Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-26 / 202. szám
2 1989. AUGUSZTUS 26 Ülést tartott az Elnöki Tanács Kongresszusi küldöttválasztás (Folytatás az 1. oldalról) jogot is. A rendek mindinkább részt vesznek az egyházi és a társadalmi életben, így a tilalom anakronisztikussá vált, és indokolt a katolikus egyház óhaja, hogy a rendek működését tiltó 1950. évi 34. tvr. kerüljön hatályon kívül helyezésre, még a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény ‘ megalkotása előtt. Az úf jogszabály — amely a kihirdetéskor lép hatályba — igazodik az állam és az egyház következetes szétválasztásának, az egyházak autonómiájának elvéhez, és összhangban van az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvénnyel is. A továbbiakban a testület módosította a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló 1986. évi 1.3. tvr-t. A jövőben főiskolaként működik a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, míg a Testnevelési Főiskola elnevezése Magyar Testnevelési Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) elnevezése Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Keszthely) elnevezése Pannon Agrártudományi Egyetem, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola elnevezése Vitéz János Tanítóképző Főiskola, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola elnevezése pedig Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola elnevezésre változik szeptember 1-jétől. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola a jövőben Mezőgazdasági Főiskolai Karként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetén belül fejti ki tudományos, oktatói tevékenységét. Az Elnöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. Németh Miklós és Helmut Kohl megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági-társadalmi átalakulás sikerében. A szövetségi kormány ehhez kész azzal is konkrét segítséget nyújtani, hogy újabb lépéseket tesz a két ország gazdasági és pénzügyi együttműködésének erősítésére. Helmut Kohl és Hans- Dietnich Genscher kifejezte továbbá kormánya készségét arra, hogy elősegíti a Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. A felek áttekintették a kelet-nyugati viszony, az európai biztonság és együttműködés, a leszerelési folyamatok további, előmozdítás(Folytatás az 1. oldalról) volt, hogy a kormány és a szakszervezetek kérték az augusztus 21-ére tervezett húskészítmény-áremelés felfüggesztését. A kormány illetékesei ismét leszögezték, hogy a szabadárak alakítása nem tartozik a kormány hatáskörébe. Az 1989-es ár- és bérviszonyokat — összhangban a Minisztertanács csütörtöki javaslatával — az Országos Érdekegyeztető Tanács sorón kívüli ülésén célszerű megtárgyalni. A kormány szakemberei készek a részletes szakmai konzultációra. annál is inkább, mivel úgy vélik: a szakmai szempontok kikerültek a viták középpontjából. A szakszervezetek képviselői, Sándor László, a SZOT titkára és Peszternák László. a vasasszakszervezet főtitkára egyetértettek az Ornaik lehetőségeit. Az európai enyhülés, az egyetemes emberi jogok követelményeit szem előtt tartva véleménycserét folytattak a Magyarországon tartózkodó, s az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügyéről. A Magyar Népköztársaság képviselői hangsúlyozták, hogy a megoldás alapvetően a két német államra tartozik. A magyar kormány humánus szempontoktól vezettetve kész a probléma megoldásában közreműködni és minden lehetséges támogatást megadni az ügy rendezéséhez. A szövetségi kancellár megerősítette, hogy mielőbb eleget kíván tenni Németh Miklós magyarországi 'látogatásra szóló meghívásászágos Érdekegyeztető Tanács összehívásának szükségességével, ám azt indítványozták, hogy az átfogó tárgyalásokig és megállapodásokig minden illetékes tartózkodjék az alapvető élelmiszerek árának emelésétől. Ez teremthet kiindulási alapot a felelősségteljes megbeszélésekhez és a feszültségektől, jogos elégedetlenségtől terhes helyzet megoldásához. A szakszervezetek képviselői sajnálatosnak tartják, hogy a kormányt vélhetően presztízsérdekek vezérlik, amikor nem ért egyet azzal, hogy a megállapodásokig ne kerüljön sor áremelésre az alapvető fogyásztási cikkek, elsősorban az élelmiszerek .körében Szükségesnek tartják hangsúlyozni, hogy ez az elutasító magatartás nem szolgálja a társadalmi megegyezést. Kétfordulós választások (Folytatás az 1. oldalról) nulása esetén nem tudna részt venni a további munkában, másrészt ez a Fideszt is hátrányosan érintené, mert őt bízták meg a szervezet választási kampányának irányításával. Pozsgay Imre javasolta: az EKA kérje Tirts Tamás mentesítését. Hozzávetőlegesen öt órán át folyt a vita a választással és a választójoggal öszszefüggő kérdésekről, Eredményként könyvelhető el, hogy több pontban megállapodás született. A legfontosabb : többszöri kompromisszumkereséssel a felek megegyeztek abban, hogy a következő Országgyűlési választásokon kétfordulós vegyes (egyéni választókerületi és listás) formát alkalmaznak majd. A 350 képviselőből 150-et egyéni választókerületben, 150-et megyei (fővárosi) listán választanak majd meg, a további 50 hely sorsa pedig a töredékszavazatök (egyéni és listás) összeszámlása után dől majd el. Érdemes megjegyezni: a délutáni induláskor az MSZMP 80—20, az ellenzéki kerékasztal: 50— 50. a harmadik oldal kétharmad-egyharmad arányban javasolta meghatározni az egyéni választókerületi és a listás szisztéma alkalmazásának arányát. Nem tudták viszont megegyezni a jelöltállítás kérdésében. Az M$ZMP és az ellenzéki kerekasztal álláspontja egyaránt az, hogy csak pártok és az állampolgárok állíthassanak jelöltet. A harrpadiik oldal viszont szeretné, ha társadalmi szervezeték is megtehetnék ezt. A pénteki megbeszélések befejezésekor Kósáné Kovács Magda bejelentette, hogy a középszintű politikai tárgyalások hétfőn a párttörvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatásával folytatódnak. nak. 0 kormány és a SZÓI képviselnek találkozója Tanácskoztak az MSZMP marxista egységplatformjának szervezői Az MSZMP marxista egységplatformjának szervezői országos' tanácskozást tartottak tegnap az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai propaganda és művelődési központjában. A mintegy négyszáz résztvevő állásfoglalást alakított ki az MSZMP KB kezdeményezésére létrehozott bizottság két, — Történelmi utunk tanulságai, illetve az MSZMP programnyilatkozata-tervezete című, augusztus 19-én nyilvánosságra hozott — két dokumentumáról, illetve megvitatta az egységplatform programját. A vitáról dr. Maróti Imre, az Intéző Bizottság tagja tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az előadói beszédek és a hozzászólások egyértelműen elmarasztalták a két dokumentumot, mivel — véleményük szerint — azok megtagadják az eimúlt negyven év eredményeit. A programnyilatkozat nem marxista, lemond a szocializmusról, lemond arról, hogy a munkásság pártja legyen. A kommun ista kifejezést pedig „nagy ívben elkerüli”. Éppen ezért a résztvevők alkalmatlannak találták arra, hogy a XIV. kongresszus munkájának vitaalapjául szolgáljon. Ezért úgy döntöttek, hogy ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat eljuttatják a Központi Bizottsághoz. Többen nemzetközi kérdéseket is érintettek. A felszólalók szerint a magyar fiatalok Prágában — figyelmen kívül hagyva egy szocialista ország belső ügyét — beavatkoztak Cséhszlovákia belügyeibe. Ugyancsak többen nehezményezték, hogy a kormány nem tesz határozott intézkedéseket a Magyarországról nyugatra távozni szándékozó állampolgárok ügyében. Sok résztvevő elítélte Németh Miklós miniszterelnök augusztus 20-i ünnepi beszédének azon részét, amelyben elmarasztalta és szociális demagógiáival vádolta a szakszervezeteket a húsáremelés miatti sztrájk megszervezéséért. A marxista egységplatform szervezői végezetül leszögezték: az MSZMP-n belüli más baloldali csoportokkal. körökkel, platformokkal egységesen kívánnak fellépni a pártvezetés jobbratolódása ellen, illetve a párt tekintélyének megóvásáért. A városi küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) solja a párt programtervezete, melynek tanulmáinyozásához most nem volt kellő idő. Ennek ellenére élénk vita alakult ki, melyből akár a párt egészére vonatkozóan is messzemenő következtetéseket lehet • levonni. Kitűnt, ugyanis, hogy nemcsak a szervezeti szabályzat-tervezet egy-egy pontjának kidolgozásáról van szó. hanem mindenekelőtt arról: felszínre került, hogy milyen ellentétek vannak nemcsak a párttagok, hanem a küldöttek által képviselt alapszervezetek között is. Ezek az ellentétek valószínűleg felszínre kerülnek a kongresszuson is. Joggal vetődik fel a kérdés: ilyen véleménykülönbségek, különböző szándékok közepette eredményesen működhet-e a párt? A kongreszszusra nagy feladat hárul abban, hogy helyzettisztázó, jövőt mutató állásfoglalása alapján olyan párt szülessen melyben a véleménykülönbségek nem ilyen élesek, nem veszélyeztetik az együttes cselekvést. Iváncsik Imre, a megyei pártbizottság titkára tartott — a szervezetisaabályzattervezet alapelveit részletesen magyarázó —- bevezetőt. Egyértelmű, korrekt beajánlás volt, — a vitáról azonban ezt már nem lehet elmondani. A vélemények esetenként nem voltak mentesek a személyeskedéstől, a túlfűtött indulatoktól, a leegyszerűsített értékítéletektől. Például: a szervezeti szabályzat tervezete nem kollektív munka, „egyszájízű”- fejtegette az - egyik felszólaló. Volt, aki azt javasolta, hogy a szervezeti szabályzatban helyet kell adni olyan kitételnek miszerint a’ párt az egész nép forradami élcsapata. Elhangzott olyan javaslat is, hogy nem kell eltörölni a demokratikus éentralizmust, mert az utóbbi években éppen az volt a baj, hogy a központi akarat nem érvényesült* kellően. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a párt a szociáldemokrácia irányába lép, — mondta a másik felszólaló. Ezekre a felvetésekre természetesen elhangzott az ellenvélemény is. Élénk eszmecsere alakult ki a párt nevéről. Volt aki a változtatás ellen érvelt, míg mások úgy vélekedtek, hogy ha célját, működését, programját tékinitve változik a párt. ha mindenben meg tud újulni, akkor a neve miért maradjon a régi. még ha önmagában véve a névváltoztatás nem is old meg semmit. A névváltoztatás elengedhetetlen feltétele az, hogy tisztázni kell; mit akar a párt. és miiilyen eszközeikkel kíván célhoz érni. A küldöttek általában egyetértettek abban, hogy egyszerűbbé kell tenni a párthoz való csatlakozást, illetve a kilépést. Egyikük ezért javasolta a „törlés” fogalmának bevételét a szervezeti szabályzat tervezetébe. A lelkiismereti szabadság kérdésében viszont szintén kétféle nézőpont érvényesült. Voltak egyedi, reagálás, nélküli észrevételek is. Például: meg kellene a tervezetben fogalmazni azt, hogy ha egy alapszervezet megszűnik, mi legyen az ottani párttagokkal, hiszen tagságuk nem szűnik meg. A végén — egyéb javaslatok, észrevételek kifejtése után — állásfoglalása nélkül zárták a napirendet, — mondván: a kongresszusig van még idő, addig lehet javaslatokkal élni. A városi pártbizottság székházának, illetőleg a kerületi pártszékházak hasznosításáról tárgyalt ezután a városi küldöttértekezlet. Több javaslatot tártak a küldöttek elé. Az első szerint a kezelői jog fenntartása mellett a városi pártbizottság lemondana a székház használati jogáról azzal a feltétellel, hogy az épület egy részét megtartja, a többit f>edig kulturális, vagy egyéb célra hasznosítaná a városi tanács. Azt illetnék a bevételek és azt terhelnék a fenntartási költségek. A másik variáció szerint a székház földszinti részét felajánlanák a városi tanácsnak és a költséget közösen fedeznék. A kerületi pártszékházak hasznosítása összetettebbnek tűnik. Egy részüket a nagy felújítási költségfedezet hiánya miatt eladnák, a többit öregek napközije, tantermi vagy egyéb célra közös használatba vennék. Ennek értelmét több küldött megkérdőjelezte, mondván, hogy a területi pártmunka előtérbe kerülése és egyáltalán a párttagok esti összejövetele miatt szükséges ezeknek az épületeknek a megtartása. A küldöttértekezlet . — tudomásul véve, hogy a területi pártmunkára lehetőség lesz a továbbiakban is ezekben a székházakban — megbízta a városi pártbizottság tisztségviselőit azzal, hogy a városi tanáccsal és minden egyéb érdekelttel kezdje meg az érdemi tárgyalásokat a pártszékházak hasznosításáról. Harmadik napirendként megválasztották a város pártkongresszusi küldötteit. A szavazás erdeményeként Mlinárcsik János, Rimóczi Sándorné, és dr. Vermes Pál képviseli Mezőtúr párttagjait a kongresszuson. — S. B — * * * Az MSZMP-nek Karcagon napjainkban mintegy 2000 tagja van, akik a párt soron következő kongresszusára — számuknak megfelelően — három küldöttet küldhetnek. Korábban minden alapszervezet 10 személy után választhatott egy megbízottat. A 221 megbízottnak tegnap 81 százaléka jelent meg azon a küldöttválasztó értekezleten, amelyet a városi tanács nagytermében tartottak. Létrehoztak egy közel ötven tagú jelölőbizottságot, is, amely a kongresszusra az alapszervezetek kezdeményezése és megkérdezése után 45 jelöltet javasolt. Két további fordulót követően a jelöltek száma 6-ra csökkent. Ez a 6 jelölt tegnap délután egyfajta programbeszédet mondott a gyűlésen, amelyen megjelent és felszólalt Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság első titkára is. Végül a szavazás, amelyen minden küldött három nevet jelölhetett meg, oly módon zárult, hogy dr. Kovács László ügyvéd 130-at, dr. Kasuba János tsz-elnök 128-at, és dr. Nagy Jenő, a városi pártbizottság első titkára 95 szavazatot kapott. Így ők hárman képviselik a kongresszuson Karcag MSZMP tagságát. Kunmadarason az előző napon pártszavazással választottak küldöttet, aki Vincze János tsz-elnök lett. MOSZKVA Pénteken sikeresen összekapcsolódott egymással a világűrben keringő Mir szovjet űrállomás és a két napja felbocsájtott „Progressz— M” automatikus teherszállító űrhajó. A mostani „Progressz—M” egy úi széria első példányának számít: nagyobb manőverezőképességgel, szállítókapacitással rendelkezik, s a korábbinál hosszabb ideig működhet a világűrben. HELSINKI A finnországi Hámeenlinnában Dénteken megkezdődött az északi országok szocialista és kommunista pártjainak találkozója. A háromnapos tanácskozásra a kommunista és szocialista pártok, valamint a szakszervezeti mozgalom több mint 70 képviselője érkezett Dániából, Svédországból és Norvégiából. SZÖUL A szöuli hatóságok pénteken hivatalosan is vádat emeltek a legnagyobb délkoreai ellenzéki párt vezetője, Kim De Dzsung ellen.-A politikust azzal vádolják, hogy a szigorú kommunistaellenes törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva nem jelentett fel pártja egyik parlamenti képviselőjét, aki nemrég engedély nélkül Észak-Koreába utazott. Az illetőt később kémkedés vádjával le is tartóztatták. Kim De Dzsung tagadja az ellene felhozott vádakat. A dél-koreai ellenzéki vezető egyelőre szabadlábon védekezhet. ISZLÄMÄBÄD Negyvennégy utassal és öt főnyi személyzettel a fedélzetén pénteken nyoma veszett a Pakisztáni Nemzetközi Légitársaság (PIA) egy Fokker típusú repülőgépének.
