küldöttek dön­tenek. Ami a kongresszusi választásokkal kapcsolatos új eljárási szabályokat illeti, mind a jelölés, mind a vá­lasztás módjára javaslatot tesz a KB. Eszerint vala­mennyi posztra jelöltnek kell tekinteni azt, aki a küldöt­tek 25 százalékának a támo­gatását megszerezte. Az új párttestületek, az új elnök­ség megválasztásánál listás szavazást javasol a testület. Az újságírók első kérdése nem a .szorosan vett napi­renddel összefüggésben, ha­nem az NSZK-ba távozott NDK-állampolgárokkal kap­csolatban hangzott el. A vá­lasz így hangzott: a KB tá­jékoztatót hallgatott meg a menekültkérdésről, annak megoldásáról. Ezt a testület jóváhagyólag tudomásul vette. Az eddigi ismeretek szerint az NDK részéről semmilyen, a gazdasági kap­csolatokat érintő lépésre nem került sor. A további kérdésekre adott válaszokból kitűnt: eddig 22 KB-tagot választottak meg kongresszusi küldöttnek, de várhatóan — többek között a budapesti pártértekezleten — további testületi tagok is mandátumot kapnak. Az is elhangzott, hogy az alapsza­bály-tervezetet nem az ap­parátus készítette, a bizott­ság munkájában nem füg­Az Agerpres román hír- ügynökség nyilatkozatban ítélte el az NSZK kormányát és érthetetlennek nevezte a magyar hatóságok magatar­tását az NDK állampolgárai­nak kiutazásával 'kapcsolat­ban. A hírügynökség állás- foglalását szerdán ismertette a Scinteia és a többi köz­ponti lap. Az Agerpres megállapítja, hogy a román közvélemény aggodalommal értesült az NSZK „illegális akciójáról”, majd leszögezi: „ez az ak­ció nyilvánvalóan ellent­mond a nemzetközi egyezmé­nyeknek és konvencióknak, a független és szuverén álla­mok közötti kapcsolatok nor­máinak. A lépés nyílt bea­vatkozás az NDK belügyei- be, sérti az emberi jogokat, getlenített MSZMP-tagok, továbbá a reformkorok kép­viselői vettek részt. A két alapszabály-tervezet között egyébként szellemiségét, el­veit és szervezeti megoldása­it illetően nincs eltérés. A meglévő, elsősorban hang- súlybeli különbségek áthi­dalhatók. Ilyen például, hogy a reformkori tervezet sze­rint a párt vezető testületéi­ben, illetve a törvényhozás­ban és a végrehajtó hata­lomban viselt tisztségek ösz- szeférhetetlenek. Felhívták a figyelmet ar­ra, hogy ez kizárná számos olyan politikus jelölését, akik a magyarországi válto­zásokért sokat tettek, s tesz­nek ima is. Ez politikailag nem tűnik célszerűnek. A háromoldalú tárgyalá­sokra vonatkozó kérdés kapcsán elmondták, hogy a KB jóváhagyólag tudomásul vette a tárgyalócsoport tevé­kenységét, s azt az álláspon­tot, amit Pozsgay Imre kép­viselt. A köztársasági elnöki funkcióval kapcsolatban a delegáció nem kapott új tar­talmú ímegbízatást. Egy to­vábbi kérdésre válaszolva bejelentették, hogy a jövő­ben nem lesz Központi Bi­zottság, helyette a kongresz- szus után kialakítandó vá­lasztmány irányítja a párt- mozgalmat. A választmány kizárólag a -tagság által de­legált tagokból, az MSZMP tagozatainak, munkaközös­ségeinek képviselőiből, va­lamint a parlamenti frakció meghatározott létszámú cso­portjából áll majd. A válasz­tások módjáról is a kong­resszus dönt. A Politikai Intéző Bizott­ság két tagjának — Ormos Máriának és Barabás János­nak — berlini, illetve moszkvai látogatásával ösiz- szefüggésiben elmondták, hogy a politikusok egy ko­rábbi döntés értelmében a kongresszusi előkészületek­ről tájékoztatják a testvér- pártokat. Egy gazdasági természetű kérdés nyomán hangzott el az a megállapítás, hogy Bush elnök látogatása óta na­gyobb lehetőség nyílik a magyar—amerikai kapcso­latok szélesítésére. A,meny­nyiben az amerikai vállala­tok' megkapják a beruházá­si garanciákat saját orszá­gukban, nagyobb biztonság­gal jönnek a magyar piacra. Az oktatás, a képzés, a me­nedzserképzés területén .be­következett előrelépések se­gítik a két ország vállalatai közötti ikontaktusokat. Végül az MSZMP-nek a demiliitarizált övezetire vo­natkozó kezdeményezésével összefüggésben a szóvivő megerősítette: a bejelentés­nek Ikedvező a nemzetközi visszhangja. 'és más államok törvényeit, és része a revansisita, revi­zionista és soviniszta körök kampányának a szocialista országok, áltálában . a szoci­alizmus ellen”. Az Agerpres hírügynökség nyilatkozata a továbbiakban érthetetlennek minősíti a magyar hatóságok magatar­tását, amely „'megszegi az NDK-vál kötött kétoldalú megállapodásokat azzal1, hogy megengedi, sőt elősegí­ti azt, hogy az 'NDK állam­polgárai Magyarországon keresztül illegálisan jussa­nak át az NSZK-ba”. A közlemény végezetül arra hívja fel az NSZK kor­mányát, hogy haladéktala­nul szüntesse be „ezeket az NDK ellen irányuló akció­ikat”, Román nyilatkozat: A magyar döntés az NDK ellen irányul

Next

/
Thumbnails
Contents