Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-25 / 201. szám

1989. AUGUSZTUS 25. j^ÉPLAP 3 Szolnok megyei vállalatok az Agrokomplex ’89-en Szomszédaink sem feledkeznek meg a kisüzemek gépesíté­séről, a csehszlovák mezögépipar újdonságát, a MINI—070-es kistraktort bizonyára nálunk is szívesen látnák a háztájiban (Folytatás az 1. oldalról) szakemberek a rétegindoká­­tort. Olyan nagy érdeklő­dést váltott ki, hogy az SMS vezetői kérték, állít­suk ki az Agrokomplexen, az ő meliorációs tevékeny­ségüket, légi fényképezési módszereiket és csepegtető öntözőberendezésüket bemu­tató standjukon. Várakozá­sunkon felüli az érdeklő­dés, nem egy gazdaság már helyben megvásárolta vol­na a mintadarabot. Nekünk viszont az az elképzelésünk, hogy az itt, Nyitrán össze­gyűlő igények alapján egy tételben az SMS-en keresz­tül értékesítjük majd a szlovákiai gazdaságok ré­szére a berendezést. Áru­csere lehetőséget is látunk az ellentételezéshez, ugyan­is jól tudnánk hasznosítani egy csehszlovák berendezést egy másik találmányunk­nál, a fagyálló regenerálás­nál. Nem önállóan mutatko­zott be a nyítrai mezőgaz­dasági kiállításon és vásá­ron a Szolnoki Mezőgép Vállalat sem. Az okát Ga­lambos Béla, a cég kereske­delmi igazgatóhelyettese magyarázta meg. — A szocialista országok esetében közismerten nehéz­kes külkereskedelmi ügyin­tézést szeretnénk könnyíte­ni, ' gyorsítani azzal, hogy a régi és nagyon eredményes szlovákiai együttműködést folytató, exportjoggal ren­delkező Bajai Kukoricater­melési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalattal kooperál­va állítottunk ki Eddig is értékesítettük termékeink­ből évente több millió rubel értékben Csehszlováki-A Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa (Szö­­vosz) tiltakozik az ellen, ihoigy a kormányzat tervezi a már megkötött lakáshitel­szerződések egyoldalú módo­sítását. A Szövosz Országos Lakás­szövetkezeti Választmánya megtárgyalta a tervezett kor­mányzati intézkedést. A vá­lasztmány tagjai egyhangú­lag tiltakoztak a tervezett módosítás ellen, mégpedig azért mert az az állampolgá­rok és a pénzintézet közötti érvényes polgárjogi szerző­dést egyoldalúan változtatná meg az állampolgárok ter­hére. A választmány a mint­egy 280 ezer lakást kezelő, körülbelül egymillió állam­polgárt érintő lakásszövetke­zeti mozgalom nevében el­lenzi a már megkötött lakás­hitel-szerződések bármilyen egyoldalú módosítását. A választmány, tagjai ag­godalmukat fejezték ki az­zal kapcsolatban, hogy a ter­vezett intézkedés nem segíti elő a (társadalom új típusú közmegegyezését. Arra vi­szont alkalmas, hogy a megújuló politikai rendszer iránti bizalmat, annak hite­iét aláássa. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa szerint a ma lakással rendelkező ál­lampolgárok túlnyomó több­sége becsületes munkával teremtette elő a lakásvásár­láshoz és -fenntartáshoz szükséges pénzt. Terheiket növeli, hogy a családok nagy része már nemcsak a tulaj­donában lévő hiteleit tör­leszti, hanem gyermekei ré­­jjzér^ is próbál — elötaka­ában, a Prostejovi Gépgyár­nak például félezer siló­­kombájn-adaptert szállí­tunk az idén. A BKR mintegy 40 ezer hektáron csaknem 80 szlovák és cseh gazdaságban menedzseli a rendszerszerű kukoricater­melést, ezért az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseink­nek nemélünk újabb piaco­kat az Agrokomplexen való bemutatkozástól. Egyik, itt bemutatott legújabb fej­lesztésünk a szárzúzócsalád 3 méter munkaszélességű új tagja, amelyet eddig még csak odahaza, a tavaszi Ag­­romasexpon láthattak az érdeklődő szakemberek. A dunaszerdahelyi járásból érkezett mezőgazdasági szakvezetők az Unimix—10 típusú takarmánykeverő és -kiosztó kocsink iránt ér­deklődtek. Újdonság szám­ba megy az abraktakar­­mány-keverő berendezé­rékossággal vagy más mó­don — lakást biztosítani. A tervezett intézkedés a lakással rendelkező állam­polgárok „megbüntetését” jelentené, újabb terheket ró­na rájuk az egyre gyorsuló áremelkedések, az infláció és az adójogszabályok nega­tív hatásai mellett. Félő, hogy ez meghaladja az érin­tett társadalmi rétegek tűrő­képességét, és nem kívána­tos társadalmi mozgásokhoz vezethet. A Szövosz Országos Lakás­szövetkezeti Választmánya kifejezte azt is, hogy megér­ti a kormányzat nehézségeit a lakáspolitika továbbfej­lesztésében. Ezért azt java­solják, hogy a kérdést rész­ben a személyi jövedelem­­adó keretén belül rendezzék. Azt ajánlják, hogy a kisebb jövedelmű család több, a nagyobb jövedelemmel—ren­delkező kevesebb előnyt kapjon. A választmány úgy ítéli meg, hogy tovább ösztönöz­hetnék a rendkívüli kölcsön­­törlesztéseket, és ezzel új forrásokat biztosíthatnának a lakáspolitika megoldására. Javasolják, hogy a munkál­tatók fokozottabban vegye­nek részt dolgozóik kedvez­ményes kamatozású kölcsö­­neiknek átvállalásában, s az állami költségvetés leg­alább ne csökkentse tovább a lakáss2ektorra fordított kiadásait. A választmány tagjai kife­jezték, hogy tiltakozásuk a jelenleg még érdekképvisele­ti szerv nélkül működő tár­sasházközösségek több milli­ós tagságának véleményével •is egybeesik. sünk is, ezt viszont itt Nyit­rán mutattuk be először. A kiállítási-vásári forga­tagban nézelődve akaratla­nul összevetni próbáltam, mi a hasonló, mi a külön­böző a mi szakkiállításunk, az Agromasexpo és a nyit­­rai Agrokomplex között. Sorolhatnám, hogy a nyit­­rai vásárvárosban hétköz­nap is nagyobbnak tűnt a látogatottság, vagy hogy Kőbányán látványosabb, szemléletesebb a kiállítás, de végülis a pozsonyi köz­pontú meliorációs cég fej­lesztőmérnökétől hallottak gondolkodtattak el. Mintha nagyobb figyelem mutat­kozna szomszédainknál az agrár- és az élelmiszergaz­daság iránt: a Szlovák Te­levízió a Híradóban szoká­sos, rövid bemutatáson túl minden este huszonöt per­ces műsorral jelntkezik az Agrokomplex ’89-ről. T. F. Pártszavazás másképpen Tegnapi lapunkban meg­jelenő Pártszavazás más­képpen című cikkünkbe né­hány értelemzavaró állítás csúszott. Az egyik az, hogy Szolnok város tizennyolc he­lyett összesen csak tizenhat küldöttet választhat a kong­resszusra (A megyeszék­helyhez tartozó községek pe­dig további négyet). A dön­tés megkönnyítése érdeké­ben nem minden párttag, hanem az alapszervezetek kapnak egy-egy brosúráit a jelöltek legfontosabb adatai­ról, elképzeléseiről. Végül a kitöltés módja: a szavazóla­pon ugyan 35 név szerepel, de szabadon lehúzható, hoz­záírható bárki neve. A szavazat akkor is érvényes, ha például a listán 20 név marad, vagy csak tizenket­tő. Ugyanis a városi össze­sítésben mindenképpen a legtöbb szavazatot kapott ti­zenhat személy lesz a kong­resszusi küldött. Vöröskeresztes útiokmányokkal távoztak A magyar kormány — em­beriességi megfontolások alapján — hozzájárult ah­hoz. hogy a Nemzetközi Vö­röskereszt Bizottságának közreműködésével megoldást nyerjen az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK-beli állampolgárok ügye. A Német Demokra­tikus Köztársaság 101 ál­lampolgára a Nemzetközi Vöröskereszt útiökmányai­­val augusztus 24-én a korai hajnali órákban Ausztriába távozott. Az illetékes magyar ható­ságok felhatalmazták a Ma­gyar Távirati Irodát annak közlésére, hogy a probléma ily módon történt megoldása kivételt jelent, s hasonló esetekben nem szolgálhat hi­vatkozási alapul. A Szövosz tiltakozik A lakáshitel-szerződések módosítása ellen Számvetés előtt A reformkörök szeptemberi tanácskozása elé Az eszmecserére készülve elkerülhetetlenül kasszát kell csinálni, és a szaldó nem látszik teljesen pozitívnak. A „végre megtalált mozgalmi forma” — Ágh Attila pozitív reményekből emelt kategóriája — többnyire csak ígéret ma­radt. A továbbiakban ennek okait és a megmaradt reménye­ket kívánom számba venni. A zárványlét fogságában A „nemzeti” kerekasztal mellett ülő politikai erők egyike sem demokratiku­sabb, mint az MSZMP. A nép feje felett egyezkedő eli­tek egymást fedező hallga­tása meg-megtörik, de ez in­kább a vádaskodást, minta felek mögött álló valódi po­litikai erők bemutatását és mozgósítását szolgálja. Az MSZMP reformkörei vidéken születtek, s egyszer­re jelentették a páirtreform lehetőségét, és egy reform­párt kialakításának realitá­sát is. A már létrejöttükben politikai tettet végző szűk csoportok kongresszusra kényszeríltették a vezetést, de gyakorlatilag alig tudták befolyásolni a küldöttváilasz­­tásokat és a dokumentumo­kat. Nem jött létre egy olyan párbeszédet és infor­mációcserét biztosító koordi­náció, amely ez együttes cse­lekvés erejét adta volna a reformköröknek. Megtor­pant a platformalkotás fo­lyamata. s ami mégis meg­született — hasonlóan a többi platformkezdeményhez — ideológizáló, s kevéssé igazodik a kialakuló képvi­seleti demokrácia program-A reformmozgalom másik része — és ma ez a kisebb erő — fő feladatának a párton belüli folyamatok be­folyásolását tekinti. Igye­keznek beépülni (alapszer­­vezetek) a területi struktú­rába, és túllépni a helyi pártszervek és vezetők — nem egyszer indokolt — le­járatásának refléktív politi­káján. Ezen jó értelemben intézményesedő csoportok elkezdték tudatosan kiépíte­ni azokat a szervezeti és mozgalmi intézményeket, edényrendszert, amely képes befogadni az állampolgári lét, és nem a foglalkoztatás szerint szerveződő párttag­ságot. Ezek az erők keresik a kapcsolódó, befolyásoló csatornákat a helyi köz­igazgatás felé, szervezik a helyi kerékasztalokat. és igyekeznek saját nyilvános­ságot teremteni. Helyzetük nehéz, mert a politikájuk­hoz adott pénzük — a tag­díjuk — és pártjuk initéz-Politikai megtisztulásunk elképzelhetetlen e fogalmak megtisztítása nélkül. Csak ezen keresztül valósulhat meg a helyi társadalmak baloldali erőit összefogó szo­cialista közéleti politikai centrumok, mint pártintéz­mények megszervezése. A reformkori mozgalom egyik fő feladata, hogy a keretei között megmozdult MSZMP- tagság közreműködésével a párt anyagi erőit ez irány­ba fordítva, egy közvetlenül ellenőrzött politikai infra­struktúrát teremtsen, vagy kikényszerítse ezt. E közéleti fórumokon nőhet a politiká­ba bekapcsolódók száma, s ezzel együtt a baloldaliak aránya. Baloldalinak lenni, ez az állampolgárrá vált kisembe­rek sajátja, akik kellő kép­zettséget szerezhettek a po­litikai manipulációk kikerü­lésére. Demokratikus szocia­lizmus. avagy szabadságelvű szolidarizmus; egyaránt ér­tékrendszert, célrendszert je­lent. A szocializmus eredetét és lényegét tekintve kulturális mozgalom, amely önnön ki­­teljesedése érdekében a munkásmozgalomra épít, hi- 6zen csak a munka világán párt karaktert követelő el­várásaihoz. Megosztottság jött létre a mozgalmon belül. Egyes reformkörök vezetői szinte a kezdetektől arra törekednek, hogy a megúju­lás bizalmi és mozgalmi tő­kéjét egy önálló pártidenti­tás megteremtésére fordít­hassák, és nem elsősorban az MSZMP-n belüli folya­matok befolyásolására igye­keznek. Ennek szerves része á mai vezetés lejáratása. Hangzatos nyilatkozataik, kérlelhetetlen arroganciájuk mögött nem á'U ott az egész reformkori mozgalom. Tevé­kenységük látszólag refor­mot céloz, de működésmód­juk egy pártállami viszo­nyok közötti egypáit mili­­táns és hataloméhes frák­­ciójának képét idézi. Elmé­leti munkájuk témavilága jelzi, hogy nem végeznek valódi szervező és gyakorla­ti politikai munkát. Szá­mukra egy-egy újságcikk, vagy O. S. közlemény a po­litikai tett. Létezésük egé­sze szituatív — refléktív jellegű, az opponálásból me­ríti erejét.Sa jnos ez lett az egyik uralkodó reformkori mentalitás. ményei és kapacitásai nagy­részt nem állnak rendelke­zésükre. Ezzel párhuzamosan meg kelll állapítsuk, hogy a párt vezető szerveiben gyorsabb politikai folyamatok zajlot­tak, mint a reformfcörökben. A reformpolitika ágenseinek helyzete megerősödött, de a közöttük és a mozgalmi bá­zis közötti kapcsolatra ez nem rpondható el. Az MSZMP a mai napig érdemben semmit nem tett azért, hogy az országgyűlési képviselők választási körze­teit, a helyi társadalom fó­rumait követő, az állampol­gári jogokra és nem a mun­kahelyi függésre építő párt­tá váljon. A párt mai mű­ködésében — így a változá­sok ütemezésében — to­vábbra is az apparátus a tevékeny elem. A politikai küzdelem a velük való al­kudozás alakját ölti. s el­marad a párttagság mozgó­sítása. át válhat általánossá. A szo­cializmus nem politikai vi­szonyulás ; több annál. Olyan mozgalom, amely az euró­pai kultúrkör humanista alapértékeire (egyenlőség, igazságosság, szolidaritás, nyilvánosság, szabadság, bé­ke) támaszkodik.. Egyik ere­deti vonása, hogy céljai meg­valósulását az általa meg­nyert egyének értékmegva­lósító magatartásától és nem különféle célteljesítő appa­rátusoktól és hatalmi struk­túráktól várja. Főleg nem egyetlen struktúrától, ugyan­is legfőbb sajátja az egyé­nek és csoportjaik önálló­sága (autonómia) és az együttműködés (integráció) szabadsága. A szocializmusnak lénye­ge a nyitottság, mert eman­cipációs. esélykiegyenlítő mozgalom is. Korunk ször­nyű tehertételként a sztá­linizmus a kultúra demok­ratizálásának jelszavával in­tézményesítette a nemzet döntő többségének elbutítá­­sát. A • barbarizálást, mert el­sősorban a közéleti ismere­teket és a nemzeti ethoszt irtottta ki — szinte teljesen — a közoktatásból, s így tette az ember és ember vi­szonyát kultúra nélkülivé, A szocializmus a demok­rácia kultúrája, a szolidari­tásé, amely tartósan s lénye­gét megőrizve csak a helyi társadalom, az elevenen mű­ködő emberi közösségek ta­laján sarjadhat ki. A szocia­lizmus a szakmailag felké­szült, társadalmilag haté­kony munkára képes és a társak által is ellenőrzött er­­kölcsiségű egyének mozgal­ma, akiknek méltósága és hitele a saját teljesítményre épül. Az ilyen emberek moz­galma nem csak a tudás, az eszmék, a tárgyak és szolgáltatások termelését, de a helyi és az országos ha­talom termelését is áthatja. Az új szocialista párt struktúráját ahhoz a körül­ményhez kell szabni, hogy a baloldáliság lényege az élet­mód, az értékmegvialósíitó egyéni és csoportos állam­­polgári magatartás. amely nem tűri az elidegenítő, ön­célúvá váló apparátusok fö­lényét. Kongresszusra készülve A reformkörök szeptem­beri találkozója esélyt kínál egy olyan kongresszusi kül­dött csoport megszervezésére, amely egyrészt megakadá­lyozza, hogy üres refonmszó­­lamók fedezete mögött a párt régi struktúráinak és változni nem tudó szemé­lyeinek átmentésére kerül­jön sor, másrészt hitelessé­gével képes a párt valódi átépítésére mozgósítani. Ma még inkább a hamis alternatívák között botorká­lunk. A zalai megyei reform­­körök hegy omlásszerű túl­­nyerése is fenyegető, ment a régi apparátusi mentalitás szervező erejévé vált. s mert az ilyen váltások ma még nem építhetnek a helyi po­litikába visszaszervesült vá­rosi-községi pártmozgal­makra. A kongresszusnak cenzúrát kell hoznia. És egy olyan társadalomképet, amelyhői kiderül, hogy mely rétegek és csoportok célközössége­ként működik a mi pártunk. Az MSZMP-nek a hatalmi részesedés illúzióját a nem­zetvesztés bűnével felcserélő pártból a szocialisztikus ér­tékeket valóban közelítő kö­zösségi {járttá kell válnia. Sokak szerint ez csak párt­szakadáshoz vezethet. Má­sok szerint csak egy új párt születik, de nem a sem­miből, hanem a régiből. Egy szocialista párt. A platfor­mok deklarált kudarca után a küldöttek többségét terü­letenként, de az üzemi elv nyomán választották. Ebből adódóan a kongresszus előtt a politikai párbeszéd és in­tegráció esélyei korlátozot­tak. s ami megvalósítható az érdemben szeptemberre ma­rad. A reformköri találkozó politikai felelőssége ebből fakad, ám az előkészítés hiá­nyosságai miatt a tanácsko­zás résztvevőinek politikai mandátumát is nehéz ki­alakítani. Az MSZMP válságos hely­zetéből talán az kínál ki­utat, ha önmagának féléves határidőt szabva a kong­resszus után alulról végig­vitt következetes tisztújítá­sokkal kísérve átszervezi struktúráját és gazdálkodá­sát. Ha vezető személyisé­gei olyan, a választók adott köréből kikerülő politikusok lesznek, akik nem az ál­lamigazgatási apparátusok­ban. hanem a tanácstestü­letekben és az Országgyű­lésben képviselik a pártpo-, litikáját. Átfogó, alapvető változások nélkül azonban a mai MSZMP a választáso­kon esélytelen. Visszafelé menni nem lehet. Nagy Mihály A cikk szerzője az Orszá­gos Béketanács alelnöke, au­gusztus 19-én részt vett az MSZMP által rendezett köz­­életj fórumoq, A pártreform felé Baloldaliság, szocializmus, hatalom

Next

/
Thumbnails
Contents