Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-13 / 217. szám
2 j^ÉPiAP 1989. SZEPTEMBER 13. „Vasfüggönyből szabadsághatár” (Folytatás az 1. oldalról) Moszkvában, minthogy az ügyben a Szovjetunió két szövetségeséről is szó van. A szovjet szóvivő szerint a berlini kormány megvalósítja a helsinki megállapodásokat, s így az NDK- ból áttelepülő állampolgárok száma fokozatosan növekszik, tavaly elérte az 50 ezret. Egyúttal értésre adta, hogy Moszkva a legális úton történő kivándorlást támogatja. Hétfőn mind a Fehér Ház, mind az amerikai külügyminisztérium szóvivője igen elismerően szólt a magyar kormány döntéséről, az NDK- polgárak kiutazásának engedélyezéséről. Mindkét szóvivő utalt arra, hogy Bush elnök hamarosan állandó jelleggel megadhatja Magyar- országnak a legnagyobb kedvezményt, azaz a normális kereskedelmi feltételeket. A két szóvivő egybehangzó állásfoglalása szerint Washington „melegen üdvözli a magyar kormány humanitárius döntését”, az egyoldalú lépés bátran megoldott egy fenyegető méretűnek ígérkező humanitárius problémát. Az NDK külügyminisztérium jegyzéke Az NDK külügyminisztériuma kedden jegyzéket juttatott el a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumához a Magyarországról Ausztrián át az NSZK-ba távozó NDK-állampolgárok ügyével kapcsolatiban. A jegyzék szerint: „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya megütközéssel vette tudomásul a Magyar Népköztársaság kormányának azt a döntését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárainak érvényes útiokmányok nélkül lehetővé teszi a kiutazást harmadik államokba. Ebhez a lépéshez kapcsolódik, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya ideiglenesen hatályon kívül helyezte az 1969. június 20- án kelt, a vízummentes utazásokról szóló egyezmény 6. és 8. cikkelyét, továbbá a hozzá tartozó jegyzőkönyvet. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya megállapítja, hogy ezek a dokumentumok mindkét félre egyformán kötelezők. Sem a fentebb megnevezett kétoldalú, nemzetközi jogi megállapodások, sem az 1969. május 23-án kelt bécsi konvenció a szerződésjogról, amelyhely mindkét ország csatlakozott, nem tartalmazza a vállalt kötelezettségek egyik fél általi egyoldalú felfüggesztésének lehetőségét. Ennélfogva a nemzetközi jognak az az alaptétele érvényesül. miszerint a megkötött szerződéseket be kell tartani, azokat jóhiszeműen teljesíteni kell. Ennek alapján a magyar eljrás nemzetközi jogi szerződések egyértelmű megsértését, s ezzel összefügésben a Német Demokratikus Köztársaság alapvető érdekeinek megsértését jelenti. A kialakult helyzetért a magyar fél viseli a felelősséget. Mind a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének augusztus 31-én Berlinben folytatott tárgyalásain, mind az NDK külügyminisztériumának szeptember 4-én kelt jegyzékében, mind pedig az NDK külügyminisztere által szeptember 8-án küldött hivatalos táviratban konkrét és konstruktív javaslatok fogalmazódtak meg a kialakult problémák egyetértésben történő megoldására. A Magyar Népköztársaság haladéktalan és átfogó tájékoztatást kapott a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti megállapodásról. Mint ismeretes, ez a megállapodás azt eredményezte, hogy szeptember 8- án valamennyi NDK-állam- polgár elhagyta az NSZK állandó berlini képviseletét és visszatért otthonába. Az NDK változatlanul azt vallja, hogy ez a megoldás a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárokra is alkalmazható lett volna. Az NDK és Magyarország közötti nemzetközi jogi szerződések betartása esetén nem alakult volna ki olyan helyzet, amelyet a Magyar Népköztársaság hivatalos képviselői rendkívülinek minősítettek. A Német Demokratikus Köztársaság megerősíti azt az álláspontját, miszerint az NDK-állampolgárok harmadik államokba való kiutazásának engedélyezése érvényes NDK-útiokmányok nélkül a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának megsértését jelenti. Egyúttal annak a jogtalan követelésnek a malmára hajtja a vizet, amellyel a Német Szövetségi Köztársaság a nemzetközi joggal ellentétesen „oltalmi kötelezettséget” gyakorol az NDK állampolgárai fölött. A Német Demokratikus Köztársaság elvárja a Magyar Népköztársaság azon döntésének azonnali visszavonását, amely egyoldalúan hatályon kívül helyezte a vízummentes utazásokról szóló egyezmény egyes részeit. A Német Demokratikus Köztársaság megerősíti azt a szándékát, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint a gyakorlatiban bevált szerződési rendszer alapján folytatja a baráti kapcsolatok fejlesztését. Ez szolgálja mindkét állam alapvető érdekeit, a szocializmus erősítését és a béke biztosítását”. Felköltöztek az alagsorból Új székhelyen az MDF és a Független Kisgazdapárt szolnoki szervezete A napokban az MDF és a Független Kisgazdapan. szomoki szervezete a volt járási nivátal épületébe költözött. Az épület bejárata fölött még nem jelzik „cégtáblái* az ,uj lUKOKat. iNem könnyű őket megtalálni belül sem. Az előcsarnokban nincsenek útbaigazító táblák. Viszont a második emelet lépcsőfordulójában már érzi a látogató, hogy jó helyen jár. Filctollal, írólapra rajzolt nyíl mutatja a további utat. Rövid időn belül mindkét szervezetnek ez a második „lakóhelye.” Ez év áprilisától a Hazafias Népfront alagsorában székeltek. Egy irodát, egy klubot, és egy nagyobb termet használtak másokkal. A korábbiakhoz képest ez a társbérlet is nagy előrelépés volt, hiszen egyik szervezet sem rendelkezik állandó helyiséggel. Itt-ott, néha magánházakban tartották meg összejöveteleiket. A teremhasználatért bérleti díjat nem kellett fizetniük. Az alagsori elhelyezés mégsem jelenthetett végleges és megnyugtató megoldást. A társbérlet pedig mégiscsak társbérlet, alkalmazkodni kell egymáshoz, ami a kölcsönös megértés mellett sem köny- nyű. Az elhelyezés ügye tehát továbbra is napirenden maradt, ez a tanácsi vezetők és az ellenzéki pártok közötti egyeztető megbeszéléseken a témák között előkelő helyen szerepelt. Megszületett a megoldás a szervezetek elhelyezésére — az MDF és a Független Kisgazdapárt a volt járási hivatal épületének második emeletére került, Egy-egy irodát és egy közös használatú előszobát kaptak, telefonnal. A költözködéshez nem kellett nagy erőket megmozgatni, hiszen se bútoruk, sem irodaeszközeik nem voltak. Az új helyen már van egy közösen használt írógép, vannak szekrények, nem kell naponta hazahordani az iratokat. Az említett termeken kívül használhatják a földszinti tanácskozó termet, de nagyobb rendezvények alkalmával rendelkezésükre áll a HNF, a városi tanács nagyterme is. Az MDF bérleti díjat fizet — bár a szerződést még nem kötötték meg —, várhatóan 900 forintot négyzetméterenként egy évre. Az új elhelyezést a korábbiakhoz képest előrelépésnek könyvelik el. „Legalább az iratokat biztonságosan tudjuk tárolni” — mondja Tóth István, a szolnoki szervezet elnöke, aki a részletekről tájékoztatott. Az új hely persze nem a legideálisabb, de a lehetőségek korlátáit tudomásul veszik. A folyosót, a termeket rövid időn belül rendbehozzák, vannak szobafestő tagjaik, akik máris felajánlották segítségüket. A cégtábla, az eligazító jelek elhelyezése sem fog sokáig váratni magára. Legnagyobb gondjuk a másológép hiánya. Talán kapnak majd az országos elnökségtől. Addig? Ott másoltatnak, ahol tudnak — kemény pénzeket fizetve érte. A nemrégiben birtokba vett irodában ottjártunk alkalmával teljes volt a „nagyüzem”, a pénteken sorra kerülő nyilvános- ság-ifórumra készült az Ellenzéki Kerekasztal, A Független 'Kisgazdapárt rövid ideig tartó megoldásnak tekinti az új helyet 1— tájékoztat Dávid János titkárhelyettes és Ecseki József megyei intézőbizottsági tag. Nekik a régi hely kellene, a volt kisgazdakor a Metál mellett, ami most iskolai napközi. A városi tanács ígéretet tett arra, hogy kérésük ügyében eljár. Gondként említették azt is, hogy a második emeletre kerültek. Az irodát sok idős ember is felkeresi, akik — lift híján — nehezen lépcsőznek. A kisgazdák irodáját átmenetinek tekinti a tanács is. Bérleti díjat nem kér, a működtetési költségeket magára vállalta. Mikor kerülnek vissza a régi helyükre? Ezt még nem lehet tudni. A Kisgazdapárt vezetői belátják, hogy a napközis gyerekeket nem lehet egyik napról a másikra a párt régi épületéből kitelepíteni. Belátásuk odáig terjed, hogy a volt székház hivatalos visz- szaadása esetén is várnak addig, míg a diákok elhelyezése megnyugtatóan megoldódik. A sokszorosítás gondja egyébként őket is érinti. A Független Kisgazdapárt irodájában is tanácskozás folyt ottjártunkkor. A párt országos programjának előkészítésén dolgoztak. A korábban megválasztott munkacsoportok — környezetvédelmi-, agrár-, szociálpolitikai-, választási vezetői adtak tájékoztatást a kidolgozott javaslatokról. Ezeket egyrészt továbbítják az országos vezetéshez, másrészt a később elkészülő helyi programban használják fel. B. I. Képviselőcsoport-ülés - ezúttal másként Hz útlevelet nem kérni, de igényelni kell Tegnap délelőtt ülést tartott az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. Hogy miben rejlett a munkamegbeszélés mássága? Abban, hogy ezen elsőízben vettek részt a különböző pártok képviselői. így az MSZMP, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt szervezeteinek megbízottai. Bugán Mihály, a képviselőcsoport vezetője biztatta is őket a megbeszélésen való aktív részvételre, mondván: „orientáljanak bennünket, mire emeljük majd fel a kezünket a Parlamentben”. Miután nem lesznek könnyű helyzetben a törvényalkotók. hiszen a legközelebbi ülésszak időtartamát még megjósolni sem lehet, érthető, hogy jól; jött az a konzultáció. melyet dr. Hegyi Ernő, a Belügyminisztérium igazgatásrendészeti csoportfőnöke tartott a szóbajövő törvényjavaslatról. Nevezetesen az útlevelek beszerzésének jövőbeni módjáról, a kivándorlás, hazatérés és bevándorlás lehetőségéről. A rendezőelv az, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszenek a parlament elé, amely áttekinthető, korszerű és a nemzetközi normáknak megfelelő. Minél kevesebb tiltó és korlátozó rendelkezést tartalmazzon, s mind szélesebb körben biztosítsa a helyváltoztatáshoz való emberi jogot. Az elképzelés tehát az. hogy az útlevél öt évre szólna és a külföldön való tartózkodás nem korlátozódna 90 napra; ha az állampolgár úgy gondolja, akár az útlevél lejártáig külföldön maradhat, sőt a konzuli szervek tovább és tovább hosszabbíthatják az okmányát. A magánútleveleket nem kérni kell a törvényjavaslat szerint, hanem igényelni. Ez elsősorban formai kérdésnek látszik, de dr. Hegyi Ernő szerint igen fontos tartalmi vonása is van. A tervezet szerint megszűnik a szolgálati útlevél, kivéve a hajósokét és a külügyi szolgálatban levőkét. Nem lesz külön útlevelük a NYILBTKOZIT A szolnoki Ellenzéki Kerekasztal üdvözli a kormány döntését, hogy az NDK-állampolgárok élhetnek azon alapvető emberi jogukkal, hogy szabadon hazát választhatnak maguknak. A kormány hasonló, humánus döntéseinél továbbra is számíthat a demokratikus ellenzett támogató egyetértésére. Szolnok, 1989. szept. 11. FIDESZ Független Kisgazdapárt MDF MSZDP SZDSZ külföldön élőknek sem és a tiltás csak olyanokkal szemben lép életbe, akiknek a bűncselekménye három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget. A törvény- javaslat lehetővé teszi azt is. hogy ha valakinek az ú tlevé likőreimé t elutasítják, a bíróságnál kérjen jogorvoslást, ahol 30 napon belül döntést hoznak ügyében. Nem volt eleddig egyértelmű a kivándorlás, hazatérés és a bevándorlás jogi szabályozása sem. így egy együttes törvényben lesz mindez lefektetve. (A kérdések közül több irányult arra: vajon kit tekintünk a jövőben hazatérőnek, ennek számítjuk-e majd azokat a nemzetiségieket, akik országunkban kívánnák élni? A válaszból kiderült, hogy az alapvető kritériuma a hazatérésnek a magyar állampolgárság. Más állampolgárokat nem ruházhatunk fel azokkal a jogokkal, mellyel a magyar állampolgárok élnek, jóllehet ügyük kezelésénél különbséget kell tenni, s velük szemben méltányosságot kell gyakorolni, ha nemzetiségi területről kívánnak áttelepülni. De vissza- honosításra nincs lehetőség; a magyar állampolgárság nagyvonalú adományozása nemzetközi komplikációkat okozna. Többen kértek arra is választ. vajon mit várhatunk a törvény életibe lépése után: nem kell-e számolnunk tömeges kivándorlással? A törvénytervezet készítői nem számolnak azzal, hogy jelentős veszteség érné országunk lakosságát, hiszen ha volt is feszültség, ezt az útlevél liberalizáció már feloldotta. Tehát, aki mindenáron menni akart, a világ- útlevél birtokában mehetett. A másik kérdés az, hogy a befogadóképesség sem korlátlan: minden ország meghatározza azt a kontingenst, ahány külföldit fogadni képes, így hát ennek ismeretében vághat csak neki bárki is a nagyvilágnak. Mindezt számadatokkal is alátámasztotta az igazgatásrendészeti csoportfőnök. Ezek szerint 1988-ban 1400-an kívántaik kivándorolni, ebből tíz kérelmet utasítottak el mindössze. A hazatérők száma az elmúlt évek során csökkent. Míg 1984-ben 1651 kérelmet adtak be a hazatérni szándékozó állampolgárok — s közülük 1029-en valóban haza is tértek —, 1988-ban már csak 801 kérelem futott be és a ténylegesen hazatérők száma 515 volt. Természetesen volt olyan is, akit nem fogadtak itthon szívesen, mivel az illető annak idején a családját elhanyagolta és semmi jel nem utalt arra. hogy ez másként lenne, miután visszatérne az országba. Varga Béla, a Magyar Szociáldemokrata Párt megbízottja érdekes kérdést vetett fel: mi akadálya van annak, hogy az útlevelet és a személyi igazolványt összevonják ; egyszóval a kettőből egy okmány legyen és külföldi útjainkhoz is személyinket használjuk? Az ötletet figyelemre méltónak tartotta a Belügyminisztérium szakembere, ellenvetése az volt, hogy az útlevél beszerzése nem kényszer, míg a személyi igazolványé igen. Meg aztán a személyi igazolvány életkorhoz kötött, az útlevél nem, ezzel együtt a javaslatban van ráció. Arra már a honatyák kérték választ, hogy a törvény- tervezet mennyire korszerű és ha van egy képzeletbeli rangsor az európai adminisztrációban, úgy ezzel a törvényjavaslatunkkal hol foglalunk helyet? Dr. Hegyi Ernő szerint mindenképp az élvonalban, hiszen a jogalkotásunk nem csak a mának, de a holnapnak is szól. A szokottnál jóval hosszabbra nyúló csoportülés azt bizonyította — amit egyébként valamennyi tanácskozás szellemisége sugall napjainkban — hogy a demokráciával élni időigényes dolog. Ám a társadalom jó közérzetét szolgálják a nyitott fórumok és a véleményeket közös mederbe terelő tanácskozások. í— pb — Alakuló közgyűlés elült Tájékoztató a DMM-röl Ez év június 7-én Budapesten megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom szervező bizottsága, amelyben politikai életünk neves személyiségei — közöttük Pozs- gay Imre, Gazsó Ferenc, Bihari Mihály, Kukorelli István, Tabajdi Csaba — vállaltak szerepet. Az alakuló közgyűlésre szeptember 16-án kerül sor Budapesten. A mozgalom egyetlen fő célja, hogy biztonságos és békés átmenet legyen egy alkotmányos jogállamba. A Működési Szabályzat tervezet szerint a mozgalomnak hivatalos világnézete vagy ideológiája nincsen, munkájában részt vehetnek politikai szervezetek, pártok vagy mozgalmak tagjai is. A kezdeményezés gondolatairól 1989. szeptember 14-én 14 órai kezdettel beszélgetést szervez a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága székházában (Szolnok, Ságvári krt. 19.) melyre minden érdeklődőt várnak. A mozgalom részletes célkitűzéseiről dr. Kiss István szociológus az előkészítő bizottság egyik tagja tart vitaindító tájékoztatót. Adózási tapasztalatok a megyében (Folytatás az 1. oldalról) árbevételük meghaladta az 500 ezer forintot. Mezőgazdasági megye lévén lehet, hogy első pillanatra kicsinek tűnik ez a szám, de azt tudni kell, hogy a mezőgazdasági kistermelés 500 ezer forintig adómentes, s így ha az ebből származó jövedelem nem éri el a félmillió forintot, akkor adóbevallást kell adniuk az ériintetteknek. Nem így rendelkezik viszont a jogszabály az egyéni vállalkozók esetében, hisz nekik akkor is adóbevallást kell készíteniük, ha az adott évben egyetlen fillér jövedelmük sem volt. Ennek ellenére csaknem kétezren elmulasztották ezt a kötelezettségüket. Egy másik érdekes kérdést vizsgálva megtudtuk, hogy a megyében 1700-an vallottak be borravalót és hálapénzt, összesen 15 millió forint értékben. legtöbbet az orvosok, átlagban 14 ezer forintot fejenként. Persze tudjuk, hogy az átlagszámítás mindig csal, illetve sok mindent eltakar, mint ebben az esetben is, hisz a magánpraxist is folytató 150 orvos közül 71-en 1 millió forint hálapénzről adtak számolt. Végülis az adóbevallást benyújtók — 37026 emberről van szó — csaknem 80 százalékánál jelentkezett 741 millió forint adófizetési kötelezettség, s közülük sokan — 17300-an még vissza is igényelhették a befizetett adó egy részét. Döntő többségük a jogszabályban előírt 30 napon belül hozzá is jutott a pénzéhez,
