Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-09 / 185. szám

1989. AUGUSZTUS 9 3 Néplap Csak autós vásárlók járnak a városszéli lengyel piacra Néhány liter tej ára (Folytatás az 1. oldalról) intézkedhetett, legfeljebb hasznos tanácsokkal látta el a háborgókat, hogy árulja­nak: ők is olcsóbban. Ha­sonló volt a gond a csütörtö­kön, szombaton tartott zsdib­­piacon is. A döntést a piac rendes üzemeltetése és a környék nyugalma kényszerítette ki. Nyitvatartás ugyanis délután 6-ig van, s még akkor is ott vásároztak néhányan a fel­­talkarított. piacon. A tömb­­lakások lakói is a félfordu­­ilásra, szemetelésre panasz­kodtak, es megbotránkoztató esetekkel példálóztak. Az il­letékesek sorbaszedték a szóbajöhető területeket, vé­gül kijelölték a vásárteret a lengyelek számára. A vasút­állomás előtt parkolót és a sorompó melletti füves terü­letet felkészületlensége mi­att vetették el, a Déryné Művelődési Központ is visz­­szalépett, rövid idei kacér­kodás után, hogy a szabad­téri színpadon bonyolítsa a lengyelek árucseréjét. (A példa egyébként Gyöngyös­ről való, ahol állítólag a szervezők a helypénzekkel nem kis hasznot kaszíroznak be.) — Csakhogy eltűntek in­nen — jelenti ki az egyik maszek árus a piacon . —, azóta ismét van némi bevé­telem. Itt ez a nadrág 1200-(Folytatás az 1. oldalról) járművek száma 1988-iig nőltit, majd úgy tűnik, éhben az éviben stagnál. Azonban így ds naponta 30 ezer jár­mű haliad át a városon, 'és csúcsidőiben — többek kö­zött péntek délután és hét­főn reggel — ez a szám el­érd a 35 ezret. Már a keve­sebb mennyiség is megfe­lel eigy autópálya 'nagyság­­rendű forgalomnak, tehát igen indokolt volt a teher­mentesítő út megépítése. Addig ds, míg ez elké­szül, ibiiztosíitani keld a for­­giailam minél zőkkenőmente­­seblb levezetését. A közleke­dési szakemberek és a ren­dőrök azon munkálkodnak, Ihogy a városiban ne tegye­nek forgalmi dugók. Az ed­dig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a közlékedés folyama­tosságát a Tisza-híd, a csomópontok és az azokban történő hadira kanyarodások lassítják. Ezért a következő megoldás született. A Sza­badság tér és Ságváni knt. közötti lámpák összehango­lását ki 'kell terjeszteni az 'Eötvös térig. Ennek a meg­­vallósítiásához az az egyik feltétéi, hogy a forgalmi csomópontokban jelzőlám­páknak keli működni, mint ahogy ez most megvalósult ért, ők meg adták 4—500- ért. Ez tisztességtélen ver­seny. A társa nem titkolt ellen­szenvvel toldja meg: bárcsak az országba sem engednék be egyiket se. Miattuk men­ték fel az árak, keletkeztek a hiánycikkek itthon. Egy másik hozzáteszi, hogy a cseheknél, meg az NDK-han nincs lengyel- piac, ott nem teszik tönkre a honi kiske­reskedőket. Július közepén az egyik napon lengyel nyelvű szóró­lapokkal a piacfelügyelők, a mezőőrök és a közterületfel­­ügyelők udvariasan kitessé­kelték a lengyel kirakodókat a város széli vásártérre. A Szelei úton most ott kupo­rognak néhányan, fűre tere­getett holmijuk mögött tö­retlen bizalommal várva a magyarok rohamát. Vannak is ott autók mindig, vevő is akad, de a tömeg korántsem ákikora, mint a piacnál volt. A körülményék is lehetőé­nek jobbak, mondják a len­gyelek, olyan ez mint a sze­méttelep, máshol asztalok vannak, burkolat, jobb kö­rülményeik. Meg azután ki jön ide; ki; akinek autója, meg ideje van. Ebben igazuk van, mert nemrégen, levél érkezett, a városi tanácsra 50 aláírás­sal. Azt sérelmezték az alá­írók, hogy éppen a kiskere­setű családokat sújtották a a Sal'lai utcánál. A követke­ző iliépés — minit azt már önök is megírták —, hogy a Madách utcáinál is legyen egy jelzőlámpa, vallamiinit a Metal áruház előtti busz­megállót áthelyezzék a Mó­ricz Zsiiigmond u/toához, ment aiz ditit megálló húszak za­varták a forgalmat. Ezekkel a módosításők­­ikad meggy onsuilhalt a közle­kedés, mert a gyalogosok, és a íbaüira kanyarodó jármű­vek forgalmát mdndienihoi jelzőlámpa fogja irányítani. További vizsgálatokat végzünk arra, hogy a Sza­badság téri csomóiponitban a jelenlegi minden irányiból befutó járművek mozgáséit korlátozni 'kell. Ezért azlt tervezzük, bogy a Beseny­­szög felől érkező forgalmat a Pólya Tibor—Ady Endre —Dózsa György útra vezet­jük át, s ezzel együtt a bíróság előitti gyalogátkelő­hely átkerülne a megyei Itanács nyugati oldalához. A Dózsa Gy. útról becsalt&áko­­zó járműveket szintén lám­pa irányítaná. Ennek a megoldásnak az lenne atz előnye, hogy Deb­recen irányába a zöld jel­zés időtaritaima kétszeresére növökedve biztosítaná az áthaladást, és a belterülétd kitelepítéssel. Milyen öröm­mel fogadták pedig, hogy Jászberényben is megjelen­ték az olcsó lengyel áruk, mert csak nagyritkán jutot­tak el a szolnoki, gyöngyösi, hatvani piacokra. „Hasz­nunkra voltak — írják —, senkinek sem ártottak, leg­feljebb az igazságtalanul meggazdagodni vágyó ma­gyar árusoknak. Megveszik ők is olcsón a lengyelektől az árut, és adják méregdrágán, most meg háborognak az üzletrontás miatt.” A Fogyasztók Városi Ta­nácsának ülésén is szóba jött a lengyel piac, a témá­ban levél érkezett a nép­fronttól is. Kérik a tanácsot, hogy a piacot hozzák bel­jebb ,és aggódnak, hogy a lengyelek a mostoha körül­mények miatt elszoknak a városból. Hát lehet itt igazságot tenni ! ? A tanács mindenesetre a Szelei úton kívánja a jobb feltételeket megteremteni rendszeres s zem éttszáll dós­sal, belső burkolatokkal, új közkifolyóval. Az olcsó áru érdekében pedig érdemes egy kicsit biciklizni, tartják, és ha ezek a lengyelek el­maradnának, majd jönek mások, mert a hírláncuk csodálatos. Nem hagynak ki eay ilyen feltáratlan terüle­tet. Lukácsi Pál Fotó Korányi Éva szakasz miihamarábhi Iki­­ürülésiét. A 4-es út neuralgikus pontja még a itdszaliigetd fel­járó és a 442-as út csatla­kozása. A Tiszalliigeit új rendszerű bekötésén jelen­leg is dolgoznak a szakér­tők, s azt vizsgálják, hogy a Iballna 'kanyarodni kívánó 'gépkocsikat hogyan tehetne inkább az ártéri híd alatt elvezetni. A 442-es út for­galmainak újfajta bevezetése még a távoli jövő munkája, ezért nem ds 'heszólnék 'róla.- Melyek azok a ténye­zők, amelyeket figyelembe kell venni a módosítások so­rán? — Az elsőrendű szempont a forgalom biztonságos, gyors levezetése. Ennek ér­dekében minden jellemzőt külön-fcülön meg kell vizs­gáltad : a tömegközlekedésit, a gyalogosok viselkedését, és hogy ezek forgalmát ho­gyan változtatják meg a módosítások. Ha az összes összetevőt elemeztük, akkor tehet csak a változásokat végié hajítani. Tulajdonkép­pen már a tervezést is úgy kell elkezdeni, hogy egy kö­zepes képességű gépkocsi­­vezetőre keld számítani az utakon, hiszen a hazai köz­lekedési morál csak ezt te­szi tehetővé. Tóth András Egy nénike sír. Keservesen zokog, jajve­­szókel és az Istent faggatja, hogy miért sújtotta őt.,ekko­ra csapással, mit vétke­zett? ... Mostanában mind több idős ember sírdogál elkese­redetten az aluljárókban, forgalmas áruházak előtt vagy a buszra, villamosra várva. Egy ok miatt sírnak mindnyájan — kirabolták őket. Fényes nappal, közte­rületen, az utcán amikor be­vásárolni indultak, vagy már a „telt” szatyorral on­nan hazafelé, öreges, bizony­talan léptekkel. És egyszer csak valaki hirtelen nekivá­gódott, s egy pillanat múlva rohant is tovább, kezében az idős ember pénztárcájával, (táskájával, mindenével. lEgy kiló kenyéri hét li­ter tej, 1 vaj és 1 szappan, s talán még tíz deka pári­zsi ára, ennyi volt a most keservesen, kétségbeesetten síró néni erszényében, ami­vel az ismeretlen eliszkolt. Vajon ő tudta ezt? Talán sejtette, de nem gondolt ve­le. Neki pénz kellett, s ha mégoly keveset is, de a né­nitől rabolhatott a legköny­­nyehben. A zsúfolt utcán ő volt a legvédtelenebb, a leg­könnyebben legyőzhető el­lenfél az útonálló számára. Mire a járókelők, akik a nénike sikolyát hallották, észbe kaptak, már késő volt. Néhányan rendőrért szalad­tak, mások a szerencsétlenül járt idős asszonyt próbálták vigasztalni; a többség azon­ban kíváncsian, vagy a te­hetetlensége miatti dühbe vegyült szánalommal állta köbbe a tett helyét. A közelmúltban, a Kozma utcai börtönben interjút ké­szítettem a „betörőkirály­­lyal”, akit több mint 500 la­kás feltöréséért, sok millió foritnyi készpénz és arany ellopásáért már összesen vagy 10 évi börtönre ítéltek. A sírdogáló idős emberek­kel történtek őt egy cseppet B húsellátásról Megbeszélést tartottak kedden a regionális húsellá­tás problémáiról a Kereske­delmi Minisztériumban. Megállapították, hogy a hús­ellátás átmeneti zavarai több okra vezethetők vissza: az idegenforgalom növekedésére, a kedvező exportértékesítésre és a termelői érdekeltség romlására. Elsősorban a rövid távú megoldás lehető­ségeivel foglalkoztak, és megállapodtak abban, hogy olyan gyors intézkedéseket hoznak, ajnelyek mérséklik, illetve kiküszöbölik a bel­földi húsellátásban jelentke­ző átmeneti zavarokat. Töb­bek között, a húsellátás ja­vítása érdekében bizonyos exporttételeket átterelnek belföldi fogyasztásra. sem lepték meg. — Ahogy nő a szegénység ahogy drá­gul az élet, úgy szaporodnak az útonállók, a „zsebesek” és a betörők — mondja, mintha ez a világ legtermé­szetesebb dolga lenne. És mégis, leírhatatlan megvetés­sel, gyűlölettel beszél a né­niké támadójáról. „Patkány”, „dögkeselyű” — mormolja fojtott hangon. És kérdez. Mi kell egy idős ember kifosztásához? Kell-e ahhoz érteni, amihez ő ért? Ö, a profi, aki olyan, minden kocsi ajtaját ’ nyitó kulcsot barkácsólt, amiért máig hálás a biztosító, aki­nek lebukásakor „odaaján­dékozta”. Kell-e érteni mind­ahhoz, amit a rendőrök tud­nak, hogy megléphessen elő­lük, hogy a nyomait eltün­tethesse? ...' „Ezek amatő­rök, embertelen amatőrök. Bképp vélekedik róluk a be­törőkirály. Nem ez lenne persze a véleménye, ha a szakma alja népéhez sorolt útonálló kollégái, egy fiatal, válás, „díjbínkózót” fosztot­tak volna ki abban az alul­járóban. De hogy ezt idős, velük szemben esélytelen emberrel tették — ez meg­bocsáthatatlan .. . Az. De erre a zsebtolva­jok, az utcai támadók nin­csenek tekintettel... Mi tör­ténik itt tulajdoniképpen ? Az elszegényedés okán az em­ber elem bér tel enedifc? S ha igen, mi lesz velünk? Ki védi meg azokat, akik nem tudnak védekezni a táma­dások ellen, de akiket, még a százegynéhány forintjuk el­vesztése is tragikusan érint? Rendőrért kiáltunk. Csak­hogy a rendőrség, minden próbálkozása ellenére is szinte tehetetlen az ilyen ügyekben. A tettes elillan, néhány utcasarokkal arrébb kiveszi a pénzt a lopott er­szényből, eltesz mindent, ami nem azonosítható, a többit meg bedobja egy sze­métkukába. Ha nem érik tetten akkor, amikor a néni­két megtámadja, már szinte Egy váratlanul halasztha­tatlanná vált rékonstrufccdós ’beruházás első üteme feje­ződött 'be nemrégiben Szol­nokon. A Liget utcáiban egy igázsziivárigás ókailt Ikuitaitva derítették ki a szolnoki ki­­inendelitsóg szakemberei, hogy a 16 éve, a megyeszékhely igázszoligálitaitáslba történő bekapcsol ás áriáik kezdetein épült lábazati vezeték Sigen veszélyes mértékben korro­dálódott. (A tapasztalatok szerint a városban készült vezetékek jelentős része ha­sonló állapotban van, mert ab­ban az időben a szerelés so­rán igen kezdetleges tech­nológiával dolgoztak.) biztosra veheti, hogy ezt az ügyet megúszta. Csak az utca embere se­gíthet az igazságszolgáltatás­nak. A járókelők, ha van elég lélekjelenlétük, megfog­hatják a zsákmányával me­nekülő támadót. Tapasztala­tom szerint ezt a zsúfolt ut­cákon, tereken, ahol sokan vannak, meg is taszik. És es­te? Amikor kevés a tanú és bizonytalan a gyors segít­ség? A legtöbben ilyenkor in­kább félbehajtják a fejüket és elsietnék. Meg lehet őket érteni. Ki kookáztatja szíve­sen a bőrét. És ha fegyver van nála — kés, spray vagy lőfegyver? De ha nincs is nála ilyesmi; mit csináljunk egv elfogott tolvajjal? Vár­junk, amíg a rendőrség meg­érkezik? És ha hamarább jönnek a rabló segítői, vagy ha ellenáll? Aki belekevere­dik egy ilyen dulakodásba, igen sokat kockáztat. Kímé­letlennek kell lennie, mert ákkor már a saját testi ép­ségéről van szó. Verekednie kell', csakhogy az igazság­szolgáltatásé lehessen a rab­ló. Igen ám, de dulakodás közben akár súlyos sérülése­ket is szerezhet és okozhat, és a bíróság előtt rá is ol­vassa a vádlott védője. S ne­ki úgy kell védekeznie, hogy tanú nincs. Mert ki vállalja az efféle ügyekben a tanú­ságot? A szembesítések, jegyzőkönyv-felvételek soka­ságát, a kihallgatásokat. És a fenyegetettséget, hogy a megérdemelt büntetésből ki­szabaduló bűnöző bosszút áll. Jobb a békesség, jobb be nem avatkozni, nem látni és nem hallani semmit. Csak­hogy a kifosztott nénik és bácsik ott sírnak-keseregnek előttünk. Őket nem lehet nem látni, hallani!... Fekete Gy. Attila A váratlanull halasztha­tatlanná vádit beruházás ar­ra kényszeritette a gáz­­szolgáltató vállalat szolnoki ü zemiiiga'zgatósáigát, hogy a városban tervezett — különben ándoikolt — rekon­strukciós munkálatot átüte­mezze, hiszen a hasonló munkálatokra rendelkezésre állló vállalati pénzügyi kere­tek tágítására nem volt módja. Nem keveset kellett változtatni az eredeti „fél­újítási” terveken, hiszen a Liget utcád beruházás a jövőre kezdődő második ütem befejezése után mint­egy 3 midilió forintba kerül majd. Tiszajenőn a belterületi utak 90 százaléka már szilárd burkolatú. Az idén 3 millió fo­rint költséggel és jelentős társadalmi munkával 2,5 kilométer út készült el a Széchenyi, a Béke, illetve a Kishegy út. Felvételünk a Széchenyi úton készült Fotó: K, É, Több összehangolt lámpa — és egyéb változások A vártnál nagyobb veszély Átütemezik a gázhálózat rekonstrukcióját

Next

/
Thumbnails
Contents