Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-22 / 170. szám

MMpiap 1989. JÚLIUS 22. A Néplap vendége: dr. Őry Klára, aki könyvet írt az infarktusról Tlszaroffon is megjelent... — ön tehát a stresszt az infarktus előidézésében az első számú rizikótényezők közé sorolja? — Nemcsak én! A nyugati országokban és a Szovjet­unióban is ezen a vélemé­nyen vannak. Itt komoly stressz'kutatások is folynak. Ezzel szemben nálunk az or­voskutatók és az orvosok egy része a személyiséggel nem foglalkozik, nem veszi figye­lembe. Pedig ez óriási öngól. Mert a gyógyításnak végül is a személyiség lesz az ala­nya; nem csupán az ember teste, hanem a lelke, az éle­te is. Ezért fulladnak példá­ul kudarcba a dohányzásról leszoktató kísérletek. Csu­pán azt tudják mondani az egyes embernek, hogy ne do­hányozzék, mert árt az egész­ségnek, de nem tudják meg­mondani, hogy ő például, az a személyiség konkrétan ho­gyan szokjon le. Melyek azok a módszerek, amelyek nála hatásosak. Tehát tu­lajdonképpen a betegségek megelőzése sem képzelhető el a személyiség bevonása nél­kül. Egyébként a KGST- országokban folyik az embe­ri tényezők kutatása, és ezek HZ országok együttműködnék ismert emberek, akik a sa­ját házasságukról beszélnek. Nyilatkozik például Siniko- vits Imre' és felesége, akik 39 éve házasok. Megszólal a Záray—Vámosi házaspár, — ők 38 éve élnek együtt. A könyvben szó van arról, hogy milyen gyakran fordul elő stressz az egészséges házas­társi kapcsolatban, hogyan lehet megoldani a házastársi konfliktusokat. Négyszáz há­zasság tapasztalatai szere­pelnek a könyvben, és tudo­mányos eredmények is. A házastársi kapcsolatok fel­dolgozásának újszerű formá­ját választottam: a kapcso­latok lényeges mutatóit szá­mítógéppel dolgoztam fel. — Egy könyv írója, ha nem is mondja el a isaßt vé­leményét, de önkéntelenül is elárulja nézeteit a lapo­kon. ön ia házasság híve? — Igen. A könyvben hitet teszek a a házasság, a tar­tós kapcsolatok mellett. A nyitott házasságot én nem fogadom el. — Ügy hallottam, hogy Szolnok megyei riportalanya is van. — Igen. Megszólaltatom Bereczki Lajosit, a megyei tanács elnökhelyettesét. Öt azért választottam, mert egy­részt nagyon szeretem Szol­nokot, másrészt úgy véltem, érdekes lenne arról is be­szélni, hogy egy megyében hogyan alakulnak a házassá­gok. Bereczki Lajos helyzet­képet ad a házasságokról, a válásokról, a párválasztás szokásairól, arról, hogy a házastárs kiválasztásában milyen etnográfiai, megyei sajátosságok érvényesülnek Szolnok megyében/ — Kíváncsian várjuk a könyvet. Paulina £va A pesti ház folyosójának ajtaján hiába keresem a ne­vet: dr. öry Klára. Helyette azt találom; dr. Zsemlye Klára. Ez a név bizonyára ismerősebben cseng a szolnokiak fülé­nek, hiszen a Zsemlye család innen származik, sőt annyira tősgyökeres, hogy Klóira egyik rokona, Zsemlye Ferenc volt a város első polgármestere. A budapesti orvostudomá­nyi egyetem kardiológiai tanszékének orvospszicholó- gus& a férje révén lett Öry Klára. Az őseire azonban na­gyon büszke. Nemcsak a polgármester rokont említi szívesen, sokat beszél az édesapjáról is, aki a máso­dik világháború után a Nemzetközi Jóvótételi Bi­zottság magyar képviselője volt. e munkában. Hazánk nem vesz részt ebben a kutatás­ban. — Könyvében híres embe­rek — tudósok, művészek, közéleti személyiségek me­sélnek magukról, arról, ho­gyan éltek az infarktusuk előtt, hogyan élték át a be­tegséget. és mi történt velük utána. Nehéz volt szóra bír­ni őket? Közkedvelt lett a csárda melletti kemping is. A ma emberének nem ke­vésbé érdekes maga dr. Öry Klára sem, akiinek első könyve nemrég jelent meg a boltokiban. Az Infarktus előtt... és utána című kötet társszerzője dr. Illés Béla egészségügyi miniszterhe­lyettes. — Én ilyen könyvet még nem olvastam, — fogalma­zom meg a véleményem. — Ebben ugyanis híres embe­rek tmesélik el a saját in­farktusukat. Másképp köze­lít ez a könyv az infarktus­hoz, mint a többi. Dr. Öry Klára egyetért velem. — A könyv a nemzeti szívbetegség-megelőzési program keretében készült, — mondja. — Újdonsága, hogy Magyarországon első­ként foglalkozik az emberi tényezők szerepével a szív- infarktus kialakulásában. — Mit jelent ez? — Nálunk az orvoskutatók többsége az infarktusnak há­rom-négy rizikótényezőjét ismeri el, ezek is testi vo- natkozásúak; például az al­koholfogyasztás, a dohány­zás, a túltápláltság, a moz­gásihiány. Ezeket teszik az úgynevezett dobogós helyek­re a szívinfarktus előidézé- sébep. Ugyaniákkor semmi­be veszik a stresszt és a sze­mélyiséget. — A iszemélyiség is szá­mít tehát? — De mennyire! Egyálta­lán nem mindegy ugyanis, hogy valaki milyen szemé­lyiség. Hogyan tűri a stresszt, hogyan tudja oldani; hogyan viseli el és oldja fel a konf­liktusait. A stressznek mind­annyian ki vagyunk téve; el­kerülni, megelőzni teljesen nem lehet, csak ellensúlyoz­ni, és úgy feldolgozni, hogy minél kevésbé károsodjék a szervezetünk. — Nem. Úgy mondanám, hogy inkább megközelíteni nehéz őket, rábírni arra, hogy nyilatkozzanak. Egyéb­ként azzal, hogy híres embe­rek — például Szirtes Ádám, Szatmári István színészeit; Ancsel Éva akadémikus — be- szélnieiki a saját betegségükről, más célom is volt, nemcsak az, hogy az infarktust a sze­mélyiség oldaláról közelít­sem meg. — Éspedig? — A nyugati országokban az infarktuson átesett bete­gek 70 százaléka tér vissza dolgozni. Magyarországon 30 százalék vállal munkát és 70 százalék marad otthon! Óri­ási szám! Nem engedhetjük meg magunknak, hogy eny- nyien otthon maradjanak! De hát az egyénnek mindig is súlyos kérdés, hogyan él­jen az infarktus után, dol­gozzék-e és mennyit, mit vállaljon el. Ezért kerestem meg az ismert személyisége­ket, hogy az ő, példájukon megmutassam; igenis vissza lehet térni a munkáiba, és teljes értékű emberként le­het élni. Modelleket akar­tam bemutatni ébiben a könyvben. Manapság ugyanis nagyon nagy hiány van mo­dellekben, pedig egész éle­tünkben szükségünk van rá­juk. — Példákat mutat be a második könyvében is, amely nemsokára megjelenik. Pon­tosan mikor is? — Decemberben. Ebben a könyvben — amely a nem­zeti egészségmegőrző prog­ram jegyében íródott —, a magánélet, a házasélet sitresszeiről szólok. Valóban megint szerepelnek benne Sokan keresik fel a Patkós csárdát, különö sen a déli időszakban A berekfürdői strandot hétköznap is sokan keresik fel. — nzs Nyári őrjáraton A visszatért jó időt kihasznál­va, lassan megtelnek megyénk kempingjei, és telt ház van a strandokon is. A szálak a főnökökhöz vezettek Lassan három hónapja, hogy munkanélkülivé vált Ti- szaroffon egy mezőőr. Egy fajta megítélés szerint nem nagy ügy. Mészáros József szerint, aki vesztes ebben a játszmában, igen. Olyannyira, hogy a Néplap segítségét is kérte. Elsőként az Aranykalász Tsz elnökét keresem. Közli, hogy nem nyilatkozik. Egyébként is, ki a főnököm? Majd ha elmarasztalják. Ad­dig ez az ö, illetve a tsz ügye. A sajtónak ehhez megítélése szerint nincs köze. ' Nem baj megyek tovább. Arany János út 11. Itt lakik az én'emberem! Karikás sze­mű, megviseltnek látszó, 34 éves mezőőr. Mondom, mi ügyben járok. Hellyel kínál. Nem káromkodik, legyint egyet. Hosszú! Még az elmúlt év júniusá­ban kezdődött. Építőanyagok tűntek el a raktárból, építési területekről. Névtelen levél is ment a NEB-hez. Nála há­rom személy is tett feljelen­tést. Gondolkodni kezdett, vajon hová tűnhettek? A nyomok az akkori építésve­zető lakásához vezettek. Aki elbeszélget a tiszaroffiakkail, annak elmondják, azidőtájt több tsz-vezető is építkezni kezdett. Talán képzelődés, de a szálak a főnökökhöz vezet­tek. Gondolkodni, cseleked­ni, az ember fe­jét és erejét másra, mint a mindennapi szokásos felada­tok végrehajtására használni, nagy hiba volt. Beszélgető­társtól tudom, itsz-itagnak már egy zsák tápért is rend­őrség jár. De nem a vezetők­nek. Mészáros József jegyző­könyve nem is került a rend­őrség elé. Belső ügy marad. Az Ellenőrző Bizottság azért vizsgálta. Alacsonyabb mun­kakörbe is helyezték az épí­tésvezetőt. Igen, egy hónap­ra! Aztán máig másikba, jó­val magasabb fizetéssel. Közben az asszony is csak mondta a magáét. Miért olyat látott meg, amit nem kellett volna? Műszakvezetői állást is ígértek neki 4700 fo­rint helyett 6000. Ft fizetésért. Az élhetetlen! Hát elfogadta? Nem. Döntőbizottsághoz for­dult. Visszahelyezték. Közben tudomására jutott a NEB- vizsgálat eredménye. Semmi különös. Április jött, juta­lomosztás. De nem minden­kinek! Az éber mezőőrnek nem, ő kimaradt. Megmagya­rázták, hogy jobban kell dol­gozni ! Az emberek suttogni kezd­ték. Mi van a NEB-vizsgálat- tal? Mészáros József tisztán akart látni. A legilletókeseb- beket kérdezte. Amit megtu­dott, azzal nem volt elégedett. Bizonyítékok voltak a kezé­ben, feljelentést tett. Ekkor aztán megindult az árvíz! Állítólag a Tisza-gátat is ost­romolni kezdte, melynek vé­delmi munkálataira két me­zőőrt is kirendeltek. Csak­hogy írás nem szólt róla. Ar­ról, sem, hogy a DT irányítá­sát Mészáros Józsefre bíz­ták volna, noha ez nem első­sorban vagyonvédelmi és mezőőri feladat. Rövidesen megtanulhatta. Mindezt tör­vényes szabadnapján mu­lasztotta el megtenni. Fe­gyelmit indítottak ellene. Er­ről a hivatalos értesítést a fegyelmi napján május 10-én kézhez is kapta. A tárgyalás előtt két órával. Ezt követő­en érdekes eljárás követke­zett. Szemben áll egy főagro- nómus és egy mezőőr. Egy állítás, egy tagadás. De mi­csoda különbség! Aki állít, az ítél is. Nem kétséges, ki a győztes. Ez jogrendszerünk mai állása szerint teljesen szabályos a tsz-ekben. A mezőőrt min­denesetre felfüggesztették, és növénytermesztési gyalog- munkára kötelezték. Olva­som. kötelezték. Törvénytele­nül. A tsz-törvény végrehaj­tási utasítása szerint a fel­függesztés időtartama alatt csak a dolgozó kérésére és végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztat­hatták volna. Nem így tör­tént. Még az első határozat sem volt j'ogerős, mikor má­jus 11-én újabb fegyelmi in­dult ellene. Vétke, hogy el­mulasztotta teljesíteni mun­kavégzési kötelezettségét. Igaz, hogy a jóistenhez küld­ték panaszra, ő mégis úgy gondolta, először a döntőbi­zottsághoz fordul. Ettől kezdve mégis olyan mint egy rémálom. Felszólí­tották, adja le a tsz-től ka­pott használati eszközeit, a fényképezőgépjét és a filmek negatívjait. Csak nem vala­mi terhelő tényt rögzített raj­ta? Nyolc napon belül a má­sodik fegyelmi. A sebtében összerántott vezetőség még aznap határozatban zárta ki Mészáros Józsefet a tsz-ta- gok sorából. Újabb felszólítás leszámolásra. Mezőőrünk is­mét a szövetkezeti döntőbi­zottsághoz fellebbez. Az el­ső tárgyalást bizonyos körül­mények tisztázása végett el­napolják. Majd zárt ülést ren­delnek el. A „vádlott” így nem lehet jelen. Mindkét fe­gyelmi határozatot helyben­hagyták. Rövidesen a háztáji földjét is megvonták. A csa­lád idegileg és anyagilag • is kimerült. Mészáros József mégsem hagyta az igazát. Törvényességet valódi igaz­ságot keres. Mondja, nincsenek külön törvények vezetőknek, tsz-ta- goknak. Csak cselekedetek vannak. Törvényesek, vagy törvénytelenek. Humánusak vagy embertelenek. Amilye­nekké a velük élők teszik, ahogyan alkalmazzák. Még bízik. Az ügyészség újabb vizsgálatot rendelt el. A nyo­mozás folyik. J. J. A.

Next

/
Thumbnails
Contents