Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-10 / 135. szám

^éplap 1989. JÚNIUS 10. Mit akar az MSZMP Szolnok megyében? Folytatás a 7. oldalról) viszonyai között politikai küzdelem eredménye lesz. Mindent meg kell tenni azért, hogy legyenek tudato­san felkészített, menedzselt, a versenyhelyzet könülmét­­nyei között vállalkozni képes jelöltjeink a legfontosabb (»osztókra. A párton belüli káder­­munka legyen nyílt és de­mokratikus. Alapelvnek tart­juk, hogy minden párttiszt­ségviselő és testületi tag a választó, illetve delegáló pártközö6Ségének felelős tevékenységéért, ugyanak­kor minden pártközö6ség is felelős vezetőjéért, delegált­jáért. A párttisztségviselők utánpótlásának kiválasztása és tervszerű felkészítése an­nak a pártszervezetnek a fel data és felelőssége, amely az adott tisztség betöltésé­ben dönt. A nyilvánosság a plat­formszabadság és a kivá­lasztódás lehetőségeinek fel­­használásával el kell érni, hogy a párt tisztségviselői a tagság és a pártonkívüliek kontrollja alatt végezzék te­vékenységüket. Csak addig maradjanak funkcióban, ameddig élvezik a tagság bi­zalmát, és képesek megfelel­ni a velük szemben támasz­tott követelményeknek. Min­den, a megyében működő pártszerv maga döntsön, hogy korlátozza-e az adott párttisztség betöltésének idő­tartamát. A megyei pártbi­zottság választott tisztségvi­selőinek munkája évenként kerüljön értékelésre. A párttagság, de a politi­kai versenyhelyzet is meg­követeli, hogy tetteikben hi­teles, hozzáértő, etikus ma­­gatartású, a párt politikáját képviselni és elfogadtatni tudó vezetőket válasszanak a pártközösségek. A tiszta, demokratikus közéletet szolgáló és azt el­lenőrző nyilvánosságot aka­runk. A valóságot kifejező nyilvánosság segítse elő, hogy a megye lakói legyenek ava­tott részesei a közéletnek. Szorgalmazzuk, hogy ennek érdekében a megyében mű­ködő szerkesztőségek aktí­van vegyenek részt a köz­életi vitákban, biztosítsanak fórumot az új politikai szer­veződéseknek, vállaljanak szerepet az eltérő nézetek ütköztetésében. Megteremtjük a pártmun­ka nyilvánosságát. A párt­testületek és tagjaik tevé­kenységükről és a politikai döntésekről tájékoztassák rendszeresen a párttagságot- Ismerjék meg és döntéseik­nél hasznosítsák a párttag­ság és a megye lakóinak vé­leményét. A Szolnok Megyei Néplap a megye pártmozgalmának lapja. Segítse törekvéseinek, po­litikai céljainak megismer­tetését. Adjon tájékoztatást a megye és pártéletének leg­fontosabb eseményeiről. Te­remtsen fórumot a párton zetek kifejtéséhez. Vállalja fel a megyében zajló folya­matok kritikai elemzését. Biztosítson teret más, az MSZMP-vel vitatkozó politi­kai nézeteknek, vállalja ve­lük a nyílt vitát. A Népláp főszerkesztője egyszemélyi felelőse a lap politikai irányvonalának. A megyei pártbizottság tiszt­ségviselői nem avatkoznak be a lap szerkesztésének tar­talmi kérdéseibe. A párt po­litikai irányvonalát, reform­­törekvéseit a szerkesztőség­ben dolgozó párttagok kép­viseljék és a műhelymunká­ban, nyílt viták során érvé­nyesítsék. Tartalmi munkájának kor­szerűsítésével a Néplap le­gyen alkalmas a kialakuló kommunikációs versenyhely­zetre. Űj szövetséget kell kötni az ifjúsággal. A szövetség alapja lehet, hogy az ifjú­ság objektív helyzeténél fog­va érdekéit a társadalmi, gazdasági reform következe­tes végigvitelében, az MSZMP pedig megújulási törekvései alapján reformér­dekelt. Az MSZMP-nek szüksége van az ifjúság aktív politi­kai, közéleti szerepvállalásá­ra, abból értéket meríthet Saját tevékenységéhez!. Tá­mogatjuk az ifjúsági szer­vezeteknek, szerveződések­nek mindazon törekvéseit, amelyek társadalmi fejlődé­sünket szolgálják. A közös politikai érdeke­ken és értékeken alapuló partneri együttműködés'kiu­­lakítására törekszünk a DEMISZ és az Üttörőszövet­­ség megyei szervezeteivel. Igényeljük véleményüket az időszerű társadalmi, politi­kai kérdésekben, az ifjúsá­got, a gyermekeket érintő konkrét ügyekben. Szövetsé­get ajánlunk a gyermekek és a fiatalok érdekeinek társa­dalmi érvényesítéséért. Ér­dekünk, hogy a DEMISZ tagjai minél nagyobb szám­ban legyenek tagjai az MSZMP-nek is. A fiatal párttagok aktívan vegyenek részt az ifjúsági szervezetek •munkájában. Lehetőséget biztosítunk, hogy a fiatal párttagok ifjúsági tagozato­kat hozzanak létre a párt szervezetein belül, elősegít­ve, hogy az ifjúság törekvé­sei kifejezésre jussanak a párt politikájában. Az MSZMP valamennyi megyében működő szerveze­te vállaljon kezdeményező szerepet abban, hogy a kör­nyezetükben lévő ifjúsági szervezetekkel újtípusú együttműködés jöjjön létre. A pártszervezetek megújuló politikai munkájukkal, nyílt, őszinte, toleráns magatartá­sukkal hitelesítsék a párt reformtörekvéseit, ezzel se­gítsék a párt iránti bizalom erősödését. Javasoljuk, hogy a párt­­szervezetek ajánlják fel a DEMISZ megyénkben mű­ködő szervezeteiben dolgo­zó fiatal párttagok párttes­tületekbe történő delegálá­sának lehetőségét. belül meglevő különböző ne-III. Céljaink a társadalmi viszonyok, a gazdaság- és szociálpolitika, a tudomány és a művelődés fejlesztésében A pártértekezlet politikai programját, annak társada­lompolitikai részét, a gazda­sághoz, a szociálpolitikához és kultúrához való viszo­nyunkat nem tekintjük le­zárt állásfoglalásnak. A rö­­videbb és hosszabb távú cé­lok megvalósításának eszkö­zeit is a változások folyama­tában kell megkeresni. A többpártrendszer a de­mokratizálódás természetes következménye, kialakulásá­hoz fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszá­míthatóságára, a bizalmat­lanság oldására van szük­ség. Az állampolgárok bizalmá­ért folytatott politikai ver­seny a politikai gyakorlat és kapcsolatépítés gyökeres új­raértékelését kívánja. Az új pártokkal és mozgalmak­kal kapcsolatainkat az alkot­mányosság, a koalícióra való készség alapján alakítjuk, keressük az együttműködés új lehetőségeit. A helyi po­litikai szükségletekre alapoz­va egyes kérdésekben kezde­ményezzük a lehetséges ak­cióegység megteremtését, amely a választásokon ma­gában foglalhatja közös je­lölt támogatását is. Az egyik legfontosabb po­litikai teendőnk a soron kö­vetkező tanácsi és ország­­gyű’ési választások felelős­ségteljes előkészítése és meg­nyerése. Nem lehet közöm­bös számunkra, hogy a me­gye közel 300 ezer választó­­polgára közül hánynak tud­juk megszerezni a bizalmát, milyen arányban szavaznak ránk. Mielőbb kezdjük meg a választásokra történő fel­készülést. Számolunk azzal, hogy a tanácsi és országgyűlési vá­lasztásokon a kialakult tár­sadalmi-gazdasági válság, az életszínvonal romlása biza­lomcsökkentő az MSZMP- vel szemben. Ügy véljük, hogy a szavazók a helyi program és a választásokon induló jelöltek egyénisége alapján döntenek majd. Ezért a környezetükben megbecsült, elismert, ki­kezdhetetlen erkölcsi-emberi magatartása jelölteket indí­tunk, akiket segítünk a vá­lasztási küzdelemben. Párbeszédet kezdeménye­zünk az új pártokkal, társa­dalmi mozgalmakkal a tisz­ta és demokratikus közélet garanciáiról, a politikai kap­csolatok kialakításának le­hetőségeiről. Az állami, a társadalmi és tömegszervezetekkel koráb­ban kialakított kapcsolatain­kat a mai viszonyokhoz iga­zítjuk. Széleskörű, tartalmá­ban és módszereiben újtípu­sú partneri együttműködést alakítunk ki a tanácsokkal. Célunk, hogy — a tanácsok törvényes népképviseleti ön­állóságának és önkormány^ zati felelősségének csorbítat­lan érvényesülése mellett — MSZMP politikai befolyása a testületekben tevékenyke­dő kommunisták révén a választások után is megma­radjon. Számolunk a megyei tanács szerepének és hely­zetének az új alkotmánytól függő lehetséges megváltozá­sával. A Hazafias Népfront az átalakuló politikai intéz­ményrendszer fontos része. Támogatjuk a mozgalom bel­ső megújulását, útkeresését, az uj társadalmi megegyezés kialakításában szerepe nél­külözhetetlen. A világnézeti különbséget nem tekintjük a politikai egységet akadályozó ténye­zőnek. A közjó érdekében törekszünk a vallásos embe­rekkel történő együttműkö­désre. A szakszervezeteket válto­zatlanul a párt egyik legfon­tosabb szövetségesének te­kintjük. Számítunk arrla, hogy a szakszervezeteket a többi párt is potenciális tö­megbázisként kezeli. Szá­molunk azzal, hogy a politi­kai munka számára a mun­kahelyeken a jövőben a szakszervezeti keretek nyúj­tanak mozgásteret. Támo­gatjuk a szakszervezeteket a 'szociálpolitika kialakítását és a bérreformot sürgető fele­lős törekvéseikben. Szolnok megye lakosságá­nak életkörülményei, életvi­szonyai az országos átlagnál kedvezőtlenebbek. Ennek megváltoztatása gazdasá­gunk és az infrastruktúra korszerűsítésével lehetséges. A megyénkben meglévő gazdasági potenciál szerves fejlődésének szükségességét is hangsúlyozva szorgalmaz­zuk a korszerű technológiát meghonosító, a piac által el­ismert termékeket létrehozó új munkaalkalmak megte­remtését. Erre most elsősor­ban a megye élelmiszeripa­rának teljesebb kiépítésében, a mezőgazdaságban a tájjel­legű mezőgazdasági kultúrák felújításában és az idegen­­forgalmi lehetőségeink bőe vítésében látunk esélyt. Kezdeményezzük a tőke­­befektetések számára vonzó megyei feltételek kialakulá­sát megyei és helyi támoga­tásokkal, lehetséges adóked­vezményekkel, a vállalkozá­sokhoz szükséges infrastruk­turális és egyéb feltételek megteremtésével. Támogatjuk az állami, a szövetkezeti, a magántulaj­donra és azok kombináció­jára épülő gazdasági vállal­kozásokat, a vállalkozó em­bert. Az agrárszférában a szoci­alista nagyüzem további fej­lődőképessége biztosítható. Elismerjük a piaci viszo­nyoknak megfelelő többszek­­torúságot, a tulajdoni és szö­vetkezeti sokszínűséget, a kis- illetve családi gazdál­kodást. Indokolt az ágazat állami eszközökkel is előse­gített nagyobb termelési biztonsága, a termelés-felvá­­sárlás-f eldolgozás-értékesí - tés anyagi érdekeltségen ala­puló integrációja. A párt a politika eszközé­vel támogassa az agrárága­zatban az értékarányos ár­rendszer kialakítását. Az ágazat jövedelemszerző le­hetősége igazodjon az iparé­hoz. Támogatjuk a nem helyi székhelyű gyáregységeknek a feladatokhoz igazodó ön­állóságra törekvését. Megyénkben a munkanél­küliség várhatóan emelkedni fog. Az oktatáson, az intéz­ményesen segített pályakor­rekción alapuló foglalkozta­tás-politikai gyakorlat meg­valósítását támogatjuk, az átmenetileg munka nélkül maradók szociális biztonsága megteremtése mellett. Tö­rekvésünk az, hogy a tisztes­séges megélhetés forrása a munkavégzés és ne a mun­kanélküli segély legyen. A pályakezdő fiatalok első munkahelyhez jutáshoz konkrét megyei program ki­dolgozását szorgalmazzuk. Kezdeményezzük a kor­mánynál, hogy a munkanél­küli segély összegéből a pá­lyakezdők ne legyenek kizár­va, ha önhibájukon kívül nem tudnak elhelyezkedni. Kiállunk az egészségmeg­őrzés hosszútávú társadalmi programja mellett, és a ha­tékonyabb betegellátás érde­kében szorgalmazzuk az egészségügyi ellátás és a tár­sadalombiztosítás jelenlegi rendszerének, valamint szer­kezetének korszerűsítését. Az egészségmegőrzés fontos esz­közének tekintjük az ifjúság körében a mozgáskultúra el­terjesztését. Célunk, hogy a fiatalok és idősebbek töme­gei jussanak a rendszeres sportolás lehetőségéhez. A humán szempontokat előtérbe helyező foglalkoz­tatáspolitika eredményessége érdekében támogatjuk és se­gítjük a munkaerő-piachoz igazodó szakképzés megyei feltételeinek széléskörű kié­pítését, a gazdálkodók érde­keltségére támaszkodva. Szorgalmazzuk az ehhez kapcsolódó információs és közvetítő hálózat tovább­fejlesztését. Indokolt az átfogó infra­strukturális felzárkóztatás folytatása, amely lehetővé teszi a megye egészének to­vábbi fejlődését. Az infra­struktúra fejlesztését a me­gyén belül térségenként, te­lepülésenként differenciál­tan, a helyi társadalom igé­nyeinek messzemenő figye­lembevételével, a demokra­tikus helyi öntevékenységre alapozva látjuk megvalósít­hatónak. A kistelepülések nagyobb fejlesztési lehetősé­geinek biztosításáért, az élet­­körülmények és a lakóhelyi közérzet javításáért kezde­ményezzük a jelenlegi tele­pülésfejlesztési koncepció felülvizsgálatát, szükség sze­rint megváltoztatását. A dön­tések az új koncepció alap­ján szülessenek. Ezt vegyék figyelembe a költségvetési reform kidolgozásakor is. Fellépünk annak érdeké­ben, hogy a kommunális szolgáltatások díjának tele­pülésenkénti különbözőségei szűnjenek meg. Támogatjuk valamennyi elmaradott térség fejleszté­sének törekvéseit. Ezzel is kifejezzük, hogy a vidéken élők, illetve a mezőgazda­ságban dolgozók nem másod­rendű állampolgárok. Valódi és gazdaságilag is megalapozott önállóságot kell adni a tanácsoknak. Szorgalmazzuk a környe­zetvédelmi szempontok fo­kozott érvényesítését a fej­lesztéseknél. Azt tartjuk he­lyesnek, hogy a környezet állapotát érintő beruházá­sokról a lakosság reális, hi­teles tájékoztatást kapjon. A lakásállomány növelé­séhez szükséges * feltételek alakítása, a lakáselosztás mechanizmusainak fejleszté­se társadalmi program szín­tű feladat. Ennek kialakítá­sáig a célunk a lakásépítés és -gazdálkodás megyei kö­zéptávú programjának mi­nél teljesebb megvalósítása. A lakásfeltételek mennyisé­gi és minőségi javítását az építőanyagellátás fejleszté­sével, az építőipar munkája minőségének javításával, az építési telek-kínálat szín­vonalának megőrzésével lát­juk elérhetőnek. Jelentős fe­szültségforrást látunk a la­káshitelek kamatainak visz­­szamenőleges emelésében, ennek megvalósításával nem értünk egyet. A társadalmi igazságosság érvényesítése érdekében indokolt az álla­mi támogatások és a lakás­elosztás valódi, . nyilvános kontrolljának megteremtése. Ne mondjunk le a szoci­ális típusú állami lakások intézményének fenntartásá­ról. Kezdeményezzük vi­szont a bérlő szociális viszo­nyait és a lakás tényleges fenntartási költségeit tükrö­ző díjak megállapítását. Szolnok megye települései­nek elmaradottsága sok jel­lemzőjében hasonló az Al­föld más térségeiben tapasz­­talhatóhoz. A településfej­lesztés központi eszközrend­szere átalakításában és az elosztás megváltoztatásában több ponton közösek érdeke­ink, á Tisza és Tisza-tó tér­ségének fejlesztése, az ide­genforgalom, a közlekedés, a kereskedelmi ellátás. Ennek kifejezése érdekében kezde­ményezzük az alföldi regi­onális együttműködés és ér­dekképviselet létrehozását. A regionális együttműködés segítheti az országgyűlési képviselők, a tanácsi szer­vek és a megyék pártmoz­galmának összehangolt, kö­zös fellépését. A megye fejlődésében meghatározó jelentőségű szellemi erő jobban haszno­suljon. Olyan szemléleti és ösztönzési viszonyok kialakí­tása szükséges, amelyek ked­veznek a szakemberek alko­tó tevékenységének, eredmé­nyeik jobb anyagi és erköl­csi elismerésének. Legyen társadalmilag elismert az ér­tékalkotó szellemi munka. A párt döntései -legyenek tudo­mányosan megalapozottak. A gazdasági, társadalmi kibontakozásunkhoz művelt, a valós folyamatokban ön­állóan eligazodni képes, ar­ra hatni tudó emberekre van szükségünk. Ennek megfele­lően Olyan új, művelődéspo­litikai program kidolgozását szorgalmazzuk, amely meg­felel a korszerű társadalmi, képzési nevelési követelmé­nyeknek és egységes rend­szerként kezeli a közoktatást és a közművelődést. Meg kell szüntetni a mű­velődés maradékelven ala­puló támogatási rendszerét. Az állami költségvetés olyan elosztását igényeljük, amely alapberuházásnak tekinti az oktatás ügyét. A jövő szempontjából alapvető fontosságú a köz­oktatás, a szak- és az átkép­zés fejlesztése. Indokoltnak tartjuk az új oktatási tör­vény megalkotását és a vég­rehajtás feltételeinek meg­teremtését. A jövőbe muta­tó célokra épülő közoktatás­politika középpontjában a korszerű műveltség, a társa­dalmi beilleszkedés képessé­gének megszerzése álljon. A tanulói képességek differen­ciált fejlesztését szorgalmaz­zuk, amelyben a hátrányos helyzetből adódó művelődési­­beli lemaradás csökken, és a tehetséggondozás széles ská­lán megvalósul. A pluralizmus kiteljesedé­sével a világnézeti sokszí­nűség az iskolákban is meg­jelenik. Sajátos eszközeink­kel segítjük, hogy az iskola a világnézeti és a politikai különbségek közepette ele­get tegyen társadalmi köte­lezettségeinek. A megye demográfiai vi­szonyaihoz igazodó, az okta­tás tárgyi és személyi felté­teleit biztosító iskolarend­szer kialakítását kezdemé­nyezzük, amely átmenetileg az intézmények többcélú hasznosítását is biztosítja. Számolunk a szakképzési alap jobb hasznosításával, és lényegesnek tartjuk a normatív gazdálkodás beve­zetését. A fiatalok személyi­ség-fejlesztésében kapjon kiemelt szerepet az egyete­mes emberi értékekre ala­pozott humanista szellemű erkölcsi nevelés. Szorgal­mazzuk az idegen nyelv tu­dását biztosító feltételek megteremtését. Továbbra is támogatjuk az iskolák nevelési rendszeré­nek sokszínűségét. Arra ösz­tönzünk, hogy az oktatás ke­retében is jobb feltételek áll­janak rendelkezésre a halmo­zottan hátrányos helyzetű la­kosság kulturális és szociá­lis felzárkóztatására. Támogatjuk a pedagógu­sok alkotó szabadságát. Munkájuk értékének megfe­lelő társadalmi és anyagi megbecsülését szorgalma­zunk. Kezdeményezzük egy új felsőoktatási intézmény te­lepítését a megyében, amely­re alkalmassá tehető, az ok­tatási igazgatóság szolnoki tiszaligeti épülete. A párt­oktatási feladatok a megyé­ben lévő más pártintézmé­nyekben is megoldhatók. Nem mondhatunk le a kultúra feltételeinek javítá­sáról, az értékteremtő és ér­tékőrző helyi közösségek mű­ködésének támogatásáról. A közművelődésben ösztönöz­zük azokat a kezdeményezé­seket, amelyek az átfogó tár­sadalmi, gazdasági reform sikerre viteléhez szükséges általános műveltség, szak­tudás, magatartás és életvi­tel kialakítására, a minden­napi kultúra és életmód mi­nőségének javítására irá­nyulnak. Tudatosan építünk a me­gye lakóinak etnikai hagyo­mányaira. A jászok, a ku­nok, a Tisza mentén élők be­csülendő értékeket hordozó szokásait, munka-, és tele­püléskultúráját, emberi ma­gatartásbeli sokszínűségét a megye fejlődése, arculatának alakítása érdekében haszno­sítjuk. Ösztönözzük az önte­vékeny, hagyományőrző, -ápoló mozgalmak, közössé­gek alakítását, működését. Egyetértünk az MDF kar­cagi csoportja kezdeménye­zésével, amely a megye Jász-Nagykun-Szolnok -nevé­nek visszaállítására irányul. (Folytatás a 9. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents