Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-09 / 185. szám

2 1989. AUGUSZTUS 9 .j^Maá*t A református egyház távirata Tőkés László ügyében — A Magyarországi Re­­foinmátus Egyház elnöksé­gét imély aggodalom tölti el aimiialtt, 'hogy Tőkés László református lelkészt a ramá­­niiaá halíóságck Ismeretlen helyre hurcolták temesvári otthonéiból. Az eljárással kapcsolatiban Kocsis Elemér püspök és Somogyi József világi elnök — az elnökség — táviratban kérte a Refor­mátus Világszövetség segít­ségét a temesvári lelkész szabadon bocsátása érdeké­ben. A Református Világszö­vetség augusztus 15. és 27. (Folytatás az 1. oldalról) bizottságot. Ennek a testü­letnek a többi között az lesz a feladata, hogy előteremtse a kontrák újbóli letelepíté­séhez szükséges anyagi esz­közöket. Az öt elnök felszólította a salvadori kormányt és az ellene harcgló baloldali fel­kelőket, hogy tegyenek lépé­seket a polgárháború befe­jezésére. Kezdjenek párbe­szédet és tárgyalásokat, hogy között Szöuliban tanítja so­rion következő nagygyűlését. A Magyarországi Reformá­tus Egyház kérésére várha­tóan a világ reformátusai­nak közössége is felemeli szavát az üldözött romániai kisebbségek ügyében. A re­formátus zsinat budapesti elnök ségi irodájának tájé­koztatása szerint levélben kéirifc Nagy Gyula és Pap László romániai magyar püspökök kőiben j árását is Tőkés László lelkipásztor helyzetének megnyugtató rendezéséért. mielőbb aláírhassák a meg­állapodást a tíz éve tartó fegyveres harc beszünteté­séről. A kontrák csalódással fo­gadták a telai megállapo­dást. Egyik vezetőjük. Bosca Matamoros hétfőin Washing­tonban kijelentette: az Egye­sült Államok magukra hagy­ta eket, és ezentúl kizáró­lag saját erejükből kell gon­doskodniuk „a nicaraguai de­mokratizálási folyamat to­vábbviteléről”. Túszügy Goulding Izraelben Izraelibe érkezett kedden Libanoniból Mar rack Goul­­diirng. Bejrútot dolga vé­­gezetlenül volt kénytelen el­hagyni a itúsizdráma megol­dása, illetve a meggyilkolt amerikai alezredes, William Higgins holttestének kiadá­sa érdekében közvetítést vállaló ENSZ-főtiitkárihe­­lyetltes. Goulding újságíróknak 'nyilatkozva még Bejrútiban kijelentette: a megoldás csakis kitartó higgadt dip­lomácia eredménye lehet. Derűlátásának 'hangot adva hozzátette, hogy a fennálló nemzetközi légkör kedvez aiz ügy rendezésének. A vezető ENSZ-diplomata előző map újlból tárgyalt a Hezbollah nevű Irán-lbairát szervezet szellemi lirányító­­jával, akit ismételten arra ként: vesse 'latba személyes tekintélyét a túszok szaba­don bocsátása és Higgins holttestének kiszolgáltatása, érdekében. Inán kedden annak jelét adta, hogy ha az Egyesült Államok felszalbadiítaná az USAJban befagyasztott iráni javakat, Teherán 'latba vet­né 'befolyását a Libanoniban •fogva tartott amerikai tú­szok szabadon ibocsátása ér­dekében. így értelmezte a Reuter hírügynökség azt az írásit, amely a Tdheran Ti­mes iráni napilapban jelenít meg. Dhromeiev marsall bejelentése — Amennyiben sikerül megállapodni az európai hagyományos fegyverzeteik és fegyveres erők csökken­téséről, iHletve aláírják a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló szovjet —amerikai megállapodásit, a Szovjetunió 1995-ig felére csökkenti katonai kiadása­it. Ezt Szergej Ahnomejev 'marsall, a szovjet államfő személyes katonai tanács­adója jelentette ibe az ame­rikai képviseiőház védelmi bizottságának tagjai előttit kedden Moszkvában. Az amerikai politikusok a washingtoni kormány szak­értőinek társaságában hét­főn érkeztek a szovjet fővá­rosiba a szovjet parliament meghívására. A Les Aspin képviselő vezette amerikai küldöttség kedden a moszk­vai Kremliben megkezdte megbeszéléseit az LT honvé­delmi és álilambiztonsági bizottságának 'tagjaival. Kennedy Űrközpont, Florida, USA: képünkön még a kilö­vőállványon várakozik a Columbia űrrepülőgép, amelyet öt­tagú legénységével — a tervek szerint — augusztus 8-án in­dítottak útjára, hogy személyzete végrehajtsa a Pentagon által jóváhagyott katonai célokat szolgáló programot (MTI — Telefotó) Közép-amerikai megállapodás Kádár János és Nagy Imre emlékének megörökítésére Somogy megyei kezdeményezések Rendezzék be, és avassák emlékhellyé Kádár János gyermekkorának színhelyét, az elmúlt években felújított kapolyi lakóházat — erről született megegyezés a ko­rábbi viták és nézeteltérések után — a Somogy megyei község lakossága körében. A faluközösség nevében a he­lyi MSZMP alapszervezet, a Hazafias Népfront községi bizottsága, az elöljáróság és a termelőszövetkezet vezető­sége felhívással fordult So­mogy megye MSZMP-tagsá­­gához és lakosságához. Eb­ben közük, hogy a szemé­lyes tiszteleten túl elhatáro­zásuk döntő indítéka volt az a megrendült gyász, amely Kádár János temetésén ki­fejezésre juttatta az iránta megnyilvánuló hazai és nem­zetközi megbecsülést. A jelenleg üresen álló — s a falu közösségének ren­delkezésére bocsátott — ház­ban egy helytörténeti kiál­ltáé mellett méltó emléket kívánnak állítani Kádár Já­nosnak. Szeretnék bemutat­ni Somogy megyei látogatá­sainak dokumentumait, em­léktárgyait és a személyéhez kötődő relikviákat, s szíve­sen fogadják az ilyen ter­mészetű ajándékokat. Az emlékház berendezé­sének és fenntartásának költségeit nem közpénzből, hanem közcélú adományok­ból kívánják fedezni, ezért elsősorban az MSZMP So­mogy megyei tagjaihoz for­dulnak, de másoktól is örömmel fogadják a pénz­­beni felajánlásokat. Kapoly község lakosságá­nak és társadalmi szerveze­teinek kezdeményezését he­lyeslik és támogatják az MSZMP-tagok Somogy me­gyei reformkörei is. Ehhez csatlakozva javasolják, hogy a Kádár-emlékház létreho­zásával egyidőben Kaposvá­rott rendezzenek emlékkiál­lítást Nagy Imre tiszteletére. Indítványozzák, hogy mind­két emlékhelyet az idei ok­tóberi évfordulókhoz kap­csolódva nyissák meg; Nagy Imréről október 23-án, Kádár Jánosról október 31-én — a népfelkelés kezdetének, illet­ve az MSZMP megalakulá­sának napján — emlékezze­nek meg. A kaposvári reformkor ja­vasolja továbbá, hogy szer­vezzenek közadakozást Nagy Imre szoborportréjának el­készíttetésére, amelyet 1990 őszén állítanák fel a szülő­városa, Kaposvár egyik köz­terén. Az MSZMP Somogy Me­gyei Bizottsága legutóbbi ülésén mindkét kezdeménye­zést támogatókig tudomásul vette. A testület tagjai kife­jezték azon meggyőződésü­ket, hogy a megyéhez kötő­dő két történelmi személyi­ség emlékének megörökítése és ápolása a nemzeti megbé­kélést és a közmegegyezést szolgálja, Magyar Bermuda-háromszög? A harmadik oldal sajtótájékoztatója A harmadik oldalon tömö­rült társadalmi szervezetek teljes jogú résztvevői kíván­nak lenni a politikai egyez­tető tárgyalásoknak — je­lentette ki Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyye­­zető elnöke azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyben a nemzeti kerekasztal úgy­nevezett harmadik oldalán helyet foglalók fejtették ki nézeteiket a hónapokkal ez­előtt megkezdett politikai disputáról. A tájékoztatón többször is hangoztatták azt az igényüket: tekintsék vég­re a harmadik oldalt is egyenrangú partnernek, hi­szen szerintük úgy tűnik, mintha a kerékasztalnál va­lamiféle „vidéki rokonnak” tekintenék a harmadik olda­lon helyet foglaló szerveze­teket. Ezt a megállapításukat többen alátámasztották az­zal is, hogy a tömegtájékoz­tatásban sem szerepel egyen­lő arányban és egyenlő súly­­lyal a három tárgyaló fél. A nemzeti kerékasztalról szólva a harmadik oldal ne­vében Kukorelli István fő­ként azt hangsúlyozta, hogy a közeli hetekben hatéko­nyabbá kell tenni az egyez­tető tárgyalássorozatot, mert ez idáig jórészt csak szán­déknyilatkozatok születtek a felek részéről, ám eredmé­nyekről, konkrét megálla­podásokról még nem szá­molhattak be a tárgyalások résztvevői. Ezzel kapcsolato­san megjegyezte: nem vélet­len, hogy többen is „magyar Bermuda-háromszögnek” keresztelték el a kerékasz­talt. Kukorelli István egyéb­ként úgy vélekedett: jelenleg még több szervezet is hiány­zik a kerekasztal mellől. Kö­zülük az elmúlt hetekben számosán — például a Poli­tikai Foglyok Szövetsége, a Vállalkozók Országos Szövet­sége, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa, a Ma­gyar Gazdasági Kamara, va­lamint egyházi szervezetek — jelezték csatlakozási 'szán­dékukat. Mint mondotta: a harmadik oldal álláspontja szerint a kerékasztal-tárgya­lásokból egyetlen. szervezetet sem szabad klrekeszteni, te­hát a jelentkezőknek igenis helyük van a tárgyaló dele­gációkban, ám vigyázni kell, nehogy a résztvevők sokaso­dásával megbénuljop a po­litikai egyeztető fórum. A HNF ügyvezető elnöke a tárgyalások jelenlegi meg­torpanásának okát elsősor­ban abban látta, hogy a szakbizottságokban kizáró­lagosságra, egyfajta végső megállapodásra törekednek, holott — véleménye szerint — szerencsésebb lenne alter­natívákban gondolkodni, megoldási változatokat ki­dolgozni. Kukorelli István szólt az egyes bizottságok tevékeny­ségéről is. Egyebek közt el­mondta : a párttörvénmyel kapcsolatban szinte teljesen elakadtak a tárgyalások, mi­vel az Ellenzéki Kerekasztal a pártok infrastruktúráját, anyagi támogatását is e kér­déskör részeként kívánja megvitatni, ellentétben a másik két tárgyalóféllel. Ez­zel kapcsolatban megjegyez­te: szakítani kellene az olyan megoldásokkal, követelések­kel, amelyek a földfoglalá­sokhoz hasonlatosak, hiszen ezek csak hátráltatják a tár­gyalásokat, a megállapodá­sok megszületését. A sajtótájékoztatón el­hangzott kérdésekre vála­szolva a résztvevő szerveze­tek jelenlévő képviselői a továbbiakban kifejtették: a harmadik oldalnak egységes az álláspontja a nyilvános­ság, illetve a választások rendjének kérdésében. A nyilvánosság esetében leg­fontosabbnak tartják a nem­zeti intézmények pártatlan­ságát, objektivitását, vala­mint azt, hogy a választáso­kat megelőzően politikai esélyegyenlőséget biztosítsa­nak a pártok számára. A vá­lasztások rendjét illetően pe­dig úgy vélekednek: a meg­választandó képviselőjelöl­tek egy harmada szerepeljen a pártlistákon, mivel a több­pártrendszer politikai viszo­nyai még nem olyan kiala­kultak, hogy lehetővé tennék a teljes körű listás válasz­tást. A tájékoztatón azt a kér­dést is feszegették: a harma­dik oldal politikai felfogás­ban egymástól sokban kü­lönböző szervezetei miként tudnak egységes álláspontot kialakítani. A DEMISZ kép­viselője erre válaszolva ki­fejtette: egyfajta kényszerű­ség ültette egymás mellé a harmadik oldal szervezeteit ám rendszeres konzultációs formát alakítottak ki, s a szakértői egyeztetések révén többnyire sikerül egységes véleményt képviselniük a nemzeti kerékasztalnál. Létrejött az akcióegység Az MSZDP országos pártvezetöségének sajtóértekezlete A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ismét részt vesz az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Az MSZDP november 4—6. között tartja kongresszusát. A pártot alkotó platformok és frakciók között akcióegység jött létre abban a kérdésben is, hogy a kongresszust megelőzően, szeptember végén párt­­értekezletet kell tartani. Egyebek között erről tájékoztatta a sajtó képviselőit az MSZDP országos pártvezetősége tegnap a Gellért Szállóban. Szilágyi Gábor, a pártve­zetőség tagja elöljáróban hangoztatta, hogy a párt ed­digi életét tükröző publiká­ciókban a viták kaptak hangsúlyt, jóllehet a plat­formok, a frakciók vélemé­nye abban mindig egyezett, hogy erős. független szociál­demokrata pártot akarnak. Dr. Tóth Alpár mérnök-köz­gazdász, a pártvezetőség tag­ja arról számolt be, hogy a történelmi szárny, a Meg­újulás Platform és a Szoci­áldemokrata Műhely is ki­dolgozta a szociáldemokrá­cia előtt álló — általa meg­valósíthatónak tartott — programot. A kongresszus elé kerülő egységes programter­vezetet a pártközi mun­kabizottság terjeszti elő. A konkrét cselekvési progra­mok várhatóan szeptember közepére készülnek el. ezek egyebek között gazdaság-, kultúr-, oktatás- és lakás­­politikai, környezetvédelmi, valamint szociálpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Kitzinger Ferenc ügyvivő hangoztatta: a szociálderriok­­rata mozgalom mindig nagy hangsúlyt helyezett a szak­­szervezetekkel való kapcso­latokra. Az újjáalakult párt­vezetés elhatározta: szoros kapcsolatot épít ki azokkal a független szervezetekkel, amelyek demokratikus úton jöttek létre, s amelyek ma­gukénak vallják a magyar dolgozók érdekképviseletét. Felvetődött a SZOT-hoz tar­tozó szakszervezetekkel való kapcsolat felvétele is. A tárgyalások döntik majd el, hogy szükség lesz-e szociál­demokrata szakszervezetek létrehozására. Dr. Petrasovits Anna ügy­vivő közölte, hogy a párton belüli platformok megegyez­tek: véget vetnek az ellensé­geskedésnek, a párt csütör­töktől részt vesz az Ellen­zéki Kerekasztal megbeszé­lésein. Elmondta, hogy pén­tektől összeül a szociálde­mokrata kerekasztal is, a platformok tíz-tíz személyt delegálnak, bel- és külpoli­tikai elképzeléseiket, prog­ramjaikat egyeztetik, szer­vezeti és személyi kérdések­kel, pénzügyekkel foglalkoz­nak. A tárgyalások eredmé­nyeit várhatóan öt hét múl­va összegzik. Bácskai Sán­dor, a történelmi szárny egyik vezetője az akcióegy­séget bejelentő sajtótájékoz­tató napját történelmi je­lentőségűnek ítélte az MSZDP életében. Szerinte a pártegység lét­rehozását nemcsak a párt­tagok, hanem az ország köz­véleménye is várta. Bejelen­tette, hogy a közeljövőben a párt elindítja a Szociálde­mokrata Népszavát. Gelen­csér Béla, a választmány tagja a párt vidéki szervezé­séről szólt, rámutatva, * hogy sok esetben anyagi gondok hátráltatják e munkát. Szi­lágyi Gábor hozzátette, hogy nyilván egyszerűbb lett vol­na autokratikus módon hoz­zálátni a párt szervezéséhez, ám korántsem biztos, hogy hosszú távon az ilyesfajta fellépés tömegtámogatásra lelt volna. A sajtó képviselőit egye­bek között az foglalkoztatta, hogy a pártegység meghir­detése mennyire tekinthető végleges konszenzusnak. A kérdés, mint utóbb kiderült, jogos volt, hiszen az egyik jelenlevő párttag felszólalá­sában még mindig „a mi részünkről, a ti részetekről” kezdetű mondatokban fogal­mazott. Dr. Petrasovits Anna válaszában azt emelte ki, hogy a különféle platfor­mok egyidejű jelenléte az MSZDP-ben történelmi ha­gyomány. Az alapkérdések­ben kell együttesen csele­kedni, azokban keli akció­egységre törekedni. Bizonyos kérdésekben természetesen eltérhetnek a vélemények, ebből azonban nem szaibad messzemenő következtetése­ket levonni. A pártvezető­ség tagjai egy további kér­désre válaszolva úgy nyilat­koztak: a párt nem veszí­tett jelentőségéből azzal, hogy nem indult a legutób­bi időközi választáson. Szól­tak arról, hogy a közeljö­vőben Zala megyében kí­vánnak képviselőjelöltet ál­lítani. Fischer György veze­tőségi tag ugyanakkor kifo­gásolta, hogy a Magyar De­mokrata Fórum kecskeméti és szegedi győzelmét saját sikerének könyvelte el, ho­lott az MDF-jelöltek az egy­séges ellenzéki fellépésnek köszönhetik megválasztásu­kat. Aggasztónak nevezte, hogy az MDF Elnökségének egyes tagjai kisajátítják a szavazás eredményét, s ez az MSZDP-t megfontolásra kell hogy késztesse,

Next

/
Thumbnails
Contents