Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-28 / 175. szám

2 1989. JULIUS 28. j^Meuz ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) tói, a nyírádi bauxitbányák bezárásával, illetve a recski ércvagyon hasznosításával kapcsolatos intézkedésekről adott áttekintést. Az ipari miniszter emlé­keztette a sajtó képviselőit, hogy a kormány egy ápri­lis végi határozatával köte­lezte el magát a nyírádi ba­uxitbányák bezárása mellett, egyben kötelezte az érintett tárcák vezetőit, hogy az in­tézkedés kapcsán felmerülő gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai problémák megol­dására készítsenek tervet. Most ez a javaslatcsomag került a kormány elé. Ennek főbb elemeit ismertetve a miniszter elmondta, hogy a jövő év közepére felhagy­nak a térségben a bauxit­bányászattal. A számítások szerint mintegy 2,5 milliárd forint többletköltséget okoz a Magyar Alumíniumipari Tröszt — MAT — számára a bányászkodás „idő előtti” beszüntetése. Ezek a költsé­gek a többi között tartal­mazzák a kieső bauxitszük- séglet pótlását szolgáló új bányanyitások, illetve a szükséges környezetvédelmi tennivalók kiadásait is. A tröszt ezeket a költségeket Vállalja, állami támogatást nem igényel, összességében mintegy félmilliárd forint vagy o n vesztesége t kénytelen elkönyvelni a MAT azáltal, hogy a bauxitvagyon egy részének leművelésére már nem jut ideje. A kormány ezzel kapcsolatban úgy fog­lalt állást, hogy e vesztesé­get a tröszt leírhatja va­gyonalapjából. Hasonlókép­pen mérsékelni kell a bá­nyát terhelő járadékot. Hor­váth Ferenc hangsúlyozta, hogy az intézkedések miatt nem lesz fennakadás a tim- földgyárak bauxitellátásá- toan. A Bakonyi Bauxitbá- hya Vállalat október végén készíti el a bezárás pontos menetrendjét, s a jövő év közepétől fokozatosan meg­szűnik a bányászati célú víz­kiemelés, kitisztítják a bá­nyavágatokat, s biztosítják a térségben szükséges mintegy 60 köbméteres percenkénti ivóvízkiemelést. Modellértékű megoldás Varga Miklós a bányabe­zárás ökológiai összefüggé­seiről adott 'tájékoztatást. 'Emlékeztetett rá, hogy ma­gát a döntést is ökológiai "probléma, a hévízi-tó, mint természeti kincs megőrzése motiválta. Hasonlóan fontos 'probléma a térség ivóvízel­látásának biztosítása, hi­szen a bánya szolgáltatta Csaknem 300 ezer környék­beli ember vizét. Ezért az egyik megoldandó feladat, hogy a vízminőség romlása nélkül biztosítsa továbbra is az ivóvízkitermelést. Ez a megoldás egyébként modell­értékű lesz, hiszen ilyen nagy térségre kiterjedő ha­sonló jellegű munkálatokat még nem végeztek. Az itt Szerzett tapasztalatokat a jövőben Rákhegyen, illetve Tatabánya térségében is hasznosíthatják. Az elhangzottakkal kap­csolatban a Népszava tudó­sítója az iránt érdeklődött, gondoskodtak-e a Nyírádon felszabáduló munkaerő meg­felelő ■ elhelyezéséről. Az 'ipari miniszter elmondta, hogy az új bányák megnyi­tása kis mértékű — mintegy ‘100 embert érintő — koren­gedményes nyugdíjazásokkal egybekötve maradéktalanul biztosítja a térségben eddig foglalkoztatott bányászok munkáját. A Magyar Hírlap Újságírója a MAT idézett vagyonvesztésével kapcsolat­ban érdeklődött, rámutatva a vagyonkezelés már eddig is megmutatkozó hiányossá­gaira. Az ipari miniszter el­ismerte, hogy a vagyonkeze­lés kiforratlan rendszere sok fejtörést okoz a gazdaság irányítóinak. I Állagmegóvás Ami Recsket illeti, az ipa­ri miniszter emlékeztetett árra, hogy 1982 óta lénye­gében csak állagmegóvás fo­lyik az ércbányában, az ércvagyon közös hasznosítá­sáról szóló tárgyalások a Szovjet féllel eredménytele­nül zárultak. A kormány ezért most más partnereket keres a mintegy hétmilliárd forintos vagyon hasznosítá­sára. Ennek érdekében 'csaknem 200 millió forint tő­kével létrehoztak egy állam- igazgatási felügyelettel mű­ködő vállalatot. Azért vá­lasztották ezt a vállalati for­mát, mert így könnyebb lesz társasággá alakítani, ha megfelelő partner kínálkoz­na a közös hasznosításra. Ez á forma egyébként a bánya- törvénnyel is összhangban áll. Az újonnan létrehozott tég költségvetési forrásokból <1990. február végéig folytat­ja az eddigi állagmegóvási munkálatokat, ha addig sem tudnának dűlőre jutni a kö- kös üzemeltetés ügyében, ak­kor az ércbányászat tartós Szüneteltetését fogja előké­szíteni. A Világ tudósítójá­nak érdeklődésére egyébként Horváth Ferenc elárulta, hogy eddig 21 hírneves kül­földi cég érdeklődését kel­lették fel a magyar elképze­lések, azt azonban ma még “nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire komolyak a külföldiek szándékai. A bánya többlépcsős fej­lesztése, kiaknázása egyéb­ként több mint 20 milliárd forintos tőkeinvesztíciót igé­nyelne. A kormány ülésén szereplő egyéb napirendi pontokról Bajnok Zsolt tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy á Magyar Nemzeti Bank elő­terjesztésében áttekintette a refinanszírozási hitelkons­trukció javaslatát. A. bonyo­lult közgazdasági fogalom lé­nyegét abban foglalta össze, hogy hazánkban az állami tulajdont nem szétosztani, hanem megfelelő pénzügyi feltételek szerint, pénzügyi közvetítők útján, a piaci vi­szonyokhoz alkalmazkodva fokozatosan értékesíteni kell- Ennek az alaptörekvésnek a jegyében a most tárgyalt konstrukció lényegében azt jelenti, hogy a Magyar Nem­zeti Bank — egyelőre még Csak eseti alapQn — előrelát­hatólag ősztől, az állami vagyonkezelésről szóló tör­vény elfogadása után hitelt ad azoknak, akik az átalaku­ló vállalatok részvényeit megvásárolják. E hiteleket egyébként magánszemélyek, vállalatok, intézmények és pénzintézetek egyaránt igénybe vehetik, kedvező kamatfeltételekkel. Az in­tézkedés előnyei közé sorol­ják a szakemberek, hogy elősegíti a tulajdoni refor­mot, élénkíti a vállalati át­alakulási törekvéseket, és ami nem kevésbé fontos, az így befolyó pénz csökkenti az ál lámád ósságot. A kormány jelentést hall­gatott meg (az amerikai el­nök látogatásáról is. Bush elnök magyarországi útját pozitívnak, hasznosnak, a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelően ér­tékelték. Hasonlóképpen át­tekintette a kormány a Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének buka­resti ülésén elhangzottakat. A VSZ-tanácskozás legfon­tosabb megállapításai közé sorolta a szóvivő,, hogy a tagállamok biztonságának szavatolása immár politikai — tel}át nem katonai — eszközökkel megoldható. Ha­sonlóképpen jelentős megál­lapítás hogy a kelet—nyuga­ti viszonyban erősödik a bi­zalom. Ezért ma már nem utópia azt állítani, hogy vé­ge a hidegháború időszaká­nak. Magyarország számára különösen fontos Gorbacsov főtitkár világos állásfoglalá­sa, miszerint a szocializmus megújítása a reformfolyama­tok végigvitele elsőrendű feladat, illetve, hogy az úgy­nevezett Brezsnyev-doktrina már a múlté. Összhangban az alkotmánnyal A kormány foglalkozat a kereskedelemről szóló tör­vény alapelveived is., A koncepció szerint minden kereskedelmi tevékenység, így a külkereskedelem is szabad lesz, ha összhangban áll az alkotmánnyal és a versenyszabályozással. Ezzel együtt az alapelv-tervezet rendkívül fontosnak tartja a fogyasztók védelmét, amire számos garanciát is előirá­nyoz. A kormány napirendjén személyi kérdések is sízere- peltek. A közlekedési, hír­közlési és építésügyi mi­niszter előterjesztésére Do- ros Bélát, a magyar posta vezér igazgató-helyettesét és IKálnoki Kis Sándort, a Vá­rosépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatóját augusztus 1-jei hatállyal mi­niszterhelyettessé nevezték ki­Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke jú­lius 27-én a budai prí­mást rezidencián fogadta Billy Grahamet. a ha­zánkban tartózkodó is­mert amerikai evangé­listát. MTI—TELEFOTO — Közlemény az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának üléséről Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága tegnap Lukács János elnökletével ülést tartott. Tájékozódott az MSZMP kongresszusának előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Véleményezte a Politikai Intéző Bizottságnak a kongresszus megrendezése módjára, költségvetésére, na­pirendjére, ügyrendi elvei­re, a létrehozandó vezető és ellenőrző szervezetekre és megválasztásuk módjára, va­lamint a Jelölést Előkészítő Bizottság működésére vo­natkozó javaslatait. A testület azokat a javas­ltaitokat támogatjai, amelyek lehetővé teszik a párttagság és a küldöttek széles körű és érdemi részvételét a kong­resszus demokratikus előké­szítésében és lebonyolításá­ban. Mindezeket a párt át­alakítása fontos feltételének tekinti. A kongresszus meg­rendezése munkajelleggel és költségtakarékos módon tör­ténjék. A Központi Ellenőrző Bi­zottság fontosnak tartja, hogy a kongresszus előkészí­tésének a párttagság véle­ményén is alapuló szerveze­ti rendje segítse elő a pár­ton belüli szolidaritást, a bi­zalom építését és erősítését, a különböző platformok meg­jelenítését a párt politikai irányvonalának meghatáro­zását, és így a párt akcióké- pességének megteremtését. Kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy a kongresszus Eredményesen szolgálja a párt felkészülését a soron 'következő választásokra. A Központi Ellenőrző Bi­zottság Somogyi Imre elő­terjesztésében a pártba való visszavételre, illetve politi­kai rehabilitációra, az erede­ti párttagság időpontjának visszaállítására irányuló ké­relmeket, pártbüntetések el­leni fellebbezéseket, párt- bűn (Jertjések törlésére vonat­kozó javaslatokat bírált el. A személyi ügyek vizsgálata több tanulsággal is szolgait. Az előterjesztett kérelmek nagy részét a KEB jogosnak tartotta. Ennek alapján hoz­zájárult az érintett szemé­lyek pártba való visszavéte­léhez. Egy esetben, politi­kailag rehabilitálva, vissza­adta az eredeti — felszaba­dulás előtti — párttagságát egy olyan MSZMP-tagnak, akivel szemben a negyvenes évek végén, majd azt köve­tően iá igazságtalanul jár­tak el. A fellebbezések során olyan esetet is elbírált, amelyben az illetékes megyei pártfegyelmi bizottság intri- kus, vádaskodó magatar.ás miatt marasztalta el az érin­tett párttagot. A Központi Ellenőrző Bizottság megerő­sítette a szigorú pártbünte­tést, mert az az álláspontja, hogy a pártszervek és -szer­veretek nem engedhetnek teret a megalapozatlan vá­daskodásoknak, a hallo­másra épített információk tényként kezelésének, ártat­lan emberek befeketítésé- nek. Az ilyen — az emberi személyiségi jogokat is sértő — magatartás kárt okoz a pártban és a közéletben egy­aránt, ezért az ilyen jelen­ségek ellen — bárhol is for­duljanak elő — a párt min­den tagjának következetesen fel kell lépnie. Az adórendszer korszerűsítéséről IIKISOSZ és a PM vitája Tiltakozó levél a pénzügyminiszternek Köszönetnyilvánítás Kádár Jánosné a gyászoló hozzátartozók és a maga ne­vében ezúton köszöni meg mindazoknak az együttérzé­sét, akik személyesen, levél­ben vagy táviratban fejezték ki részvétüket férje, Kádár János elhunyta alkalmából. Eltéri! vélemények Eltér az MSZMP Török­szentmiklósi Reformkörének véleménye a városi pártbi­zottság döntésétől, miszerint az őszi pártkongresszusra a küldöttek csoportonkénti ál­lítása nem volt helyes lé­pés. . Ügy vélik a reformkor tagjai, hogy a párttagok ön­álló pályázata megfelelőbb lett volna, így téve lehetővé egyéni bemutatkozásukat, és azt, hogy minden párttag részt vehessen a küldöttje­lölésben. A városi pb hibát követett el azzal, hogy erről a párttagság véleményét előzetesen nem kérte ki. A reformkör legutóbbi ülésén felvetődött az is, hogy a küldöttválasztásra a jelenleg biztosított idő nem teszi le­hetővé programok megmé­rettetését. A tagok javasol­ják a városi pb-nak, hogy jelölő fórumaikon küldött­nek Serfőző Istvánt a Tisza- táj Tsz dolgozóját jelöljék, akivel az érdeklődők a re­formkor augusztus 1-i, kö­vetkező összejövetelén ta­lálkozhatnak. A Kiskereskedők Országos Szervezete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy levélben til­takozott Békési László pénzügyminiszternél az adó­rendszer tervezett korszerű­sítésével kapcsolatban. A KISOSZ szerint a mó­dosítási javaslatok tovább növelnék a magánkereske­dők adminisztrációs terhei^. Az áfa-módosítás szigorú bi­zonylatolási kötelezettséget írna elő, mégpedig oly mó­don, hogy minden egyes el­adott áruról a kereskedőnek nyugtát kell kiállítania. Az ezzel kapcsolatos pénz­ügyminisztériumi álláspont­ról Keményfy István, a PM forgalmi adó-osztályának ve­zetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — Az elmúlt év tapaszta­latai alapján a PM és az APEH úgy ítélte meg. hogy szigorítani kell a bizonyla­tolási fegyelmet. 1988-ban a magánkereskedők több. mint 60 százaléka nem adóköte­lesnek vallotta magát, azaz évi egymillió forintnál ala­csonyabb forgalmat jelen­tett az APEH-nek. A PM és az APEH szakemberei irre­álisnak tartják ezt. s a ke­reskedelem bizonyos terüle­tein kötelezően be kívánják vezetni a számla, illetve * a nyugta adását. Ehhez azt a kedvezményt biztosítaná a költségvetés a kereskedők­nek, hogy a szükséges pénz­tárgépekhez gyakorlatilag ingyen juthatnának hozzá, a pénztárgép árát ugyanis a fizetendő adóból levonhat­nák. illetve visszaigényel­hetnék. A törvénytervezet előké­szítésébe bevonták az ér­dekképviseleti szerveket is, ezek azonban ahelyett, hogy javaslatokat tettek volna a legjobb megoldásra, eddig egyértelműen elutasító ál1 láspontra helyezkedtek. A PM reméli, hogy ezek a szervezetek az előkészítő szakasz további részében változtatnak ezen a maga­tartásukon. A pártok anyagi támogatásáról % Középszintű egyeztető tárgyalások Nem sikerült egységes ál­láspontra jutniuk a feleknek a csütörtöki középszintű po­litikai egyeztető tárgyalások újabb fordulóján a parla­mentben, ahol az MSZMP vagyonának megosztásáról, a pártok anyagi támogatásá­nak, valamint munkahelyi működésüknek a kérdéseiről folyt az eszmecsere. Mivel a tudósítókat a zárt ajtók mö­gött tartott megbeszélésekre nem engedték be, csak köz­vetett információk jutottak a helyszínen várakozó újság­írók birtokába. Az MTI értesülései sze­rint az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői azt az álláspontot képviselték, hogy az összes párt és társadalmi szervezet vagyonát leltározni kellene, majd e vagyon felett mora­tóriumot elrendelni, hogy ne legyen mód — amint a kö­zelmúltban többször előfor­dult — voltaképpen állami tulajdonú ingatlanokat, elad­ni. Az ellenzéki szervezetek úgy vélekednek: a pártok támogatása az állami költ­ségvetésből máshonnan — esetleg éppen a lakosságtól — vonna el pénzforrásokat. Hangsúlyozták azt is: vala­milyen kvóta szerint még az idén fel kellene osztani az MSZMP vagyonát, nem len­ne helyes ezzel várni a vá­lasztások utánig. A választá­sokat követően pedig az Or­szággyűlés dönthetne a to- vábbbiakról, megteremtve a megfelelő arányokat vala­mennyi párt és társadalmi szervezet anyagi támogatása között. Az információk szerint az MSZMP-nek a tárgyalóasz­talnál helyet foglaló képvi­selői dzon az állásponton voltak, hogy más kérdés a pártvagyon és más a pártok költségvetési támogatása; az MSZMP sajátjának tekinti az ellenzék által köztulajdo­núnak értelmezett vagyon­tárgyait, s e pártvagyonról nem hajlandó lemondani. Az egyeztető tárgyaláso­kon szerepelt a pártok mun­kahelyi tevékenységének Kér­dése is. Az ellenzék szerint törvényben kel] megtiltani valamennyi párt jelenlététa munkahelyeken. Ezzel szem­ben az MSZMP képviselői azon a véleményen voltak: felesleges ezt törvényi útoa szabályozni, a munkahelyi tevékenységet minden párt­nak saját, hatáskörébe kell rendelni, magára a pártra, vezetőire kell bízni az erről való döntést. Az MTI értesülése szerint a harmadik oldal — bár ko­rábban az ellenzékkel való konszenzusra hajlott — a csütörtöki megbeszéléseken, a vagyonmegosztás és a pár­tok munkahelyi működépe kérdéséberi az MSZMP kép­viselte állásponthoz csatlako­zott,

Next

/
Thumbnails
Contents