Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-20 / 168. szám

Néplap 1989. JÚLIUS 20. Az MSZMP a kapcsolat szorosabbra fűzésére törekszik Pártvezetők találkozója értelmiségiekkel Értelmiségiek egy csoportjával találkozott szerdán az MSZMP KB székházában Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly főtitkár és Barabás János, a Központi Bizott­ság titkára. A tanárokból, mérnökökből, közgazdászokból álló csoport még júniusban intézett levelet az MSZMP Köz­ponti Bizottságához, s e levélben megfogalmazták az októ­beri pártkongresszussal, a párt politikájával kapcsolatos vé­leményüket, észrevételeiket és a jövőbeli elvárásaikat. A szerdai eszmecserén megjelenteket Barabás Já­nos üdvözölte, majd rövi­den összegezte a pártkong­resszus előkészületeit, s ez­zel összefüggésben a párt­vezetést leginkább foglalkoz­tató kérdéseket. Kiemelte annak fontosságát, hogy a küldöttválasztásoik során, majd az azt követő időszak­ban folyamatos legyen a kapcsolat a párttagság és küldötteik között. Hozzátet­te: véleménye szerint a pártban jelenleg nincsenek kialakult és tisztán kiforrott s ezáltal hatalmi űr kelet­kezne. amely veszélyeztetné a békés átmenetet is. Végezetül a párt és az ér­telmiség kapcsolatáról szól­va Barabás János kifejtette: a bizalmi válság részeként az értelmiséggel is meggyen­gült a párt, a pártvezetés kapcsolata. Ezért is lénye­ges e kapcsolat szorosabbra fűzése, ha szükséges, újjá­építése, a pártértelmiséggel pedig egy olyan közvetlen együttműködés kialakítása, amely nem nélkülözi a sze­mélyes kontaktusokat sem. vélekedésük szerint —, a gaz­dasági reformok háttérbe szorultak a politikai és tár­sadalmi reformok mögött, holott napjainkban egy mar­káns gazdaságpolitikai kon­cepció kimunkálása lenne a legfontosabb. Egyöntetű véle­ményként fogalmazták meg a pártközpontba látogató értel­miségiek: cselekvő, vitázó, de nem marakodó politikai pártra van szükség, egy olyan MSZMP-re, ahol a pártveze­tők képesek személyes am­bícióikat a pártérdekek mö­gé helyezni. Nyers Rezső az elhangzot­takra reagálva elöljáróban kifejtette: az MSZMP való­jában nincs deffenzívában, egész egyszerűen olyan kor­rekciós intézkedéseket kel­lett végrehajtania, amelyek ugyan a visszavonulás látsza­tát kelthették, de voltakép­Nyers Rezső, az .MSZMP elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Barabás János, az MSZMP KB titkára értelmiségiek egy csoportjával találkozott (MTI — Telefotó) platformok, ezért nem le­hetséges a platformok sze­rinti küldöttválasztás sem. Utalt arra, hogy bár a pár­ton belül többféle áramlat különíthető el, ezek egyike sem képvisel kimunkált kon­cepciót. Rámutatott ugyan­akkor, hogy fellelhetők a párton belül egészen szélső­séges áramlatok is, így pél­dául a magát marxista egy­ségplatformnak nevező irányzat, amelynek több né­zete a párt politikájával összeegyeztethetetlen. A kongresszusról szólva a Köz­ponti Bizottság titkára el­mondta: fő feladat a prog­ramadás, és a korszerű szer­vezeti szabályzat elfogadása, valamint az új pártvezetőség megválasztása. A kongresszusi előkészüle­tek kapcsán Barabás János kifejtette azt a véleményét, miszerint napjainkban jók az esélyek arra, hogy az MSZMP elkerülje a szaka­dást. , Mint mondotta, ez azért is fontos, mert egy esetleges szakadás nyomán elemeire esne szét a párt, Az eszmecserén felszólalók többsége az utóbbi hónapok tapasztalatai nyomán arra hívta fel a pártvezetés fi­gyelmét, hogy az MSZMP fo­lyamatosan visszavonul, def- fenzívába kényszerül, s ez a párttagság körében bizonyta­lanságot eredményez. Felve­tették azt is ; gjrenge a párton beüli centrum. A polgári res­taurációt elutasító, ám a szocializmus reformján mun­kálkodó irányzat sem a Köz­ponti Bizottságban, sem a párt vezető testületéiben nem nyilvánul meg markánsan. Mint az egyik felszólaló rá­mutatott: az MSZMP fokoza­tosan tolódik egy feltétele­zett össznépi akarat irányá­ba, ez pedig jelenleg jobbra helyezkedik el a tényleges pártbeli centrumtól. önmarcangoló, védekező párt lett az MSZMP — hang­zott egy másik érvelés, amelyhez a felszólaló hozzá­tette: a párt reflexeiben úgy­mond még mindig vonszolja saját múltját. Többen elmarasztalták a pártvezetést azért, mert — pen egy új pozíció megterem­tésére irányultak. Az utóbbi hónapok belpolitikai hangu­latát értékelte a párt elnöke eredményeként könyvelte el, hogy az ellenzéki erőknek nem sikerült úgymond a vád­lottak padjára ültetni az MSZMP-t, nem sikerült elhi­tetni a közvéleménnyel, hogy az elmúlt időszak min­den hibája az MSZMP-t terheli. A felvetett gondolatokra válaszolva Nyers Rezső úgy vélekedett: jelenleg nem két- frontos harcra van szükség, hanem harcra a társadalom szavazataiért a következő választásokon. Hozzátette: természetesen ez nem jelenti azt, hogy a párt ne határol­ná el magát, a politikai szél­sőségektől. A közvélemény, a társada­lom nem elsősorban stratégi­át és taktikát vár a párttól — hangsúlyozta Nyers Re­zső —, hanem a jelenlegi vál­ság megoldását. Éppen ezért az MSZMP-nek nem osztály- pártnak hanem a nép párt­jának kell lennie. A Megamorv Petőfi Bizottság szerint Megtalálták Petőfi sírját A Szovjetunióban, Szibéri­ában, Barguzinban a nemzet­közi antropológus bizottság (melyet dr. Kiszely István vezet, tagjai 2 amerikai és 4 szovjet antropológus) megta­lálta Petőfi Sándor magyar költő és forradalmár földi maradványait. A nemzetközi antropológus bizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a meg­talált földi maradvány Pető­fi Sándoré — állítja a tegna­pi bejelentésében a kutatá­sokat szervező Megamorv Pe­tőfi Bizottság. Közleménye szerint, ha arra megkapják a magyar művelődési és a kül­ügyi kormányzat engedélyét, július 29-én egy külön repü­lőgép hazahozza nemcsak az expedíció tagjait, hanem a költő állítólagos földi marad­ványait és több mint 3 ezer dokumentumot is, A Művelődési Minisztéri­umban tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy Morvái Ferenc táviratára válaszolva levélben közölték vele: az il­letékes magyar szervek dip­lomáciai úton kezdeményezik a feltárt csontok hazaszállí­tását, amennyiben tudomá­nyos bizonyítékok alapján teljes valószínűséggel igazol­ható, hogy azok valóban Pe­tőfi Sándor földi maradvá­nyai. A nemzetközi rendelke­zések értelmében a csontok hazaszállítása a két külügy­minisztérium megállapodása alapján a szovjet törvények által előírt hivatalos azono­sítási eljárás lefolytatása után lehetséges. A Külügyminisztérium ar­ról tájékoztatta az MTI-t, hogy minden segítséget meg­ad majd a- földi maradvá­nyok hazahozatalához, ami­kor ezt igénylik, A nagymarosi vízlépcsőről Magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalások Szerdán délután plenáris üléssel, illetve közös közle­mény híján emlékeztető aláírásával befejeződött Bu­dapesten a 'bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer beruhá­zásával foglalkozó magyar— csehszlovák tudományos szakértői tanácskozás. * * * Az eddigi hivatalos cseh­szlovák megnyilatkozások és a sajtó cikkei alapján ar­ra lehet következtetni, hogy kemény tárgyalások várha­tók ma Németh Miklós ma­gyar és Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök között Budapesten. A fő té­ma a nagymarosi vízierőmű sorsa lesz, és a kérdésben a félek álláspontja — úgy tű­nik — nehezen közelíthető egymáshoz. flz átalakítás kritikus szakaszát éli Gorbacsov beszéde az első titkárok tanácskozásán Az átalakítás a dogmati­kus, konzervatív erők ko­moly ellenállásába ütközik s ezek közül sokan a demok­ratikus lépéseket a szocia­lista elvektől való eltávolo­dásként értelmezik. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy azok közül, akik nem tudtak átalakulni, átvenni az új módszereket, sokan gyakran szellemileg elbi­zonytalanodnak, ingerültté válnak, s a jelen politikai problémáinak erőszakos megoldását, az elvesztett te­kintélynek az elégedetlenke­dők és bírálók elleni szank­ciók útján való visszaszer­zését szorgalmazzák. A pártmunkások, káderek ha­sonló beállítottságát, az ön­kényuralmi módszerekhez való vonzódását osztja a la­kosságnak egy része is — jelentette ki Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB .főtitkára kedden mondott beszédet az SZKP KB-ban tartott ta­nácskozáson, amelyen a párt köztársasági központi bizottságainak, a határte­rületi és területi pártbizott­ságoknak első titkárai vet­tek részt. Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy az átalakítás kri­tikus szakaszát éli, s csak most vált teljesen világos­sá: milyen súlyos válságba került az ország a nyolcva­nas évek elején, s ebből még mindig nem sikerült kilá­balni. Mi több, egyes terüle­teken tovább éleződött a helyzet. Vonatkozik ez a fo­gyasztói piac állapotára, az ország pénzügyi helyzetére, a társadalmi igazságosság egyes problémáira, a nem­zetiségi kapcsolatokra — mutatott rá. Megállapította, hogy az állandóan működő parla­ment munkájával gyakorla­tilag új szakasz, új demok­ratikus modell létrehozása kezdődött a szocialista tár­sadalmi rendszer fejlődésé­ben. A konzervatív erőkre tett megállapításai mellett szólt arról is, hogy egyre vi­lágosabban látszik a balol­dali radikális 'befolyás alá került rétegek nagysága, amelyek határozottabb lépé­seket, változásokat sürget­nek. Itt széles körben ter­jedtek el a populista néze­tek, a balos spekulációk, amelyek társadalmi igazság gosságot sürgetnek egyen- ■lősdi alapján. Gorbacsov rámutatott: ezeket a rétege­ket nem szabad kizárni az átalakításból. Mihail Gorbacsov pártfő­titkár, államfő hangsúlyoz­ta, hogy az SZKP-nak vál­lalnia kell a felelősséget az országban kialakult hely­zetért. A pártot érő bírála­tok hátterében az" áll, hogy az SZKP átalakítása jelen­tősen elmarad a társada­lomban zajló folyamatoktól. Reális a veszély, hogy meg­gyengül az SZKP-nak a tár­sadalomban betöltött szere­pe. Nem a párt válságáról van szó, hanem az SZKP korábbi szerepének, elavult munkamódszereinek és munkastílusának válságá­ról — hangsúlyozta Gorba-, csov. Térségi együttműködést, a kulturális értékek számbavételét szorgalmazza a népfront A megyei bizottság állásfoglalása A HNF Jász-Nagykun Szolnok Megyei Bizottságá­nak nagykunsági régiója a térséget foglalkoztató kérdé­sekben az alábbi állásfogla­lást hozta: Szükségesnek tartja — a. természetes helyi viszonyok­hoz igazodó — és ezáltal megyehatáron is túlmutató feladatokra orientált térségi együttműködést 1. A népfrontmozgalommal kapcsolatban: — A régió megyebizottság tagjai a népfront tevékenysé­get továbbra is mozgalmi keretek között képzelik el és e keretek között kívánnak tevékenykedni. — Fő feladatának a moz­galom az: aktívan nem poli­tizáló, de véleményt alkotó lakosság hangjának felerősí­tését tekinti. Ugyanakkor törekszik a nemzeti megbé­kélés jegyében eseti, vagy tartós politikai szövetségre. a) A népfrontmozgalom progresszív hagyományait felerősítve — a lejáratott, de az ilyen rövid történelmi távlatokiban igazán át nem tekinthető tevékenységet el­hagyva — a névváltozást nem javasolja. b) Kezdeményezi, hogy a kongresszusi dokumentumok és a jelöltek személye au­gusztus közepéig kerüljön nyilvánosságra. c) Kezdeményezi egy nép­front-jelvény megalapítását. 2. Támogatja a Kisújszál­lás Városi Népfrontbizottság kezdeményezését, amely a nagykunsági ' települések népfőiskolájának szervezésé­re irányul. (A népfőiskola programját a kisújszállási Városi Népíronltbizottslág 1989. szeptember 1-ig közzé­teszi.) 3. A régió szorgalmazza, a helyi népfrontmozgalmak se­gítik és támogatják, az ál­lampolgári önszerveződések — elsősorban egyesületek — alakítását és működését, amelyek meggyőződésünk szerint a helyi társadalmak újjáépítésének és az aktív közéletiség kibontakoztatásá­nak alapintézményei. A helyi társadalom kiépí­tésének egyik legfőbb akadá­lyaként a szabadidő hiá­nyát, az állampolgárok min­dennapi megélhetéséhez szükséges túlzott munkale­terheltséget látják. 4. Javasolják a települése­ken — műemlék, vagy mű- emlékjellegű épületek v. ezentúl a helyi építészetet reprezentáló — város- falu­kép értékű — épületek ka­taszterének az elkészítését. Kezdeményezik, hogy e ka­taszter elkészülte után a helyi tanácsok rendelettel tiltsák meg ezen épületek le­bontását. 5. A regionális tanácsko­zás felhívja a figyelmet a térséget — Nagykunságot és Békés megyét érintő — ivó­víz arzénosodási problémára. Kezdeményezi az érintett te­lepülések állami-, társadal­mi szervei vezetőinek 1989. szeptember 30-ig e témában konkrét feladatot meghatá­rozó tanácskozását. Ennek szervezését a HNF Karcagi Bizottsága vállalta. 6. Javasolja a népfrontbi­zottságoknak, hogy a nyilvá­nosságra hozott választási törvénytervezettel kapcsolat­ban foglaljanak állást. A ta­nácskozás a kétmandátumos és a teljesen szabad, de­mokratikus választási rend­szert. támogatja. Felhívja a népfrontbizottságok ■ figyel­mét a jelölt-állítás fontossá­gára ' és szükségességére. Kezdeményért az ezirányu tevékenység elindítását. Egyben meggyőződése, hogy helyhatósági választá­sokat új önkormányzati tör­vény és az önkormányzat működését megalapozó pénz­ügyi és jogi garanciák nél­kül nem lehet tartani. Karcag, 1989. július 13. A regionális tanácskozás megbízásából: Benczéné Budai Judit városi titkár Túrkeve Kurucz Jánosné városi titkár Karcag Tóth Lajos megyei titkár Mezőtúri tiltakozás a tervezett kamatemelések ellen A Hazafias Népfront mező­túri körzeti bizottságai tilta­koznak a kormány azon ter­vezett intézkedései ellen, amely a korábbi években fel­vett lakásépítési, vásárlási OTP-kölcsön kamatainak visszamenőleges felemelésé­re irányul. A közvélemény egyértelműen elutasítja ezt az elképzelést, több okból is. Első ok az, hogy a koráb­ban felvett lakásépítési köl­csönökhöz jelentős előtakaré- kosság kellett és a meglévő saját pénzbetét kamata is 3—5 százalék volt. Második ok, hogy aki taka­rékos volt és saját életnívó­ját csökkentette annak ér­dekében, hogy házat építsen vagy vásároljon, az mentesí­tette az államot a közterhek­től és nem gyarapította az állami vagy tanácsi lakás­igénylők táborát. Tehát köz­kiadást takarított meg az ál­lamnak. Nem lehet tehát bün­tetni azt a mentalitást, amely a köz érdekében tesz és nem várja az államtól a juttatást. Harmadik ok az, hogy a saját lakást építők jórésze az előtakarékosságon túl renge­teg saját munkát fektetett be az építkezésbe hétvégeken, munka utáni szabadidőben, ezzel állami építőipari kapa­citást szabadított fel ' más célra. Ha nincs saját kaláká­ba végzett munka, az or­szágban, különösen vidéken feleannyi lakás sem épült volna fel állami szervezés­ben. Negyedik ok az, hogy a kölcsön felvétele idején az érintettek jövedeme 33—50 ’ százalékig le volt kötve az akkori árakon, és ez akkor sem bírt volna el magasabb kamatterhet, mint amit akkor helyesen megállapított a kormány. Az intézkedés jogi és er­kölcsi igazságtalansága miatt a jelentős számú érintett egyetértésével emeli fel a szavát testületünk a tervezett intézkedés ellen,

Next

/
Thumbnails
Contents