Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-01 / 207. szám
2 1989. SZEPTEMBER 1 j^ÉPUkP Varsó: a magyar parlament képviselői is részt vesznek azon az augusztus 30-án kezdődött nemzetközi tanácskozáson a lengyel törvényhozás épületében, amelyet a II. világháború kitörésének 50. évfordulója alkaHnából hívtak össze (MTI — Telefotó) Moldava — Legfelsőbb Tanács Megszavazták a nyelvtörvényt Megszűnik a vámmentesség A moldavai Legfelsőbb Tanács csütörtökön kis változtatásokkal megszavazta a moldován nyélvtörvényt. A Szovjetszkaja Moldavia szerkesztőségétől, a helyszínről kapott értesülések szerint a moldavai parlament hivatalos nyelvként egyedül a moldován nyelvet ismerte el. Ugyanakkor a törvény megfogalmazása szerint a Szovjetunió népei közötti érintkezés nyelve az orosz nyelv, amely azonban nem kapott hivatalos státust a köztársaságban. A Szovjetszkaja Moldavia munkatársa elmondta, hogy a szavazáson a nyelvtörvény ebben az új, körültekintőbb megfogalmazásban többséget kapott, még a parlament hetven orosz anyanyelvű képviselője közül is voltak, akik mellette szavaztak. Mint ismeretes, az eredeti törvénytervezet, amely a nemzetiségek közötti érintkezés nyelveként is a moldován nyelvet ismerte el, nagy felháborodást keltett a szövetségi köztársaság orosz és más anyanyelvű népeinek körében. Kisinyovban, a fővárosban és a moldavai nagyvárosokban tiltakozó tömeggyűlésekre, tüntetésekre, sztrájkokra került sor. Horn Gyula Berlinben (Folytatás az 1. oldalról) A magyar külügyminiszter egyúttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldási módozatokban vagyunk hajlandók részt venni, amelyek összhangban állnak a Magyar Népköztársaság emberi jogi nemzetközi kötelezettségeivel és humanitárius politikai gyakorlatával. A fentiek szellemében Horn Gyula az NDK-féllel ismertette azokat a tervezett konkrét magyar lépéseket, amelyek az ügy mielőbbi megoldásához vezethetnek. A tárgyalófelek megállapodtak a további kétoldalú konzultációik folytatásáról. Tárgyalások a leszerelésről A hagyományos fegyverzetekről, valamint az európai biztonsági és bizalom- erősítő intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások harmadik fordulójával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak augusztus 29-én és 30-án Moszkvában a Varsói Szerződés Szervezete leszerelési különbizottságának soros ülésén a tagállamok képviselői. Ugyancsak leszerelési kérdésekről, a bécsi tárgyalások harmadik fordulójának időszerű feladatairól tárgyaltak Moszkvában a Varsói Szerződés Szervezetének vezérkari főnökei. (Folytatás az 1. oldalról) a lakosság tulajdonában levő konvertibilis deviza fizethető be. Ám a pénzintézeteknél a befizetéskor nem kell igazolni a valuta eredetét. Továbbra is elhelyezhetők természetesen ezeken a számlákon azok az összegek, amelyeket belföldiek részére küldenek külföldről. Lényeges változás, hogy teljes egészében devizában írják jóvá ezután a külföldről származó örökséget, tartásdíjat. nyugdíjat, járadékot. külföldi ingatlanok bér- jövedelmét, műgyűjtők műtárgy-értékesítésből származó nettó bevételét. Kivételt egyedül a magánszemélyek áru- és szolgáltatásexportból származó bevétele jelent. A devizaszámlán tartott pénzből a Magyarországon működő mintegy 300, valutáért árusító boltban vásárolhatnak a számlatulajdonosok. Áruvásárlási célból a devizát külföldre is át ler hét utalni. Továbbra is fennmarad a vásárlási lehetőség a diplomataboltokban, ám az erre jogosultak köre változatlan. A sajtótájékoztatón elmondották. hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt javasolta a magyar állampolgárok egy részét érintő privilégium megszüntetését. Nyugat-Európában nincs arra példa, hogy a belföldi állampolgárok számára lehetővé teszik a vámmentes vásárlást. Ez a kedvezmény hosszabb távon Magyarországon sem indokolt. Ráadásul jelentősen megnöveli a devizaszámlát vezető pénzintézetek munkáját. Nekik kell ugyanis kiszűrni, ki az, aki jogosult a vásárlásra, és ki az, aki nem. A devizaszámlán elhelyezett pénzt a kereskedelmi bankok — akkor is, ha azt nem kötik le meghatározott időre — kamatot fizetnek. A kamatfeltételeiknél igazodnak a nemzetközi pénzpiacokon érvényesülő ügyfélkamatokhoz. Az ezzel kapcsolatos iránykamatokat a Magyar Nemzeti Bank bocsátja rendelkezésükre. Ugyanakkor a számlavezetés költségeit ezután devizában fogják felszámítani. A pénzintézetek a számlák összevonásával kapcsolatos teendőket automatikusan elvégzik, ezért a számlatulajdonosoknak nem kell felkeresniük a bankokat. Külön ügyintézésre akkor van szükség. ha módosítani kívánják a lekötési feltételeket. Természetesen továbbra is mód van arra, hogy valaki több pénzintézetnél is nyisson számlát. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a külföldi egyéni munkavállalók jövedelmüket — a jelenlegi 80 százalék helyett — teljes egészében átutalhatják a devizaszámlára. A deviza- számlák titkosak, az azokon levő összegek kifizetését az állam szavatolja. A sajtó- tájékoztatón elhangzott: bár az ország pénzügyi helyzete romlott, a kormány nem kívánja korlátozni vagy felfüggeszteni az utazási keretből történő lakossági valuta- vásárlásokat. Változnak a vámjogszabályok is. e téren bizonyos szigorításra kerül sor. Szeptember 1-jétől a magánforgalomban, eladási céllal hehozott termékeknél megszűnik az 5 ezer forintos vám- mentesség. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert turisták eddig mintegy 200 millió forint értékben hoztak be különböző elektronikai alkatrészeket, részegységeket, amelyeket aztán belföldön értékesítettek. Ha ezt a tevékenységet nem akadályozzák meg, az így kibontakozó kereskedelem tovább erősíti a feketepiacot és a deviza külföldre áramlását. Ellenzéki Kerekasztal, országgyűlési bizottság Vezetők találkozója a Parlamentben Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) vető szokásos sajtótájékoztatóját Bajnok Zsolt megbízott szóvivő. A hazai és a nemzetközi sajtó .képviselőinek elmondta, hogy a konzultáción a belpolitikai élet minden fontosabb területe és témája szóba került. Pozsgay Imre államminiszter a kerékasztal-tárgyalásokról adott tájékoztatást. Szóba került az ülésen a közelgő új tanév, s ezzel összefüggésben a pedagógusok számos problémája, bérezésük ügye. Bajnok Zsolt minősítése szerint szenvedélyes. szikrázó vita folyt, a még a drámai jelzőt sem tartotta túlzásnak. Sejtetni engedte, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter a közelgő tanévnyitó ünnepségen jó híreket közöl majd a pedagógustársadalommal. A szóvivő ezután a mecseki ércbányászokkal lezajlott találkozóról szólt. Bajnok Zsolt ezután a menekültté nyilvánítási eljárásról és a menekültek jogállásáról szóló két jogszabály-tervezetről szólt. A menekültként elismert személyek jogállásáról törvényerejű rendelet, a menekültként való elismerésről pedig kormányrendelet van előkészületben. Hangsúlyozta, hogy a két különböző jogszabály átmeneti megoldásként születik, mert a kérdés fajsúlya indokolttá teszi. hogy belátható időn belül a mé- nekültüggyel összef üggő kérdések törvényi szinten rendeződjenek. A jogszabály-tervezet szerint azok minősülnek menekültnek, akik faji, vallási, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, vagy politikai meggyőződés miatt ül- dözésnék vannak kitéve, vagy üldözéstől tarthatnak, s ezért nem kívánnák hazatérni. A menekült minősítéshez az érintetteknek a határátlépést követően 72 órán belül a rendőri, határőrizeti szervek előtt kell nyilatkozatot tenniük szándékukról. Jelentkezhetnek a menekülteket befogadó állomásokon, valamint a budapesti, a csongrádi és a Sza- bolcs-Szatmár megyei rendőr-főkapitányságon. A menekülteket befogadó állomások elkészültéig a kérelmekkel első főkön a rendőr-főkapitányságok, illetve -kapitányságok foglalkoznak. Az eljárás során a menekült státuszért folyamodókat személyesen is meghallgatják, hogy valószínűsíthető legyen: adottak, valósák-e a menekültté nyilvánítás kritériumai. Ha számukra kedvezőtlen az ügy kimenetele, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalához fellebbezhetnek. Amennyiben e döntést sem tartják megfelelőnek, bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. A szóvivő közölte: az érintettek állampolgárságukat megtarthatják. de amennyiben megkapják a menekült státuszt, magyar állampolgárnak tekintendők. A rendelkezés csak az európai országokból érkezőkre vonatkozik. A 1 tervezett Budapest— Bécs világkiállítással kapcsolatos kérdésre válaszolva a szóvivő annak a véleményének adott hangot, hogy hazánk nincs késésben, az előkészítés ritmusa, üteme a tervek szerint halad, bár nem zárta ki, hogy negyed év múltán esetleg önkritikát kell gyakorolnia. A világkiállítás ügyében szeptemberben születik kormányzati állásfoglalás, s ennek ismeretében tárgyal majd a kérdésről a parlament várhatóan októberi ülésszakán. Elismerte, hogy valóban egyre élesebben vetődik fel a főváros és a vidék érdekeinek összeegyeztetése; a kormány törekvése azonban egyértelmű: a világkiállítás az egész ország, a magyar nép számára jelenthessen bemutatkozási lehetőséget. Egy további, a szakszervezet és a kormány viszonyát firtató kérdésre válaszolva Bajnok Zsolt közölte: a kormánynak nem szándéka, s nem is célja, hogy a konfliktushelyzetet fenntartsa, s még kevésbé érdeke az, hogy élezze. Tárgyalási szándékát jelzi a mecseki ügyben elfoglalt álláspontja is. A pártok finanszírozására elkülönített 50 milliós összegből a szóvivő szerint 38 millió forint maradt a kasszában, mert az Ellenzéki Kerekasztal felelős képviselői jelezték, hogy nem kívánnak részesedni ebből a pénzből — mondta a szóvivő egy újabb kérdésre. A kormány úgy döntött, hogy mégis felajánlja az EKA- nak a pénzt. Az országot békés körülmények között kell kivezetni a válságból, ezt a célt szolgálják a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalások — jelentette ki az Ellenzéki Kerekasztal nevében Domonkos István, amikor csütörtökön délután a Parlamentben az EKA kezdeményezésére először jött létre találkozó az ország- gyűlés állandó bizottságainak vezetői és az ellenzék között. Domonkos István hozzátette: az EKA tudja, hoáy a képviselőkben bizalmatlanságot váltottak ki a tárgyalások. Szerinte éppen ellenkezőleg kellett volna reagálniuk, mert a háromoldalú megbeszéléseken történt megegyezések lényegesen megkönnyítik a parlament munkáját. E bevezető után az Ellenzéki Kerékasztal jelenlévő szervezetei, pártjai r.öviden bemutatkoztak, ismertették főbb céljaikat. Ezután az országgyűlési bizottsági vezetők tájékoztatást adtak munkájukról. Szinte valamennyien meghívták az ellenzék képviselőit a bizottsági ülésekre, hogy közelről ismerjék meg a parlament munkáját. Berecz János, a külügyi bizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a képviselők nem fogadták ellenérzéssel a háromoldalú tárgyalásokat, igaz nem is üdvözöltek kitörő örömmel. Ennek oka, hogy a legutóbbi ülésszakokra kitűzött törvényjavaslatokat visszavonta a kormány az egyeztető tárgyalások miatt, s a képviselők most sem tudják, hogyha elkészülnek ezek a tervezetek, mi lesz a feladatuk. A szavazás lelki- ismereti kérdés, másrészt politikai felelősség is lesz. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy manapság sok a beszéd, kevés a tett. Mint mondta, az ellenzék is t.ud beszélni, de hogy mire képes, még nem ismeretes. Mint később hozzátette, ez nem szemrehányás kívánt lenni, mert az ellenzék még nincs is abban, a helyzetben, hogy cselekedjék. Antall József hangsúlyozta, hogy az ellenzék nemcsak beszél, hanem mélyen átérzi felelősségét az ország sorsáért. Hozzátette, hogy az EKA politikai felelőssége nem kisebb, mint a képviselőké. Szólt arról is, hogyha most kezdődnének a háromoldalú tárgyalások, akkor a kormánnyal és a törvényhozással szívesebben ülne le az EKA. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke szerint nem biztos, hogy az Országgyűlés teljes egészében elfogadja a háromoldalú tárgyalásokon kialakított törvénytervezeteket. azokon bizonyos módosítások lehetségesek. Boross Imre (Független Kisgazdapárt) szerint az MSZMP teljesíteni fogja azt a megállapodásban, rögzített kötelezettségvállalását, hogy a három oldal által elfogadott törvénytervezetet a parlament megszavazza. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke arról szólt, hogy szerencsésebb lett volna, ha a parlamenti bizottságok tagjai is részt vehettek volna a háromoldalú tárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy folyamatos véleménycserére van szükség a képviselők és az EKA között. Mint mondta, jó lenne, ha az 1990-es költségvetési javaslat megvitatásában az ellenzék is bizonyos szerepet vállalna. Fekete János, a reformügyi ad hoc bizottság elnöke rámutatott: hiba volt, hogy nem a képviselők, mint házigazdák hívták meg az ellenzéket ismerkedésre a Parlamentbe. Egyebek közt arról szólt, hogy 1968 nagy kísérlet volt a monolitikus irányítás leépítésére. A Világbankkal készen állt a szerződéstervezet, közeli terv volt az importliberalizáció, valamint a forint külső, konvertibilitásának megteremtése, de az akkori szovjet vezetés leállította ezeket az elképzeléseket. Ezért vált már az elején felemássá az akkori gazdasági reform. Berdár Béla, a település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke többek között arról szólt, hogy nem szabad siettetni a választások megtartását, szerinte erre legkorábbi időpont jövő év első negyede lehetne. Zsigmond Attila, a kulturális bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a tudás, a jó nemzeti hagyományok tisztelete sokáig háttérbe szorult, s ennek súlyos következményeit viseli most az -ország. Varga Csaba (Magyar Néppárt) az EKA nevében kérte a bizottságok vezetőit, hogy a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott törvény- tervezetek vitájára hívják meg az ellenzék tagjait. A 4 órás találkozón — amely jó alkalom volt az ismerkedésre. a vélemények kicserélésére, s nem volt mentes a vitáktól sem — abban a reményben búcsúztak egymástól az EKA tagjai és az országgyűlési képviselők, hogy a közeljövőben ismét találkoznak, Nyilatkozat A Pedagógusok Szakszervezete Szolnok Megyei Intéző Bizottsága és Alapszervezeti Titkári Tanácsa 1989. augusztus 29-én ülést tartott. Ezen a titkárok javaslatára az említett testületek a békés átmenet érdekében a következő nyilatkozatot fogalmazták meg és fogadták el. Mivel mind hazánkban, mind a környező országok egy részében nyugtalanító jelenségeket tapasztalunk, megfogalmazzuk igényünket a békés átmenet érdekében. Felhívjuk minden jóérzésű állampolgár és szervezet figyelmét a Baloldali Ifjúsági Társulás erőszakmentesség chartájára. Az említett dokumentummal azonosulunk, alapgondolatát mindenki számára elfogadásra ajánljuk. 0 Így csatlakozunk ahhoz a kezdeményezéshez, hogy 1989. október 23-án történjen meg a békés átmenet melletti elkötelezettség aláírása, a nap legyen az erőszakmentesség napja. Noha a politika színpadán jelenlévők deklarálják a társadalmi modellváltás békés voltát, annak fontosságát, azonban taktikai megfontolásból félre teszik azt. Kívánjuk, hogy Vezető politikusaink kijelentéseikkel szolgálják jobban a nemzeti közmegegyezést. Különös tekintettel arra, hogy aggodalmat keltenek a fegyverekkel rendet teremteni típusú nyilatkozatok. Ezért mi pedagógusok, akik különösen féltjük az ifjúságot és óhajtjuk számukra a nyugodt, békés fejlődés lehetőségét, kérünk minden szervezetet, pártot emelkedjen felül önérdekén, s legjobb erőit a rendezett átmenet érdekében mozgósítsa. Kérjük a háromoldalú egyeztető tárgyalás «észtvevőit, adjanak garanciát arra, hogy ideológiák, politikai áramlatok vitáját hazánkban soha többé senki sem döntheti el fegyverek erejével. Olyan értelmiségi rétegként szólunk, akik a reform ki- teljesedésétől a nemzet felemelkedését, az ország helyzetének gyökeres megváltozását várják és remélik. PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE Szolnok Megyei Alapszervezeti Titkári Tanácsa
