Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-29 / 204. szám
2 1989. AUGUSZTUS 29. J^ÉPLAP Horn Gyula magához kérette Stefan Orosst Magyar külügyminiszteri tiltakozás Nem vághatunk el minden szálat Megyénk delegációja visszaérkezett Romániából Megyénk MSZMP és tanácsi küldöttsége vett részt Romániában, Dőlj megye székhelyén Craiovában, a román népfelkelés évfordulója alkalmával rendezett ünnepségeken. A delegációt Madaras László, a megyei pártbizottság titkára vezette. A küldöttség tagja volt Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese és Gyuricza Péter, a megyei pártbizottság munkatársa. Háromnapos útjuk céljáról, tapasztalatairól kérdeztük visszaérkezésük után Madaras Lászlót. Horn Gyula külügyminiszter hétfőn reggel magához kérette Stefan Orosst, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és ibejelentette a magyar fél tiltakozását az augusztus 21-ei prágai tüntetések során őrizetbe vett két magyar állampolgárral szemben alkalmazott eljárás miatt. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a csehszlovák hatóságok a két magyar A békés átmenet sikerességének egyik feltétele, hogy a társadalmi tagoltságot koalíciós, népfrontos formák hidalják át. A társadalomnak érezhetően szüksége van a nemzeti összefogásra, a népfronteszmére. Idő kérdése, hogy ilyen politikai mozgalom (Új Márciusi Front, Demokratikus Magyarországért Mozgalom, Hazafias Népfront) vállalja fel sikeresen, társadalmi támogatással a háta mögött ezt a társadalmi feladatot. A Hazafias Népfront jó eséllyel indulhat harcba, ha képes újraigazodni a népfronteszme mai kihívásaihoz. A népfrontmozgalomnak vannak meg^ őrzendő értékei, ma is van mérhető tömegbázisa, és jelen van az ország valamenynyi településén. Az átmenet korszakában a népfrontnak különösen három területen van jelentős funkciója: 1. A pártosodás egy bizonyos ponton megáll, a politikailag fontos állampolgárok jelentős része nem kíván pártoskodni, ugyanakkor nem mond le a politikai részvétel, a beleszólás jogáról. Ezek az állampolgárok nemcsak a választás napján óhajtanak a politika alanyai lenni. A népfront mint politikai mozgalom számunkra is a közvetlen demokrácia fórumlehetőségét kínálja, amely jó kiegészíti a képviseleti demokráciát. 2. Magyarországnak az országot átfogó demokrácia mellett kisközösségi demokráciára is szüksége van. A közösségek', a civil társadalom szervezésében a népfrontnak jelentős hagyományai vannak, eddig is ez volt az egyik fő funkciója. Ilyen hagyományok a honismereti mozgalom, az Olvasó népérj; mozgalom, a kertbarátok, a kistenyésztők mozgalma, a község- és városvédő és -szépítő mozgalom, a különböző baráti társaságok, családvédelmi tanácsok, nyugdíjasklubok, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 3. Az átmenet korszakában különösen fbntos a poállampolgárt, a prágai magyar nagykövetség konzulja által felajánlott garanciák ellenére is fogva tartják, miközben az ugyancsak őrizetbe vett csehszlovák, illetve más külföldi állampolgárokat kivétel nélkül szabadlábra helyezték. Horn Gyula hangsúlyozta: ez az eljárás felveti annak veszélyét, hogy Deutsch Tamás és Herényi György szerepét és cselekményét csehszlovák részről a valóságosnál súlyolitikai párbeszéd, amelynek lebonyolítását a népfrontmozgalom vállalhatja magára. Több megyében és városban a helyi nemzeti kerékasztal már sikeresen ülésezik a népfront székházaiban. Ha ezt a kerékasztalmozgalmat sikerül országos politikai mozgalommá szélesíteni. a népfront visszatérhet a népfronteszme eredetéhez. A stabil többpártrendszer korszakában — ha ej Magyarországon kialakul — kétségtelenül kevesebb indok hozható fel a népfront mellett, feltehetően a hangsúly akkor a pártok közötti koalícióra tevődik át. Ennek ellenére a modernizáció irányai azt is jelzik, hogy a pártok mellett akcióprogramokkal fellépő pártközi alternatív politikai mozgalmak is létezhetnek, amelyek társadalmi igényként mindig a közvetlen politikai részvétel lehetőségét biztosítják. Ezek között a politikai mozgalmak között a népfront jelentős szerepet tölthet be. dr. Kukorelli István sabbnak minősítik. Kifejezte reményét, hogy az illetékes csehszlovák szervek körültekintően és humánusan fognak eljárni és a magyar —csehszlovák kapcsolatokat zavaró ügy mielőbb megoldást nyer. A külügyminiszter ugyanakkor megerősítette azt a magyar álláspontot, meiy szerint az államok közötti viszony meghatározó elve a be nem avatkozás egymás belügyeibe. STOCKHOLM Eredménytelenül jártak Andrej Szaharov szovjet akadémikusnak azok az erőfeszítései, hogy személyesen derítse fel a második világháború után a Szovjetunióban eltűnt svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsát — jelentette hétfőn egy svéd napilap. MANAGUA A nicaraguai területen harcoló kontrák megkezdték támaszpontjaik elhagyását, és hondurasi, illetve Costa Rica-i területre vonulnak vissza — jelentette be a managuai védelmi miniszter szóvivője. CAPE CANAVERAL Amerikai Delta típusú hordozórakétával vasárnap brit televíziós műholdat juttattak Föld körüli pályára. A Challenger 1986-ban bekövetkezett katasztrófája óta ez volt az első kereskedelmi célú fellövés az Egyesült Államokban. — A Dőlj megyei pártbizottság első titkárától érkezett a meghívás — az események előtt egy jó héttel. — hangzott a válasz — Anynyit az előzményekről tudni kell, hogy 1978 óta van a két megye között kapcsolat. A legutolsó hivatalos delegáció 1983-ban volt Szolnokról Craiovában. Azóta a kapcsolatok jószerivel a sport területére szorítkoztak, alig néhány asztaliteniszező cseréjére korlátozódtak. Korábban széles körű volt az együttműködés. A párt és a tanácsi delegációk rendszeresen váltották egymást, és a két megye újságírói is gyakran ellátogattak egymás szerkesztőségébe. Régen rádióstúdió is volt Craiovában. Annak a vezetője szintén járt Szolnokon. 1983 óta a két megye között gyakorlatilag semmiféle párt- állami kapcsolat nincs. — Ezek után nem volt meglepő a iCraiovából érkező meghívás? — Az előzmények után persze, hogy váratlan volt. Ráadásul az országaink közötti viszony miatt egy megyei delegáció utazása nem helyi ügy. Éppen ezért konzultáltunk a Központi Bizottság külügyi szakembereivel. Utazásunk eldöntése tehát közösen történt. Azért kellett így eljárnunk, mert a Ceausescu—Nyers találkozón semmiféle olyan eredmény nem született, amely a két párt álláspontjának egymáshoz való közeledését jelentette volna, illetve arra az időszakra esett még két olyan esemény, ami számunkra nagyon kellemetlen; tudniillik a magyarqrszági román nagykövet hazahívása konzultációra és a magyar tanácsi delegáció meghívásának lemondása. Mivel Romániával jószerével semmi egyéb kapcsolat nincs, ezért született az a döntés, hogy ne utasítsuk vissza, a meghívást, különösen akkor, ha az invitálás a legnagyobb nemzeti ün íepükre szól. Utunk háromnapos volt. Augusztus 22-én, egész napos utazás után jutottunk el Craiovába. A megyehatáron vártak bennünket. Megérkezésünk után az ottani első (titkár helyettese fogadott bennünket. A vele való beszélgetéssel fejeződött be az első napi program. Olyan volt, mint nálunk május 1-. megünneplése. Hozzávetőlegesen százezer ember vett rajta részt. Hangulatukról nehéz nyilatkozni, mert a magyar politikai hangulattól meglehetősen eltérő az ottani. Az emberek látszólag lelkesek voltak. Hatalmas transzparenseket vittek és nagyon sok Ceausescu-képet. Felesége portréja is gyakran feltűnt. Sok volt a közelgő pártkongresszusukra utaló és a munkasikerekről beszámoló felirat. Rendkívül színes kavalkád volt — élőképekkel. A négyórás felvonulás után a városi tanács épületében egy rendkívül szűk körű ünnepséget tartottak,, ahol az ottani első titkár mondott pohárköszöntőt — kifejtve álláspontját a román szocializmusról. Nem mindenben képviselte azt az álláspontot, amit mi — azt hiszem ,ezt mondani sem kelj —, viszont mondandójának volt néhány olyan eleme, ami arra utalt, hogy nem mindenki elvakultan sztálinista abban az országban. A fogadás után városnézés, múzeum- és gyárlátogatás következett. A város gyönyörű, sokat építkeznek — sajnos a belvárost kivéve meglehetősen egyformán. Este három órányi búcsúfogadást adtak a megyei pártbizottság vezetői. Mindig hangsúlyozták, hogy ezek nem hivatalos tárgyalások, hanem csak olyan megbeszélések, melyek a két megye kapcsolatának hiányát próbálják kisebbíteni. Igazából nem jutottunk velük dűlőre. Mindössze abban ál-Nagy Imrét és Kracsun Csabát a DEMISZ vezetőit, valamint Gyurcsán Ferencet a DEMISZ volt alelnökét, az Üj Nemzedék Tömörülés vezetőjét és Szolnok város kompetens képviselőit. A tanácskozáson résztvevő fiatalok munkáját tanácsokkal, információkkal Varga Ferenc az MSZMP VB munkatársa és Tóth Istvánná az SZMT főmunkatársa segítette. Mindezek ellenére az egész konferenciára rányomta bélyegét a depresszió, a jövő kilátástalanságától való félelem. A tanácskozáson felszólalók nehezményezték az MSZMP közömbösségét, amellyel tudomásul vette, hogy elveszítette ifjúsági szervezetét. Hangot adtak annak a véleményüknek, miszerint az MSZMP ezzel a mentalitással, az ifjúság semmibevételével nem egyszerűen választási vereséget fog szenvedni, hanem megbukik, térdre kényszerül, és az ereje ahhoz is kevés lesz, hogy tisztességes nagyságrendű ellenzéki pártként szerepelhessen — mondották a DEMISZ vezetői. Hibáztatták a DEMISZ legfelsőbb szintű vezetőit is, hogy ügyük tényleges problémáira megoldáskeresés helyett saját karrierjük egyengetésével vannak elfoglalva, ezen kívül elképzeléseik, célkitűzéseik lapodtunk meg, hogy ezt a megbeszélést — még az sem biztos, hogy nálunk — folytatjuk. Lemérhető volt az első titkáron, hogy ha meghívást kap Magyarországra, akkor elfogadja. A mienk mellett még Bács és Békés megye delegációja járt ebben az időben Romániában. Ezeknek az utaknak a lényegét abban látom, hogy amennyiben Románia és Magyarország között ilyen érintkezés nincs, akkor gyakorlatilag semmilyen sincs. Azt meg nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen, mert nagy létszámban élnek magyarok Romániában, és ezért nem vághatunk el minden szálat. A legapróbb fogódzót is meg kell ragadnunk, mert a viselkedésünkkel is, egymás gondolatának megismerésével is bizonyára hasznára lehetünk az ottani magyaroknak. Minden ilyen kapcsolatnak ez a legfontosabb eleme. Ha csak egy kicsit tudunk tenni az ottani magyarokért, azt is meg kell tennünk. — És ‘mit tapasztaltak útközben? — Két útvonalon haladtunk. Oda a Vaskapun keresztül, vissza pedig Dél- Erdélyen át. Mit mondjak? — Igaznak látszanak azok a hírek, hogy nem valami nagy jólét van ott. Viszont az szembetűnő, hogy rengeteg gyár épül és sok lakótelep. A házak többnyire egyformák, Aradon olyanok, mint Temesváron. A határban folyik a betakarítás, látszik, hogy zajlik az élet. Annak minőségét nem hiszem, hogy célszerű volna innen megítélni. — Említette, hogy álláspontjuk nem mindenben egyezett á vendéglátókéval. Nem okozott ez súrlódást önök /között? — Kínos gonddal vigyáztak arra, hogy akár szóvá i, akár mozdulattal megsértsenek bennünket. Különben is meghívásunk nem politikai tárgyalásokra, hanem a román népfelkelés évfordulójának ünnepére szólt, s. ehhez nekünk is tartanunk kellett magunkat. — Köszönjük a beszélgetést. — S. B. — kaotikusak,, így nem csoda, hogy városi szintű szervezeteik csak vért izzadva tudják magukat fenntartani. Az egész konferenciát ez a borús alaphang hatotta át, de emellett az ifjúság frissességéből fakadó természetes vágy, a tenni akarás is megmutatkozott a felszólalásokban, beszélgetéseken. Kifejezték vágyukat a cselekvésre — mint mondották Qgy olyan időszakban, amikor a jövőt illető kilátásaik sohasem látót mélypontot értek el; amikor már az első munkahelyhez való hozzájutás is kétséges, amikor Magyarországon a fiatalok számára a lakáshoz jutás már nem természetes életfeltétel, hanem életcél, hovatovább utópia lesz. Ebben a rossz hangulatban ingerülten csaptak össze a vélemények, ami a közös állásfoglalást is megnehezítette. Egységre mindössze abban 'jutották, hogy a DEMISZ kénytelen lesz önállóan indulni a választásokon. Továbbá sikerült közös nevezőre jutniuk abban a kérdésben is, hogy a DEMISZ-nek mindenképpen szüksége van szövetségi rendszerek kiépítésére, ezért híve minden olyan egységfrontnak, amely egyesítheti az ország progresszív erőit, ami szolgálja az ifjúság javát is^ BOGOTA Virgilio Barco kolumbiai köztársasági elnök vasárnap cáfolta azt, hogy a kábítószermaffia halálos fenyegetései miatt lemondott volna Monica de Greiff igazságügyminiszter. Helyi sajtójelentések szerint viszont Monica de UJreiff és családja több életveszélyes fenyegetést kapott, s hogy folyamatban lévő lemondása kormányátalakítást idézhet elő. Rossz hangulatban ingerült viták a konferencián Mi lesz a DEMISZ további sorsa? A DEMISZ Szolnok városi tagszervezete felkészítő konferenciát tartott vezetői számára Balatonszepezden augusztus 22-től 27-ig. A vasárnap véget ért tanácskozások a DEMISZ szolnoki vezetői — meglehetősen borús hangulatban — igyekeztek olyan programot összeállítani, amely várhatóan kedvező fogadtatásra talál a tagság körében. Ennek érdekében a konferenciára meghívták MIMOCNB \ Női kutyabunda Női nyúlbunda Férfi irhabunda Női börzeke Női bőrkosztüm Ciprusi alkalmi ruhák 4280 Ft—4650 Ft-ig Női csizmák 1810 Ft—2460 Ft-ig 24 300,— 10 400,— 21 600,— 12 600,— 20 700,— .\Arjuk kedves vásártóinkat ! a bkAla AfujmAz----------------Izrael—Libanon Fenyegető berepülések Hétfőn újabb, fenyegető jellegű berepüléseket végeztek izraeli hadi gépek Libanon fölött — közölte az iránbarát Hezbollah szervezet. A hétfői összesítések szerint egyébként a libanoni célpontok ellen vasárnap végrehajtott izraeli légitámadásban kilencen vesztették életüket, és huszonötén sebesültek meg — ez utóbbiak közt tizenöt gyerek van. Egy eddig ismeretlen nevű libanoni csoport, amely az Elnyomottak Védelmének Szervezeteként minősíti önmagát, halállal fenyegette meg II. János Pál pápát arra az esetre, ha ellátogatna Libanonba. A Vatikánban egyelőre nem kommentálták a fenyegetést. Franciaország — nem akarván lemaradni a Szovjetunió mögött — szintén előterjesztette a maga libanoni rendezési elképzeléseit. Francios Scheer, a párizsi külügyminisztérium főtitkára hétfőn tárgyalt Damaszkuszban Faruk as-Saraa Szíriái külügyminiszterrel arról, hogy — Franciaország szerint — az összes külföldi katonát ki kellene vonni Libanonból, I népfront maradion mozgalom áthidalni a tagoltságot désre is választ adó programot kell, hogy elfogadjon. Abban is egyetértettek a résztvevők, hogy nem reformról, hanem modellváltásról kell beszélnünk a társadalom egészét illetően. A szolnoki kétnapos tanácskozással természetesen nem zárult le az eszmecsere — folytatódik a kongresszuson. * * * A HNF-nek a megváltozott politikai helyzetben betöltendő szerepéről írt cikket Kukorelli István is. A szolnoki tanácskozás kapcsán az alábbiakban közöljük írását. (Folytatás az 1. oldalról) főtitkára, dr.- Kukorelli István, a HNF Országos Tanács ügyvezető elnökségének elnöke, Dobos László, az ÖT ügyvezető elnökségének titkára, valamint az Országos Tanács osztályvezetői. A résztvevők megerősítették, hogy a Hazafias Népfront maradjon mozgalom, ne alakuljék párttá. Szóltak arról, hogy a választásokon aktívan — jelöltek állításával is — részt kíván a mozgalomban venni a népfront. Nem csupán a mit akarunk? kérdésre kell választ adnia a HNF kongresszusának, de rövid, tömör, a hogyan ? kér-Grósz Károly fogadta a finn nagykövetet Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn kérésére fogadta Arto Mansalát, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetét. A diplomata hangsúlyozta, hogy Mauno Koivisto elnök, Finnország kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az MSZMP főtitkára szeptember eleji helsinki látogatásának. iTelexen I lérkezett