Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-06 / 156. szám

Néplap 1989. JÚLIUS 6. Találkozó a francia értelmiség képviselőivel Gorbacsov és felesége a párizsi utcán Nagy Imre és társai ügye a Legfelsőbb Biréságoo Ma kezdődik a tárgyalás (Folytatás az 1. oldalról) Más válaszaiban is hangoz­tatta, hogy a Nyugat ne táp­láljon olyan illúziókat, mint- •ha „egyedül a burzsoá tár­sadalom képviselne örök ér­tékeket, és ne dédelgesse azt a reményt, hogy a szocialis­ta országok majd idővel megtérnek a „kapitalista ka­rámba.” Nem ez a követendő út, ha egyetértést akarunk és felépíteni közös európai há­zunkat. A politikai és társa­dalmi választás szabadsága egyetemes parancs és alkal­mazkodni kell hozzá” — fi­gyelmeztette a Pascal, Des­cartes. Lavoisier és Richelieu bíboros életnagyságú szob­rai alatt szorongó francia hallgatóságát; Gorbacsov igen mérték­tartóan, több francia értel­miségi számára túl óvatosan nyilatkozott a kínai esemé­nyekről. Egy francia sinoló- gus kérdésére válaszolva hangoztatta, hogy Kína ugyanolyan mély változáso­kat és megrázkódtatásokat él át most, mint más országok. „Mi azt szeretnénk ha új, békés Kína alakulna ki, amely beilleszkedik a nem­zetközi gazdaságba és a po­litikai életbe, és jó viszony­ban áll minden néppel. De a választás a kínai népre tar­tozik. Minden népnek joga van választani” — mondotta és óvott attól a kísértéstől hogy bárki is tanácsokat ad­jon Kínának. A találkozó után Regis Deb ray úgy vélekedett, hogy Gorbacsov csodálatosan ösz- szefüggően beszélt, egyfajta szintézisét adta a szovjet ér­telmiségi forradalomnak”. Az izraeli nagykövet bámulatra méltónak nevezte nyitottsá­gát és kifejezte reményét, hogy mozgásba jönnek Izrael és a Szovjetunió kapcsolatai. Az MTI tudósítója által meg­kérdezett neves baloldali francia értelmiségiek inkább csalódottak voltak kissé, túl óvatosnak és a régi bürok­ratikus bükkfanyelvre hajla­mosnak találták Gorbacsov válaszait. A szovjet államfő délben szállásán, a Marigny palotá­ban szűkkörű ebéden látta verydégül Michel Rocard mi­niszterelnököt. Délután plenáris ülést tar­tottak a szovjet és francia miniszterek Mitterrand és Gorbacsov elnök vezetésével az Elysée palotában. Szerdán a .miniszterek plenáris ülésével lényegében befejeződött Párizsban a francia—szovjet csúcsérte­kezlet, amelyről utána tel­jes elégedettséggel nyilat­kozott közös sajtóértekezle­tén a két államfő, Francois Mitterrand és Mihail Gorba­csov. Mindketten hangsúlyoz­ták, hogy a két ország kap­csolatai újra dinamikusan fejlődnek, ami egész Euró­pa, sőt a világ hasznára vá­lik. A csúcstalálkozó- alkal­mával összesen 22 kormány­közi megállapodást és jegy­zőkönyvet írtak alá az együttműködés bővítéséről az ifjúsági és a hadseregek közti cserelátogatásoktól a Mars közös kutatásáig. Gandhi a Szovjetunióba Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök július közepén hivatalos munkalátogatást tesz a Szovjetunióban a szovjet vezetés meghívására — jelentették be szerdán Moszkvában. Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke tavaly, a szovjet kulturális fesztivál alkalmából járt hi­vatalos baráti látogatáson Indiában. Nagy-Britanniában Sztrájkhullám Három hét alatt immár harmadszor, szerdán ismét megbénult a városi közle­kedés Londonban és a vas­úti forgalom egész Nagy- Britanniában. Az előző nap a helyi tanácsi szervek, hi­vatalok, intézmények ma­radtak zárva a közalkalma­zottak ötven éve legkiter­jedtebb egynapos munkabe­szüntetése miatt. Szerdára tovább szélesedett az észa­ki-tengeri olajfúró tornyok fenntartó dolgozóinak sztrájkja. Londoni politikai és saj­tóberkekben mindinkább tért hódít az a nézet, hogy a helyzet kezd hasonlatossá válni az 1979-es „elégedet­lenség teléhez". A kabinet rangidős minisztereinek Margaret Thatcher asszony elnökletével kedden megtar­tott válságtanácskozását kommentálva a brit sajtó arról cikkezett, hogy a kor­mány az idén „hosszú forró nyárnak” néz elébe. A Legfelsőbb Bíróság El­nökségi Tanácsa a Nagy Im­re és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész által benyújtott tör­vényességi óvás tárgyalását csütörtökre tűzte ki. A nyil­vános ülésről értesítést ka­pott az ügy két élő szerep­lője, Kopácsi Sándor és Vá­sárhelyi Miklós, továbbá a perben halálra ítéltek és ki­végzettek, illetve a szabadu­lásuk után elhunytak hozzá­tartozói. Az Elnökségi Tanács ülé­sén először a terjedelmes iratanyagból ismertetik mindazt, ami lényeges az ügy megítéléséhez. Ezt kö­vetően a legfőbb ügyész képviselője összefoglalja az óvás lényegét, és megin­dokolja azt. Ezután a vé­delemé a szó. A Legfelsőbb Bíróság hét­tagú Elnökségi Tanácsa elő­reláthatóan még csütörtö­A hét elején tartották meg összejövetelüket a me­gye területén működő kis­gazdapárti szervezetek. A HNF által biztosított terem­ben mintegy ötvenen hall­gatták meg dr. Mizsei Bélá­nak, a PB tagjának a be­számolóját, amelyben idő­szerű politikai kérdésekről kön délután határozatot hirdet. • * • A Minisztertanács ez év április 20-i ülésén kérte fel a belügyminisztert, adja át a Nagy Imre és társai elleni büntető eljárás iratait a leg­főbb ügyésznek, hogy az megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. Né­hány nap múlva az iratokat tartalmazó 88 dossziét a leg­főbb ügyész rendelkezésére bocsátották. Ezt követően öt ügyész kezdett hozzá, hogy jogi szempontból ele­mezze a több ezer oldalnyi dokumentumot, köztük a Legfelsőbb Bíróság Nópbí- rósági Tanácsának 1958. jú­nius 15-i, 52 oldalas ítéletét. Ezzel együtt vizsgálták a dr. Szilágyi József ellen, 1958. április 22-én hozott ítéletet is. szólt, majd a múlt hónap végén a megyei tanács elnö­kével folytatott eszmecsere eredményeiről, tapasztala­tairól számolt be. Az ezt kö­vető hozzászólások után az ideiglenes intéző bizottság tagjait, valamint az orszá­gos intéző bizottságba dele­gáltakat választották meg. Kisgazdák értekezlete VSZ-csúcs Bukarestben Tárgyalások a Valuta Alappal BUDAPEST Űj magyar főkonzulátus építése kezdődött New York­ban. A nyolcszintes épület a főkonzulátuson kívül a ma­gyar ENSZ-missziónak is he­lyet ad majd. MOSZKVA „Az MSZMP a megújho­dás pártja” — ezzel a címmel közöl interjút Nyers Rezső­vel címoldalán a Moszkovsz- kije Novosztyi. A népszerű szovjet hetilap bevezetőjé­ben beszámol arról, hogy június végén az MSZMP KB ülésén a párt elnökévé vá­lasztották Nyers Rezsőt, az MSZMP PB tagját, állam- minisztert. Vlagyimir Bro- deckij, a lap tudósítója kéré­sére a magyar politikus első interjúját adta a szovjet saj­tó számára. BRÜSSZEL Mark Eyskens belga kül­ügyminiszter szerdán, akár­csak NSZK-beli és holland kollegája, hivatalosan tilta­kozott a keddi incidenssel kapcsolatban, amelynek so­rán egy pilóta nélkül repülő szovjet MÍG—23-as vadász­bombázó megsértette Belgi­um légterét és Kortrijk kö­zelében egy házra zuhanva egy 18 éves fiatalember ha­lálát okozta. WASHINGTON Könnyebben megsérült kedden Ronald Reagan volt amerikai elnök, amikor egy vadászaton leesett lováról. A volt elnök -aki szenvedélyes lovas, egyik barátjának mexikói birtokán töltötte az amerikai nemzeti ünnepet. A balesetet követően azonnal egy arizonai katonai kórház­ba szállították. Mivel Reagan csak könnyebb zúzódásokat szenvedett, az orvosi vizsgá­lat után rögtön el is hagy­hatta a kórházat, (Folytatás az 1. oldalról) lemmel követi a nemzetközi és a hazai közvélemény is. A román fővárosban ösz- szegyűlő politikusoknak időt kell szakítaniuk többek kö­zött belter jesebb kérdések megvitatására is. Óhatatla­nul szembe kell nézniük ma­gának a testületnek a sze­repével, jövőjével is. Az a tény, hogy a LEMP lényegé­ben vesztesként került ki a lengyelországi választások­ból, s Magyarországon az ál­lampárt hagyományával sza­kítani kívánó MSZMP kol­lektív vezető testületet ho­zott létre, s reális lehetőség­ként beszél a koalíciós kor­mányzásról, már ma is szük­ségessé teszi annak újraér­tékelését, miként működjön az a testület, amelyben ed­dig a tagállamok kormányzó kommunista- és munkás­pártjainak első- és főtitkárai vezették a küldöttségeket. A szokásokhoz híven min­den bizonnyal szó lesz Bu­karestben a tagállamok bel­ső helyzetéről is. A szocialis­ta modell egyneműségét azonban az évek során fel­váltotta a tagállamok belpo­litikai helyzetének sokszínű­sége, amely nem egyszer a nyilvánosság előtt is kifeje­zésre jutó ellentétek forrá­sává vált. Ezeknek a vitás kérdéseknek az áttekintésé­re. egymás álláspontjának megértésére mindenképpen szükség van, s ehhez még mep kell találni a megfelelő formát. Az eszmecsere csak akkor lehet eredményes, ha megszűnik az egyoldalú dek­larációk eddig megszokott felolvasása, s a tárgyalóte­remben érvek és ellenérvek józan, dühös indulatoktól, vádaskodástól, általánosan érvényes receptek felírásá­nak szándékától mentes va­lódi párbeszéd zajlik. Bulgária Mozgósítás békeidőben Bulgáriában rendeletet adott ki az államtanács a béke­időben elrendelhető mozgó­sításról. Az intézkedés cél­ja, hogy megfelelő munka­erőt és technikát biztosítsa­nak rendkívüli helyzetek­ben vagy természeti csapá­sok esetén, amikor komoly nehézségek támadnak a népgazdaságban. Nyilván­való, hogy a rendeletet a bulgáriai muzulmánok Tö­rökországba való tömeges távozásával kapcsolatban, az egyre nagycbb számban megüresedő munkahelyek miatt fogadták el. (Folytatás az 1. oldalról) Országgyűlés által elfogadott intézkedési csomag hatása 'csak fokozatosan, az év vé­gére válik teljessé — továb­bi rendkívül szigorú mone­táris intézkedések történnek. Ilyen intézkedéseket — mint például a- jegybanki •kama­tok 4—5 százalékpontos eme­lését, vagy a rövid lejáratú refinanszírozási hitelek 20— 25 milliárd forintos további szűkítését — a Magyar Nem­zeti Bank a gazdaságban már meglévő súlyos struktu­rális likviditási feszültségek miatt nem vállalta. A tárgyalások egy szaka­sza most lezárult, de azokat rövid időn belül — augusz­tus végén, szeptember ele­jén — azzal a kölcsönös szándékkal folytatják, hogy egy új, az érvényben levőnél hosszabb látra sáóló megál­lapodást készítsenek elő. A Valuta Alap szakértői és ma­gyar pénzügyi hatóságok egyetértettek abban, hogy a hamarosan folytatandó tár­gyalások célja — középtávú gazdasági • és reformprogra­munk előrehaladása függvé­nyében — egy több évre szó­ló hitelmegállapodás létreho­zása is lehet. A magyar kormány eltö­kélt abban, hogy a költség- vetés egyensúlyának javítá­sa érdekében az Országgyű­lés által elfogadott intézke­déseket végrehajtja, s a mo­netáris eszközök szelektív működtetésével a fizetési mérleg hiányát az elfogadha­tó szinten tartsa, az ország fizetőképességét megőrizze. A szudáni ejtőernyős Egy obskúrus katona, Omar Hasszán Ahmed el-Besir dandártá­bornok csöppent a hatalomba Szu­dánban június utolsó napján. Tizen­öt tagú katonai juntájának hivatalos nevéből nem hiányzik a „közüdv” szó. A köz üdve érdekében kergette szét a parlamentet, függesztette fel az alkotmányt, rendelt el szükségálla­potot és oszlatta fel a politikai pár­tokat, szakszervezeteket is. Eddig harminc politikust vett őrizetbe, s már készíti számukra a különbíró­ságokat. Szadik al-Mahdi, a megbuk­tatott miniszterelnök azonban ki­csúszott a hálóból és valahol az or­szágban bújkál. Ahmed el-Besir si­keres államcsínyét rokonszenwel fogadták Egyiptomban, s valószínű­leg másutt is: az 1986 óta hatalmon lévő polgári kormányzat inkább az el nem kötelezettek felé terelgette Szudánt a korábbi, nyugatbarát kur­zussal ellentétben. Az 1956 óta független, két és fél millió négyzetkilométernyi területen elterülő, valamivel több mint 21 millió lakosú Szudán története elve­télt és sikeres katonai puccsok szin­te egybefüggő sorozata. Az óriási or­szág a világ legszegényebbjei közé tartozik — potenciálisan mégis gaz­dag. Miközben időről-időre felüti fejét az éhínség, a megművelhető földek töredékén folyik gazdálkodás. Az országban van arany, olaj, vas, mangán, ezüst, króm, wolfram, réz — csak éppen a pénz hiányzik a ki­aknázáshoz, nincs infrastruktúra, fejletlen a közlekedés, szállítás. Ráadásul a belső helyzet a füg­getlenség pillanatától csaknem egy­huzamban ingatag. Az ország lakos­ságának 70 százaléka muzulmán, de a déli tartományokban keresztények és animisták élnek. A háborúskodás közöttük és a muzulmánok között már 1955-áen megkezdődött. 1972- ben sikerült a konfliktust elsimíta­ni — a déli tartományok nagyobb autonómiát kaptak —, de Dzsaafar Nimeri, a volt s már bukott vezető 1983-ban az egész országra, a ke­resztényekre is, rákényszerítette a Sariát, az iszlám törvényt. A rossz­nyelvek szerint Nimerit nem annyi­ra a hitbuzgalom vezette erre a lé­pésre, hanerp az iszlám törvényei­vel keményebben tudott lesújtani po’itikai ellenfeleire. Dzsaafar Nimeri 1969-ben maga is katonai puccsal' jutott fel a csúcsra. Az ország gondjain nem tudott se­gíteni. de arra ügyelt, hogy rendre előléptesse magát a katonai ranglét­rán. Vezetése alatt Szudán ama ke­vés arab országhoz tartozott, ame­lyek támogatták Egyiptom békekö­tését Izraellel. Ennek fejében nem egyszer Kairó sietett segítségére, amikor az ő helyét is törekvő tisz­tek igyekeztek elfoglalni. Nimeri márcsak azért is élvezte a konzervatív arab rendszerek és a Nyugat támogatását, mert Szudán határos az afrikai válságövezetek­kel: szomszédja egyebek között Lí­bia ,Csád, Etiópia, Uganda, Kenya — Egyiptomról nem is szólva —, emelett a Vörös tenger partján fek­szik. A külső támogatás azonban nem volt elég. 1983-ban kirobbant délen a háború és megalakult a kormány el­len küzdő Szudáni Népi Felszabadí­tó Hadsereg. A gazdasági helyzet katasztrofálisan romlott, amikor pe­dig a Nemzetközi Valutaalap ajánlá­sai nyomán húztak a nadrágszíjon, emelkedtek az árak, sztrájkok, tün­tetések robbantak kj országszerte. A közpénzek, segélyek el-eltünedeztek, mert Szudánt is sújtja a fejlődő vi­lág egyik átka: a kiterjedt korrup­ció. így azután amikor Nimeri ép­pen az Egyesült Államokban járt 1985 áprilisában, egy tábornok ki­használta az alkalmat a soronlévő puccsra. Nimeri pedig Kairóban ka­pott menedéket. 1986-ban Szadik Al-Mahdi polgá­ri. koalíciós kormánya vette át az irányítást. A belpolitikailag égető gondokon nem sikerült segítenie — folytatódott a háború. a gazdaság tovább csúszott a lejtőn —, külpoli­tikailag elidegenítette magától Egyiptomot, mert Líbia felé kacsin­gatott. A puccsnak először csak hí­re szállt, majd június 30-án Ahmed el-Besir — amint maga büszkélke­dett a kairói Al-Ahram című lap­ban szerdán megjelent interjújában — 300 katonájával és néhány tank­kal átvette a hatalmat. El-Besir Egyiptomban végzett katonai aka­démiát és kartúmi megfigyelők sze­rint nem kétséges, hogy a „kairói •kapcsolat” nem mellékes elem a puccs sikerében. Kedden este el-Besir egyhónapos, egyoldalú tűzszünetet rendelt el és tárgyalásokra hívta meg a déli lá­zadók vezetőit, emellett amnesztiát hirdetett mindenkinek, aki 1983 óta a kormány ellen harcol. Konkrét ígéreteket — a Saria megszünteté­sére, a nem muzulmánok autonó­miájára — azonban nem tett. Bei po­litikailag — mint minden elődje kö- Irtvöntelen harco* 'hirdetett a kor­rupció, a feketepiac ellen és azt is kijelentette, hogy Szudán visszatér az egypártrendszerhez. Hogy mi lesz a jövő, arról Ahmed el-Besir még nemigen szólott: 14 milliárd dollár adósságát Szudán nem tudja visszafizetni, az infláció évente 80 százalék, a gazdasági ká­osz, a háború nyomorba vetette az ország népét Ezekkel a gondokkal aligha tud megbirkózni egy katona. El-Besir azonban eddig még nem is célzott arra, hogy valamikor helyreállítják a polgári demokratikus kormányzást Szudánban, Fodor György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents