Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-10 / 135. szám

Égető

gondok

— Azért ne gondolja senki, hogy Tiszafürednek egyáltalán nincsenek gondjai. Ezt már Rente Ferenc tanácselnök mondja, majd nevén is nevezi a dolgokat. — Bármennyire is szeretnénk, a város energiaellátását nem tudjuk korszerűsíteni. Ez egyelőre meghaladja erőforrásainkat. Az országos távvezetékek messze elkerülik Tiszafüredet, a legközelebbi csatlakozási pont is 35 kilométerre van. Ez önmagában jelzi, mekkora áldozatot kellene hozni azért, hogy a városba eljusson a gáz, s akkor még a helyi hálózat kiépítéséről még nem is szóltunk.

— Égető szükség lenne pedig rá a szó konkrét értelmében. Nem pusztán a szójátékért, de átvitt értelemben is akad itt égető gond. A munkaerő foglalkoztatására, az emberek elhelyezésére gondolok

A Ganz körül kialakult helyzet valóban feszültségeket hozott — ismeri el a kérdés jogosultságát —, hiszen -minden negyedik füredi ott dolgozik. Létkérdés tehát a város számára is, hogy ott miként alakulnak a dolgok.

— Tettek, tesznek-e valamit, hogy a munkaerő észlelhető túlkínálata csökkenjen a városban, vonzáskörzetében?

— Ha munkahelyteremtés nem is szerepelt a tervünkben, láttuk a feszültségeket, ezért aztán lépéseket is tettünk — mondja, aztán az ezt követő eredményeket sorolja. — Kócson a Vas- Fémipari Kisszövetkezet kilencvenöt-száz embernek biztosít már munkát. A Kőbányai Gyógyszergyár új gyárat épített Tiszaörvényen, ahol a Zsanett Kézműipari Vállalat nyolcvanöt dolgozónak nyújt munkalehetőséget. A itsz-varroda a Kazincbarcikai Habselyem- és Kötöttárugyárral kooperált, hogy a háromműszakois munkarendet bevezethessék. A gimnáziumban kereskedelmi szakközépiskolai képzést indítottunk be, hogy a tovább nem tanuló végzős diákok is elhelyezkedhessenek. Ezzel együtt — s ez különösen a fiatalokat érinti — százötven azok száma, akik munkára várnak. Hatvan százalékuk nő.

Szőke György Fotó: T. Katona László

Tiszafüred változatlanul fejlődik, gyarapodik, s a hangsúlyt alighanem a változatlan szóra kell tennünk. Most, amikor mindenfelé csökkentik a beruházásokat, mindenütt elvonásokról, pénzhiányról panaszkodnak, szokatlan jelenségnek tűnik, amit a városban észlel az ide látogató ember; a fejlődés töretlenségét, lendületének állandóságát. Valamiféle titkot sejthetünk ebben, bár korántsem az. Hiszen évekkel ezelőtt — így emlékeznek vissza a helybeliek — „büdös sarok” volt ez a terület a megyében, most meg virulens, szüntelen gazdagodó várossá vált, pont akkor amikor másutt stagnál az élet. Hát mi ez, ha nem titok? Igaz, teszik hozzá az itteniek, a megyeközponttól való távolság talán hamarabb tett bennünket önállóvá, időben álltunk a

saját lábunkra, a magunk útján járhattunk. Nem voltunk a központ szeme előtt, a mindenbe beleszóló irányítás hullámai elcsendesedve értek el ide.

Pedig, aki járt Tiszafüreden évekkel ezelőtt, megerősítheti, nagy volt itt az infrastrukturális elmaradottság. A 16 ezer lakossú város azonban fokról fokra kü^di le a hátrányokat. A tanácsnál nyilvántartott adatok szerint 1970 és 1985 között több mint kétmilliárd forintot fordítottak fejlesztésre. Idén március 15-én pedig a sportcsarnok átadásakor "így fogalmazott a tanács elnöke: „Jelentem Tiszafüred lakosságának, hogy a VII. ötéves terv fejlesztési feladatait végrehajtottuk.”

■Ami ezt követi, már mind terven felül készül. Ez sem lesz kevés.

tf

A világ közepén a Pátria

A város Idegenforgalmiban megjelent a magántőke Is. Tizennégy hónap alatt készült el a Pátria panzió. Molnár György, a panzió társtulajdonosa színvonalas vendéglátásra készül

azonban — köztük K. Szabó Mihály központi agronómus — a feszültségeket is fölmérve fogalmaznak: a hatékony gazdálkodásnak más eszközei is vannak, nem föltétlen és kizárólagos mód a leépítés.

Az utóbbi utat járja immár évek óta az Alumíniumárugyár.

— Pedig az év elején én is csak azt tudtam mondani az embereknek, hogy az átélésre kell berendezkednünk — tájékoztat Szalay

Átmeneti diktatúra

de a lényeg: amit vállaltunk, azt teljesítettük. Megszüntettük a veszteséges ágazatokat. Az első év után 3 millió, tavaly 22,5 millió forint volt a nyereségünk.

A forintok oldaláról nézve valóban nem lehet ok a panaszra, bár a Hámán Kató a megye 55 termelőszövetkezetének rangsorában még mindig a harminckettediken van az egy főre jutó bér tekintetében. Az is igaz viszont, hogy ennél csak egy rosszabb adottságú tsz van a megyében, s mégis a hatékonysági mutató alapján a 17. helyre tornázták fel magukat.

— Elégedettek lehetnek, akik maradtak! — mondom nem is él nélkül.

— Kétszázzal csökkent a létszámunk — ismeri el. — Megváltunk az alkalmazottaktól s a tagok egy részétől, akik fegyelmi vétséget követtek el.

Elképzelhető, hogy egy tízszázalékos leépítés miként érinti az ott dolgozók vagy a távozásra (kényeszrült, kényszerített?) emberek hangulatát. Az elnökhelyettes úgy fogalmaz: az átmeneti diktatúra elkerülhetetlen, de célravezető volt.

Akadnak azért olyanok is, akik ezt másképp látják. Azt mondják: egy idegenekből álló vezetés ezt könyörtelenül végig vitte. A helybeliek

tése ennél sokkalta nagyobb erőpróbát jelenthetett.

— Szerencsénk volt. hogy el ne kiabáljam — mondja, — itt állt évtizedek óta ez a jó fekvésű telek. Közület nem vállalkozott építésre, mi belefogtunk. Tizenegymillió forintunk állt már benne, amikor az Áfész is jelentkezett csendestársnak. Így sikerült áprilisban mindössze 14 hónap után kaput nyitnunk.

Molnár György visszafogottan. dicsekvés nélkül beszél, de öröme azért érzékelhető. Tiennégy évesen kezdte el a szakmát, 17 éves volt, amikor országos első lett a szakma kiváló versenyén.

— önmegvalósításnak tekintem ezt a vállalkozást — vallja. — Az üzleti haszon reményét nem akarom letagadni, de számomra az a fontos, hogy ha a megélhetésünket fedezi színvonalas, az eddiginél kulturáltabb vendéglátást biztosítsunk.

Most a lehetőség erre adott. Az épületben éttermet, bisztrót, éjszakai bárt és kilenc vendégszobát alakítottak ki. Társaival együtt bízik abban, hogy siker koronázza törekvéseiket. Ha nyernek, a város vonzerejének növelésével mindenképp nyer. Csak engedni

A tanács 150 üdülőtelket alakított ki- Utcasorok épültek be azóta

meg kell küzdeni a megrendelésért. Viszont azt is látjuk: nem azt kell keresni — mint korábban —, hogy mit miért nem lehet, hanem azt: mit miért igen és hogyan.

Azt hiszem, az alumíniumárugyár szemlélete a városnak is több hasznot hoz. Bizonyítja: nem kizárólagos eszköze az eredményességnek a létszámleépítés. A jó üzletpolitika, a rugalmas gyártmányváltás, a korszerű, piacigényhez idomuló termékszerkezet kialakításával embereknek munkát, megélhetést biztosítva is lehet nyereségre, több nyereségre szert tenni.

Én azonban nem féltem Füredet. Az életrevalóság a feladatmegoldó, azt leküzdő gondolkodás, amit itt lépten-nyomon tetten lehet érni, felemelkedést, további gyarapodást hoz a településnek. Füredi látogatásaim során az újabb és újabb tapasztalatok erről győznek meg. A városban — én legalábbis úgy látom — nem megkerülni igyekeznek a problémákat, elébe mennek a gondoknak, hogy kevesebb legyen a feszültség és több a fény Füreden.

— Az év elején itt is jelentkeztek problémák. Ha nincs rendelés, nincs munka, nem kell az ember. Egy ekkora városban pedig, mint Füred, nagyobb gondot okoz száz ember elbocsátása, mint Pesten, a Váci úton ezeré. Itt nincs hová menni.

kellett, idejében teret adni (nem akadékoskodva elegáncsolni, mint sokhelyütt) az egyéni vállalkozásnak.

» * *

Holtág pedig meglehet, hogy nem gátja, fellendítője lesz a turizmusnak. Még tiszafüredi utam előtt érdeklődtem a szakemberektől. Dr. Csikász Sándor, a Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és folyószabályozási osztályának vezetője jó hírekkel bíztatott.

— A tiszafüredi Holt-Tisza megmentésére tanulmányterv készült. Az iszapréteg eltávolítása már áprilisban meg is kezdődött. Tízmillió forint költségen 80 ezer köbméter iszapot távolítanak el a holtágból még az idén.

De később is folytatják a munkát, összesen ugyanis mintegy 300 ezer köbméter iszapot kell kikotorniuk. S ami még kedvezőbb: megkezdték azoknak a műszaki megoldásoknak az előkészítését, amelyek révén csökken majd az eliszaposodás. A tervek szerint szivattyúállomáson keresztül szűrt vizet bocsátanak majd be a holtágba, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljanak a vízparti üdülési lehetőségek.

Sikerről számolhatott be a Hámán Kató Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Vincze, István is, de ennek a sikernek már kegyetlen ára van. A szövetkezet egyébként most készül fennállásának 40. évfordulójára. Hogyan?

— Igaz-e, hogy válsághangulat van a szövetkezetben? — kérdeztem az elnökhelyettest.

—Válsághangulatra nincs ok — nyugtat meg. — 1987- ben vette át az új vezetőség a tsz-t. Azt megelőzően 14 millió forint volt a veszteség. Szigorú intézkedések következtek, ha úgy tetszik, nevezhetjük diktatúrának is,

Ezt jól látta át a gyár vezetése, s megtettek mindent azért, hogy a gazdasági érdekek ne keltsenek szociális feszültségeket.

Az alumíniumárugyár termékei kínálják magukat, de a szakembereknek már meg kell küzdeni a rendelésért

A Holt-Tisza eliszaposodott medrét kotróhajóval tisztítják ki

Mit miért igen és hogyan?

István igazgató. — Termékeink zömét nyugati piacokon értékesítjük, de évet ilyen alacsony rendeléssel még nem indítottunk, mint az idén.

Szavainak nyugodtsága azonban sejtetni engedi, túljutottak a nehézségeken. Az adatok igazolják: a gyár tőkés exportját az első negyedévben 25 százalék helyett

32,3 százalékra teljesítette.

— Mit tettek ezért az idén önállóvá vált gyárban?

— Élünk a nagyobb önállósággal. A termékszerkezetet a kereslethez igazítjuk. Ha kell műszak közben váltunk. Mert az az igazság, ma már

Fontosabb fejlesztések 1986-89 között

TANÁCSI:

— 33-as lő közlekedési út átmenő szakasza;

— általános Iskola (10 tanterem) ;

— szakmunkásképző Iskola (6 tanterem);

— városi könyvtár;

— tornacsarnok (2300 négyzetméter) ;

— tűzoltólaktanya;

— út- és Járdaépítések (8000 méter);

— telefonhálózat-fejlesztés (gazdasági társulásban, érték: 220 millió forint);

— szennyvizcsatorna-hálózat bővítése (400 lakás);

— rehabilitációs utókezelő -(• termálmedence lefedése (folyamatban).

KÖZÜLETI:

— Morotva ABC-presszó;

— OTP-székház + « lakás;

— Tiszatour kemping;

— autós műszaki állomás.

— Patkós kemping;

maganberuhAzAs:

— Füzes panzió;

— Pátria panzió, étterem, presszó;

— Pikkely halászcsárda;

— Nosztalgia presszó;

— Puszta presszó-étterem.

MAGANÜDÜLÖK:

— kialakítva 210 üdülőtelek (teljes körű);

— eladva 150 db üdülőtelek;

— épül 110 épület.

A foglalkoztatási nehézségekről még lesz szó, hiszen ez beszédtéma a városban, mint ahogy a Tisza holtágának „tisztázatlansága” is. Az üdülőparadicsom ugyanis veszélybe került, az árvÍ2á hordalék eliszaposíthatja a Holt-Tiszát. A turizmus szempontjából a helyzet megváltoztatása létkérdés. Hogyan birkózik meg a város a Tisza meg-megújuló alattomos támadásaival? Ez itt ugyancsak élethalálharc kérdése. Hogy miért?

1987-ről 1988-ra 45 százalékkal nőtt a Füredre látogató turisták száma. A növeJcmény 95 százaléka nyugati országból — döntően az NSZK-ból és Hollandiából — érkezett. A kereskedelmi ellátásban ez korábban zavarokat okozott, a vásárcsarnok átadásával azonban csökkentek a problémák. Ma öt kemping található a városban. hétezer turistát tudnak befogadni. A horgászturizmusról híres üdülőkörzetben áprilistól októberig tart a nyúitott szezon. Mindezt úgyszólván a semmiből teremtették elő. Azazhogy a Tisza-tó övezetének helvi adottsága megvolt, de kellettek a vállalkozó szemléletű emberek is. Százötven üdülőtelek kialakítása vonzotta az idegen tőkét. Ma már utcasorok épültek be. Es a magánbefektetés az üzleti világot is kezdi meghódítani.

A városközpontban impozáns új épület vonja magára a figyelmet. A Pátria panzió kívül-belül igényes kivitelű. Ilyen vendéglátásra is készül. Az egyik tulajdonos, Molnár György vezet körül az épületben.

— Ez lesz a világ közepe? — kérdezem, s mint tősgyökeres füredi ember, érti, mire célzok.

— Állt itt valóban egykor egy vendéglő, Világközepe volt a neve. Én ezt a nevet szerettem volna, de a társtulajdonos, Balázs László lebeszélt róla, mondván: nemzetközi szó jobb az üzletnek. Amint körülnézek, nyilvánvaló, hogy az elnevezéssel lehetett a legkisebb gondjuk. A pénz előterem-Két helyi lap

Tiszafüred is csatlakozik az önálló lapot megjelentető városokhoz. A Lapkiadó Vállalat kiadásában hamarosan megjelenik Délibáb címen a város baloldali ifjúsági szervezetének (BISZ) a lapja. A négyezer példányban utcára kerülő sajtóterméket társa is követi. A tanács egy városi lap kiadására szánta el magát.

Szalay István gyárigazgató: „Tiszafüreden száz ember elbocsátása katasztrófa lenne”