Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-25 / 201. szám
2 j^ÉPLAP * 1989. AUGUSZTUS 25. Utazási korlátozás Berlini cálolat Prágai tüntetés Két magyar még előzetes őrizetben Pénteken három óráig kell döntenie a prágai első kerületi ügyészségnek, vajon szabadon engedi-e azt a két magyar fiatal, akiket a hétfői Vencel téri tüntetésen. állított elő a rendőrség és még mindig előzetes őrizetben vannak. A csehszlovák szóvivő csütörtöki tájékoztatása szerint a hatóságok a Vencel téri tüntetéskor előállított összes csehszlovák állampolgárt szabadonengedték és az ötvenhat külföldi közüül is venhat külföldi közül is már csak a két magyart tartják fogva. A csehszlovák rendőri szervek csütörtökön három órakor adták át a még fogva tartott két magyar fiatalembernek, Deutsch Tamásnak, a Fidesz tagjának és Herényi Györgynek, a magyar munkásszolidaritás szabad szakszervezet aktivistájának a vizsgálati iratait a prágai első kerületi ügyészségnek. Az ügyészségnek huszonnégy órán belül, azaz pénteken délután három óráig kell eldöntenie, vajon a saját hatáskörében megszünteti-e az eljárást és szabadlábra helyezteti a két fiatalt, vagy pedig a közrend megsértésének vétsége miatt a bíróság elé terjeszti ügyüket. Az MTI tudósítójának értesülései szerint a rendőrség azt javasolta, hogy az illetékes csehszlovák törvények alapján a közrend megbontásában való részvétel, erre való felbujtás, illetve hivatali személynek a kötelessége teljesítésében való akadályoztatása miatt indítsanak eljárást a két fiatallal szemben. Az NDK külügyminisztériuma csütörtökön cáfolta azökat a nyugati eredetű híreszteléseket, miszerint Berlin szeptember elsejétől korlátozni akarná az NDK állampolgárainak Magyarországra irányuló turistautazásait. D^nis Ruh, a külügyminisztérium helyettes szóvivője az ADN hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: a Springér-lapok által terjesztett híresztelés minden alapot nélkülöz, nem egyéb koholmánynál. Az -érvényben levő rendelkezések alapján változatlan marad az eddigi utazási gyakorlat — tette hozzá; A szóvivő a továbbiakban elmondta, nevetséges az az állítás, hogy Berlin ezentúl nyugati országnak tekintené Magyarországot. A Német Demokratikus Köztársaságot baráti szálak fűzik a Magyar Népköztársasághoz, kapcsolataik állandóan fejlődnek. SZÓFIA • Bulgáriában az év elejétől augusztus közepéig 745-en vesztették életüket közúti baleset következtében. 85- tel többen, mint 1988-nak ugyanebben az időszakában. A balesetek száma (3678) 745-tel, a sérüléseké (3937) 171-gyel volt több. Egyedül július hónapban 153-an vesztették életüket a bolgár országutakon. * * • A török határon lévő bolgár határállomások — Kapitan-Andreevo és Malko Tarnovo — környéke elcsendesedett, visszatértek otthonaikba az ,.iszlamizált bolgárok utódai”, akik „látogatást akartak tenni” Törökországban — ahogyan itt fogalmaznak —. de kedd hajnal óta a török határőrök nem engedik be őket. WASHINGTON „Rendkívül pozitívnak” minősítette a Szovjetunió Lengyelországgal kapcsolatos jelenlegi magatartását George Bush amerikai elnök. Bush szabadságát tölti az Egyesült. Államok észak-keleti partvidékén fekvő Kennebunkportban, és ott nyilatkozott szerdán újságíróknak. A Szovjetunió szerepét azzal összefüggésben méltatta, hogy Lengyelországban — mint ismeretes — most a Szolidaritás jelöltje előtt nyílhatott meg a kormányalakítás lehetősége. BOGOTA A kábítószerkereskedők elleni nagyszabású hadjárat során a kolumbiai hatóságoknak szerdán sikerült letartóztatniuk az ország „kokainiparának” egyik megteremtőjét. Bernardo Londono Quintero a hatvanas évek végén jelentős szerepet játszott a kábítószercsempészet fellendítésében, s bár a hetvenes évek közepétől a korábbinál erőszakosabb módszereket alkalmazó új szervezetek visszaszorították hatalmát, azért befolyásának egy részét mindmáig sikerült megőriznie. CASTELGANDOLFO II. János Pál pápa castelgaindolfói rezidenciáján csütörtökön fogadta Jurij Karlovot, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter személyes megbízottját. A Vatikán szóvivőjének tájékoztatása szerint a Szentatya főleg a libanoni helyzetről, a vallásszabadságról és a világbékéről tárgyalt a szovjet megbízottal. Volker Rühe, a CDU—CSU parlamenti frakció elnökhelyettese agusztus 24-én a Máltai Szeretetszolgálat zugligeti „táborába” látogatott, ahol NDK-beli menekültekkel találkozott. A képen, baloldalon Volker Rühe. MTI-fotó Középszintű politikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Egyetértenek abban, hogy kétfordulós, vegyes rendszerű választást kell tartani. Vita van viszont abban, milyen legyen a listás és az egyéni választókerületi forma alkalmazásának aránya. A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosításával foglalkozó bizottság munkájáról Kutrucz Katalin és Hack Péter (EKA) számolt be. Kutrucz Katalin elmondta: a büntető anyagi joggal kapcsolatos témákban lényegében befejeződött a munka. Megállapodás született az állam elleni bűncselekmények megítéléséről. Nincs megállapodás viszont a katonai büntetőeljárás alkalmazásáról. Ez EKA szakértői szerint nem indokolt, hogy nem katonai jellegű bűncselekmény esetén katonai bíróság ítélkezzen a fegyveres erők tagjai felett. Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy katonai bíróság csak a Magyar Néphadsereg tagjai felett ítélkezhessen. Ezenkívül megemlítették a nyomozási határidő kérdésének fontosságát, valamint azt, hogy megegyezzenek a hatáskör elvonásának tilalmában, azaz: a Legfelsőbb Bíróság első fokon ne vonhasson magához semmilyen ügyet. A tájékoztatás és az információ kérdésével foglalkozó bizottság nevében Csikós József (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom fél fontosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság mindenkit megillető, alapvető emberi jog. Megegyezés született arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Teíevizió és a Magyar Távirati Iroda ellenőrzésére létre kell hozni a pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. A kormány mellett működő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák pártatlan elismert szakemberekből. Sólyom László (EKA) kifogásolta, hogy a korábbi albizottsági megegyezés ellenére középszinten még mindig nincs megegyezés a kerekasztal-üléseket követő tévéműsorokról. Az EKA szerint tárgyalni kellene a korábban üldözött sajtó rehabilitálásáról is. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó bizottság képviselője, Murányi Zoltán (harmadik oldal) hangsúlyozta: egyetértenek az állampolgári jogok szószólója (Ombundsman) intézményének felállításával. Vita van viszont a munkásőrség sórsáról. Az EKA a fegyveres testület megszüntetését követeli, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet. Tamás Gáspár Miklós (EKA) megjegyezte: az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak a munkásőrség, hanem minden paramilitáris szervezet (például MHSZ, Ifjú Gárda) megszüntetését, elengedhetetlennek tartja. Ezután következett a további napirendi pontok megtárgyalása, de már a sajtó kizárásával. A megvitatandó témák között szerepeltek: a BTK és a büntetőeljárási törvény, az erőszakos eszközök alkalmazása kizárásának garanciái: a választójogi, illetőleg a párttörvény. A tárgyalás a késő esti órákban is tartott. Ülést tartott a Miniszteranács (Folytatás az 1. oldalról) hogy nőjön azoknak a száma, akik itt kívánnak maradni. Ugyanakkor szóLt arról is, hogy eddig egyetlen keletnémet állampolgár sem fordult a magyar hatóságokhoz, hogy menekültstátiuszt kapjon. A magyar kormányzati szervek intézkedéseik során igyekeznek a lehető leghumánusabban kezelni a hozzájuk fordulók ügyét. Elmondta azt is, hogy a két német állammal folyamatos a kapcsolattartás, s a hazájukat elhagyni kívánókat a Nemzetközi Vöröskereszt is jelentékenyen segíti. Horn Gyula szerint a határőrizeti szervek a magyar-osztrák határszakaszon a maximális rugalmasságot tanúsítják. A kérdés rendezésére mielőbb szükséges megoldást találni, ez azonban alapvetően a két ország kormányának feladata. A segítség újabb feltételei? A Prágában őrizetbe vett magyar fiatalok ügyével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ha valaki külföldre utazik, köteles betartani az illető ország rendelkezéseit. még akkor is, ha a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog előírásai lényegesen eltérnek a miénktől. Szólt arról, hogy a Fidesz a kormányhoz, illetve a Külügyminisztériumhoz fordult segítségért, ezt megelőzően azonban már intézkedtek a magyar hatóságok, felvéve a kapcsolatot a prágai magyar nagykövetséggel. A külképviselet szakszerű közbenjárása is hozzájárult hót fiatalember szabadon bocsátásához. A még két, őrizetben tartott fiatalember ügyének rendezéséért is mindent megtesznek. Felhívta a figyelmet arra is: nemzeti érdekeinkből kiindulva nyomatékosan hangsúlyozzuk szomszédainknak, szövetségeseinknek, hogy ne avatkozzanak a magyar bel ügyekbe. Meggyőződésünk ugyanakkor az is. hogy nem jó, ha a magyarok próbálkoznak meg más szomszédos, szövetséges ország belügyeibe avatkozni. Mindenkinek felelősségteljes magatartást kell tanúsítania, abból kell kiindulnia, hogy éppen elég konfrontáció és feszültség van az egyes országok és Magyarország között. Nem szükséges, sőt káros e feszültségeket tovább növelni. A külügyminiszter kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a határőrség tagjai csak végveszély esetén használhatják fegyvereiket. Tudomásunk van arról, mondta, hogy az NSZK budapesti nagykövetsége egyéni kérések alapján több száz útlevelet adott ki NDK állampolgároknak. Az érvényben lévő államközi egyezmények értelmében hazánk ezt az útlevelet . nem akceptálhatja, mert ez megkérdőjelezné az NDK fennhatóságát saját állampolgárai felett. A külügyminiszter egy további kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy meglepődött Cranstön szenátor Magyar Hírlap-beli kijelentésén, amely szerint Magyarország csak akkor kap nagyobb segítséget, ha koalíciós kormány irányítja majd az országot. Ezt a véleményét Bush elnök közelmúltban tett budapesti látogatására alapozta, amelynek során azonban szó sem esett ilyen feltételekről. Furcsának ítélte a szenátornak azt a megnyilatkozását, amely szerint csak a választásokat követően döntenek a magyar adósságok átütemezéséről. Tapasztalataink szerint a nemzetközi monetáris szervezetekkel fenntartott kapcsolatainkban eddig nem érzékeltük, hogy együttműködésüket politikai feltételekhez kötötték volna. Egy további felvetésre reagálva cáfolta, hogy hazánk csupán romániával szemben lépne fel az ottani magyarság jogainak biztosítása érdekében. Az elmúlt évek során a csehszlovák hatóságoknak is gyakran szóvá tette a szlovákiai magyarság helyzetét érintő problémákat. A Ribbentrop—Molotov paktumot.. illetve annak titkos záradékát érintő kérdésre válaszolva közölte: a Szovjetunióban és nálunk is folyik a múlt feltárása, a sötét foltok tisztázása. Ez rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat. Ugyanakkor hozzátette: ami a Szovjetunióban, a baltikumban vagy akár a Kaukázuson túli köztársaságokban és másutt zajlik, az mindenekelőtt a Szovjetunió belső ügye. Véleménye szerint a Szovjetunióban nem az a járható út, hogy egyes köztársaságokat megpróbálnak kiszakítani a Szovjetunió kötelékeiből. önállóságuk, autonómiájuk biztosítása alapvető követelmény, de erre a „kiszakadás” nem a legmegfelelőbb megoldás. A lengyelországi helyzetet értékelve azt törvényszerű folyamatnak ítélte a magyar külügyminiszter. Hosszú távú lakáskoncepció Üdvözölte Lech Walesának azt a kijelentését, amely szerint nem teszi kérdésessé Lengyelországnak a Varsói Szerződéshez való tartozását. Horn Gyula közölte az is, hogy hazánk és Románia között 1990 februárjában jár le a kettős állampolgárságról kötött egyezmény érvényessége. Az ezt megelőző 6 hónap során kell nyilatkozniuk a feleknek további szándékukról. E 6 hónap lényegében most kezdődött el, s februárig lesz lehetőség nyilatkozni ezügyben. Döntés tehát még nincs e kérdésben. Egy másik tudósító kérdésére válaszolva közölte. hogy ez év szeptemberében, de legkésőbb októberben megnyílik a menekültügyi főbizottság budapesti irodája. A választások időpontját firtató kérdésre válaszolva a külügyminiszter minden lehetséges időpontot elképzelhetőnek tartott, ez azonban jórészt attól függ. hogy miben tudnak megállapodni a háromoldalú tárgyalásokon, és azt követően miként dönt a parlament. Ezután Bajnak Zsolt ismertette az ülésen szereplő napirend témáit. Az északmagyarországi regionális fejlesztési koncepció mintegy másfél-kétéves előkészítő munka nyomán született, lényegében Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye helyzetén kíván javítani. A kormány három tárca előterjesztésében tárgyalt a hosszú távú lakáskoncepcióról. Rendkívül élénk, lériyegében politikai vita folyt e kérdésről. A Minisztertanács az előterjsztést csupán alapnak ítekintti, amelyet a parlamenti bizottságok is megvitatnak majd, s felvetődött az is, hogy véleményt, javaslatot kérnek a legkülönbözőbb alternatív szervezetektől, társadalmi mozgalmaktól, s egyáltalán minden fórumtól, testülettől, amelynek építő elgondolása van e kérdésről. Napirenden szerepelt az elgondolás szerint a számvevőszék 1990 január 1-jével kezdené meg működését, az Országgyűlés ellenőrző szerveként elsődleges feladata a költségvetés ellenőrzése lenne, felügyelné a nemzeti bankot, s a társadalombiztosítási alapot is éppúgy, mint v az állami támogatás felhasználását a társadalmi szervezeteknél és a pártoknál. A kormány megvitatta az állami költségvetés egyensúlyát javító csomagterv végrehajtásáról szóló előterjesztés is. Ezt a Parlament ez év májusában, a költségvetési hiány csökkentésére fogadta el. A mintegy 47 milliárd forint kihatású programból eddig 41 milliárdos megtakarítás vagy bevételi többlet keletkezett. A kormány ülésén a belügyminiszter terjesztette elő az egyes megyék történelmi nevének visszaállítására vonatkozó minisztertanácsi rendelet-tervezetet. Az elmúlt időszakban helyi kezdeményezések nyomán széleskörű igény fogalmazódott meg a történelmi csengésű, a tájjelleget kifejező patinás megyék neveinek visszaadására. Januártól lehet Jász-Nagykun- Szolnok megye Szolnok megyéből például Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmárbói Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komáromból pedig Komárom- Esztergom megye lenne a jövőben. A Minisztertanács a kérésekkel és javaslatokkal egyetért a változás jogszabályi bevezetésének 1990. január 1-jétől nincs semmilyen akadálya. A Minisztertanács áttekintette a szabadáras húsipari termékek árának emelése kapcsán a SZOT és a kormány között kialakult véleménykülönbségeket. Megállapította, hogy indokolatlanok azok a kritikai észrevételek, amelyek szerint a kormány hosszabb ideje nem veszi figyelembe a szakszervezeteknek az életszínvonalra vonatkozó javaslatait. Ez év februárjában az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén arról született döntés: márciusra előrehozzák a jbgszabályban rögzített minimális bér 3 ezer forintról 3700 forintra történő fölemelését, és ez év október 1-jével 4 ezer forintra növelik a legkisebb kifizethető bért. A májusi SZOT—kormány találkozón a Minisztertanács — a SZOT kezdeményezésére — elhalasztotta a víz- és csatornadíjak tervezett emelését és a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat, érintő szociálpolitikai intézkedésekről állapodott meg. A kormány továbbra is kész az együttműködést előmozdító eszmecserére. Tekintettel arra, hogy a bérek kérdése nem rendezhető pusztán a munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a kormány közti megállapodásokkal — ebben szerepet kel] kapniuk a munkáltatói, a szövetkezeti és a vállalkozói érdekképviseleti szervezeteknek is, — kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésének összehívását. A szóvivő a lakásgazdálkodási koncepciót érintő kérdésre válaszolva kifejezte azt a meggyőződését, hogy nincs olyan alternatíva a javaslatban, amelyikkel jó szívvel egyetértene a társadalom minden rétege. Egyértelmű, hogy az ország jelenlegi gazdasági állapotában a költségvetés az évi mintegy 80 milliárdos lakáscélú támogatást képtelen elviselni. Arra keli módot találni, hogy a költségvetési teher valamelyest csökkenjen, másrészt pedig a támogatásokban valóban a leginkább rászorulók részesedjenek. A kormány konkrét részkérdésekbe nem ment bele, de a szóvivő emlékezete szerint éppen a miniszterelnök szájából hangzott el az a megjegyzés, hogy elképzelhetetlennek tartja a lakáshitel-szerződések viszszamenőleges megváltoztatását. Ez sem jogilag, sem politikailag, sem morálisan nem elfogadható, i
