Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-06 / 156. szám
j^ÉPLAP 1989. JÚLIUS 6. •* Koncepcióváltás előtt Seemann László mérnök ezredes az új feladatokról A közelmúlt napokba a megyei tanácselnöki és osztályvezetői értekezleten sor került a polgári védelmi feladatok áttekintésére is. A polgári védelem parancsnokai előtt Seemann László mérnök ezredes a Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokság osztályvezetője szólt a polgári védelem főbb feladatairól. Többek között arról beszélt, hogy a polgári védelem a védelmi doktrína megalkotásával új helyzetbe került, át kell értékelni eddigi helyét és szerepét az ország védelmi rendszerében. Az enyhülési folyamat erelményeként csökken a háborús fenyegetettség, a nukleáris háború veszélye, ezért a polgári védelem lakosságvédelmi jellegét is célszerű az új helyzethez igazítani. A lakosság védelmét azáltal lehet jobban szolgálni, ha az ipari és technikai katasztrófákból ’adódható reális veszélyekre készülünk. Sajnos a mindennapi élet bőven szolgáltat ilyen példákat. A 204,1974. (XII. 11.) MT. H. számú határozat értelmében a polgári védelem katasztrófahelyzetben az egyik közreműködő szerv az élet és az anyagi javak mentésében. A polgári védelem feladatkörébe tartozik mindenek előtt a veszélyeztetett lakosság riasztása és tájékoztatása a kialakult (kialakuló) helyzetről, továbbá a védelmi rendszabályok foganatosítása, a mentő, mentesítő munka végzése. A váratlanul bekövetkező ipari katasztrófa rövid időn belül fenyegetheti a közelben élő lakosságot. Ezért megkülönböztetett jelentőségű a lakosság riasztása. Ez akkor lehet gyors, ha a veszélyforrás helyéről (közeléből) elvégezhető. Nagyon fontos a tájékoztatás arról, hogy az érintett lakosság mitévő legyen, hogyan védekezhet hatásosan. Felderítésre is szükség van azért, hogy a katasztrófa következtében milyen veszély fenyegeti a lakosságot, mert a védekezés csak akkor lehet elégséges, ha ismerjük a „támadót". A felkészítésnek is igazodnia kell az új követelményekhez. A mentő alegységek összetételének, felszerelésének megújítása szükséges. Katasztrófa esetén ugyanis megkülönböztetett jelentősége van a gyors és szakszerű beavatkozásnak. Jelenleg nincsenek a polgári védelemnek azonnali (tűzoltó vagy mentő jellegű) készenléti alegységei. Ilyen szervezeteket csak a három műszakban termelő (folyamatosan üzemelői vállalatoknál lehetne létrehozni. Ezt követően arról szólt az osztályvezető, hogy a mentő erőket is megfelelő védelmet nyújtó, egyéni védőeszközökkel kell ellátni. Megállapította, hogy az ellátottság védő munkaruhával, lábbelivel és gázálarccal jónak ítélhető. Gondot inkább az okoz, hogy ezek az egyéni védőeszközök nem nyújtanak tökéletes védelmet az ipari katasztrófák következtében felszabaduló valamennyi mérgező anyaggal és gázzal szemben. Ha azonban ismert a veszélyforrás, akkor az egyéni védelem tervezhető és megvalósítható. A lakosság felkészítésének új elgondolásait a következőkben vázolta az előadó. Az üzemi dolgozók kiképzése szűkülne. Csak azokra a feladatokra szorítkozna, amelyek az üzem veszélyeztetettsége miatt személyesen rájuk vonatkozna. Erre a munkába álláskor kerülne sor, és össze lehetne kapcsolni a munka- és tűzvédelmi (egyéb) ismeretek közlésével, időszakos ellenőrzésével. A tanulóifjúság felkészítését a honvédelmi ismeretek keretében oktatnák, meghatározott - óraszámban. A felsőfokú oktatási intézményekben a polgári védelmi ismeretek beépülnének a tananyagba. Az állásban nem lévő lakosság tájékoztatására továbbra is a tömegkommunikációs eszközöket kívánják felhasználni. Ehhez azonban a reális veszélyt tükröző propagandaanyagra és szemléltető eszközökre lenne szükség, Befejezésül arról szólt Seemann László mérnök ezredes, hogy koncepcióváltás előtt áll a polgári védelem. Nem a háborús időszakra szóló védelmet készítik elő, hanem igyekeznek felkészíteni a lakosságot a napjainkban reálisan fenyegető katasztrófák elleni védelemre. Itt is fontos szerepet jáftSzik a megelőzés. Az óvintézkedésekre már a veszélyforrást tartalmazó üzem létesítésekor gondolni kellene. Ez azonban nem mindig történik így. A potenciális veszélyforrást hordozó létesítményeket számba kell vennie a polgári védelemnek és értékelnie egy adott helyzetben a fenyegetettséget. Ennek alapján kell megtervezni a védelmet és az egészségügyi ellátást. Ilyen feladatok ellátására készül ma — más szervekkel közösen — a polgári védelem. A kiképzésnek legyen értelme Levél és válaszlevél „Tisztelt Szerkesztőség! Kétségbeesésemben fogtam tollat, hogy megírjam Önöknek mennyire tehetetlen és kiszolgáltatott tud lenni az ember a begyepesedett régimódi felfogás miatt. Négy évvel ezelőtt egy „jóakaróm” jóvoltából bekerültem az öcsödi egészség- ügyi polgárvédelem szakaszába. Nem örömmel tettem eleget, mivel családos, középkorú anya vagyok, két kiskorú gyerekkel és főállással, tudtam azt, hogy a faluban sok olyan személy van, aki független, esetleg gyermektelen. De mivel állandóan pénzbírsággal fenyegettek, kénytelen vojtam részt venni négy éven keresztül. Arról nem szólva, hogy az előadásoknak vagy kiképzésnek értelme az égvilágon semmi nem volt. Régi, elavult, a 60-as években készült filmeket mutogattak nekünk, és egy orvos előadása alatt (ennyi volt a konkrét egészségügyi kiképzésünk) vicceket mesélve töltöttük az időt. Fél napokat azzal szórakoztak, hogy adatainkat minden alkalommal megkérdezték és egyeztették, majd esetleg sor került egy polgárvédelmi könyvből a felolvasásra, amit erősen pislogva hallgattunk végig. 1989 április végén újra, mint minden évben már megjött a tértivé vényes értesítés. Itt közölték velünk, hogy május 20-án versenyre kell mennünk. Egy kunszentmártoni parancsnok kijött kioktatni bennünket, mi várható a versennyel kapcsolatban. Amiről beszélt arra a méregtől már nem is emlékszem. Mivel szorult a hurok, hogy eddig egészségügyi 'kiképzést nem kaptunk, 2 óra alatt elhadarták nekünk (a Köjál íőorvosasszonya), amit eddig 4 évig meg kellett volna tanulnunk. Erősítést is kaptunk, csak a verseny idejére, ugyanis az egészségügyi ágazatban dolgozókat oda tették a szakaszba, hogy szégyent ne valljunk. Valamint az elméleti kérdésekről fénymásolt „puskákat" adtak ki. Az egészben a legjobban az bosszantó, hogy ilyen kiképzés mellett minket felöltöztetve szürke egyenruhába, gumicsizmába, gázálarcba," cirkuszi mutatványosként használnak, és kényszerítenek rá, hogy versenyezzünk a tiszakürti arborétumban. Fenyegetve azzal, hogy ha észreveszik valakin, hogy nem akarja csinálni, vagy megtagadja, még két nap kiképzésre fogják küldeni, a pénzbírságon felül, Kérdem én, ha netán katasztrófahelyzet lesz, gondoltak arra, hogy akkor mivel fognak fenyegetni, és a családomat hova fogom tenni? Én szeretném leszögezni, hogy nem az egészségügyi szakasz ellen beszélek, csak az ellen a módszer ellen, ahogy az embereket kiválasztják és fenyegetik. Nem csak látszatot kell teremteni, hanem a célját is el kell érnie. Véleményem szerint olyan embereket kellene kiválasztani, akik lelkesen csinálják, és tudják is, természetesen beleegyezve. Ezekkel tudnának eredményt elérni, csak ez az illetékes kiválasztónak egy kis pluszmunkát jelentene! Itt fenyegetéssel nem sokáig fognak eredményt felmutatni. Önöknek azért írtam, mert biztos vagyok abban, hogy ha az illetékeseknek tettem volna panaszt, ilyenolyan paragrafusokra hivatkozva kimagyarázták volna magukat. Köszönöm, hogy meghallgattak, és remélem a közvélemény elé is teszik. Tisztelettel: Török Sándorné” „Tisztelt Asszonyom! Érdeklődéssel olvastam panaszos levelét. Bíráló megjegyzéseit elfogadom. Sajnos, ellenőrzésem során nekem is voltak ilyen t-aII realitásokhoz alkalmazkodó felkészítést Gondolatok a megyei döntő előtt KépUnk a túrkevei versenyen készült A polgári védelem országos törzsparancsnoka a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke és az Egészségügyi Minisztérium VII. Főosztálya vezetője 1987-ben felhívást adott ki a polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszok részére, melyben felmenő rendszerű 1990-ig tervezett versenyt hirdetett. A verseny célja: — tudatosítani kell a Magyar Polgári Védelem szervezetei között a polgári védelem célkitűzéseit és feladatait; — elő kell segíteni, hogy minél többen ismerjék meg a polgári védelmi szervezetek felkészültségét; — népszerűsítse a Magyar Vöröskereszt tevékenységét, együttműködését a polgári védelem szerveivel; — segítse az elsősegélynyújtási ismeretek elmélyítését, megszilárdítását; — "fokozza a Magyar Polgári Védelem és a Magyar Vöröskereszt együttműködésének hatékonyságát. A felhívásra megyénkben a hathatós propagandamunka eredményeként 48 szakasz nevezett be a versenyre. A városi és vonzáskörzeti szintű elődöntőket 1988. III. negyedéve és 1989. II. negyedéve időszakában tartották meg. Kivételt képez Szolnok város, ahol a lelkiismeretes felkészítő és szervezőmunka ellenére sem tudták a városi versenyt megrendezni. A vállalatok, szövetkezetek gazdasági és egyéni nehézségekre hivatkozva elálltak korábbi nevezésüktől, nem biztosították elsősegélynyújtó szakaszaik felkészítését, versenyeztetését. Ez a tény már csíráiban előrevetíti a megváltozott politikai-gazdasági helyzet meghatározó szerepét, hatását a versenyre. A vezetők nem értik meg, hogy fokozódik a polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszok jelentősége egy esetlegesen bekövetkező ipari vagy természeti katasztrófa esetén, összesítve a városi polgári védelmi törzsparancsnokok jegyzőkönyveit, jelentéseit, valamint az ellenőrzéseink tapasztalatait a következők állapíthatók meg. A városi döntők szervezésében. előkészítésében, levezetésében és értékelésében aktívan, egymást segítve vett részt a városi polgári védelmi törzs, a városi vöröskereszt-titkár, valamint a városi főorvos. A szakaszok kikiképzésére, felkészítésére iaáonban nem fordítottak megfelelő figyelmet. A polgári védelem városi törzse biztosította a szakaszok tagjainak a védőmunkaruhát, a csizmát és a gázálarcot, idejében kiadta a felkészülést segítő tesztkérdéseket, melyek megoldása a szakaszok elméleti ismereteinek bővítését volt hivatott szolgálni. A vöröskereszt titkárai és a városi főorvosok az elsősegélynyújtó ismeretek gyakorlati alkalmazásában, a szakszerű, gyors és hatékony seb- és betegellátás, betegszállítás bemutatásával járultok hozzá a szakaszok sikeres szerepeltetéséhez; biztosították a gyakorlatokhoz szükséges sebimitációkat, kötszereket és egyéb egészségügyi felszereléseket. Az elméleti kérdések felölelték az alapvető polgári védelmi feladatokat, az elsősegélynyújtó alapismereteket, az alkalmazási készenlét egyes kérdéseit, a Magyar Vöröskereszt történetét. A gyakorlati feladatokat legtöbb helyen feltételezett katasztrófahelyzetre adaptálták, s volt ahol csupán a sérültek egészségügyi ellátására koncentráltok. A résztvevő alegységek többsége átérezte, hogy tömeges sérülésekkel járó katasztrófák, balesetek esetén emberek tucatjai pusztulhatnak el korszerű elsősegély- nyújtás nélkül. A versenyen részt vevő alegységek egy része ennek megfelelően szakszerűen tevékenykedett. A résztvevők jelentős hányada viszont a kiképzés, felkészítés hiányosságaiból adódóan a gyakorlati feladatok végrehajtása közben elemi hibákat is elkövetett. Több esetben a sebimitációval jelzett sérüléseket összekeverték. például égési sérültet horzsolt sérültként, nyílt töréses eszméletlen sérültet koponyalapi sérültként kezeltek. Hiányzott a szakasz és rajparancsnokok közötti együttműködés, így maradhatott el helyenként a felderítés, a sérültek ellátási sorrendjének kialakítása. A versenyek tapasztalatai arról győzték meg a szervezőket, hogy a törekvések ellenére az éves felkészítések, kiképzések elméletiek, rutin- szerűek, kevés gyakorlati elemet tartalmaznak. A versenyre való felkészülés is magában hordta a sok éves beidegződést, helyenként kampányszerű volt. így fordulhattak elő azok a hiányosságok, amelyeknek balesetek esetén jóvátehetetlen következményei lehetnek. A tapasztalatokat figyelembe véve, a megyei döntőre történő felkészülés legyen komplex“ ugyanakkor gyakorlati jellegű, tartalmazza mindazon mozzanatokat, amelyek alapvetően szükségesek a sérültek felkutatásához, ellátásához, az elegy- ségek szakszerű tevékenységéhez. A szakaszok munkáját minden esetben jól felkészült, elfogulatlan, segítő szándékú bizottság bírálta el. Ennek tudható be, hogy a versenyek tisztasága ellen panasz nem érkezett. Az elődöntők eredményei alapján a következő szakaszok vesznek részt 1989. szeptember 16-án a megyei döntőn: Jászberény: a Hűtőgépgyár I. szakasza, Alattyáni K. T. szakasz; Törökszent- miklós: a Finommechanika V. eü. szakasza; Kisújszállás: a BHG III. sz. Gyáregység eü. szakasza; Mezőtúr: a Fémfeldolgozó I. Sz. I. sz. szakasza; Túrke ve: a Cent/ Cent Háziipari Kisszövetkezet I. sz. eü. szakasza; Karcag: a BHG Karcagi Gyára eü. szakasza; Tiszafüred: a Háziipari Szövetkezet II. eü. szakasza; . Kunszentmárton: Csépai eü. szakasz; Szolnok: a TVM II. szakasza. Ti M, pasztalataim. Sajnálatos az is, hogy egy nemesnek, humánusnak tűnő célt így lehet lejáratni. ön is szóba hozza egy katasztrófahelyzetben a segítségnyújtás szükségességét. A Honvédelmi Törvény többek között ezért határozza meg a lakosság polgári védelmi kötelezettségét. Az állampolgárok nagy többsége lelkiismeretesen és megértéssel fel is vállalja ezeket a feladatokat. Abban ugyancsak igaza van önnek, hogy ez a szolgálat egyenletesebben is terhelhetné az egyes személyeket. Elöljáró szerveink éppen a felkészítés színesítése érdekében, haladó hagyományainknak megfelelően versenyt hirdettek az elsősegélynyújtó szakaszok részére. Ez olyan kedvezménnyel is párosult, hogy a felkészülés a kiképzési óraszám keretében elvégezhető. A kiképzésen pedig a polgári védelmi kötelezettnek kötelessége részt venni. Aki ezen nem vesz részt, az szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Ezzel nincs szándékomban az önt fenyegető személyt védeni, mert a verseny önkéntes nevezésen alapult, és a szakasz maga dönthette el, hogy nevez-e vagy sem. Egyébként személyesen részt vettem a tiszakürti rendezvényen, nekem tetszett, annak ellenére, hogy az időjárás nem volt a legkedvezőbb. Bizonyára még több panaszos levél érkezett volna, ha a résztvevőknek a saját ruhájukban kellett volna a nedves fűben és sárban tevékenykedni. A polgári védelemnél rendszeresített védő munkaruha és műanyag védőcsizma egyéb védelmet is biztosít, ennek a használatát is meg kell tanulni, erre jó lehetőséget kínálnak az ilyen jellegű rendezvények. Kérem, szolgálja továbbra is felelősséggel a polgári védelmet, mert ezzel hasznos szolgálatot tehet embertársainak, végső soron saját családjának is. Kritikus észrevételeit köszönöm, ezeket munkánk során figyelembe vesszük. Szolnok, 1989. június 28. Tisztelettel: Tasnádi Mihály mk. alezredes megyei törzsparancsnok” A polgári védelmi kiképzések értelmének megteremtése, az igazságos tehervállalás érdekében ezután is helyt adunk a dolgozók leveleinek. Nekünk is az a véleményünk, hogy látszateredményre még közhasznú célok érdekében sincs szükség. Ha a polgári védelem helyi parancsnokai vagy törzsparancsnokai állam- polgári kötelezettségre jogosan hivatkozva megkövetelik a foglalkozásokon való megjelenést, akkor kutya kötelességük biztosítani a foglalkozások színvonalát, ezáltal is értelmet adva azoknak. Ilyen feladatuk egyébként nem csak állampolgári kötelességből adódik ,, , Simon Béla Polgári vedelem
