Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-26 / 173. szám
1989. JÚLIUS 26. J^ÉPIAP A megváltozott feladatokhoz igazodva Korszerűbb, új struktúrában Naponta másfél, két műszak Időfelhasználásunk főbb jellemzői A megyei tanács épületében dr. Papp Sándorné szobájának ajtaján még régi beosztása olvasható: a szervezési és jogi osztály vezetője. Ez a titulus azonban már a múlté. A testület legutóbbi ülését követően — amikor ugyanis a szak- igazgatási szervezet átszervezéséről döntöttek —, a végrehajtó bizottság titkára július elsejével kinevezte az egyik újonnan létrehozott szervezet, a megyei tanács titkársága vezetőjének. Beszélgetésünknek többek közt ez is magyarázata, ám valójában ennél többről van szó: a megyei tanács munkájának, tevékenységének korszerűsítéséről. A megyei tanácsok immár hosszabb ideje a folyamatos átalakulás időszakát élik. A Szolnok megyei .pedig országos /szinten is kezdeményező szerepet tölt be. Miért? — Az államigazgatás szervezeti korszerűsítése — kezdi válaszát — valóban több évvel korábban kezdődött megyénkben is. Valóban egy megújulási folyamatról van szó. A mostani változások is ebbe illeszkednek. — Egyfajta szükségszerűség követeli ki tehát az újabb és híjabb módosításokat? i *■ — Ha mostani korszerűsítésre gondol, az az előzményekből és az államigazgatásiban az utóbbi időben végbement változásokból valóban logikusan következik. Mert a fejlődés a megyei tanácsot, ha nem is hagyta érintetlenül, viszonylag kevésbé hatotta át, mint például a helyi tanácsokat, illetve a központi irányítást. Elég, ha csak arra utalok: a kisvárosokban már korábban egyszerűsödött a helyi tanácsok szervezete. A nyolc-tíz önálló osztályból három-öt maradt meg. Magyarán ez az jelenti: feladatorientált, észszerűbb szervezet jött létre. A másik, ennél is jelentősebb változást — s erre a megye az elsők közt tért át — a kétszintű irányítás bevezetése hozta. Gyakorlatilag megszűnt tehát a városi tanácsok községi szerepe, a kistelepülések felügyeletét közvetlenül a megyei tanács látja el. A tapasztalat azt mutatja: ahol a községi ap- iparátus alkalmas volt a feladatára, ott erősödött az önállóság, a felelősség, ahol pedig gondok voltak, a megyei tanács közvetlen segítséget nyújthatott. — Ügy /gondolom azonban, hogy a megyei tanács szervezeti átalakításának döntő lökést mégis a politikai intézményrendszer reformja adott. Ügy vélem: az alsóbb és .felsőbb iszintű változások nem hagyhatják érintetlenül a megyei tanácsokat sem. Ha így igaz, ‘megyénkben mi az elhatározott szervezeti korszerűsítés célja? Átszervezés a megyei tanácsnál — A cél az, hogy az új szervezeti struktúra az ellátandó feladatoknak feleljen meg. Csökkenjen a vezetői szintek száma, ezzel növekedjen az egyes szintek önállósága és felelőssége. 4 kétszintű igazgatási rendszer követelményeivel, a váltőzó társadalmi, gazdasági feltételekkel összhangban alakuljanak a megyei irányítási és kapcsolatrendszer eszközei, módszerei, ezzel is előáegít- ve a helyi tanácsok önállóságának erősítését. A szervezeti korszerűsítés járjon együtt a megyei szakigazgatási munka tartalmi megújításával. Az átfedések, párhuzamosságok szűnjenek meg, legyen mód a belső tartalékok feltárására és ésszerű létszámmegtakaritásra. A gyakorlatban ez ugye létszámleépítést jelent? Milyen mérvű ez, és milyen területeket érint maga |az átszervezés? — A kérdés első felére adott válaszom: ez tízszázalékos csökkentéssel jár. Eddig is voltak betöltetlen munkahelyeink, az átállásra készülve ezekre nem hirdettünk pályázatot, tekintettel arra, hogy az átszervezést ez év végéig kell befejeznünk, az addig nyugdíjba vonulók helyét sem kívánjuk betölteni, és természetesen lesznek olyanok is, akik nem kívánnak az új szervezeti formában tevékenykedni, ennélfogva megfelelő .munkaalkalmat keresnek. Ami pedig az új struktúrát illeti, röviden erről annyit: a feladatok átcsoportosításával az eddigi 14 osztály és a négy önálló szakmai titkár ne- lyett nyolc szakigazgatási szerv működik a továbbiakban. összevonásokra ott kerül sor, ahol a feladatok ellátása megköveteli azt, ahol eddig is szoros együttműködésben dolgoztak az osztályok. Ilyen többek közt, hogy példát is említsek: a tervA mezőtúri Pétery Károly Társaság nyilatkozata Mi, mai mezőtúriak, utódai és folytatói kívánunk lenni a több mint 600 éves város minden progresszív hagyományának. Céljaink és eszközeink demokratikusak, erőfeszítéseink a reform mezőtúri térnyerését szolgálják. Az általunk, elképzelt jövő e három szóban foglalható össze: Mezőtúr szabad város. Ügy hisszük, ez a törekvés megegyezik a mindenkori helyi polgárok döntő többségének akaratával. Ennek érdekében elutasítunk minden rejtett és nyílt erőszakot, bármire is hivatkozzon az, támogatjuk a szabad és kényszerektől mentes érdek- kifejezést és érdekérvényesítést, elősegíteni kívánjuk a mezőtúri társadalmi és politikai erők egységes, jövőbe mutató és hiteles helyi értékrend mentén szerveződő megegyezését. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a város miként azt a több évszázados hagyományok világosan kifejezik, minden szélsőségtől és politikai vakhittől mentesen fejlődjön az itt lakók érteikében, Ma minden politikai és társadalmi szervezetnek, amely a nyilvánosság előtt fejti ki tevékenységét, óriási a felelőssége, s ezen felelősség a következő kérdések megválaszolásának kényszeréből fakad: honnan jöttünk, kik vagyunk, hová megyünk? Mindezen célok elérése érdekében a mezőtúri Pétery Károly — várostörténeti és várospolitikai — Társaság kész azokat együttműködni, akik Mezőtúr jövőjét, a túri polgárok boldogulását a szívükön viselik. A Társaság nem kíván pártpolitikát folytatni annak tagja lehet mindenki, akinek ez az élő szervezet: Mezőtúr, jelent valamit (mi tudjuk, hogy nagyon sokan vagyunk), s a Társaság alapszabályát magára nézve elfogadhatónak tartja. A Társaság minden csütörtökön, a Művelődési Központban, 18 órakor tartja összejöveteleit. Az esetleges észrevételeket, ötleteket a következő címen fogadjuk: Mezőtúr, Jelinek K, u, 9, és munkaügy, a településfejlesztés és a munkaerőgazdálkodás; az építés, a vízügy, a környezetvédelem és a közlekedés; avagy az egészségügy és a szociálpolitika, a felnőtt-, gyermek- és ifjúságvédelem. Mindemellett új szervezetek is létrejöttek. A szakigazgatási szervek feladatkörébe nem tartozó, elsősorban a tanácsi testületek működéséhez kapcsolódó, valamint a tisztségviselők vezetői munkáját segítő úgynevezett kiszolgáló „törzskari” szerv . •'étként kialakítottuk az el, oki irodát, a személyzeti é:„ .’-itatási hivatalt, és a megyei tanács titkárságát. Végülis, leegyszerűsítve a dolgot, az a cél, hogy kisebb létszámmal erkölcsileg' és anyagilag jobban elismert, hatékonyabban működő appará,.";*, alakítsunk ki. — Mindez várhatóan miként hat majd máj' a tanácsi tevékenységre,° kosság előnyös változást,' számíthat? ' — A helyi tanácsokkal egyszerűsödik a kapcsolatunk. Kevesebb lesz az áttétel, a párhuzamosság. Ez, ha nem is közvetlenül, de közvetetten a lakosságot is érinti. Elvileg ugyanis egy j£& ban szervezett apparátus eredményesebb és gyorsabb munkát végezhet. — Megújulási folyamatról beszélünk. Jelenti ez azt, hogy további átalakulás várható? — Természetesen. A megyei tanács tisztségviselőinek száma a későbbiekben csökken. Az új szervezetben az eddigi három tanácselnökhelyettessel szemben a tanácstagi választások alkalmával egy tanácselnök-helyettes választását tervezzük. Azon túl az államigazgatás reformja korántsem tekinthető befejezettnek, sőt lényeges változások előtt áll. Elég, ha csak az előkészítés alatt álló új tanácsi vagy ön- kormányzati törvényre utalok. Ennek irányelvei már megfogalmazódtak, társadalmi vita után kerül majd az Országgyűlés elé. Ez a törvény alapvetően fogja behatárolni, megváltoztatni a megyei tanácsok jövőbeni szerepét, tevékenységének jellegét, mikéntjét. A mostani szervezeti korszerűsítés tehát nem tekinthető befejezettnek, lezártnak, márcsak azért sem, mert átalakuló világunkhoz a tanácsoknak is szüntelenül alkalmazkodniuk kell. — SZ. GY. — Billy Graham Budapesten Billy Graham, a neves amerikai evangélista tegnap Budapestre érkezett, é6 megkezdte hatnapos magyarországi látogatását. A világszerte ismert lelkész, amerikai közéleti személyiség, aki ezúttal negyedszer jár hazánkban, a tervek szerint találkozik majd állami és egyházi vezetőkkel, felszólal az Európai Baptista Szövetség budapesti kongresszusán, július 29-én este pedig a Népstadionban tart igehirdetést. Graham, megérkezése után, sajtóértekezletet tartott Ferihegyen, ahol előbb néhány szóban a meghívók nevében köszöntötte őt Lehel László, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára és dr. Viczián János, a Magyarországi Szabadegyházak Elnöke. majd Graham üdvözölte az összegyűlteket, a magyar- országi egyházak, valamint a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának képviselőit, továbbá Mark Palmert, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, A Központi Statisztikai Hivatal tízévenként mintegy negyvenezer lakostól kérdezi meg, hogy mire fordítja a nap 24 óráját. E felmérések egy évtizedes megyei eredményeit az alábbiakban ismertetjük. Elöljáróban megállapíthatjuk, ’hogy időfelhasználásunk az utóbbi tíz évben számottevően változott, amit elsősorban az életkörülmények, a családi életciklusból eredő sajátosságok és a társadalmi helyzet együttesen örvendetes tény, hogy tíz év alatt a főmunkaidő 40 perccel mérséklődött, és jelenleg napi 8 óra. Ez összefüggött azzal, hogy néhány ágazat — például a közlekedés — kivételével bevezették a 40 órás munkahetet. Ezen belül a fizikaiak napi mun-, kaideje egy órával csökkent, a szellemiékéi lényegében nem változott, az inaktív keresőké mintegy fél órával emelkedett. A megfigyelt átlagos napon főmunkaidőben munkát végzők aránya tíz év alatt 15 százalékponttal — az or- ’’Szágoshoz hasonlóan —mérséklődött. Az aránycsökkenés minden társadalmi csoportra jellemző volt. Okai közé tartozik a gyed bevezetése mellett az évi rendes szabadság növekedése, továbbá hogy az aktív keresős háztartásoknál emelkedett a táppénzes állományban lévők száma, és nőtt az inaktív réteg aránya. A második gazdaságban viszont az elmúlt tíz évben jelentős mértékben növekedett a munkavégzés. Ez a fizikaiaknál azt jelenti, hogy a nem mezőgazdasági tevékenységet végzők aránya a megkérdezett átlagos napon hétszerte több volt az 1977. évinél, a mezőgazdasági munkát végzők pedig egy órával növelték munkaideA háztartásban végzett munka egyre több időt. köt le. Szerepe van ebben a gyed bevezetésének és annak is, hogy a szolgáltatások jelentős áremelkedése igen sok családban a mosás, javítás, karbantartás otthoni elvégzését tette nélkülözhetetlenné. A főzésre, mosásra, takarításra és egyéb munkákra fordított idő az aktív keresőknél naponta már mintegy 3 óra, egyharmaddal több a 10 évvel korábbinál. alakítottak ’ki. Módosult a termelő tevékenységre, a háztartási munkára fordított idő, és valamelyest nőtt a szabad idő. Néhány kedvező vonás mellett a nap 24 órájának keresztmetszete megyénkben is azt jelzi, hogy a 8 órás főmunkaidő és a 8 órai alvás, pihenés mellett hosszú a főmunkaidőn túli és a háztartási munka, emiatt az aktív dolgozók jelentős része munkával túlterhelt, naponta másfél-két műszakot teljesít. jüket. A szellemi foglalkozású rétegnek közel fele vállalt mezőgazdasági jövedelemkiegészítő munkát, és ez megközelítette a napi 3 órát. A legerőteljesebb változás az inaktív keresők körében történt, akiknek döntő többségét a nyugdíjasok teszik ki. E társadalmi csoportnál a nen^ mezőgazdasági munkában részt vevők aránya hatszorosára emelkedett, míg a mezőgazdasági kisüzemekben dolgozók hányada 6 százalékról 53 százalékra nőtt, és az itt végzett munka majdnem napi 4 óra. Becslések szerint egv átlagos napon egy aktív kereső 10—11 órát fordít termelő tevékenységre. Természet- szerű, hogy e munkaidő jelentősen differenciálódik népgazdasági ágak, nemekés családnagyság szerint. így például a férfiak hétközi napokon háromnegyed, hét végén pedig kétharmaddal több időt fordítanak termélő munkára, mint a nőik. Megfigyelések szerint a népesség közel 70 százaléka hétvégeken is végez munkát, mégpedig időben kifejezve csupán tíz százalékkal kevesebbet, mint egy átlagos hétközi napon. Különösen a gyermekeiket egyedül nevelők, a fiatal házasok, a kisnyugdíjasok és nagycsaládosok kényszerülnek hétvégi munkára is. Gyermeknevelésre, gondozásra a felmérések szerint továbbra is kevés idő, mintegy fél óra jutott. Az otthoni tevékenység a szellemieknél 22 perccel, a fizikaiaknál 90 perccel haladta meg az 1977. évit. Különösen nőtt ez utóbbi rétegnél a főzés, mosás, vasalás és a gyermeknevelés időigénye. A háztartási munkában a családi munkamegosztás feA munkaidő hossza és összetétele A háztartás, az építés és a szabad idő szültségei oldódtak. A nők munkája azonban változatlanul meghatározó, hiszen 1987-ben köze] háromszorosa — 4 és fél óra — volt a férfiakénak. A férfiak másfél órai otthoni tevékenységükből mintegy fél óra a karbantartási és építési idő. Jelenleg is főként a nők végzik a főzést, mosást és kötés-varrást. A tíz évvel korábbihoz viszonyítva többet vállaltak ;l férfiak a takarításból és a vásárlásból, míg változatlanul férfimunka maradt otthoni javítás, karbantartás és építés. A szabad idő az elmúlt tíz évben rétegenként különböző mértékben alakult. Lényegében nem nőtt a szellemi foglalkozásúaknál, fél órával bővült a fizikaiaknál és 60—70 perccel az inaktív keresőknél. Ez az aktív keresőknél napi 3 és fél óra, az inaktívaknál pedig 5 óra. Többet beszélgetünk Kedvező jelenség, hogy társas és közösségi tevékenységre a szellemi foglalkozásúak 25 perccel, a fizikaiak 22 perccel és az inaktívak 18 perccel több időt fordítottak az 1977. évinél. E növekvő idő több mint felét beszélgetéssel töltötték el, míg valamelyest mérséklődött a társadalmi munka. Az otthoni kulturális, szórakozási tevékenység ideje az országos mintegy 20 perces növekedéssel szemben a megyében alig bővült. A legjelentősebb időt — az aktív keresőknél naponta másfél, az inaktívaknál közel két, órát — televíziónézésre fordítottak. 1977-ben -még csak a népesség kétharmada, 1987-ben háromnegyede nézett televíziót. A kulturális és szórakoztató intézmények látogatására fordított idő korábban is kicsi volt, és ez az életmód feszítettebbé válásával nem növekedett. A szabad mozgás és testedzés átlagos napi ideje a kétszeresére bővült, de még így is csupán 11—15 perc. Ez változatlanul mozgásszegény életmódot ta’Kar. A férfiak naponta 4 és fél órát kapcsolódtak ki, mely fél órával több a nőkénél, és egy órával haladta meg az 1977. évit. Dr. Végső Zoltán a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága főmunkatársa MSZMPjelölögyűlés Szolnokon Az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága tájékoztatja a város pártalapszervezetei- nek tagságát, hogy a rendkívüli pártkongresszusra készülve kongresszusi küldötteket jelölő gyűléseket szervez, amelyekre meghívja a párttagságot. Az első jelölőgyűlés 1989. július 26-án, szerdán, 16.00 órakor a Kő- olajtermelő Vállalat Ady E. úti székháza földszinti tanácstermében lesz. A további időpontokat folyamatosan közzétesszük a Néplapban. Bár időnként esik egy kis eső. jól jön az eső a Törökszentmiklósi Béke Tsz kukorica földjén is
