Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-26 / 173. szám

_____________j^ÉPLAP m agyar csúcs Moszkvában szakértői munka azóta meg­kezdődött, s őszre várhatók ennek első konkrét eredmé­nyei. Grósz Károly kifejtette a szovjet pártvezetőnek, hogy az MSZMP nagyra értékeli azt, ahogyan a Szovjetunió­ban, Kárpátalján segítséget nyújtanak az ott élő ma­gyarság kultúrájának, nem­zeti identitásának megőrzé­séhez. Az eszmecserén szóba ke­rült a Magyarországon állo­másozó szovjet csapatok kér­dése is. Megállapodtak ar­ról, hogy folytatják a tár­gyalásokat e csapatok továb­bi kivonásáról, összhangban a leszerelési folyamattal és az erről folyó bécsi tárgya­lásokkal. Nyers Rezső és Grósz Ká­roly tegnap este hazaérke­zett. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Lukács János, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Pártkapcso­latok Osztályának vezetője fogadta. Nyers Rezső, és Grósz Ká­roly Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásait kö­vetően az SZKP Központi Bizottsága a Kreml Katalin- termében ebédet adott a magyar küldöttség tisztele­tére. Ezen kötetlenebb kere­tek között folytatódott a KB székházában megkezdett eszmecsere. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke tegnap délután Moszkvában a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján vezető szovjet társadalomtu­dósokkal és közgazdászokkal találkozott. Az MSZMP el­nökét Anatolij Logunov, az akadémia alelnöke, a Moszkvai Állami Lomono­szov Egyetem rektora üdvö­zölte, majd Igor Makarov tudományos titkár tartott tá­jékoztatót az akadémia fő kutatási irányairól, jelenle­gi célkitűzéseiről. Nyers Rezső a kötetlen hangulatú találkozón rész­letes ismertetést adott a ma­gyarországi fejlődés és a re­formok történetéről, a gaz­daság helyzetéről, és kitért a magyar reformelképzelések­re. A szovjet tudósok nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar tapasztalatok, egye­bek között a gazdaság és jogalkotás terén történtek iránt. Számos kérdés hang­zott el a másfél órás eszme­cserén. A beszélgetés végén Ana­tolij Logunov Nyers Rezső­nek átnyújtotta a Szovjet­unió Tudományos Akadémi­ája alapítójáról, Lomono- szovról elnevezett emlékér­met. Tegnap délután Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára az SZKP KB székházában a Központi Bizottság appará­tusának képviselőivel talál­kozott. A másfél órás esz­mecserén mintegy három­százan vettek részt: az ap­parátus munkatársai, osz­tályvezetői és helyettesei, valamint más vezető párt­tisztségviselők. Grósz Károly bevezetőjé­ben szólt arról, hogy miként az MSZMP érdeklődéssel fi­gyeli a Szovjetunióban tör­ténteket, az SZKP törekvé­seit, úgy a szovjet emberek körében is fokozódó érdeklő­dést tapasztalunk hazai dol­gaink, az MSZMP tevékeny­sége iránt. Rövid előadásá­ban áttekintést adott az el­múlt évtizedek eredményei­ről, azokról a hibákról, ame­lyeket az MSZMP az ország­építő munka során, a gaz­daságban és a társadalompo­litikában elkövetett. Vázol­ta a mai gazdasági és immár politikai-társadalminak is tekinthető válság kialakulá­sához vezet? okokat, majd az MSZMP' jelenlegi fő tö­rekvéseiről! szólt. A demokratikus szocializ­mus fogalmát elemezve meg­állapította: e törekvés fő jel­lemzője egyfajta önkor­mányzati rendszer a lakóte­rületeken és a termelésben egyarán . Mint mondotta, a jövőben hosszú időszakon át vegves tulajdonú lesz a ma- ?'• gazdaság, amelyben „Határozó a közösségi tu- * gajdon aránya, de a mosta­ninál jóval magasabb: mint­egy 25—30 százalékos a ma­gántulajdon részesedése. Eh­hez meg kel1 valósítani a tu­lajdoni ./mot, mert a kö­zösségi tulajdon tőkehaté­konysága jelenleg rendkívül alacsony. Szólt a párt és ál­lam különválasztásából adó­dó teendőkről, arról, hogy az MSZMP-nek meg kell szabadulnia a kormányzati munkh terheitől, ugyanak­kor szükség van a parlament és a kormányzati felelősség hatékony érvényesítésére. Grósz Károly a beszélge­tés során számos, a mai ma­gyar folyamatokkal és az MSZMP tevékenységével kapcsolatos kérdésre vála­szolt. ■ Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára megbeszélései befejeztével, elutazott a szovjet fővárosból. A vnu- kovói repülőtéren Jegor Li- gacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára búcsúz­tatta a magyar vendégeket. Jelen volt Barabás János, hazánk moszkvai nagykövet­ségének ideiglenes ügyvi­vője. Ä magyar vezetőkkel ha­zautaztak a kíséretükben lé­vő személyek is: Iványi Pál, a Politikai Intézőbizottság tagja, a KB titkára, Dégen István, az MSZMP elnöki irodájának vezetője, Thür- mer Gyula, a főtitkár kül­politikai tanácsadója és Kimmel Emil, a Központi Bizottság irodájának helyet­tes vezetője. A magyar tárgyaló küldöttségek az SZKP KB székházában Nyers Rezső sajtóértekezlete a repülőgépen 2 Szovjet­(Folytatás az 1. oldalról) arról, hogy az MSZMP leg­felsőbb fórumán a pártban létrejött platformok elisme­rése mellett egyfajta gondo­lati, cselekvési egységet sze­retnének teremteni. A megbeszélésen a tár­gyalófelek szóltak arról,), hogy komoly gondok van­nak a KGST működésével, és úgy foglaltak állást, hogy csak akkor szükséges magas szintű KGST-értekezletet tartani amikor valameny- nyi résztvevőnek konkrét mondanivalója lesz a to­vábblépés lehetőségeiről. Szovjet és magyar részről egyaránt törekedni fognak az együttműködés újszerű megközelítésére. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunióban és Magyarorszá­gon minden gond ellenére határozottan kívánnak elő­rehaladni a peresztrojka, il­letve a demokratizálás út­ján. A meglévő nehézségek nem állíthatják meg e folya­matokat. Egyetértettek abban, hogy a tulajdonviszonyok terén sokkal nagyobb változatos­ságra, nagyobb szabadság- fokra van szükség. Szovjet részről is hangsúlyozták a vállalati önállóság és a vál­lalatok közti kapcsolatok ki- terjesztésének fontosságát, a tőkemozgás ösztönzését. Ugyancsak rámutattak a szo- ciaista országok technológia­megújulásának szükségessé­gére és az ebben való nyu­gati részvétel lehetőségeire. Egyetértettek abban, hogy hasznos lenne magyar, szov­jet és valamely nyugati fél részvételével közös vállalko­zásokat indítani. Mihail Gorbacsov meg­kérdezte a magyar pártveze­tőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egy­fajta híd szerepet kíván be­tölteni, változatlanul fontos­nak tekinti a szocialista ré­giót, de a szocialista kapcso­latrendszerben lévő felada­tainkat sem tudjuk ellátni a tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesztése nél­kül. Mint fogalmazott: két- piacos koncepcióban gondol­kodunk s ehhez népi támo­gatás van Magyarországon. Mindkét fél közös véle­ménye volt, hogy a pénzügyi intézményekkel kialakított szoros kapcsolatok nem fel­tétlenül jelentik a nemzeti önállóság feladását, függősé­gi helyzet kialakulását, s minden ország saját adott­ságainak megfelelően dönti el a bekapcsolódás mértékét. A magyar—szovjet kap­csolatokat áttekintve a tár­gyalásokon megfogalmazó­dott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére, a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműködés fejlesztéséhez jó alapot te­remt, hogy a két párt lénye­gében azonos módon ítéli meg a szocialista társada­lom megújításának kérdése­it. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagyfokú megértést tanúsít a magyar politika iránt. Segíti az együttműködés fejlesztését az is, hogy azonosan gon­dolkodunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. Ma­gyarország számára nagy se­gítséget jelent az a külpoli­tika, amelyet a Szovjetunió folytat különösen Európá­ban. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok keretében a ma­gyar fél az ősz folyamán át­adja azokat a konkrét elkép­zeléseit, amelyek a gazdasá­gi kapcsolatok megújításá­ra, elsősorban az elszámolá­si rendszer átalakítására, a részleges konvertibilitás be­vezetésére vonatkoznak. Mint ismeretes, erről Grósz Károly márciusi moszkvai látogatásán született elvi megállapodás, A konkrét Mihail Gorbacsov és az MSZMP vezetői elvi egyet­értésre jutottak abban, hogy tovább kell folytatni a Ma­gyarországon állomásozó szovjet csapatok csökkenté­sét — a többi között erről beszélt Nyers Rezső, aki Moszkvából hazatérve a re­pülőgép fedélzetén válaszolt a kíséretében lévő különtu- dósítók kérdéseire. Az MSZMP elnöke kifejtette hogy az eszmecsere során szóba került a szovjet erők itthoni jelenléte, és együttes álláspontjuk volt, hogy a nemzetközi helyzet alakulá­sának függvényében további lépésekre van szükség a csa­patcsökkentés terén. Hozzá­tette: „ugyancsak közös vé­lemény volt, hogy megfelelő nemzetközi helyzetben e csa­patcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonás­hoz.” Nyers Rezső egy kérdésre válaszolva beszámolt arról is, hogy a megbeszéléseken ismertette a magyar—román viszonnyal, a határainkon túl élő magyar nemzetisé­gekkel kapcsolatos álláspon­tunkat. Rámutatott: az álta­lános emberi jogok felől közelítve, valamint a szocia­lista elveket, a demokrácia követelményeit szem előtt tartva törekszünk előrelépni e kérdésekben, nem tekintve csupán magyar ügynek a meglévő problémákat. Olyan jogok biztosítását kívánjuk a magyar nemzetiségűeknek, amelyek minden haladó or­szág, az ENSZ alapelveit el­fogadó állam polgárait meg­illet. Véleményünk szerint nyíltan kell szembenézni a problémákkal, még akkor is, ha a nézeteltérésék miatt ez jelenleg igen nehéz. „Állás­pontunk iránt szovjet részről megértés mutatkozott” — mondatta Nyers Rezső. Az MTI tudósítójának kér­désére kifejtette, hogy az eszmecsere során szó esett az MSZMP vezetésében, a vezető testületek felépítésé­ben legutóbb történt válto­zásokról. Hangsúlyozta: a szovjet, pártvezetők nem nyilvánítottak véleményt gz MSZMP belső megoldásait illetően, hiszen azokat a ma­gyar párt belügyének tekin­tik. Ugyanakkor megértést tanúsítottak a vezető testü­leteket érintő döntéssel kap­csolatban. Hozzáfűzte: az MSZMP jelenlegi tevékeny­sége, helyzete iránt élénk az érdeklődés, ez megmutatko­zott a szovjet tudósokkal folytatott eszmecsere során éppúgy, mint Grósz Károly és az SZKP KB apparátusá­nak találkozóján. E tekintet­ben is hasznos volt tehát az elnök és a főtitkár együttes látogatása. A szovjet tárgyalópartne­rek egyebek mellett az al­kotmányozás folyamata, a politikai egyeztető tárgyalá­sok és a három oldal közöt­ti megegyezés esélyei, vala­mint a közelgő többpárt­rendszerű választások iránt érdeklődtek. 1989. JÚLIUS 26. Legfelsőbb Tanács Karácsony és húsvét ismét országos ünnep A karácsony és a húsvét ismét az országos ünnepek rangjára emelkedhet a Szov­jetunióban, ha ezt a javasla­tot a Legfelsőbb Tanács ülé­se jóváhagyja. A LT keddi délelőtti ülésén a képvise­lők megvizsgálták a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének azt a korábbi rendeletét, amely az országos ünnepek­kel kapcsolatban változáso­kat indítványozott. A képviselők egy része szót emelt azért, hogy a jö­vőben a társadalom széles rétegei által ünnepelt, ám hivatalosan eltörölt vallási és népi ünnepek is kerülje­nek be a pirosbetűs napok sorába, és a nagy vallási közösségek ünnepei legye­nek munkaszüneti napok. A javaslat élénk vitát váltott ki, de egyértelmű elvetése mellett senki sem emelt szót. A képviselők egy csoport­ja szükségtelennek tartotta, hogy a fegyveres erőknek évente majdnem egy tucat ünnepe legyen. Helyettük február 3-át, a fegyveres erők megalakulásának, és a május 9-ikét, a Győzelem Napjának megünneplését ■tartották indokoltnak. flz AESZ-csúcs első napja (Folytatás az 1. oldalról) fejlett „északi” országok kö­zötti párbeszéd felvételét, valamint az afrikai és kö­zel-keleti arab országok kö­zötti együttműködés bőví­tését. Az értekezleten több föl­szólaló is érintette Afrika súlyos eladósodottságának kérdését. Mengisztu elnök szerint 6ok afrikai ország esetében — az egész konti­nenset figyelembe véve ösz- szességében mintegy 230 milliárd dollárt kitevő — hitelek törlesztésére a kül­kereskedelmi bevételeknek esetenként a 40 százalékát is fel kell használni. Ameny- nyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, 2000-re a teljes hitelállomány több mint kétszeresére, közel 550 mil­liárd dollárra fog nőni. London: Dmitrij Jazov hadseregtábornokot, szovjet honvé­delmi minisztert katonai tiszteletadással fogadják július 25- én, amikor katonai küldöttség élén, négynapos látogatásra a brit fővárosba érkezik (MTI TELEFOTO) Közel-Kelet Valóban volt PFSZ—izraeli találkozó A PFSZ képviselői való­ban találkoztak izraeli poli­tikusokkal, mégpedig július elején Bécsben — jelentette ki kedden Ammanban Abdel Razak Jahja tábornok, a Palesztinái Felszabadítási szervezer Végrehajtó Bizott­ságának tagja az AFP fran­cia hírügynökségnek adott nyi latkozatában. A Jordániában élő Abdel Razak Jahja közölte, hogy az általa vezetett PFSZ-kül- döttség egy nemzetközi kol­lokvium keretében találko­zott izraeli politikusokkal, a többi között Elie Halalival, a Likud Párt Központi Bi­zottságának tagjával, liana Csernobrodával és Muli Dórral, az Izraeli Munkapárt Központi Irodájának tagjai­val, valamint a knesszet (parlament) több képviselő­jével. Lengyelország n Szolidaritás árnyékkormányt alakít? Lech Walesa, a lengyel parlamenti ellenzéket tömö­rítő szolidaritás vezetője kedden Wojciech Jaruzelski köztársasági elnökkel foly­tatott megbeszélései után je­lezte. hogy a Szolidaritás ár­nyékkormányt kíván alakí­tani. A Jaruzelskivel lezaj­lott találkozója előtt rádió- nyilatkozatában még két va­riációt tartott lehetségesnek: az árnyékkormány mellett azt, hogy a Szolidaritás ve­szi át a teljes kormányt, beleértve a honvédelmi és a belügyi tárcát is. A talál­kozó utáni nyilatkozata vi­szont azt tükrözi, hogy a teljes kormány átvételét már nem tartja lehetséges­nek. Egy nagykoalícióba va­ló belépést viszont minden­képpen elfogadhatatlannak tart. Közölte, hogy Jaruzels­ki továbbra is fenntartja a nagykoalícióra vonatkozó elképzelését. Ugyanakkor még nem biz­tos, hogy ez a Szolidaritás végső álláspontja. hiszen kedden a Szolidaritás napi­lapja még ettől eltérő — és egymással is ellentétes állás­pontokat is ismertetett.

Next

/
Thumbnails
Contents