Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-20 / 168. szám

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. _ 168. sz. 1989. július 20., csütörtök Július 28-án Összeül az MSZMP Központi Bizottsága Július 28-ára, péntekre összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságát. A testület a Politikai Intéző Bizottság javaslata alapján kialakítja álláspontját az MSZMP kongresszusának előkészítésével összefüggő néhány kérdésről. Ennek részeként javaslatot tesz a kongresszus napirendjére és ügyrendjének elveire, a megrendezés mód­jára, s előterjesztést tesz költségvetésére. A Központi Bizottság megfogalmazza javasla­tát a kongresszuson létrehozandó vezető- és ellenőrző testületekre, megválasztásuk mód­jára is. A téma előadója Kovács Jenő, a KB titkára lesz. A tanácskozás második napirendi pont jaként a testület állásfoglalás-tervezetet vi­tat meg az MSZMP viszonyáról az egyhá zakhoz és a valláshoz, amelyhez Berecz Já­nos fűz szóbeli kiegészítőt. A Központi Bizottság a hatáskörébe tartozó más, időszerű kérdésekben is dönt. A munkanélkülieknek is vannak „húzásaik” LENGYELORSZÁG í Jaruzelski a köztársasági elnök A lengyel nemzetgyűlés (parlament) szerdán Woj- ciech Jaruzelskit, az eddigi államtanács elnökét, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát választotta meg köz- társasági elnökké. Ezzel Len­gyelország 4 évtized után visszatért az elnöki rend­szerhez, jelentős lépést téve a pluralista demokrácia felé. Jaruzelski a képviselőház (szejm) és a felsőház (szená­tus) együttes ülésén mind­össze eggyel kapott több sza­vazatot a minimálisan szük­ségesnél. Július 18-án befejezték az aratást a Tiszaíöldvári Lenin Tsz-ben. A több mint 2 ezer hektárról átlag 61,5 mázsa bú­zát takarítottak be. A szövetkezet kombájnjain kívül több helyről is érkeztek vendégaratók, így a Rozmaring és a Ka- rancs Tsz-ből, a Héki Állami Gazdaságból, valamint a csehszlovákiai Kalinovóból. A tegnap esti aratóvacsorát kö­vetően ma hajnalban a tiszaföldvári kombájnosok keltek útra gépeikkel, hogy viszonozzák a segítséget. Felvételünk a szárítóüzemben készült. Fotó: Mészáros Nem mindig a legjobb helyre kerül az újrakezdési kölcsön Első félévi tapasztalatok a munkaerőszolgálatnál Idén január elsején lépett hatályba a hazánkban ko­rábban ismeretlen munkanélküli segély intézményét „szentesítő” minisztertanácsi rendelet. Három hónappal később az újrakezdők és a pályakezdők vállalkozói köl­csönnel történő segítését szaibáyozó ÁBMH-elnöki rendel­kezés látott napvilágot. A két jogszabáy alkalmazásának, az azok nyújtotta lehetőségek kihasználásának első fél­évi tapasztalatairól érdeklődtünk a Szolnok Megyei Mun­kaerőszolgálati Iroda szolnoki, körzeti irodájában. A KSH ßetentöse Csökkent az ipari termelés Mint megtudtuk, január első napjaitól mostanáig másfél- százán kértek munkanélküli segélyt a megyeszékhely és a vonzáskörzetéhez tartozó 18 település munkaerőszolgálati teendőit ellátó irodától. Az ott dolgozó szakembereknek nem volt könnyű gyakorlati­lag csupán a rendelet-terve­zet ismeretében mindjárt a végleges jogszabály megjele­nését követően hozzálátni annak gyakorlati alkalmazá­sához. A segélyt kapók na­gyobb része kézséget muta­tott az amúgy is feltételként szabott együttműködésre az irodával, így közülük negy­venkettőt időközben már si­került új munkahelyhez jut­tatni. Jelenleg hatvan mun­kanélkülinek folyósítanak se­gélyt a körzetben, akiknek a többségük szakképzetlen, de akad közöttük közép- és fel­sőfokú végzettségű szakem­ber is. A munkanélküli segélyezés gyakorlati tapasztalatai sze­rint — ezt érzékelik a körzeti iroda dolgozói — a rendelke­zés nem minden rétegnek biztosítja az ideiglenes szo­ciális és megélhetési feltéte­leket. Ennek oka a segélyre jogosultságnak azon feltétele, hogy a kérelmező az előző munkaviszonyának megszű­nését követő egy éven belül kell, hogy felkeresse az iro­dát, és az utóbbi három év­ben legalább 18 hónapi mun­kaviszonyt kell igazolnia. Ezeknek a kritériumoknak nem tudnak eleget tenni pél­dául a börtönből szabadultak, és azok a háztartásbeliek, akik szeretnének munkát vállalni, de nem tudnak el­helyezkedni. Az alapvető probléma az, hogy ez, a mun­kanélküli segélyre jórészt sa­ját hibájából nem jogosult réteg elesik a családi pótlék­tól is. Az a tény, hogy a körzeti irodához január óta munka- nélküli segélyért folyamo­dók alig felének sikerült ed­dig a munkaerőszolgálat se­gítségével elhelyezkedni, alá­támaszt egy másik kedvezőt­len tapasztalatot is. Azt tör­ténetesen, hogy a munkálta­tók jórésze, fenntartással vi­seltetik a segélyen lévőkkel szemben, idegenkedik ilyen dolgozók alkalmazásától. Természetesen segélyezettek körében is akadnak olyanok, akik a helyzetüket jó megol­dásnak találják, és nem tö­rekednek az elhelyezkedésre. Sőt, olyan jelzéseket is kap­tak az iroda dolgozói egyes cégektől, hogy a náluk je­lentkező munkanélküliek iga­zolást kértek, miszerint nem tudják őket alkalmazni mert akkor továbbra is kaphatják a segélyt. Ha ilyen „húzás­ról” a munkaerőszolgálat (Folytatás a 3. oldalon) Az év első felében átlago­san 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés — állapít­ja meg a KSH jelentése. Ugyanakkor az eltelt hat hó­napban a tavalyihoz képest két munkanappal kevesebb volt, s így a napi átlagos termelés valamelyest meg­haladta a múlt évi hasonló szintet. A termelés csökkenése mindenekelőtt a feldolgozó- iparban tapasztalható; míg az első negyedévben csak egy százalékos visszaesést jeleztek, a második negyed­évben a csökkenés már 2,2 százalékot tett ki. A feldol­gozó ágazatok közül a köny- nyűipari termelés esett vissza a leginkább, különö­sen a ruházati iparé, ahol 10 százalékkal kevesebb árut készítettek. Jelentős ütemű volt a termelés visszaesése a bőr-, a szőrme- és a cipő­iparban, a bútoripari ter­melés pedig a tavalyi fel­lendülést követően ismét csökkent. A múlt év hason­ló időszakánál kevesebbet gyártottak a vegyipari és a gépipari üzemek is. Míg az előbbinél az energetikai szakágazatok termelése né­mileg növekedett, más vegy­ipari ágazatoké viszont 0,8— 3.9 százalékkal mérséklő­dött. Ez alóli kivétel a mű­trágya- és a növényvédő- szer-gyártás, ahol a terme­lés 4,3 százalékkal felfutott. A gépipari ágazatok közül egyedül a műszeripari ter­melés nőtt, rnégpedig több mint 11 százalékkal; az ösz- szes többié csökkent. Jelen­tős a visszaesés a villamos- gép-gyártásban, a közleke­dési eszközök és híradás­technikai termékek előállí­tásában. Az élelmiszeripar terme­lése emelkedett, bár a két évvel ezelőtti szinttől több mint 2 százalékkal elma­radt. A növekedés élsősor­'ban a szeszesital- és a do­hánygyártásiban, valamint a konzerviparban és a malom­iparban mutatkozott, mér­séklődött viszont a barom­fifeldolgozás üteme, továbbá a sütő-, az édes- és a nö­vényolaj ipar termelése. A KSH jelentése szerint az év első felében a bányá­szati termékek közül Sílán- ibői és kőolajból többet ter­meltek, mint tavaly az első félévben, viszont mintegy 4 százalékkal mérséklődött a földgáztermelés. A kohásza­ton belül az alumíniumko­hászat termelése élénk ütemben, csaknem 10 száza­lékkal nőtt, míg a vaskohá­szaté - nagyjából a tavalyi szinten alakult. Termelés­visszaesés tapasztalható az építőanyagiparban. Mérsé­kelten növekedett a kivite­lező építőipari termelés. A vizsgált időszakban az iparban dolgozók létszáma 3,4 százalékkal csökkent. Kétmilliós nyeremény a herényi öregek javára Az Allatorvostudományi Egyetemen átadták rendeltetésének az új takarmányvizsgáló (központi) laboratóriumot. Egy múlt századi épület felső szintjén alakították ki a labo­ratóriumi helyiségeket, ahol speciális műsze rek segítségével vizsgálják a takarmány mi­nőségének az állati szervezetre gyakorolt ha tását. A takarmányanalitikai laboratórium­ban nyomelem-meghatározó berendezésen Be rta Erzsébet dolgozik MTI-fotó Gondozóház épül a tanács és a minisztérium támogatásával Szűkös időket élünk, s egyre több szociális gondunk van — ezt érzik Jászberény­ben is azok, akiknek felada­ta a város öregjeinek gon­dozása. A nyugdíjaskorúak, a hatvan éven felüli lako­sok száma a városban már jóval meghaladja az ötezret, s meglehetősen növekszik azok aránya is, akik bete­gen, magatehetetlenül csak a társadalom segítségét vár­hatják el. Ezért is örült a városi tanács, a szociális in­tézmény és a Vöröskereszt helyi szervezete, amikor tu­domást szereztek a pályá­zatról. A Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium szo­ciálpolitikai célokra meg­hirdetett pályázatára nyom­ban elkészült Jászberényben a pályamunka. Gondosan kidolgozták, hogyan teremt­hetnének lehetőséget egy szállást is adó idősek klub­jára, valamint olyan ott­honra, ahol átmenetileg kapnának szállást, ellátást, gondozást a herényi öregek. A tanács egy jó állapotban lévő, de kihasználatlan böl­csődét vásárolna meg erre a célra. Áprilisban, amikor a pályamunka készült, az át­alakításra és berendezésre 3 millió forint költség volt a terve. A város tanácsa a pályázatban vállalttá a mű­ködéshez szükséges feltéte­lek biztosítását. A napokban érkezett a válasz. A minisztérium le­vélben közölte: 218 pálya­munkát részesítenek 250 millió forint támogatásban. Ebben a jászberényi gondo­zóház létrehozására kereken kétmillió forintot adnak egyszeri támogatásként. Mind a tanácsnál, mind pe­dig a szociális intézményben és a Vöröskeresztnél nagy öröm fogadta a bejelentést, hiszen a gondozóház kiala­kítására ezzel megnyílt a le­hetőség. A tervek szerint a Hűtő­gépgyár Faiskola úti bölcső­déjét vásárolja meg a ta­nács erre a célra. A jó álla­potban lévő, de máris ki­használatlan bölcsőde meg­felelő átalakítással képes lesz két funkciót is ellátni. Egyrészt tíznél több szemé­lyes szállást is biztosító idő­sek klubjának ad majd he­lyet, másrészt megszervez­hetik falai között azoknak a családban élő időseknek az átmeneti gondozását, akik valamilyen ok miatt hetekre rászorulnak a se­gítségre. Ez utóbbi nyilván segíti a kórház gondjait, el­helyezési nehézségeit is, hiszen - átmenetileg most nincs más megoldás Jászbe­rényben sem, mint fekvőbe- tegi ellátás az időskorú be­teges embereknek. A tervek szerint az egy­kori bölcsőde átalakítási munkái még az idén meg­kezdődnek, s jövő nyár vé­gére már az új gondozóház szolgálhatja a herényi idős­korúakat. Erre a pályázat is kötelezi őket. A gondozóház megnyitásával különben to­vább szélesedik a tanácsi és társadalmi gondoskodás le­hetősége. Ezt a Vöröskereszt különféle akciókkal, pénzzel’ eddig is segítette. Közremű­ködésével nyílt lehetőség a tanyán élő idős emberek ét­keztetésére, a szervezet ta­valy egy NIVA gépkocsi vá­sárlását kezdeményezte és valósította meg. A gondozó­ház fölszereléséhez újabb gyűjtést, akciókat szervez,

Next

/
Thumbnails
Contents