Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-29 / 204. szám

2 1989. AUGUSZTUS 29. J^ÉPLAP Horn Gyula magához kérette Stefan Orosst Magyar külügyminiszteri tiltakozás Nem vághatunk el minden szálat Megyénk delegációja visszaérkezett Romániából Megyénk MSZMP és tanácsi küldöttsége vett részt Ro­mániában, Dőlj megye székhelyén Craiovában, a román nép­felkelés évfordulója alkalmával rendezett ünnepségeken. A delegációt Madaras László, a megyei pártbizottság titkára vezette. A küldöttség tagja volt Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese és Gyuricza Péter, a megyei pártbi­zottság munkatársa. Háromnapos útjuk céljáról, tapasztala­tairól kérdeztük visszaérkezésük után Madaras Lászlót. Horn Gyula külügymi­niszter hétfőn reggel magá­hoz kérette Stefan Orosst, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügyvivőjét és ibejelentette a magyar fél tiltakozását az augusztus 21-ei prágai tün­tetések során őrizetbe vett két magyar állampolgárral szemben alkalmazott eljárás miatt. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a csehszlo­vák hatóságok a két magyar A békés átmenet sikeres­ségének egyik feltétele, hogy a társadalmi tagoltságot koa­líciós, népfrontos formák hi­dalják át. A társadalomnak érezhetően szüksége van a nemzeti összefogásra, a nép­fronteszmére. Idő kérdése, hogy ilyen politikai mozga­lom (Új Márciusi Front, De­mokratikus Magyarországért Mozgalom, Hazafias Nép­front) vállalja fel sikeresen, társadalmi támogatással a háta mögött ezt a társadal­mi feladatot. A Hazafias Népfront jó eséllyel indulhat harcba, ha képes újraiga­zodni a népfronteszme mai kihívásaihoz. A népfront­mozgalomnak vannak meg^ őrzendő értékei, ma is van mérhető tömegbázisa, és je­len van az ország valameny­­nyi településén. Az átmenet korszakában a népfrontnak különösen három területen van jelentős funkciója: 1. A pártosodás egy bizo­nyos ponton megáll, a poli­tikailag fontos állampolgá­rok jelentős része nem kí­ván pártoskodni, ugyanakkor nem mond le a politikai részvétel, a beleszólás jogá­ról. Ezek az állampolgárok nemcsak a választás napján óhajtanak a politika ala­nyai lenni. A népfront mint politikai mozgalom szá­munkra is a közvetlen de­mokrácia fórumlehetőségét kínálja, amely jó kiegészíti a képviseleti demokráciát. 2. Magyarországnak az or­szágot átfogó demokrácia mellett kisközösségi demok­ráciára is szüksége van. A közösségek', a civil társada­lom szervezésében a nép­frontnak jelentős hagyomá­nyai vannak, eddig is ez volt az egyik fő funkciója. Ilyen hagyományok a honismereti mozgalom, az Olvasó népérj; mozgalom, a kertbarátok, a kistenyésztők mozgalma, a község- és városvédő és -szépítő mozgalom, a külön­böző baráti társaságok, csa­ládvédelmi tanácsok, nyug­díjasklubok, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 3. Az átmenet korszaká­ban különösen fbntos a po­állampolgárt, a prágai ma­gyar nagykövetség konzulja által felajánlott garanciák ellenére is fogva tartják, miközben az ugyancsak őri­zetbe vett csehszlovák, illet­ve más külföldi állampolgá­rokat kivétel nélkül szabad­lábra helyezték. Horn Gyu­la hangsúlyozta: ez az eljá­rás felveti annak veszélyét, hogy Deutsch Tamás és He­rényi György szerepét és cselekményét csehszlovák részről a valóságosnál súlyo­litikai párbeszéd, amelynek lebonyolítását a népfront­mozgalom vállalhatja magá­ra. Több megyében és vá­rosban a helyi nemzeti ke­rékasztal már sikeresen ülé­sezik a népfront székházai­ban. Ha ezt a kerékasztal­­mozgalmat sikerül országos politikai mozgalommá szé­lesíteni. a népfront vissza­térhet a népfronteszme ere­detéhez. A stabil többpártrendszer korszakában — ha ej Ma­gyarországon kialakul — kétségtelenül kevesebb in­dok hozható fel a népfront mellett, feltehetően a hang­súly akkor a pártok közöt­ti koalícióra tevődik át. Ennek ellenére a moder­nizáció irányai azt is jelzik, hogy a pártok mellett akció­­programokkal fellépő párt­közi alternatív politikai mozgalmak is létezhetnek, amelyek társadalmi igény­ként mindig a közvetlen po­litikai részvétel lehetőségét biztosítják. Ezek között a politikai mozgalmak között a népfront jelentős szerepet tölthet be. dr. Kukorelli István sabbnak minősítik. Kifejez­te reményét, hogy az illeté­kes csehszlovák szervek kö­rültekintően és humánusan fognak eljárni és a magyar —csehszlovák kapcsolatokat zavaró ügy mielőbb megol­dást nyer. A külügyminiszter ugyan­akkor megerősítette azt a magyar álláspontot, meiy szerint az államok közötti viszony meghatározó elve a be nem avatkozás egymás belügyeibe. STOCKHOLM Eredménytelenül jártak Andrej Szaharov szovjet akadémikusnak azok az erő­feszítései, hogy személyesen derítse fel a második világ­háború után a Szovjetunió­ban eltűnt svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsát — jelentette hétfőn egy svéd napilap. MANAGUA A nicaraguai területen harcoló kontrák megkezdték támaszpontjaik elhagyását, és hondurasi, illetve Costa Rica-i területre vonulnak vissza — jelentette be a managuai védelmi miniszter szóvivője. CAPE CANAVERAL Amerikai Delta típusú hordozórakétával vasárnap brit televíziós műholdat jut­tattak Föld körüli pályára. A Challenger 1986-ban be­következett katasztrófája óta ez volt az első kereske­delmi célú fellövés az Egye­sült Államokban. — A Dőlj megyei pártbi­zottság első titkárától érke­zett a meghívás — az ese­mények előtt egy jó héttel. — hangzott a válasz — Any­­nyit az előzményekről tudni kell, hogy 1978 óta van a két megye között kapcsolat. A legutolsó hivatalos delegáció 1983-ban volt Szolnokról Craiovában. Azóta a kapcso­latok jószerivel a sport terü­letére szorítkoztak, alig né­hány asztaliteniszező cseré­jére korlátozódtak. Koráb­ban széles körű volt az együttműködés. A párt és a tanácsi delegációk rendsze­resen váltották egymást, és a két megye újságírói is gyakran ellátogattak egymás szerkesztőségébe. Régen rá­dióstúdió is volt Craiovában. Annak a vezetője szintén járt Szolnokon. 1983 óta a két megye között gyakorlatilag semmiféle párt- állami kapcsolat nincs. — Ezek után nem volt meglepő a iCraiovából érke­ző meghívás? — Az előzmények után persze, hogy váratlan volt. Ráadásul az országaink kö­zötti viszony miatt egy me­gyei delegáció utazása nem helyi ügy. Éppen ezért kon­zultáltunk a Központi Bi­zottság külügyi szakembe­reivel. Utazásunk eldöntése tehát közösen történt. Azért kellett így eljárnunk, mert a Ceausescu—Nyers találkozón semmiféle olyan eredmény nem született, amely a két párt álláspontjának egymás­hoz való közeledését jelen­tette volna, illetve arra az időszakra esett még két olyan esemény, ami szá­munkra nagyon kellemetlen; tudniillik a magyarqrszági román nagykövet hazahívá­sa konzultációra és a magyar tanácsi delegáció meghívásá­nak lemondása. Mivel Romániával jószeré­vel semmi egyéb kapcsolat nincs, ezért született az a döntés, hogy ne utasítsuk vissza, a meghívást, különö­sen akkor, ha az invitálás a legnagyobb nemzeti ün íe­­pükre szól. Utunk háromnapos volt. Augusztus 22-én, egész na­pos utazás után jutottunk el Craiovába. A megyehatáron vártak bennünket. Megérke­zésünk után az ottani első (titkár helyettese fogadott bennünket. A vele való be­szélgetéssel fejeződött be az első napi program. Olyan volt, mint nálunk május 1-. megünneplése. Hozzávetőle­gesen százezer ember vett rajta részt. Hangulatukról nehéz nyilatkozni, mert a magyar politikai hangulattól meglehetősen eltérő az otta­ni. Az emberek látszólag lelkesek voltak. Hatalmas transzparenseket vittek és nagyon sok Ceausescu-ké­­pet. Felesége portréja is gyakran feltűnt. Sok volt a közelgő pártkongresszusukra utaló és a munkasikerekről beszámoló felirat. Rendkí­vül színes kavalkád volt — élőképekkel. A négyórás felvonulás után a városi tanács épüle­tében egy rendkívül szűk kö­rű ünnepséget tartottak,, ahol az ottani első titkár mondott pohárköszöntőt — kifejtve álláspontját a román szocializmusról. Nem min­denben képviselte azt az ál­láspontot, amit mi — azt hiszem ,ezt mondani sem kelj —, viszont mondandó­jának volt néhány olyan eleme, ami arra utalt, hogy nem mindenki elvakultan sztálinista abban az ország­ban. A fogadás után város­nézés, múzeum- és gyárláto­gatás következett. A város gyönyörű, sokat építkeznek — sajnos a belvárost kivéve meglehetősen egyformán. Este három órányi búcsú­fogadást adtak a megyei pártbizottság vezetői. Min­dig hangsúlyozták, hogy ezek nem hivatalos tárgya­lások, hanem csak olyan megbeszélések, melyek a két megye kapcsolatának hiányát próbálják kisebbíteni. Iga­zából nem jutottunk velük dűlőre. Mindössze abban ál-Nagy Imrét és Kracsun Csa­bát a DEMISZ vezetőit, va­lamint Gyurcsán Ferencet a DEMISZ volt alelnökét, az Üj Nemzedék Tömörülés ve­zetőjét és Szolnok város kompetens képviselőit. A tanácskozáson résztvevő fia­talok munkáját tanácsokkal, információkkal Varga Fe­renc az MSZMP VB munka­társa és Tóth Istvánná az SZMT főmunkatársa segítet­te. Mindezek ellenére az egész konferenciára rányom­ta bélyegét a depresszió, a jövő kilátástalanságától való félelem. A tanácskozáson felszólalók nehezményezték az MSZMP közömbösségét, amellyel tudomásul vette, hogy elveszítette ifjúsági szervezetét. Hangot adtak annak a véleményüknek, mi­szerint az MSZMP ezzel a mentalitással, az ifjúság semmibevételével nem egy­szerűen választási vereséget fog szenvedni, hanem meg­bukik, térdre kényszerül, és az ereje ahhoz is kevés lesz, hogy tisztességes nagyság­­rendű ellenzéki pártként sze­repelhessen — mondották a DEMISZ vezetői. Hibáztatták a DEMISZ legfelsőbb szintű vezetőit is, hogy ügyük tény­leges problémáira megol­dáskeresés helyett saját kar­rierjük egyengetésével van­nak elfoglalva, ezen kívül elképzeléseik, célkitűzéseik lapodtunk meg, hogy ezt a megbeszélést — még az sem biztos, hogy nálunk — foly­tatjuk. Lemérhető volt az el­ső titkáron, hogy ha meghí­vást kap Magyarországra, akkor elfogadja. A mienk mellett még Bács és Békés megye delegációja járt ebben az időben Romá­niában. Ezeknek az utaknak a lényegét abban látom, hogy amennyiben Románia és Magyarország között ilyen érintkezés nincs, ak­kor gyakorlatilag semmilyen sincs. Azt meg nem enged­hetjük meg magunknak, hogy ne legyen, mert nagy létszámban élnek magyarok Romániában, és ezért nem vághatunk el minden szálat. A legapróbb fogódzót is meg kell ragadnunk, mert a viselkedésünkkel is, egymás gondolatának megismerésé­vel is bizonyára hasznára le­hetünk az ottani magyarok­nak. Minden ilyen kapcso­latnak ez a legfontosabb eleme. Ha csak egy kicsit tudunk tenni az ottani ma­gyarokért, azt is meg kell tennünk. — És ‘mit tapasztaltak út­közben? — Két útvonalon halad­tunk. Oda a Vaskapun ke­resztül, vissza pedig Dél- Erdélyen át. Mit mondjak? — Igaznak látszanak azok a hírek, hogy nem valami nagy jólét van ott. Viszont az szembetűnő, hogy renge­teg gyár épül és sok lakóte­lep. A házak többnyire egy­formák, Aradon olyanok, mint Temesváron. A határ­ban folyik a betakarítás, látszik, hogy zajlik az élet. Annak minőségét nem hi­szem, hogy célszerű volna innen megítélni. — Említette, hogy állás­pontjuk nem mindenben egyezett á vendéglátókéval. Nem okozott ez súrlódást önök /között? — Kínos gonddal vigyáz­tak arra, hogy akár szóvá i, akár mozdulattal megsértse­nek bennünket. Különben is meghívásunk nem politikai tárgyalásokra, hanem a ro­mán népfelkelés évforduló­jának ünnepére szólt, s. eh­hez nekünk is tartanunk kel­lett magunkat. — Köszönjük a beszélge­tést. — S. B. — kaotikusak,, így nem csoda, hogy városi szintű szerveze­teik csak vért izzadva tud­ják magukat fenntartani. Az egész konferenciát ez a borús alaphang hatotta át, de emellett az ifjúság frisses­ségéből fakadó természetes vágy, a tenni akarás is meg­mutatkozott a felszólalások­ban, beszélgetéseken. Kife­jezték vágyukat a cselekvés­re — mint mondották Qgy olyan időszakban, amikor a jövőt illető kilátásaik soha­sem látót mélypontot értek el; amikor már az első mun­kahelyhez való hozzájutás is kétséges, amikor Magyar­­országon a fiatalok számára a lakáshoz jutás már nem természetes életfeltétel, ha­nem életcél, hovatovább utó­pia lesz. Ebben a rossz han­gulatban ingerülten csaptak össze a vélemények, ami a közös állásfoglalást is meg­nehezítette. Egységre mind­össze abban 'jutották, hogy a DEMISZ kénytelen lesz ön­állóan indulni a választáso­kon. Továbbá sikerült közös nevezőre jutniuk abban a kérdésben is, hogy a DE­­MISZ-nek mindenképpen szüksége van szövetségi rendszerek kiépítésére, ezért híve minden olyan egység­frontnak, amely egyesítheti az ország progresszív erőit, ami szolgálja az ifjúság ja­vát is^ BOGOTA Virgilio Barco kolumbiai köztársasági elnök vasárnap cáfolta azt, hogy a kábító­szermaffia halálos fenyege­tései miatt lemondott volna Monica de Greiff igazság­ügyminiszter. Helyi sajtóje­lentések szerint viszont Mo­nica de UJreiff és családja több életveszélyes fenyege­tést kapott, s hogy folya­matban lévő lemondása kor­mányátalakítást idézhet elő. Rossz hangulatban ingerült viták a konferencián Mi lesz a DEMISZ további sorsa? A DEMISZ Szolnok városi tagszervezete felkészítő kon­ferenciát tartott vezetői szá­mára Balatonszepezden augusztus 22-től 27-ig. A va­sárnap véget ért tanácskozá­sok a DEMISZ szolnoki ve­zetői — meglehetősen borús hangulatban — igyekeztek olyan programot összeállíta­ni, amely várhatóan kedvező fogadtatásra talál a tagság körében. Ennek érdekében a konferenciára meghívták MIMOCNB \ Női kutyabunda Női nyúlbunda Férfi irhabunda Női börzeke Női bőrkosztüm Ciprusi alkalmi ruhák 4280 Ft—4650 Ft-ig Női csizmák 1810 Ft—2460 Ft-ig 24 300,— 10 400,— 21 600,— 12 600,— 20 700,— .\Arjuk kedves vásártóinkat ! a bkAla AfujmAz----------------Izrael—Libanon Fenyegető berepülések Hétfőn újabb, fenyegető jellegű berepüléseket végeztek izraeli hadi gépek Libanon fölött — közölte az iránbarát Hezbollah szervezet. A hétfői összesítések szerint egyébként a liba­noni célpontok ellen vasárnap végrehajtott iz­raeli légitámadásban kilencen vesztették életü­ket, és huszonötén sebesültek meg — ez utóbbiak közt tizenöt gyerek van. Egy eddig ismeretlen nevű libanoni csoport, amely az Elnyomottak Védelmének Szervezete­ként minősíti önmagát, halállal fenyegette meg II. János Pál pápát arra az esetre, ha ellátogat­na Libanonba. A Vatikánban egyelőre nem kom­mentálták a fenyegetést. Franciaország — nem akarván lemaradni a Szovjetunió mögött — szintén előterjesztette a maga libanoni rendezési elképzeléseit. Francios Scheer, a párizsi külügyminisztérium főtitkára hétfőn tárgyalt Damaszkuszban Faruk as-Saraa Szíriái külügyminiszterrel arról, hogy — Fran­ciaország szerint — az összes külföldi katonát ki kellene vonni Libanonból, I népfront maradion mozgalom áthidalni a tagoltságot désre is választ adó progra­mot kell, hogy elfogadjon. Abban is egyetértettek a résztvevők, hogy nem re­formról, hanem modellvál­tásról kell beszélnünk a társadalom egészét illetően. A szolnoki kétnapos ta­nácskozással természetesen nem zárult le az eszmecsere — folytatódik a kongresszu­son. * * * A HNF-nek a megváltozott politikai helyzetben betölten­dő szerepéről írt cikket Ku­korelli István is. A szolnoki tanácskozás kapcsán az aláb­biakban közöljük írását. (Folytatás az 1. oldalról) főtitkára, dr.- Kukorelli Ist­ván, a HNF Országos Tanács ügyvezető elnökségének el­nöke, Dobos László, az ÖT ügyvezető elnökségének tit­kára, valamint az Országos Tanács osztályvezetői. A résztvevők megerősítet­ték, hogy a Hazafias Nép­front maradjon mozgalom, ne alakuljék párttá. Szóltak arról, hogy a választásokon aktívan — jelöltek állításá­val is — részt kíván a moz­galomban venni a népfront. Nem csupán a mit akarunk? kérdésre kell választ adnia a HNF kongresszusának, de rövid, tömör, a hogyan ? kér-Grósz Károly fogadta a finn nagykövetet Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára hétfőn kérésére fogad­ta Arto Mansalát, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követét. A diplomata hang­súlyozta, hogy Mauno Koi­­visto elnök, Finnország kor­mánya nagy jelentőséget tu­lajdonít az MSZMP főtitkára szeptember eleji helsinki lá­togatásának. iTelexen I lérkezett

Next

/
Thumbnails
Contents