Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-12 / 188. szám

1989. AUGUSZTUS 12 3 j^ÉPlAP A vendegek laktanyalátogatáson A csapatcsökkentés kezdeteként Megszűnik egy harckocsi dandár A külföldi katonai attasék érdeklődéssel figyelték a fejle­ményeket Nem mindennapi ünnep­ség volt tegnap délelőtt a szabadszállási Kossuth La­jos laktanyában. Az alaku­lat létét jelképező csapat­­zászlótól búcsúztak az ottani harckocsi dandár katonái. Közismert, hogy az enyhü­lési folyamat részeként, a katonai szembenállás mér­sékléseként. a kölcsönös bi­zalom erősítésének jegyében a Magyar Néphadsereg — szövetségeseivel összehangolt — egyoldalú fegyverzet- és létszámcsökkentést hajt vég­re. Ennek a folyamatnak el­ső mozzanataként szüntetik meg a szabadszállási harcko­csi dandárt. Ezért irányult megkülön­böztetett figyelem erre az ünnepségre, melyen részt vett Meiszter Dávid nagykö­vet, a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalásokon résztvevő magyar küldöttség vezetője; Lőrincz Kálmán altábor­nagy. seregtestparancsnok; a csapatzászlót adományozó Dunai Vasmű vezérigazgató­ja, dr. Szabó Ferenc; a me­gyei párt- és tanácsi szervek vezetői; a Magyar Népköz­­társaságba akkreditált dip­lomáciai testületek képvise­lői. Ott volt a külföldi és a hazai sajtó munkatársainak népes csoportja is. Nem akármilyen dandárt szüntetnek meg! Ez hajtott végre a hadseregben első­ként vízalatti átkelést a Du­nán, 65-ben elsőként ők vet­tek részt harckocsijaikkal a budapesti díszszemlén. Eles lőgyakorlatok és módszerta­ni bemutatók egész sorát hajtották végre. Nyolcvan­kettőben elnyerték és meg­tartották a „Kiváló ezred” címet. Az ünnepség alatt fi­gyeltem az egység katonáit, s találgattam, mi játszódhat le a lelkűk mélyén? A le­szerelő sorállomány boldog, ez természetes. De mi lesz azokkal, akik tovább szol­gálnak, akiket családostól más helységbe szólít a pa­rancs? Végh Ferenc alezre­des. dandárparancsnok hang­ja rezzenéstelen, katonás. A harckocsikat, az eszközállo­mányt bemutató Cserháti Ákos őrnagy szavaiból, sem érzelemvilága csendült ki. Tájékoztatója lényegre uta­ló. pontos. A ki nem mon­dott szavakból is érezni le­het. Amit hittel, fáradhatat­lan szorgalommal épít fel az ember, attól nehéz elválni. A katonának azonban nem az egyéni élete az elsődle­ges, hanem a haza sorsa. Annak jobbrafordulása pe­dig nem kis mértékben at­tól függ, hogy csitul-e a fegyvercsörgés. A tiszti ál­lomány ezért fogadta meg­értéssel azt, hogy a harcko­csik elavult példányait be­olvasztják. a még jó álla­potban levőket pedig köz­ponti tárolóhelyekre viszik. A gépjárművek egy részét hadseregen kívüli, népgaz­dasági célú hasznosításra ajánlották fel. A fegyverek és a harci eszközök leadása augusztus végére befejeződik. Addig a személyi állomány jelentős része katonaidejét letöltve le­szerel, többen a báziskikép­zés befejezésével visszake­rülnek alakulataikhoz. a többiek pedig más alakula­toknál teljesítik további szolgálataikat. így hát au­gusztus végére üres lesz a laktanya, melyet főleg rak­tározási célokra használnak majd. Miután minderről tá­jékoztatták a meghívottakat, bemutatták a laktanya ér­demibb részeit, a vendégek a helybeli vasútállomáson megtekintették a harckocsik b evagon íi ozását. A távozó szerelvény után azzal a re­ménnyel néztek, hogy majd csak eljön és. elmegy az a vonat is, amelyik az utolsó fegyverszállítmányt viszi a süllyesztőbe. S. B. Fotó: K. £. A közgyűlés döntése: kiválás (Folytatás az 1. oldalról) kitűnt, hogy véleménye sze­rint a kiválás az előnyösebb, mivel így jelentős költsége­ket takaríthatnak meg, és a szétváláskor kötelező új ve­zetőválasztás, amit ebben az esetben Abádszalókon is meg kell tartani — és ez az egyik jteléntős különbség a két jogi forma között — szövetkezeti jog alapján egyébként is kezdeményez­hető. Ezt azért is el kellett mondania, mivel az utóbbi napokban Abádszalókon fal­ragaszok jelentek meg, me­lyeken a szétválás mellett agitált az önkéntes szerve­ző bizottság”. A közgyűlésen felkérték és lehetőséget ad­tak e szervezőknek, hogy fejtsék ki a nagy nyilvános­ság előtt is véleményüket, győzzék meg a tagságot, de senki nem jelentkezett szó­lásra. A kérdéshez hozzászóló tsz-tagok viszont elmondták, ki csöndesebben, ki hango­sabban, hogy lassan elegük van a huzavonából, most már dűlőre kell vinni a vá­lást. A munka, a termelés sínyli meg a több hónapja hózódó vitát, engedjék el békességben a tiszaderzsie­­ket, a felvetődött személyi kérdéseket pedig „házon be­lül” az abbádszalókiak majd rendezik. A közgyűlésen többször szót kért, illetve kérték hogy szóljon hozzá Slezák Sán­dor, a Teszöv titkárhelyette­se. Ügy tűnt, hogy korrekt, világos magyarázataival, so­kaknak segítet a korántsem egyértelmű jogszabályok és azok értelmezései közötti el­igazodásban, és nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy végülis a tagság dönthetett. Az első szavazás eredmé­nyeként megjelentek közel 93 százaléka a válás mel­lett döntött, de a szét- és a ki- között megoszlottak a vélemények, egyik sem kap­ta meg a szükséges kéthar­mados többséget. Ezért a ko­rábbihoz hasonlóan újabb fordulóra került sor. A der­­zsiek képviselője Szenei Fajos vágta át a „Gordiuszi csomót” úgy, hogy kompro­misszumos javaslatként, mi­vei számukra az elválás té­nye a legfontosabb, most már nyíltan a kiválás forma választására bíztatta az őt megbízó tagokat. Ezt mind a derzsi, mind a szalóki tagság megszívlelte, így a második körben a szükséges kétharmados többségnél va­lamivel jobb aránnyal a köz­gyűlés döntött: a Tiszader­­zsi Kossuth Termelőszövet­kezet a kiválás szabályai szerint elszakadhat az Abád­­szalóki Lenin Tsz-től. A közgyűlés a továbbiak­ban határozoti a vagyon fel­értékelés és megosztás elvei­ről, arról, hogy ennek gya­korlati részét mindkét té­­eszben 5-5 fős bizottság vég­zi majd, és december 31-én az önállóság végleges lesz. A közeljövő feladata az, hogy minden egyes tagnak 8 napon belül el kell dönte­nie és nyilatkoznia, hogy melyik tsz-nek kíván mad a későbbiekben tagja lenni, 200 m illiós alaptőkével Az alkatrészek 10 százaléka lesz hazai Lapunkban már korábban hírt adtunk arról, hogy az Orion Elektrotechnikai Vál­lalat vegyesvállalat alapítá­sát tervezi a színes televízi­ók tömeggyártására. Nos, az­óta a hosszan tartó tárgyalá­sok befejeződtek és május 30-án az Orion és a világ egyik legjelentősebb televí­ziógyártója a dél-koreai Samsung aláírta a közös vál­lalat alapításáról szóló szer­ződést. A 200 milliós alaptőkével, 50—50 százalékos részesedés­sel létrehozott új vállalkozás összeszerelő üzeme az Orion jászfényszarui gyárában dolgozik majd, abban az üzemcsarnokban, ahol eddig a „hagyományos”, fekete-fe­hér televíziókat szerelték össze. Mint Kun Lajos, az Orion több gyáregységét összefogó rádió- és televíziógyárának igazgatója elmondta, a feke­te-fehér tévék összeszerelé­sét nem állítják le, a koráb­ban gyártott mennyiség fele, műszakonként 150—160 da­rab kerül le ezentúl a szala­gokról. Ezek iránt továbbra is van vásárlói igény, így a jelenlegi helyzetben a gyár­tás megszüntetése piacvesz­tést jelentene számukra. A szalagot a korábbi üzemcsar­nokból 10 nap alatt átköl­töztették egy kisebbe, mivel ott rövidesen kezdődnek a rekonstrukciós munkák. Az épületátalakítással szemben igen szigorúak a dél-koreai cég elvárásai, mivel ez lesz az első kelet-európai üzeme, és úgymond referenciának is szánja. Várható, hogy a tervezett­nél néhány hónappal, azaz a jövő év első negyedévében kezdik meg a tömeges ter­melést, mivel több területen még „alkudozás” folyik a két cég között. így az épü­­ietkialakítás pénzügyi részé­ről is, mivel a korábban be­terjesztett tervek alapján a­­kivitelező árajánlata a dél­koreai cég szerint túl magas volt, ezért most mindkét fél külön keres olcsóbb kivitele­zőt. Jelenleg gyors ütemben készítik az épület külső-bel­ső kialakításának, a kamio­­nos érkeztetés, az anyagmoz­gatás útvonalainak terveit, elkezdték a géprendelések összeállítását. Az összeszere­lő üzem külföldi berendezé­sei várhatóan november és január között beérkeznek. A ■teljesen üres épületben most a korábbi vízelvezető rend­szer átalakításán dolgoznak a gyár építőmunkásai, akik közül többen régebben a fe­kete-fehér tévék összeszere­lésén dolgoztak. Az átmeneti létszámfölösleget az ezer főt foglalkoztató gyár könnyen „felvette”, a gyár vezetése elbocsátani senkit sem akar, hiszen a vegyesvállalat üze­mében százkilencvenegyen kezdik majd meg a munkát a jövő év elején. Az első évben a korábbi­nál sokkal jobban gépesített szerelősorról körülbelül 80 ezer Samsung konstrukciójú színes tévé kerül majd le, később ez 100—120 ezerre növekszik. Ezek a típusok az Orion által eddig gyártottak­nál kisebbek lesznek, 51 cen­timéter alatt lesz a képer­nyő-átmérőjük. Kezdetben 10—12 százaléknyi hazai al­katrészt építenek be ezekbe a színes tévékbe, de ez az arány később nőhet, ameny­­nyiben a magyar részegysé­gek minősége megfelel az el­várásoknak és gazdaságo­sabbá is teheti a termelést. Az itt gyártott színes tele­víziók nagy részét a Sam­sung saját kereskedelmi há­lózatán keresztül értékesíti, az itt maradó rész a hazai választékot bővítheti. A ve­gyesvállalat és az Orion rö­videsen versenytársai lesz­nek egymásnak, hiszen a képcsőméretek közel esnek egymáshoz. Ettől függetlenül ebben az évben elkezdődött egy átszervezési folyamat az Orionban — tájékoztatott az igazgató. A korábban egy­ként kezelt három profil szétvált, ezek közül a válla­lat termelésének közel 75 százalékát kitevő közszük­ségleti, szórakoztató elektro­nika a legjelentősebb. ide tartozik a jászfényszarui rá­dió- és televíziógyár is. Ja­nuár elsejétől a korábbinál nagyobb önállósággal dol­goznak majd a gyáregységek, szabadabban kezdeményez­hetnek saját üzletkötést, a kapacitásuk kihasználására munkaszervezést. Egyelőre csak vállalaton belüli mérle­get készítenek, hiszen aho­gyan az igazgató fogalma­zott: nagyvállalaton belül is lehet jól gazdálkodni és kft­­ben is tönkre lehet menni. A legfontosabb, hogy mindenki kezdjen el gazdálkodni, és amilyen arányban hozzájá­rul a vállalat egészének eredményességéhez, olyan arányban részesüljön is ab­ból. Törő András Válsághelyzetről számoltak be a vágóállat-feldolgozók (Folytatás az 1. oldalról) az a megnyitó tájékoztató­ban elhangzott jelenleg is a hazai mezőgazdaság alap­tevékenységéből származó bruttó árbevételéből valló 30 százalékos részesedés fém­jelzi a termelőszövetkezetek és az áfészek által integrált kistermelés jelentőségét. Országosan is és a megyé­ben is a vágósertéseknek és a baromfinak iis mintegy felét, a kézum unkái gényes zöldségféléknek csaknem a teljes mennyiségéti, a sz|5- lő-gyümölcsféléknek — pe­dig megközelítőleg a két­­■ harmadát a háztáji és kis­gazdaságok adják. Az or­szágosan évente hat és fél— milliard forint árbevételit produkáló szektorban az utóbbi időiben megnőtt a földihasznáiati igény. A me­gyében például mintegy 3800 hektár szántót adtaik már ibéirbe nagyüzemek kis­termelőiknek. A szakmai nap előadója, a MÉM képviselője a mező­­gazdasági magán termelés jogi feltételeiben — a Té­­esztörvény és a Földtörvény módosítása révén — bekö­­vetkeztt változásokról tájé­koztatta először a jelenlévő­ket. Mondandójának másik részét a legújabb szövetke­zés! forma, a kistermelők szövetkezete megalakításá­nak szervezeti és vagyoni lehetőségeivel, működési, adózási és társadalombizto­sítási feltételeivel kapcsola­tos- információk töltötték ki. Semmiképpen nem lehetett haszontalan az egyébként közlönyként, szaklapokban megtalálható új jogszabá­lyoknak — amelyeket egyébként a jelenlévő ta­nácsaiknak hivatalból is isimer ni ük kell — az ismer­tetése. Az viszont minden­képpen fura volt, hogy az előadónak minderre másfél óra állt rendelkezésre, ugyanakkor a fórumot le­vezető elnök határozott kérésére a termeltető, felvá­sárló és feldolgozó szerve­zetek 'meghívott képviselői­nek tíz percben kellett tá­jékoztatást adniuk a kis­termelést is érintő tevé­kenységük szűkébb honi, megyei helyzetéről, gondjai­ról. Válsághelyzetről számolt Ibe két megyei felvásárló il­letve feldolgozó szervezet. Mint az Állatiorgalimi és Húsipari Vállalat képviselő­je elmondta, az első félév­ben még sikerült teljesíteni a kisüzemi vágósertésfelvá­sárlási tervet, de a második félévben már kétséges an­nak elérése, az időközben történt soronkívüli felvá­sárlási alapár emelése és időszaki felár biztosítása ellenére. Ezeket a kedvez­ményeket is csak azért tud­ta 'meghirdetni a vállalat, mert még nem tartozik a közé a tizenkét hasonló cég közé, amelyek a 19 húsipari vállaltuotk közül már az el­ső félévben veszteségesek lettek. A tavaly dlyenkori 23 miliő forintos plusz ered­ménnyel szemben hétmillió forint volt az idei első fél­évi vesztesége a Törökszent­miklósi Baromfiipari Vál­lalatnak, amelynek szakve­zetője a baromfi fel vásárlás 11 százalékos, ezen belül a csirkefelvásárlás 16 százalé­kos aggasztó csökkenéséről tájékoztatta a szakmai nap résztvevőit. Nem múlhat a ke veréktakarmányel látás választék — és minőségbeli színvonalán a háztáji és kisüzemi állattartás sikere, — szögezte ile a GMV kép­viselője — de mindjárt hoz­zá is tette: az év hátralévő részében sem tudja a válla­lat maradéktalanul kielégí­teni a jószágtartók szemes­termény és malomipari melilékitanmék igényeit. Jó hírt 'hallottunk az első félévet 8 milliós nyereséggel záró Szolnok Megyei Tej­ipari Vállalattól: jóllehet a feldolgozónak tejet szállító kistermelők száma a me­gyében mintegy 250-nel csökkent, nem esett vissza az általuk értékesített tej mennyisége. A kisüzemi és háztáji termelés fokozá­sát össztönző vállalati in­tézkedésekről, többek között dohányszárító pajták bérbe­adásáról, öntözésfejlesztés­hez biztosított kölcsönről számolt be a Budapesti Do­hányfermentáló szolnoki üzemének képviselője. A cég tevékenységének ismer­tetésével letette a névje­gyét az éppen a kisterme­lők segítségére nemrégiben megalakult ínteragro Kft igazgatója is. A már egy éve működő, és az idén mező­­gazdasági termékekből, eszközökből tíz milliós ex­portot, valamint feleannyi Importot bonyolító Ramexá­­nak — a rákóczifalvai té­­esz és egy -nyugatnémet vál­lalkozó által létrehozott ve­­gyesválllatnak — a képvi­selője olyan gépvásárlási lehetőséget ajánlott, amely­nek keretében a tőkés Im­portból beszerzett techniká­ért a szervezet álltai expor­tálható termékekkel is fi­zethetnek a kistermelők, a vállalkozók. X, F,

Next

/
Thumbnails
Contents