Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-12 / 188. szám
» • • 1 / Nemzetközi körkép 1989. AUGUSZTUS 12. II világ legdrágább harci gépe a „lopakodó” Vallóban a legdrágább ? Valószínűleg igen. Az amerikai Northrop repü lőgépipari (konszern üzemcsarnokaiban a „Stealth” program keretében eddig már elkészült négy szupermodem B—2-es hadászati bombázó darabonkénti ára a jelenlegi kalkulációk szeriint több mimt 600 imiillLió dol!láir, de az is tehet — mondják a vállalat vezetői —, hogy amire a szériagyártás megkezdődik, elérheti akár az egymilliárdot is. Érthető tehát, hogy amikor az Egyesült Államok jövő évi katonai ^költségvetésekor a hónap elején lezárul törvényhozási vitában a szinte csiilaigászatii ár szóba került, a honatyáknak éignek meredt a hajuk. Kiszámították, a ,, csodagép - ként” 'reklámozott bombázó minden kilogrammja anynyiiba iker üli minit az aranyé. És felmerült bennük a kérdés: vajon van-e értelme tízmiillLitárdoikat kidobni az ablakon a 132 darabosra tervezett B—2-es légiflottára; hiszen még az sem 'bizonyosodott be, alkalmas-e arra a célra, amire szánják. A múlt év novemberében a íliégierő palimdale-i bázisán már bemutaiták a prototípust. Igiaz, akikor még nem emelkedett a levegőbe, ám az sem késett soká: röviddel a képviselőházi vita megkezdése előtt a Mojavesivatagban végrehajtották a próba repülést. Richard Cheney védelmi miniszter erről az eseményről így nyilatkozott: „Meg vagyak győződve róla, a B—2-est tényleg 'rendkívüli képességék jellemzik... A bombázó a repülőgépek teljesen új nemzedékét képviseli, sőt, azt mondhatom, forradalmasította a légi hadviselés tehetőségeit”. Még korábban Edward C. Aldridge, a légierő volt minisztere azt mondotta, bogy a Northrop „Kiváló produktuma mérföldkő az elrettentés stratégiájának történetében”. Ilyen nyomós érvek hallatán a szenátorok végül is megszavaztak 4,4 milliárd dollárt a program finanszírozására, a további támogatáshoz azonban csak akkor hajlandóak hozzájárulni, ha a „lopakodóval” újább sikeres repülési kísérleteket végeznek. De hát miit 'takar ez a foglalom ? Miért nevezték el a B—2-est „lopakodónak”? Ennek megértéséhez némi magyarázatra van szükség. Az amerikai konstruktőröket évek óta foglalkoztatja olyan légiitámadó eszközök megszerkesztése, amelyekkel lehetőséget teremthetnének a potenciális ellenfél 'többlépcsős légvédelmi rendszerének áttörésére, a meghatározott célok elpusztítására berepülő gépek „Láthatatlanná” tételére az egyébként sökféle fegyverrendszerrel olltalllmazc'tt légtérbe. Ez pedig csakis úgy képzelhető el, ha semlegesíteni tudják az ellenség cél felderítő rádiólokációs rendszerét, vagyis ha észrevétlenül közelíthetik meg a leküzdendő objektumokat (rakétasilcikat) repülőterekéit,, parancsnoki vezetési pcm tokát és így tovább). Nos, az amerikai katonai vezetők úgy vélik, ennék a követeiménynek a B—2-es tökéletesen megfelel. Ami a gép felépítését, formatervezését és egyéb sajátossága-r it illeti, 'meglehetősen bonyolult technológiai feladatok megoldását igényelte. Ezeknek a részletes leírását ezúttal mellőzhetjük, hiszen mi benlétük lényegének megértéséhez komoly repülőműszafci ismeretek kívántaménak meg. Azt azonban még a laikus is megérti, bogy olyan gyártási eljárásról van szó, amikor az új típusú 'bombázót a földi lokátorok impulzusait nem visszaverő, hanem azokat elnyelő különleges anyaggal vonják be, vagyis ezzel lehetetlenné tehetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezíthetik időbeni felfedezését, következésképpen hatásos leküzdését. Márpedig — mint a „szellemgép” megalkotói állítják — a B— 2-esruek ez a legfőbb jellemzője. Nyugati katonai szakértők szerint a gépek mindegyike 16 atombomba és közelebbről meg nem nevezett számú nukleáris rakéta hordozására alkalmas, hatósugaruk 16 ezer kilométer, repülési sebességük a hanghatáron aluli, vagyis nem haladja meg az óránkénti 1200 kilométert. A Pentagonnak ettől a minden idők legnagyobb katonai beruházásától — teljes költségkihatása a hamburgi Der Spiegel szerint legkevesebb 68 miillHiárd dollár — a Busb-'k ormién yz alt azt várja, hogy ezzel egyrészt újabb -ütőkártyáihoz jut hat a Szovjetunióval folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon, másrészt gazdasági újabb, tetemes gazdasági megterheléssel járó ellenintézkedésekre kényszerítheti. Persze egyáltalán nem bizonyos, hogy ez a kettős számítás beválik. A válasz 'lehelt aszimmetrikus is, azaz kisebb kiadóssal járó, de hatékonyságában a külső fenyegetéssel arányban álló. Az amerikaiak távolról sem lehetnek biztosak abban, hogy a „'lopakodók” az adott bel y zatlban dkadálytalanu l elérhetnék céljaikat. Elegendő Utalni arra, hogy az igen korszerű fedélzeti lokátorokkal felszerelt MÍG 29-es és SZU—27-es elfogó vadászok nagy magasságiból igen nagy valószínűséggel még időben felfedezhetnék a támadókat, mivel a B—2- esek felülről jóval érzékenyebbek, minit alulról, nem beszélve a modern infraérzéklő és céllkövető rakéták alkalmazásáról. Így tehát a „loipákodás”, válságkörülmények között talán nem is tenne annyira kockázatmentes, mint ahogyan a Pentagonban .gondolják. Észtország—89 elnevezésű békemenet min tégy kétszáz svéd, finn, észt, orosz cs más részvevője elhalad a vrosháza előtt, amikor véget ért az északi országok kéthetes békemenete (MTI — teiefotó) A KGB titkai A szovjet Államvédelmi Bizottság (KGB) működését korábban övező titökzafosság, úgy tűnik, mindinkább a múlté: sorra nyilatkoznak a szovjet sajtónak a szervezet jelenlegi és egykori vezetői. Nem rejtik véka alá, bogy a .sokáig bármiféle társadalmi ellenőrzés nélkül működő KGB tevékenységére ,is iócskán ráfér a korszerűsítés, s ideje felszámolni a KGB és elődje, a Cselka történetében egymást érő fehér — vagy inkább fekete — foltokat. A VCSK, az ellenforradalom leb írására I9l 7-ben létrehozott szervezet első vezetőjéről Dzerzsinszteijről elnevezett moszkvai téren magasodik a KGB hatalmas épülete, amely állandóan .zárt vasrácsos ablakaival mindennél jobban jellemez-Kalkutta, óh! Az indiai -Kalkuttát hovatovább nemcsak műemlékei, nyomornegyedei, és utcán alvó 'koldusai miatt tartják India egyik legérdekesebb városának. A horror 'kedvelőit valószínűleg szent 'borzad'állyal 'tölti el a nemrégiben ínyiiilvámosiságna hozott tény: Kalkutta a világ 'legnagyobb csorntváz- és fceponya-exportöne. Ezt a kirviiteCIt 1985-ben a hatáságak betiltották, titokbain mégis virágzik az üzlet. A -feketepiacon 10 ezer -rúpiát (650 dollár) is adnak egy sértetlen emberi csontvázért. Évente körülbelüli 15 ezer csontváz és 50 ezer koponya vándorol titkos kieresékedelmii utakon külföldre. A kalkutta! csontváz-kereskedők a közeli temetőkből, illetve Bibair állam és Nyugat-Bengália sűrűn lakott vidékeiről kapják a „szállítmányokat”, amelyek azután Bamgladesen keresztül jutnak tovább a megrendelőkhöz. A mintegy 4 millió dollár értékű indiai csontváz-export több mint egynegyede Kalkuttából származik. A sajátos tevékenység nyomén rémtörténetek ás szárnyraikapitaik. Az egyik, tavaly állítólag megesett történet így szól. Néhány fiatal arra lett f igyelmes, hogy az egyik 'hullaházból gyanús zaj szűrődik ki. Anniikor beléptek a bűzlő, vérrel telefröcsikölt helyiségbe, azt látták, -hogy egy fiatalember szabályosan „skalpot”. Körülötte szanaszét bevert 'tizenihárom fej. A rendőrségien aztán a skalpoló bevallotta, bogy a „feldolgozott” koponyákat apja adja a ikalikiuttai kereskedőijcaipcsolaitának, Nincsenek problémái a nőkkel új miniszterelnök Japánban Alig 3 hónapon belül Japánban a harmadik kormányfőt választják. Takésita Noboru azért távozott, mert alaposan besározódott a Recruit-botrányhan. Unó Szószuké gésákat tartott és neki „köszönhető”, hogy a japán kormányzó párt elveszítette többségét a felsőházban. Most az 58 éves Kaifu Toshiki lett a Liberális Demokrata Párt új elnöke, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy legkésőbb szerdán miniszterelnökké is választják. Minden jel ,arra mutat, hogy Tokióban ezúttal egy szürke személyiséget — nem feltétlenül eminenciást — választottak meg vezetővé és nem biztos, hogy sokáig betölti ezt a hivatalt. Kaifu Toshiki 58 éves, s eddig két ízben volt oktatási miniszter, de nem lehet róla elmondani, hogy a Liberális Pártban saját hatalmi bázisa lenne. A kiszivárgott információk szerint jelölése anynyira felbőszítette a Liberális Demokrata Párt néhány személyiségét, hogy két másik jelölést is előterjesztettek, közöttük egy regényírót és egy volt minisztert. Kaifu Toshiki volt a kompromiszszum. Japánban az a gyakorlat, hogy az elnököt rendszerint a kulisszák mögött, konszenzus alapján jelölik, illetve választják. Manapság azonban egyre komolyabb bírálat éri ezt a — bizonyos mértékig feudális — gyakorlatot, s a párt ifjabb tagjai egyszerűen a szabad választást és a demokratizmust kérik számon a kormányzó párttól. Tokióban azt is kifogásolják, hogy a Liberális Demokrata Párt mindenkori elnöke automatikusan az ország kormányfője is. Akihito császár kedden nyitotta meg a parlament ülésszakát és felszólította a törvényhozókat arra, hogy hűségesen teljesítsék feladatukat, mozdítsák elő a világbékét, a nemzeti és a világméretű fellendülést. A japán császár azt nem tudja befolyásolni, hogy a miniszterelnök ki legyen. A világ egyik gazdasági nagyhatalma számára nem mellékes, hogy ki az irányító. A japán kormány kedden közzétett, jelentése szerint az ország egyik leghosszabb gazdasági prosperitásának az évét zárja. Az adatok szerint immár 32 hónapja folytatódik a gazdasági növekedés. 1958-ban indult a világháború utáni nagy fellendülés 42 hónapos szakasza és 1965-ben a második 57 hónapos „virágkorszak”. A japán gazdasági csoda titka nem éppen titok: magas színvonalú személyes fogyasztás. nagyon komoly magánberuházás — és stabil árak. Tavaly 5,1 százalékkal növekedett a bruttó nemzeti termék, az azt. megelőző évben pedig 5,2 százalékkal. A szigetország mércéje szerint ez óriási ütem. hiszen nem éppen a nulláról indul. A jent manapság „dollárként” mérik a világon és a többi valutához mért árfolyama miatt a japán exoort drága, az import pedig olcsó. Tavaly a japán export 6 százalékkal nőtt — az imnort pedig majdnem 14 százalékkal, Nem érdektelen talán, hogy a fogyasztói árindex tavaly mindössze 0,8 százalékkal nőtt — miközben a nagybani kereskedelmi árszínvonal még csökkent is. Ebben a gazdasági nagyhatalomban lesz kormányfő a csaknem ismeretlen Kaifu Toshiiki. Személyét márcsak azért is vizsgálgatják világszerte, mert Japán nemcsak gazdasági nagyhatalom,' hanem biztonsági ügyekben is „nagy ország”: Politikai hírmagyarázók ezért, fontolgatják bizonyos aggodalommal, hoigy Kaifu Tosihiki italán csak átmeneti ember. Azt 'mondják róla, hogy kevés ellensége van és „nincsenek problémái a nőkkel!’. Nem valami hízelgő rá nézve, hogy egyik bírálója szerint „soha nem próbálta himbálni a hajót, ő .volt mindig a követő-ember, a konformista, aki ügyelt a róla formált képre”. Mint rosszmájúan megjegyezték, felesége igen erős személyiség, aki nemigen engedi a kilengéseket. A probléma azonban éppen az, hogy minden megfigyelő szerint a liberális demokrata párt megérett a megújulásra, dinamikus, karizmatikus vezérre lenne szüksége, aki nemcsak Japán gazdasági helyét jelöli ki a világban, hanem igazi politikai súlyát is végre mérlegelés tárgyává teszi. Japán az öt megillető helyét keresi, de Kaifu Toshiki. a kompromisszum-ember, ehhez nem látszik a megfelelő vezető személyiségnek. Összeállította: ftlajnár József te a sztálini, és brezsnyevi időkiben bezárkózott, mindennel, mindenkivel szemben bizalmatlan Szovjetu_ nlót. Az épületek most Is félelmetesen 'magasodnak a tér fölé, ám a vastag faiiák mögött, úgy itűniiik, változóban van a légkör. Az átalakítás, a jogállamiság 'megteremtésére tett erőfeszítéseik nem hagyták változatlanul a KGB-t, amely valóságos állam volt az államiban. Vlagyimir Krujcsikov, a KGB elnöke a Legfelsőbb Tanács kinevezését. megelőző vitájában ígéretet tett a szervezet munikájiának nyilvánossá 'tételére és sürgette 'az új 'állambiztonsági törvény 'megalkotását. A reformer hírében álló Krjucskov, akii korábban 14 éviig irányította a szovjet hírszerzést, (mellesleg kitűnően beszél magyarul), legutóbb a ■ N ovo je Viremjának myiliatkoziva fejtette ikii elképzeléseit a szervezet megújulásáról. Egyebeik között elmondta, hogy megszüntetik az „ideológiái diverzióvat” azaz a b:*lsr elifen'zékikel togTJalkoizó ötös •számú ügyosztályit. • A Krujicskovmyálatikozattat szinte egyidőben ' (Látott nyilvánosságot az ‘ ügyosztály egyik volt munkatársának leleplező cikke az . Ogonyokban. A volt KGB- tiszt elmondta, hogy 1958- tól dolgozott az ügyosztályon. A sztálini időkiből hírhedt büntetőtörvényköinyv 58-as paragrafus alapján üldözték, mindenkit, aki elkeseredésében szóiban vagy írásiban kiadta, a tragikus sorsú költőnő, Gvetajeva és fiai G urnáijov műveit.' Üldözték, • majd száműzték Szaiharovot a tiszt leírja , omf mb 'mbm ^Gondolatok” miatt. A KGB-.tiszt leírja, hogyan késztették módszeres üldözéssel emígrálásra az ellenzéki írókat és művészeket, Akszjonovot, az egykori lágerlakó írónő, Jevgenyija Ginzburg fiát, az . irodalmi • Nobel-díjas Brodszkijt, vagy Ernszt Nyeizvesztnij festőművészt, A legtöbb törvénytelen eszközt a 'kivándoróln i-szándékozó zsidókkal szemben alkalmazták. A . brezsnyevi időkben állandó megfigyelés alatt tartották' lakásaikat,egy-egy híresebb évforduló előtt a léghangosabb ellenzékieket megelőző jelleggel „begyűjtötték ". A cikk szerzője beszámol az egyik emlékezetes akcióról, amikor a ki utazási kérelmük miatt az SZKP KB panaszirodájában tilitákozókat a kivezényelt belügyi csapatok a parancsnok „rakodást megkezdeni” vezényszavára egyéniként betuszkolták a helyszínre érkezett autóbuszokba és egy moszkva környéki börtönibe száll itatták. A cikk szerzője elgondolkodtatónak tartja, hogy bár hozzá hasonlóan solkian voltak a KGB-lben, akik felismerték, hogy a „cég” egyáltalán nem azzal foglalkozik, ami a feladata lenine, mégis hallgattak és részt vettek a törvénytelenségekben. A KGB-tiszt szerint a szervezetben dolgozók csak az utóbbi időbeni, az országiban kibontakozó nagyobb nyíltság és a demokratizálási folyamatok közepette kezdték f elismerni,- hogy valójában semmiféle veszélyt nem jéliemtetitek az ellenzékiek. A szerző megállapítja, hogy egy demokratikus társadalomban megengedhetetlen .az államlbiztanságii szervek tevékenységének ideoloigizálása, a KGB-nek meg kell. szabadulnia a tőle idegen funlk-. .cá ótól. Énnek a vezetés szintjén történő felismerésére utal az ötös számú ügyosztály felszámolása. Mint Krjucskov a Novoje Vremjiának elmondta, az átalakítás azt célozza, hogy a KGB •ténylegesen csak azzal foglalkozzon., ami a feladata, így hírszerzéssel és kémelhárítással. Ezek mellett a ■ „cég” egyik legfőbb feladata a mind erőteljesebbé váló szervezet bűnözés elleni harc, s a KGB-nek objektív információval, elemzéseivel elő kell segítenie ' a külpolitikai döntések meghozatalát. A most ■ bejelentett változások azonban a gyakorlat- ' ban még nem mindig éreztetik hatásukat. A Legfelsőbb Tanácsban számos bírálat érte a KGB munkáját. Több 'képviselő kifogásolta, hogy még- az utóbbi időben is sok esetben zaklatták alaptalanul a nem hivatalos szervezetek tagjait. Az Ogonyok-cikk szerzője rosszallóan állapítja meg, .hogy brezsnyevi időszakban képtelen méretűre duzzasztott szervezet — 200 ezer alkalmazottja- van a KGB- nek — a vezetők megnyilatkozásai ellenére számos esetben í'él múltjának feltárásától és ragaszkodik a régi rendhez.
