Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-05 / 182. szám
1989. AUGUSZTUS 5. Néplap 3 Kunszentmártoni gondok fl Pannónia kezdeményezte a válást Törökszentmiklóson először Pártszavazás a küldöttekről A ’70-es évek elején a vidéki ipartelepítés újabb hullámában Kunszentmárton lakói örültek az újonnan teremtett munkahelyeknek. Ekkor került a ma 700 főt foglalkoztató Pannónia Szőrmekikészítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat gyáregysége is e vidékre. Ez a modern üzem ma is a szőrmeipar reprezentánsa Magyarországon. Két gyár települt egy helyre, egy szőrmekiikészítő, ahol évi 7—800 ezer darab (300 ezer négyzetméter) juh- és báránybőrt dolgoznak, fel és egy konfekció, amely 30— 32 ezer irhabunda gyártására képes. Az utóbbi időben azonban megingott a nagyvállalat, a múlt évben jelentős volt a vesztesége. Ez késztette a vezetőit arra, hogy átgondolják a helyzetet, és az okok feltárásán túl meghatározzák azt is, milyen módon gazdálkodhatnak eredményesen a továbbiakban a gyáregységek. Kakukk Mihályt, a kunszentmártoni gyáregység igazgatóját kérdeztem, hogy miért vált veszteségessé a korábban sokáig nyereséges vállalat? — A múlt év 129 milliós vesztesége nem érhetett bennünket váratlanul, mivel már három éve folyamatosan érezhető volt, hogy — bár a , közel egymilliárdos árbevételt tudtuk hozni, de — a termelésünk évente 10 százalékkal csökken. Tavaly érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol az árbevétel már nem fedezte a termelési költségeket. Már két éve, hogy nincs komoly tél, márpedig ennek az iparágnak a piaca akkor nő, ha hideg van, és éppen ellenkezője történt: az eladás csökkent. Ez mind belföldre, mind külföldre igaz. Itthon még hozzájárult a vásárlóerő csökkenése is, az idén az első félévben a tavalyi mennyiségnek csak a 40 százalékát tudtuk eladni. Az okok közé sorolható az is, hogy a Pannónia termelése tőkeigényes, hiszen az állatok téli gereznáját tavasszal kell megvásárolnunk, a termékeinket pedig csak ősszel tudjuk értékesíteni. Ehhez évente 5—600 millió forintra van szükségünk. Eddig, míg a 10—12 százalékos eredményességünk magasabb volt a hitelkamatoknál, megérte így termelni, de most, amikor a kamat közel húsz százalék, s az eredményesség ugyanaz, kész katasztrófa a gazdálkodás. A legnagyobb gond mégis az, hogy így sem tudunk megfelelő mennyiségű hitelhez jutni, ebben az évben mindössze 130 millió forintot kaptunk. — Most hogyan tovább? Mint hallottam, a vállalat vezetése fölvetette a gyáregységek önállósításának gondolatát. — Az világosan látszik, hogy tovább állami nagyvállalatként nem működhetünk, ezért a vezetés megbízást adott egy Konmexus nevű szervező cégnek, hogy készítse elő a Pannónia gyárainak önálló gazdasági társaságokká történő átszervezését. Így az újpesti, a szegedi, a kunszentmártoni gyáregységből egy-egy részvénytársaság alakulna, és ezéken kívül még egy önálló kereskedelmi szervezet is. Ez a szervezők javaslata, most a legutóbbi vállalati 'tanácsülésen azt a feladatot kapták, hogy tárgyaljanak a lehetséges partnerekkel, és próbáljanak bevonni külföldieket is. A tőkeigényesség miatt jobb megoldásnak tetszik a külföldi tőke bevonásával a vegyes vállalattá alakulás. — Korábban már volt szó róla, hogy egy olasz vállalat a kunszentmártoni gyáregységbe szívesen fektetett volna pénzt. — Igen. Évek óta vannak olasz szállítóink, közöttük az egyik tett olyan ajánlatot, hogy hitelezne ötmillió dollárt 5 százalékos (kamatra, ha állami ‘ garanciát kap a visszafizetésre. A Mgevar Nemzeti Bank ezt nem adta meg, így elállt a szándékától. Most próbáljuk meggyőzni, hogy kisebb összeggel ugyan, de társuljon velünk. — Képesek lesznek-e önállóan fennmaradni, hogyan készülnek az átalakulásra? — A legsúlyosabb kérdés a termelés finanszírozása. Ha ez biztosítva lesz, bár én csak külföldi részvétellel tudom elképzelni, akkor igen, bár végül is ez majd a piacon dől el. Emellett persze gondolkodunk a termékskála bővítésén, éhbe a gyár egész kollektívája „bedolgozik”. Most van munkánk, ha nem is sok, és ez érződik is a fizetéseken. Elbocsájtás nélkül létszámleépítést végeztünk, ésszerűsítjük a munkaköröket, spórolunk, ahol tudunk. A felkészülésbe beletartozik az is, hogy miivel eddig a központban volt minden adminisztráció, most itt is ki kell építenünk az önálló gazdálkodáshoz szükséges szervezetet. Úgy, hogy mire az átszervezés megtörténik egy „gombnyomásra” az új formában tudjunk dolgozni. Várhatóan szeptember végéig ez az átalakulás megvalósul, de csak az új gazdasági évben válunk szét véglegesen. Törő András Hat hónap tapasztalatai Tizenkilenc árucikk forgalmazását tiltotta meg a KERMI Biztató eredményt hoztak a kísérletek Nitráteltávolítás baktériumokkal Újszerű megoldással kísérleteznek a szakemberek a balassagyarmati vízműnél. A laboratóriumi és félüzemi próbák után már üzemi méretekben próbálják ki az egyik, percenként kétszáz liter teljesítményű kútnál a biológiai — baktériumok segítségével történő — nitráteltávolítást. A kút vizének literenkénti 80—100 milligramm nitrát tartalmát már az első kísérleteknél 10—lő százalékkal csökkentették, majd az eljárás fokozatos fejlesztésével 40 százalékos nitrátcsökkenést értek el. A kutatók célja, hogy mintegy 70 százalékkal csökkentsék a nitráttartalmat úgy, hogy — kedvezőtlen hatásként — kis mennyiségű nitrit se keletkezzen. Az eljárás alapelve régóta ismert. Am sok kísérlet után sikerült csak a kutatóknak megtalálniuk az emberi egészségre teljesen ártalmatlan nitrátfeldolgozó baktériumokat, majd pedig meghatározni, miként juttathatók a kút köré a talajba ezek a szorgalmas „munkások”. A folyamatos és gyors nitrátfeldogozáshoz szükséges kiegészítő anyagok, körülmények pontosítása is feladatuk volt. Az eddigi kísérletek bíztató eredményt hoztak. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet olyan technológiát kíván kialakítani, amely az egész ország területén alkalmazható majd a magas nitráttartalom csökkentésére. Erre nagy szükség van, hiszen az utóbbi években már túlzott nitráttartalmat mértek több megyében a vízműkutaknál, sőt megjelent ez az anyag a karsztvizekben }S, A forgalomban lévő fogyasztási cikkek minőségét, az áruk kezelését, raktározását és a vendéglátást az év első felében 1300 üzletben, vendéglátóhelyen, raktárban és telephelyen ellenőrizték a KERMI szakemberei. A szúrópróbaszerűen végzett szemrevételezés és az azt kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok alapján csaknem ezer alkalommal kellett az adott árukészletet leértékeltetni vagy megsemmisíttetni. A vizsgálatok alapján a KERMI 19 árucikk árusítását tiltotta meg, háromnál pedig árcsökkentést írt elő. Az ellenőrzések tanúsága szerint az élelmiszerek közül a tőkehúsok forgalmazásánál legtöbb a gond. Az ellenőrök ugyanis több üzletben találtak házilag vágott, állatorvos által nem vizsgált húsokat. Mivel az illegális vágások — és az innen származó húsok árusítása — egyre gyakoribbá válnak, az intézet az év második felében fokozottan és rendszeresen fogja vizsgálni és feltárni az ilyen eseteket, hogy elterjedésüket megakadályozza. A vendéglátásban évek óta nem tapasztalható javulás a kiszolgált eszpresszó kávék minőségében. A hatósági ellenőrzések során megvizsgált 566 kávéból 80 — azaz 14 százalék — nem megfelelő mennyiségű kávéőrleményből, illetve csökkent élvezeti értékű, lejárt minőségmegőrzési idejű pörkölt kávéból készült. Romlott a könnyűipari termékek nagy részének minősége. A megvizsgált 12 féle bútor közül mindössze hét felelt meg maradéktalanul a követelményeknek. A belföldön gyártott bútorok minőséghibái elsősorban az egyenetlen alapanyag-ellátásból, valamint a nagyfokú technológiai pontatlanságból adódnak. A bőr- és cipőipar helyzetét is alapvetően a nyersanyaghiány, a különböző szükségmegoldások alkalmazása jellemzi. A lábbelik közül csak minden negyedik mondható kifogástalannak, a többi a bedolgozott anyagok, illetve a nem megfelelő konstrukció miatt használatra nem, vapv alig alkalmas. A háztartási gépek, híradástechnikai készülékek, fotócikkek kínálatát vizsgálva a KERMI megállapította, hogy az utóbbi időben a kereskedelmi vállalatok egyre inkább a kis szériák behozatalára törekednek, hivatkozva a mind szélesebb választék kialakítására. Ennek pedig az a következménye, hogy a néhány száz darab behozatalakor nemcsak a költségek növekednek — például a kötelező kezelési utasítás elkészíttetésével — hanem komoly problémát okoz a pótalkatrészek hiánya is. Súlyos mulasztások miatt a KERMI 80 esetben tett szabálysértési feljelentést, további 24 esetben pedig a kereskedelmi felügyelőségeknél javasolta szabálysértési eljárás lefolytatását. Az intézet három alkalommal büntető eljárást is kezdeményezett a minőséghibák miatt, A következő pártkongreszszusra közismerten minden hatszáz párttag után lehet küldöttet választani. Törökszentmiklóson és annak térségében — tíz településen — közel háromezer párttag él. A városi pártbizottság a községiekkel megállapodott abban, hogy Törökszentmiklóson három, a községekben pedig két kongresszusi küldöttet választanak. A községi pártbizottságok a párttagokkal konzultálva abban egyeztek meg, hogy minden húsz pánttag után választanak egy küldöttet az augusztus 12-én tartandó küldöttértekezletre, ahol várhatóan minden község állít egy-egy kongresszusi küldöttjelöltet. Várhatóan többfordulós szavazás lesz. Nem szűk kör dönti el tehát, hogy kik képviseljék ezt a térséget a párt legfőbb fórumán. A városban, az üzemi, intézményi párttitkárok javaslatait figyelembe véve, úgy döntöttek, hogy az országgyűlési képviselőválasztáshoz hasonlóan teljes körű, titkos pártszavazással választják meg a kongresszusi küldötteket. A jelöltek állítása a következőképpen történt: a pártszervezeteket a munkahelyek jellege szerint három csoportba osztották. A pártbizottság nem szól bele, hogy a csoportok hogyan választják jelöltjeiket, csupán azt kéri, hogy két jelöltnél többet ne válasszanak. Ezek kerülnek fel a szavazólapra. Közülük választják ki a három kongresszusi küldöttet. Van, aki azzal az érveléssel kifogásolja ezt a módszert, hogy nem eléggé demokratikus, mivel csak hat jelölt közül lehet választani. Valójában nem így van, mert a szavazólapra kerülők közül bárkinek kihúzható a neve, s bárkié beírható. Minden törökszentmiklósi párttag választó és választható tehát. A szavazatok összeszámlálása augusztus 22-én, délután öt órakor nyilvánosan történik a városi pártbizottságon. Akkor bontják fel a lezárt, lepecsételt urnákat. Négy szavazókörzetet alakítottak ki a városban, mégpedig a pártszékházban, a Hunyadi úti és a Fürst Sándor utcai párthelyiségben, illetve az Úttörő Üti Általános Iskolában. A szavazatszedő bizottsággal történő egyeztetés után lehetőség nyílik arra is, hogy munkaidő után a munkahelyen szavazzanak a párttagok. A szavazást egyébként augusztus 18-án, 19-én és 21-én tartják. A betegekhez mozgó urnát visznek. A pártszavazást erőpróbának Is tekinti a városi pártbizottság. Annak felmérésére is szolgál: hogyan mozgósítható a párttagság. Mivel a pártszavazás önkéntes, kitűnik belőle, hogy mennyire érdeklődnek a párttagok a közügyek iránt. Nem emelkedik a személygépkocsi-letét kamata A Pénzügyminisztérium közleménye A Kisgazdapárt álláspontja: Szüntessék meg a tsz-földek eladását! A Független Kisgazdapánt aggasztónak tartja a itenmelliőszövetkezeti földterüléték országszerte megkezdett eladását, s követeli a ttenmelőszüvetikezeti földek elidegenítésének jogi úton itöritémő azonnali .befagyasztását — így foglaltak állást az FKGP Politikai Bizottságának tagjai tegnapi ülésükön, ahol a magyar mezőigazdaság helyzetét, a gazdálkodásiban .tapasztalható negatív (tendenciákat, jelenségeket vitatták meg. A testület üléséről Hardy Péter főtitkárhelyettes, szóvivő tájékoztatta az MTI munkatársát. Egyébék közt elmondta: a Kisgazdapárt álláspontja szerint a föld jelenlegi módon (történő elidegenítése eleve megakadályozhatja a földtulajdon eredeti — azaz az 1945. évii földreform utáni — állapotának helyreállítását. Különösen veszélyesnek és elfogadhatatlannak tartják továbbá a mezőgazdasági kistermelők 500 ezer forintos árbevételig terjedő adómentességének tervezett csökkentését vagy . esetleges megszüntetését. Ezzel szemben a Kisgazdapárt további lényeges adókedvezményeket szorgalmaz a mezőgazdasági kistermelők érdekében. Az elmúlt napokiban a Magyar Hitelbank által meghirdetett új személy.gépikocsi-iletéti .rendszer bevezetésére, ikamatkiegészítés nyújtására jelenleg nincs lehetőség — közli a Pénzügyminisztérium. A Minisztertanács külön döntése'nélkül a személygépkocsi igénylési letét utáni lkamat nagysága nem változhat. Ennek indokai a következők: A személygépkocsi igénylési betét kamatát 1988-ban MT-rendeleit határozta meg, s ettől eltérő miértéket csak a [Minisztertanács állapíthat meg. E tekintetben a ikamatkiegészítós kamatnak számít. A személygépkocsi-előleg kamatának növelése a jelenlegi gépkocsi behozatali és forgalmazási rendszer változatlanul tartása mellett csupán a gépkocsik keresletiét, így a várakozási időt növelné meg, és nem bővítené a kínálatot. Az Országos Takarékpénztárnál és a takarékszövetkezetieknél lekötött alacsony kamatozású letétálliomány • jelenleg a szintén alacsony, évii 2—3 százalékos ikamattali korábban nyújtott lakásépítési és -vásárlási hitelek fedezetéül szolgál. A .letéti kamatok emelése így szükségszerűen maga után vonná a lakossági hitelek kamatának emelkedését is, amelyet a Pénzügyminisztérium öl akar kerülni. A pénzügyminiszter a .parlament májusi ülésszakán egy interpellációra válaszolva vállalta, .hogy ez év végéiig a kormányzat az egész gépkocsi forgalma zási rendszer korszerűsítését, változtatását áttekinti. E munka jelenleg folyamatban van. Az eddig kialakult vélemények szerint nem egyszerűen a személygépkocsi-letét feltételeinek megváltoztatására, hanem a belföldön megvásárolható személygépkocsik mennyiségének jelentős növelésére, az autóforgalmazási rendszer megváltoztatására, és ezáltal a hosszú várakozási idő megszüntetésére van szükség. E döntést az OTP és az MHB is tudomásul vette. A fentiek figyelembevételével a Pénzügyminisztérium kéri a személygépkocsira várakozók megértését és további türelmét. A .kormányzat olyan új gépkocsigyártási, 'behozatali és forgalmazási rendszer kialakítására törekszik, amelyben a géplkocsikínálat növelésével — a többi tartós fogyasztási cikkhez hasonlóan — a személygépkocsiknál ás megszüntethető lenne az előzetes soriba állás. A Túrkevei Vegyesipari Kisszövetkezet 39 lakásos garzonházat épít a Setét Mihály úton. Jelenleg a második szintet szerelik az OTP beruházásában készülő épületen, mely jövő év szeptemberére készül el, Fotó; Mészáros
