Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-06 / 156. szám
1989. JÚLIUS 6. j^ÉPlAP Folytonosság és megújulás az egyházpolitikában (Folytatás az 1. oldalról) — Ügy érzékelhető, hogy a kormány döntése váratlanul érte a közvéleményt — és a „szakmai berkeket”? — Valóban, az intézkedésnek nem volt „hangoztatott” előzménye, így egy kicsit a „szakmai berkeket" is váratlanul érte. A döntés természetesen összefüggésben van a felgyorsult változásokkal. A háttérben két, tulajdonképpen párhuzamosan futó folyamat érzékelhető. Egyfelől felerősödött a kritika a hivatal tevékenységét illetően, másfelől a legfelső szinten folytatott állami és egyházi tanácskozásokon megfogalmazódott, ■hogy az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége több tekintetben korszerűtlen, új forma létrehozása szükséges. A 'kritikákról: a múlt előtérbe 'kerülésével függ ösz- sze, és főleg az új szerveződésektől származik. Egyre erőteljesebben bírálták az ötvenes, hatvanas évek egyházpolitikai gyakorlatát, ami végső soron jogos is. Ma már tudjuk, hogy a korábbi pártpolitikai érdekek esetenként drasztikus érvényesítése erősen sértette az egyházaik érdekeit. Voltak egyházi személyeket érintő koncepciós perek is. A nyolcvanas évek egyházpolitikáját viszont már nem érte bírálat Azt hiszem, ez annak tulajdonítható, hogy az 'utóbbi években valóban korszerű, messzemenően toleráns, a közös dolgokban az együttműködést segítő, a papság és az egyház érdekelt is érvényesítő együttműködés alakult ki az állam és az egyház között. Ezt a gyakorlatot az egyházak is méltányolták, nem bírálták. — Tulajdonképpen mi volt az Állami Egyházügyi Hivatal funkciója? — Alapvetően két funkciója volt — ami megyei szinten is a fő feladatot jelentette az egyházügyi titkár számára. Az egyik: bizonyos 'hatósági szerepet töltött 'be egyházi ügyekben, (Folytatás az 1. oldalról) lesztettek ki. Az új cikkek rédlerek, motoros tolózárak, tisztítógépek elsősorban a mezőgazdasági .termékfeldolgozásban használatosak. A faipari részleg elsősorban belsőépítészeti munkák elvégzésével, egyedi berendezések és nyílászáró szerkezetek gyártásával foglalkozik, közmegelégedésre. Az elmúlt három évben több vendéglátóipari létesítményt, egységet rendeztek be egyedi kívánság alapján. Szerepel a tevékenységi körben kisebb értékű közületi és lakossági szolgáltatás is. A szövetkezeti kollektívának nagy erénye, hogy nem kizárólag sorozatmunkákat végez, hanem egvéni elképzelések alapján egyedi eszközöket .is gyárt. Ezeket saját szakembereik tervezik meg és gyártják. A fentiek alapján azon sem lehet csodálkozni, hogy a dolgozók, a szövetkezet tagjai otthon érzik magukat a közösségben. Példa erre, hogy nyoma sincs kilépési szándéknak, ellenkezőleg munkaerőhiánnyal küzdeami formális 'beleszólást jelentett az egyházak életébe. Például egy jelentősebb papi funkció betöltése előtt előzetes elvi engedélyt adott, ugyancsak ilyen engedélyezéshez volt többek között kötve egy templomi felújítás is. Az ilyen előzetes elvi engedélyezések az utóbbi években teljesen formálissá váltak, hiszen nem fordult elő, hogy az egyházak ne kapták volna meg a hozzájárulást. A másik feladat: állandó és folyamatos személyes kapcsolat a papsággal ; közös eszmecserék, párbeszédek, fórumok. A munka nagyobbik részét ez utóbbi tevékenység jelentette a megyében is. A kapcsolatok tartalmára a szívélyesség egymás kölcsönös tiszteletben tartása és megbecsülése volt a jellemző. Bizalom alakult ki egymás iránt mindkét fél részéről. Ennek illusztrálására egy példa: természetes gyakorlattá vált, hogy engem meghívnak az egyházi emberek bensőséges ünnepi eseményeikre, egyéb összejöveteleikre. A tapasztalatokat összegezve az a véleményem, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal — ahogyan létezett és tevékenykedett — betöltötte hivatását. Helyesnek tartom az intézkedést — biztosítja a folyamatosságot, és lehetősége, nyitánya egy új minőségű egyházpolitikának. — Milyen visszhangot váltott ki a döntés az egyházak részéről? — Ügy érzékelem, hogy némi aggodalom is tapasztalható. Az egyházi személyiségek is féltik azt a korrekt kapcsolatot, ami kialakult. Bizonyos elszigeteltségtől is tartanak. Ma még sok mindent ők sem látnak tisztán. Például: egyházi intézmények működnek a megyében is, amelyek szakmai felügyelete az illetékes minisztériumok reszortja. Eddig a megyei titkáron és az Egyházügyi Hivatalon keresztül tartották velük a kapcsolatot, most ezek az áttételek megszűnnek — jogos a 'kérdés, hogyan alakul az együttműködés a szakmai felügyeletet ellátó főhatóságokkal? nek. Mint Gál Imre szövetkezeti elnök elmondotta, jelenleg is legalább tíz jól kvalifikált lakatosnak tudnának munkát adni. Némiképpen enyhített a szakembergondon néhány erdélyi menekült magyar foglalkoztatása, akik jól képzettek és hamar beilleszkedtek új környezetükbe, tisztességes munkáért, tisztességes bért kapnak. Mindent összevetve a Kunszentmárton körzetéhez tartozó ipari egységek közül az öcsödieknél legmagasabb az egy főre eső jövedelem. Gond persze azért a kisszövetkezet házatáján is akad, elsősorban pénzügyi vonalon, ami nemcsak a szövetkezet sajátja. Átmeneti forgóeszköz-finanszírozásra több esetben igényeltek vclna hitelt, de a bankok — jövedelmező gazdálkodásuk ellenére sem tudtak folyósítani. Partner nagvvállalatok is sorban állnak gyakran a bankoknál, fizetési határidőben csak a 30 napos átfutási időt fogadják el, így a befizetendő áfát több mint egy hónapig a szövetkezetnek kell finanszíroznia, — Az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésének várhatóan mi lesz a megyei hatása? — Említettem, hogy a megszűnt hivatal és a megyei egyházügyi titkár tevékenysége globálisan megegyezett. Ma még számtalan a tisztázatlan dolog a jövőt illetően. A hatósági feladatok megszűntek, a személyes kapcsolatok ápolása kapott még nagyobb szerepet. Június 28-án volt az utolsó egyházügyi titkári értekezlet, ott arra biztattak bennünket, hogy a strukturális változásoktól függetlenül továbbra is igyekezzünk lelkiismeretesen, változatlanul nagyfokú önállósággal végezni munkánkat. Azon kell szorgoskodnunk, hogy az eddig jónak minősített egyházpolitika megyei szinten ne szenvedjen törést, igazodjék a változó körülményekhez és feladatokhoz. — Mi lesz a megyei egyházpolitikai titkár funkcióval? — A megyei tanácsoknál — nálunk is — jelenleg átszervezések folynak. Tanács- testületünk a közelmúltban döntött az új struktúráról. E szerint az egyházügyek majd a művelődési, ifjúsági és sportosztály tevékenységéibe integrálódnak. A részletek kidolgozására ezután kerül sor. Egyelőre — az úgynevezett hatósági teendők kivételével — azt csinálom, amit eddig, illetve új feladatom, hogy a mai egyházpolitikához, a vallás szabad gyakorlásához erősítsem az állami szervek, intézmények fogadókészségét, hogy képesek legyenek a partneri együttműködésre. Biztosra veszem, 'hogy az állam és az egyház közötti kapcsolatban továbbra is szükség van „összekötőre”, az érdekek közvetítésére. Lehet, hogy nem egyházügyi, hanem egyházpolitikai titkárra — már az elnevezésben is nélkülözve a hatalmi jelleget, és érzékeltetve az egyházi ügyek kezelésének minőségi változását. Berki Imre Indul a repceolaj- gyártás A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat csepeli gyárában július 10-én indul meg a repceolaj gyártása az idei termésű növényből, amiből az üzemnek már csak két-három napi készlete van. A gazdaságok megkezdik a vállalat kőbányai, rákospalotai és martfűi gyárához is a repce szállítását. Ezeknek a gyáraknak a feldolgozókapacitása a múlt évi rekonstrukciók során bővült. A vállalat az idén csaknem 47 ezer hektár termésére kötött átvételi szerződést az üzemekkel. Ebben az esztendőben közepes termést, hektáronként átlagosan 1,9 tonna repcét várnak a termelők. Azért nem jobbat, mert a kora tavaszi meleg időjárás nem kedvezett. A vállalat egyébként a most betakarítandó termésre egy évvel ezelőtt kötötte meg a szerződést a gazdaságokkal. Akkor tonnánként 7 ezer forintot ígértek számukra. Tavaly decemberben az átvételi árat 1000 forinttal megtoldották, a jelenlegi átvételnél pedig már 8500 forinttal számolják el a gazdaságoknak a repcét. Három év alatt megháromszorozták a vagyont „Golyóváltás” lőfegyver ügyben Bz MDF nyílt levelére a megyei főkapitány válaszolt Az MDF Szolnok megyei szervezete a következő nyílét, levelét írta a Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság vezetőjének. „Nyílt levél a Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság Vezetőjének A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1988. évi 23. törvényerejű rendeletét a lőfegyverekről és a lőszerekről, az 1988. évi 29. törvényerejű rendelettel hatályon kívül helyezték. Ennek ellenére a szóbeszéd országosan kétszázezer polgári rendeltetésű kézilőfegyver birtoklásáról tud. Szeretnénk e hír igazságtartalmáról megbizonyosodni. Ezért kérjük Jankovics Zoltánt, a főkapitányság vezetőjét, szíveskedjen a nyilvánosság fórumai által tájékoztatni a lakosságot, hogy megyénkben hányán, kik, milyen indokkal kértek és kaptak kézi lőfegyver birtoklására engedélyt? Tegnap délután Tóth István és Pintér László jelentkezett a főkapitányságon a válaszért, ahol kérdéseikre Jankovics Zoltán a következő tájékoztatást adta. A lőfegyvertartás engedélyezését egy 1975-ben kelt BM rendelet és a hozzá csatlakozó igazgatásrendészeti csoportfőnöki utasítás szabályozza. Ezek szerint vadászok kaphatnak lőfegyvert; ugyanígy kiképzési célra az MHSZ szervezetei; sportolók — válogatott sportlövő kerettagok —, erdészek, mező-, hal-, gát-, csatorna- és természetvédelmi őrök hordozhatnak még puskát a vállukon. Őrzési célra igényelhet lőfegyvert jogi személy, aki azzal fontos objektum, irat, nagy értékű áru vagy pénz szállítását biztosítja. A közvéleményt alighanem az önvédelmi lőfegyver birtokosainak köre érdekli legjobban, így hát érdemes felsorolni, közülük kiket tart érdemesnek a viselésre a fenti .intézkedés, önvédelmi lőfegyvereknél függetlenített párt- és KlSZ-alkalmazottak Miután törvény nem szabályozza a lőfegyverek birtoklását, mik lehetnek azok a kivételes indokok, amelyek alapján az illetékes rendőrtisztviselő ráütheti az engedélyezés- pecsétjét e kérelmekre? A kérelmezőknek milyen félelmeik lehetnek, hogy e tárgytól remélik biztonságukat? A megye több százezer polgára nevében (akik biztonságuk megóvását a fegyverekkel törvényesen rendelkező (testületektől várják) kérjük ezen engedélyek felülvizsgálatát és a fegyverek bevonását. Meggyőződésünk, hogy ezen intézkedéssel a mindenki által óhajtott közmegegyezés és nemzeti megbékélés irányába újabb komoly lépést tehetnénk. Szolnok, 1989. június 27. MDF Szolnok megyei szervezete nevében Tóth István” . szekrényben vélt biztonságuk érdekében. Zömében közülük kerülnek ki a partizánszövetség tagjai is. Természetesen a felsorolásban nincsenek benne azok a fegyverek, melyeket a fegyveres testületek — munkásőrség, katonaság, stb. — tartanak a fegyverraktárakban. Az önvédelmi fegyvert bir- tokolók körének meghatározása nem a mai idők szellemét tükrözi, ami nem is csoda, hiszen erről egy tizennégy évvel ezelőtti rendelet intézkedik. Más kérdés, hogy az egész fegyvertartás rendszerét szabályozta volna a Belügyminisztériumnak az a törvénytervezete, melyet — egy pontján' fennakadva és ez a gázfegyverek tartásának korlátlan engedélyezése volt — az Országgyűlés tavaly év végén leszavazott. Kár volt, mert a többi jogszabály korszerűbbé tette volna a fegyverviselés jelenlegi mechanizmusát. így, mondhatni, a parlament a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntötte. — Pb — (járási, ' városi, kerületi, nagyüzemi párt vb első titkároktól a megyei párt vb osztályvezetőiig, vagy ennél magasabb beosztásban lévők) jöhetnek szóba. Államhatalmi szervek vezetői tarthatnak birtokukba önvédelmi fegyvert megyei szintű vezetőktől felfelé. Az államigazgatási szervek vezetőit a főosztályvezetőtől fölfelé illeti meg a pisztolytartás joga. önvédelmi fegyvert viselhetnek a fegyveres erők és testületek hivatásos tagjai, valamint a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége igazolt tagjai. Alacsonyabb munkakört betöltőknél csak akkor adják ki az engedélyt, ha ezt jelentős körülmények indokolttá teszik, szükségességét felsőbb párt- és szakmai vezetők igazolják, az engedély kiadását javasolják. A fent felsorolt fegyverek száma hétezer körül van a megyében, ebből félezer körül az önvédelmi fegyvereké. Ennek is felét fegyveres testületek tagjai igénylik — a szolgálati fegyverük mellett. A többit egykori pártós tanácsi vezetők tarják a Természetbarát fafeldolgozás? A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ■négy éve kezdte el a bioenergetikai gépgyártási program kidolgozását. Olyan berendezéseket fejlesztenek ki amelyek a biomassza tüzelésre alkalmas részét energiává alakítják. Hazánkban a megtermesztett fatömeg 75 százalékát nem hasznosítják, pedig az ország energia- szükségletét nagy mértékben fedezné a fakitermelés során keletkezett hulladékanyagok (tuskó, kéreg, fűrészpor) elégetése. A fatüzelés egyébként az ösz- szes energetikai eljárás közül a legkörnye- zetkímélőbb. Ezen túl az erdők egészséges fejlődéséhez is hozzájárul ez a program, hiszen a természetbe lassan visszaépülő hulladékok negatív hatását is kiküszöböli. A NEFAG berendezései 1986 óta sorozatosan nyerik el a BNV díjait. így az aprítógépek, amelyek a fahulladékot ömlesztett anyaggá alakítva könnyen szállíthatóvá és tárolhatóvá teszik. A lakossági célra is alkalmas automata előtéttüzelő-gépek pedig gazdaságosabbak a gáz- vagy olajfűtésnél. Nemcsak a felaprított faanyagot, de a tüzelés közben keletkeA NEFAG újdonsága, a járvaaprító gép zett éghető gázokat is felhasználják energiatermelésre. Az idén két új berendezést mutatnak be. Az egyik az olasz mintára készült, de erdei munkára is alkalmazott tuskófúró adapter. Ez két módon is beilleszthető a programba. Szétfúrja a fa- kitermelés után földben maradt tuskókat, így a keletkezett forgács gyorsan visz- szaépül a természetbe. A ko- ronafúrós változata pedig egy sima, hengeres hasábot szab ki a tuskóból, amely ezúton feldolgozhatóvá válik. A másik újdonság a járvaaprító gép, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázatára készítettek el. A fenyőerdők ritkításakor eddig otthagyták a kivágott tűzveszélyes fákat, mivel az összenőtt lombkoronák miatt nem lehetett azokat kihúzni. Ez az adapter képes erre, sőt előtte kivágja, utána fel is aprítja a fát. A NEFAG tovább fejleszti a programot, 'külföldi kapcsolatokat keres. Berendezéseik készen állnak a megvásárlásra. Hazai elterjedésüknek — csakúgy, mint minden környezetkímélő eljárás bevezetésének — csupán anyagi akadályai vannak,
