Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-28 / 175. szám
I Ára: 4.30 Ft XL. évf. 175. sz. 1989. július 28., péntek Az állami vagyon értékesítéséről tárgyalt a Minisztertanács A kereskedelemről szóló törvény alapelvei A Minisztertanács tegnapi ülésén jelentést hallgatott meg George Bushnak, az Amerikai ■Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról és a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti üléséről. A kormány megvitatta az állami vagyon értékesítéséhez kapcsolódó refinanszírozási hitelkonstrukciót. A Minisztertanács elfogadta a kereskedelemről szóló törvény alapelveit. 1 A kormány áttekintette a nyírádi bauxitbánya bezárásával kapcsolatos gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai feladatokat. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a recski ércvagyon hasznosításának lehetőségeiről. A nyári szabadságok ellenére is intenzív a kormányzati munka, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Minisztertanács csütörtöki ülésén — amelyen a kormányfő távollétében Med- gyessy Péter elnökölt — tíz témakört vitattak meg a tárcák felelősei. E rövid bevezető után Bajnok Zsolt megbízott szóvivő az ülést követő hagyományos sajtótájékoztatón a két meghívott vendégnek, Horváth Ferenc ipari miniszternek és Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárnak adta át a szót. A tárcák vezetői a kormányülés két, talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontjá(Folytatás a 2. oldalon) Üj, háromszintes épülettel gazdagodik Kunhegyes főtere. A helyi téesz melléküzemági főágazatának kivitelezésében készülő épület földszintjén OTP-fiók, fényképész-műterem, valamint zöldség- és virágüzlet lesz, míg az emeleti részen öt lakást alakítanak ki. A 17 és félmillió forintba kerülő beruházás üzlethelyiségei ez év végére, a lakások jövő év tavaszára készülnek el. (Fotó: Mészáros) Szabadulni az elfekvő készlettől Július 3-án nyitottak. Akkor azt remélték, havonta összejön mintegy 150 ezer forintos bevétel. Rosszul kalkuláltak. 3 hét alatt 400 ezres volt a forgalmuk. ' Szolnokon a Házépítők Boltja területén a Keviép beruházásában megépült egy kisebbfajta raktáráruház. Üzemeltetője a Szolnok és Vidéke Áfész. A cél: piacra dobni olyan elfekvő vállalati készleteket, amelyek bármilyen okból hasznosíthatat- lannak tűnnek. A legfőbb ok persze az, hogy az áru oda kerüljön, ahol arra még fizetőképes kereslet mutatkozik. Ezek a maradék építőanyagok, a már lefutott tehergépkocsik megmaradt alkatrészei, vízvezeték-szerelvények, villanyszerelési anyagok és még sorolhatnám. A piacon mindezek még igen keresettek lehetnek, hiszen jól tudjuk: sokszor azért pótolhatatlan egy alkatrész, mert már egy elavult gépről, járműről, egy régen nem gyártott berendelésről van szó. 1 Ezek, a sok helyütt értéktelen, elfekvő anyagok, szerelvények kerültek az említett üzletbe, ahol a beszállító vállalatok bérleti díj fejében tarthatják portékáikat. Az árusító áfész pedig kartonokon nyilvántartja és elkülönítve vezeti a készletek mozgását, majd egyenként elszámol az érdekelt cégekkel. Egyelőre — három hónapig — próbaidős az ügymenet, azaz a meglévő apparátus végzi a plusz adminisztrációt, azonban a tapasztalatok után akár önelszámolóvá is válhat majd a bolt. ■ Mindez természetesen akkor lesz így, ha a beszállítóknak is megéri. Ezek sorában olyanok vannak, mint a Ne- fag, a Keviép, az Építő, Javító és Szolgáltató Vállalat, a Törökszentmiklósi KV üzem, vagy olyan cégek is, mint a Szotév vagy a Szolnok Megyei ÁÉV. Az indulás mindenesetre biztató, hiszen ha az elfekvő készletek hasznosítására, a néha hiába keresett hiánycikkekre gondolunk, akkor már megérte, hogy megvalósították a maradékboltot. Ami további előny a vásárlóknak, hogy mennyiségi korlátozás itt nincs, azaz semmiből sem kell egy egész dobozzal, egy teljes csomaggal megvenni. Itt egy szál csempe is vásárolható például edényalátétnek. Általában az árak is alacsonyabbak mint máshol. Ott jártamkor egyet a telkemre kötöttek. Nehogy olyat írjak, hogy nagy választékkal találkozhatnak a vásárlók. Nos, ilyet nem is írok, márcsak azért sem, mert egy ilyen vállalkozásnak nem az a célja, hogy választékot, hanem az, hogy piacot teremtsen. 1 Sz. P. Tárgyalásuk a közös piaci szakértőkkel Budapesti tárgyalásait befejezve Adrian Fortescue, a Közös Piac brüsszeli bizottságának osztályvezetője, aki szakértői delegáció élén tanulmányozta a magyarországi reformot, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában a következőket mondta: a küldöttség a párizsi csúcs- találkozó döntése nyomán kereste fel Magyarországot, s az elmúlt három napon igen intenzív munkát végzett. Tárgyaltak Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel. az Országos Tervhivatal, a Külüp"- és a Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel, akiktől beható tájékoztatást kaptak a magyar kormány gazdaság- politikai elképzeléseiről. A budapesti út célja elsősorban tehát a helyszíni információszerzés volt. Elmondta, hogy 1983—84- ben Magyarországon élt és dolgozott, így jobban nyomon tudta követni az itteni reformfolyamatokat. Örvendetesnek tartotta, hogy azóta kedvezőbbé váltak mind a külső, mind a belső körülmények a reformelképzelések megvalósításához, és külön is kiemelte, hogy a magyar vezetés most már a politikai reformot összeköti a gazdasági lépésekkel Brüsszelben kíváncsian várják a közelgő szabad választások eredményét is,. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politi kai Intéző Bizottsága mára összehívta a Köz— ponti Bizottságot. A testület kialakítja álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Ezt követően állásfoglalás-tervezetet vitat meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról. Tájékoztatást hall gat meg nemzetközi kérdésekről, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben dönt. A balti köztársaságok önálló gazdasági tevékenységet folytathatnak A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön szavazattöbbséggel elfogadta a köztársasági gazdasági önelszámolásnak Észtországban, Lettországban és Litvániában történő bevezetéséről szóló törvényt. Az LT a szerdai éles vita után most jóváhagyta a balti köztársaságok előterjesztését, mely szerint 1990 január elsejétől ott bevezetik a gazdasági önelszámolást. Az elfogadott határozat érdekessége, hogy a gazdasági viszonyokat szabályozó . országos törvények és törvény- erejű rendeletek csak any- nyiban érvényesülhetnek a balti köztársaságok területén, amennyiben nem akadályozzák az önelszámolásra való áttérést. A 412 jelenlévő képviselőből csak harmincán szavaztak nemmel, illetve tartózkodtak. A köztársaságok gazdasági Önállóságáról előterjesztett észt és litván tervezet kapcsán az LT határozatában úgy foglalt állást, hogy első olvasásban jóváhagyja annak alapelemeit, s ugyanakkor megbízza a parlamenti bizottságokat, a ' kormányt. a megfelelő törvény- tervezet előkészítésével, ) megszövegezésé vei, október 1-i határidővel. A határozat ellen 58 képviselő voksolt, illetve tartózkodott. Magyar—argentin kapcsolatok Kincs szó rakétaeladásról Romániának 1 A magyar—argentin kapcsolatok jók’. A két ország viszonyát nem befolyásolják ázok a hírek, miszerint Románia Argentínától szeretne ■beszerezni közepes hatótávolságú rakétákat, mivel ezek az információk megalapozatlanok — jelentette ki tegnap az MTI munkatársának Arnoldo Manuel Listre, az Argentin Köztársaság Budapesten akkreditált nagykövete. ' * . — Az argentin kormány erről már tájékoztatta a magyar vezetést is — tette hozzá a nagykövet, aki a napokban tér végleg vissza ■hazájába. Az épület elkészültével megkezdődött a próbaüzem a posta Orczy téri országos lapelosztójában. A napilapok kivételével ide érkeznek a nyomdákból a masyar. Illetve konténerekben a külföldi újságok. Egy számítógéppel irányított rendszer segítségével osztják szét a lapokat a külön böző megrendelők számáraMTI—fotó: Demecs Zsolt Végéhez közeledik a kajszibarack szedése a Tiszaburai Lenin Tsz-ben. A szövetkezet 184 hektáron termel csömölcsöt, ebből a meggy után a kajszi következik a terület nagysága szerint. Az idei bőséges termés, mely országszerte jellemző, leszorította a felvásárlási árakat. Felvételünkön a barack válogatása látható. Fotó: Mészáros