Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-05 / 182. szám

2 Néplap 1989. AUGUSZTUS 5. IHeti világhíredé I Véget iér-e 'a hadiállapot Argentína Iés Nagy-Britannia között? ! — Alig két hónapja van új lakója az argentin elnöki palotának, de már látható, hogy gyorsan szeretne meg­szabadulni az elődök rá ha­gyott terhes örökségétől. A gazdasági nehézségeket alig­ha lehet egyik napról a má­sikra megáldani, de a külpo­litika terén Argentina elér­het olyan látványos sikere­ket, amelyek minden bi­zonnyal a nemzetközi pénzvi­lág jóindulatát is erősíthe­tik a dél-amerikai ország iránt. A szakértőkön és az illeté-Szevasztopol: A fekete-tengeri szovjet hadiflotta központ­jában, augusztus 4-én ünnepélyesen fogadták azokat az amerikai hadihajókat, amelyek első ízben tesznek tisztelgő látogatást szovjet kikötőben. A két amerikai hadihajó, a szovjet flotta norfolki támaszponton tett múlt heti látoga­tását viszonozza (MTI-telefotó) kés politikusokon kívül szin­te már elfelejtette a világ, hogy Argentína 1982 óta még mindig hadiban áll Nagy-Britanniáival. A két ország akkori rövid háború­ja természetesen a világsaj­tó vezető témája volt, de ahogy vesztettek az argen­tinok és belelbukott dbbe a vereségbe a katonai junta, ismét a korálbhi érdektelen­ségbe merült a furcsa hábo­rú tétje, mégpedig az, hogy ki is birtokolja aiz Atlanti-óceán déli részén fekvő ridegen ba­rátságtalan Falkland (Mal­vin) -szigeteket. A gyászos kudarc nyomán Argentínában távozni kény­szerültek a kormányzó tá­bornokok. A demokrácia visszaszerzése feletti öröm azonban nem kárpótolta az argentinokat a kietlen szige­tek vissza nem szerzése és a vereség miatti bánatért, s ez az érzés a szabadon válasz­tott polgári kormány kül­politikájában határozot­tan meg is fogalma­zódott. „Argentína soha nem mond le a szigetekről és nem is hajlandó Nagy-Britanniá­­val úgy tárgyalni, hogy ezt a kérdést ne rendeznénk” — szögezte le a radikális párti Raul Alfonsín elnök — és nem is tudott tárgyalni Nagy-BrStanniával. „Argen­tína soha nem mond le a szi­getekről, ha kell, fegyverrel is visszaszerzi azokat” — mennydörögte nem is olyan »égen Carűjos Ménem, a peronista párt elnökjelöltje. Londont hidegen hagyta a harcias retorika. Menem pe­dig ahogy beköltözött a „Ró­zsaszín Palotába” — állam­főként — gyorsan belátta a világpolitikai realitásokat. Már első elnöki beszédeiben váltott. Kijelentette, kelsz bármiről tárgyalni Nagy- Britanniával anélkül, hogy a szigetek kérdését az argen­tin fél szóha hozná. A brit sajtó alig titkolt elégedettséggel vette tudo­másul, hogy Thatcher asz­­szony — máskor bírált — keménysége ismét sikert aratott. A kapcsolatok ren­dezése Argentínának fontos, a további lépéseket is neki kell megtennie. A legjobb az lenne, ha hivatalosan kije­lentené, hogy megszűntnek tekinti az ellenségeskedést maga és Nagy-Britannia kö­zött — sugallták a lapok. Gőzön István Tunisz, Tunézia: Jasszer Arafat, a PFSZ VB és az El-Fatah KB elnöke, Ajjad atya, az emigrációban működő palesztin parlament tagja és Hani Al-Hasszán, az El-Fatah KB tagja (J—B) augusztus 3-án az El-Fatah nevű palesztin szervezet kongresszusának nyitóülésén (MTI-telefotó) Július 29., szombat r— a le­mondott Wojciech Jaruzelski helyett Mieczyslaw Rakows­­kit választották meg a LEMP KB első titkárának — Pá­rizsban a legközelebbi szov­jet—amerikai csúcsról tár­gyalt Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker ame­rikai IkQIQgyminiszter i— Dél-Koreába szökött család­jával a kínai hadsereg egyik tisztje. Július 30., vasárnap f— Pá­rizsban (megkezdődött a nemzetközi Kambodzsa-kon­­ferencia — a szovjet tör­vényhozás reformpárti kép­viselői parlamenti csoportot alakítottak t— Bizalmat ka­pott az ,új «lasz kormány — (Népszavazást tartottak Chilében az alkotmány re­formjáról — A lengyel kor­mány elrendelte a kötetlen szabadpiac bevezetését az élelmiszergazdaságban. Július 31., bétfő •— A Hez­bollah nevű Irán-barát síita szervezet kivégezte egyik amerikai túszát — Teherán­ba érkezett Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminisz­ter — Kubában őrizetbe vet­ték Jósé Abrentest, a nem sokkal korábban leváltott belügyminisztert. Augusztus ‘1., kedd — Brüsszelben tanácskozást tartott 24 nyugati ország a Magyarországnak és Len­gyelországnak tervezett gaz­dasági segítségről (— Prágá­ban újjászervezték a Pen Club 1971-ben feloszlatott csehszlovákiai tagozatát. Augusztus jä., szerda — Czeslaw Kiszcak addigi bel­ügyminisztert választották meg Lengyelország új kor­mányfőjének — Korrupciós ügyek miatt leváltották a kubai kormány építőanyag­ipari miniszterét — 11 ember halt meg a kijevi főposta leomlott homlokzatának rom­jai alatt — Mihail Gorba­csov Moszkvában fogadta Alfred Miodowiczot. a len­gyel szakszervezetek orszá­gos tanácsának elnökét. Augusztus 3-, csütörtök — Letette a hivatali esküt Ha­­semi Rafszandzsäni, Irán új államfője — Megkezdődött Tuniszban la legnagyobb PFSZ-tagszervezet. az El-Fa­tah kongresszusa ■— első al­kalommal került a szovjet kormányba pártonkívüli po­litikus. Augusztus 4., péntek — Befejeződött a szovjet par­lament nyári ülésszaka — Az afgán kormányerők har­cászati rakétákat vetettek be a kormányellenes csapa­tok ellen — Khieiu Sampan, a vörös khmerek képviselő­je Párizsban kijelentette, hogy csoportja mindenkép­pen részt akar a hatalom­ból Kambodzsában. WASHINGTON Sikeres kísérletet hajítot­tak végre ilaboratóniumi kö­rülmények 'között az ameri­kai önvédelmi program, az SDI egyik kulcsfontosságú elemével — jelentette be csütörtökön a Pentagon szóvivője. A kaliforniai Edweirds-légilbáiziison egy olyan 'berendezés fcldi 'pro­totípusát próbálták ki, amely a világűrbe fellőve majd az ellenséges rakéták felkutatására és megsemmi­sítésére szolgálna. HAVANNA A Kubai Kommunista Párt döntése alapján szü­neteltetik Kubában a szov­jet „Moszkovszk i je Novosz­­ftyi” és „Szputnyik” címűila­­poik spanyol nyelvű változa­tának terjesztését — közöl­te pénteki számában a part központi lapja, a Granma. A Granma szerkesztőségi cikke szerint a két szovjet ■lap „anarchiát ösztönző ki­jelentéseket” tartalmaz, var laimint „a burzsoá ideológiát dicsőíti”. PEKING A kínai 'külügyminisztéri­um képviselője pénteken nem kcmimentálta azt a ja­pán sajtóértesülést, misze­rint Teng Hsziao-ping sú­lyos beteg lenne. Az első számú kínai vezetőt régóta prosztatarákkal kezelik és a japán hírügynökség pén­teki jelentése szerint álla­pota néhány napja válsá­gosra fordult. A 85 éves Teng utoljára június 9-én jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor gratulált a pe­kingi megmozdulások leve­résében kitűnt katonatisz­teknek. STRASBOURG Strasbourgban az Európa Tanács vezető tisztségvise­lőivel tárgyalt dr. Verebélyi Imre belügyminiszter-he­lyettes. Az Európa Tanács tájékozódott a magyar he­lyi önkormányzati reform­­elképzelésekről. Megállapo­dást készítettek elő arról, hogy Magyarország a jövő­ben megfigyelői státusban részt vesz a helyi és regio­nális hatóságok állandó bi­zottságának munkájában és az európai belügyminiszte­rek éves konferenciáján. Az MSZMP nyilatkozata a magyar-román „Panoráma” vitáról Az utóbbi napokban élénk visszhangot váltott ki a Ma­gyar Televízió Panoráma cí­mű politikai magazin műso­rának interjúja, amelyet Ro­mánia egykori uralkodójá­val, I. Mihállyal készítettek. Az interjú sugárzását hiva­talos román tiltakozás kö­vette, s kisebb fajta diplo­máciai bonyodalom támadt a két ország között. Az ügy­ben csütörtökön hivatalos nyilatkozatot tett közzé a magyar Külügyminisztéri­um; tegnap délután az MSZMP Központi Bizottsá­gának székházéban pedig Nagy József, a KB munka­társa, a párt szóvivőjének képviseletében tájékoztatta a Népszabadság és az MTI munkatársát a párt vezeté­sének állásfoglalásáról. Elmondta, hogy Fejti György, az MSZMP Politi­kai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára augusztus 3-án fo­gadta Traian Pop-ot, Romá­nia magyarországi nagykö­vetét, aki a román pártve­zetés nevében tiltakozott a Magyar Televízió július 31- én este sugárzott interjúja miatt, amelyet a volt román királlyal készítettek. A ro­mán fél szóvá tette az in­terjú hangnemét, s jelezte azokat a válaszintézkedése­ket, amelyekről a magyar kormány már korábban tá­jékoztatást kapott állami vo­nalon. Az MSZMP KB tit­kára visszautasította a ro­mán tiltakozást, hangsúlyoz­va, hogy az eseményt nem ítélik olyan jellegűnek, amely indokolná ilyen dip­lomáciai lépés megtételét. Ugyanakkor hozzátette; az interjú közlését nem tartják szerencsésnek, annak néhány tendenciózus részével az MSZMP vezetői sem értenek egyet. Különösen azzal nem, hogy az egykori román ki­rály román nyelven a Ma­gyar Televízióban szólt Ro­mánia lakosságához. Traian Pop-ot tájékoztat­ták arról, hogy az MSZMP vezetése a bukaresti felső­szintű találkozó után több lépést tett a magyar—ro­mán kapcsolatok rendezése érdekében. A Politikai Inté­ző Bizottság például július 24-ei ülésén felkérte a Mi­nisztertanácsot : segítse elő, hogy a tömegtájékoztatási eszközök kiegyensúlyozott hangnemben foglalkozzanak Romániával. A testület ha­tározottan elítélte a „rimán katonai fenyegetéssel” kap­csolatos nyilvános kijelenté­sek folytatását. Az MSZMP KB titkára elmondta a nagykövetnek azt is, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül azokat a Romániában megjelenő saj­tóanyagokat sem, amelyek az MSZMP politikáját, hazán­kat támadják. Az együtt­működésre törekedve azon­ban a bukaresti találkozó után ezeket hivatalosan ma­gyar részről nem tették szó­vá. Hangsúlyozta azonban, hogy ilyen nyilatkozatok té­tele, bármelyik fél részéről történjék is, ellentmond a két párt és a két ország né­pei közötti kapcsolatok erő­sítésére irányuló törekvések­nek. Az MSZMP KB titkára sajnálkozását fejezte ki a román vezetés azon döntése miatt, hogy a településren­dezés tanulmányozására Romániába meghívott ma­gyar tanácsi küldöttség uta­zását lemondta. Reményét fejezte ki, hogy a román fél megváltoztatja ezt a dönté­sét, s a látogatásra sor ke­rül. A Politikai Intéző Bizott­ság az RKP vezetésének til­takozásáról tájékoztatást ka­pott, és egyetértőleg tudo­másul vette a magyar párt vezetése nevében adott vá­laszt. London: Margaret Thatcher brit miniszterelnök-asszony Shane Snape AIDS-beteggel beszélget augusztus 3-án, ami­kor látogatást tett a szerzett immunhiányos megbetegedés­ben szenvedőket kezelő kelet-londoni Moldmay missziós kórházban (MTI-telefotó) Túsziigy A síiták felfüggesztették a halálos ítéletet H Granma vádjai A Kubai Kommunista Párt központi napilapja, a Gran­ma csütörtöki kommentárjá­ban heves támadást intézett a Magyar Nemzet egyik, a kuibai kábítószerbotrányról szóló írása és a cikk szer­zője ellen. A „Rágalomkereskedők” című kubai kommentár a magyar lap július 18-i szá­mában megjelent, „A tábor­nok és a kábítószer — Ku­bai halálos ítéletek” című írására válaszol. Ebben a szerző nyugati hetilapok — így a spanyol Cambio—16 és az amerikai Newsweek — elemzései re támaszkodva a kábítószer-kereskedelem­ben való részvétel miatt ki­végzett kubai nemzeti hős, Arnoldo Ochoa tábornok és társainak ügyét ismertette. A Granma szerint a Ma­gyar Nemzet ezzel az írás­sal „az amerikai vezetés szo­cializmus ellenes világkam­pányának adott visszhan­got”. A Magyar Nemzet szóvi­vője kijelentette Jól­lehet az igazi sajtó­tól nem idegen a vita és arra is akad példa, hogy egy lap kifogást emel vala­melyik hazai vagy külföldi orgánumban megjelent írás ellen, ezzel a kubai cikkel a lap nem óhajt vitatkozni. — Mind hangvétele, mind pe­dig tartalma voltaképpen alkalmatlanná teszi a való­di vitára ezt a jelzővel ne­hezen minősíthető táma­dást. Washingtonban megköny­­nyebbüléssel, Izraelben óva­tos derűlátással fogadták a ihírt, hogy a libanoni síiták elhalasztották Joseph Ci­cippio amerikai túsz meg­gyilkolását. gáltatás nevű Iránbarát szervezet „néhány napra” felfüggesztette a „halálos ítélet” végrehajtását Ci­­cippión, követeléseit ugyan­akkor kibővítette azzal, hogy Obeid sejk szabadon bocsá­tása mellett a palesztin el­lenállók és libanoni harcosok elengedését is elvárja Izra­eltől. Jicíhak Rabin izraeli vé­delmi miniszter szerint a síiták javaslatát „kedvező alapállásból” fogják tüzetes vizsgálat tárgyává tenni. Iz­rael azonban nem hajlandó egyoldalú gesztusokra: csak olyan fogolycserébe hajlandó belemenni, amely legaláob arra a három izraeli katoná­ra is vonatkozik, akiket vél­hetőleg a libanoni síiták tar­tanak fogva — mondta egy másik, kilétét felfedni nem kívánó izraeli tisztségviselő. Egy fehérházi szóvivő sze­rint George Bush-t „felbáto­rította a fejlemény” —már­mint Cicippio meggyilkolá­sának bejelentett elhalasztá­sa. Az elnök azonban to­vábbra is aggódik a többi túsz miatt .— tette hozzá a szóvivő. Amerikai sajtóje­lentések szerint valószínűleg Irán játszott döntő szerepet a Cicippio életét fenyegető közvetlen veszély elhárítá­sában. (Kommentárunk a túszügyről a 6, oldalon) Nicaragua Megállapodás Managuában kompromisz­­szumos megállapodás aláírá­sával ért véget pénteken Da­niel Ortega nioaraguai ál­lamfő és 21 ellenzéki párt képviselőjének kétnapos tár­gyalása. Ortega több kérdés­ben is engedményt tett az ellenzéknek, viszont elérte: a résztvevők közös felhívásban kérték a közép-amerikai ál­lamfőket, hogy a hét, végi csúcstalálkozójukon fogadja­nak el egy végleges tervet a nicaraguai kontrák leszere­lésére és hazatelepítésük megkönnyítésére. Ortega engedményeket tett az ellenzéknek, mert bele­egyezett abba, hogy hat hó­napra felfüggesszék a hadkö­telezettségről szóló törvényt és a kontrák leszerelése után szabadon engedik az A Forradalmi Igazságszol­az ellenzékkel összes politikai foglyot. Meg­állapodtak továbbá, hogy az ellenzék naponta fél óra adásidőt, kap a televízióban és összeállítanak egy har­minc pontból álló választási reformtervezetet, amely biz­tosítja a jövő februári vá­lasztások tisztaságát. A kompromisszum jeleként a 21 ellenzéki párt ugyanak­kor aláírta azt a felhívást, amelyet a közép-amerikai ál­lamfőkhöz intéztek. Ebben arra kérik a politikusokat, hogy hétvégi tanácskozásu­kon fogadjanak el egy vég­leges tervet a Honduras déli területein állomásozó mint­egy tízezer kontra leszerelé­séről és hazatelepítéséről. Mint ismeretes ez lesz a kö­zép-amerikai csúcsértekezlet egyik legfontosabb témája.

Next

/
Thumbnails
Contents