Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-10 / 135. szám

1989. JÚNIUS 10. j^ÉPlAP A megyei pártértekezlet állásfoglalása Mit akar az MSZMP Szolnok megyében? Politikai program a megye pártmozgalmának megújítására I. Álláspontunk a pártpolitika néhány időszerű kérdésében A megyei pártértekezletet előkészítő vitákon és a me­gyei pártértekezleten megfo­galmazódott, hogy a megye pártmozgalmának jelene és jövője elszakíthatatlan az MSZMP egészének helyzeté­től, megújulási folyamatától. A megyei pártértekezlet — a parttagság véleményére alapozva — a pártmozgalom időszerű kérdésedben a kö­vetkező álláspontot alakítot­ta ki, melyet az MSZMP Központi Bizottságához to­vábbított. Az MSZMP mai felépíté­se és működési módja — a változások ellenére — első­sorban a központi döntések végrehajtásának logikájára épül. Halaszthatatlanul szük­ség van olyan gyökeres át­alakulásra, amely megszün­teti a párton belüli túlcent­ralizált és túlszabályozott mécjhanizlmusokat; lehetővé teszi a párt alulról történő szerveződését, biztosítja a párttagság érdemi részvéte­lét a párt politikájának kia­lakításában. Az MSZMP működési íatape'lve a 'demokrata zlmus legyen. Ezért szakítson a de­mokratikus centralizmusra épülő működéssel. Kezdeményezzük a párton belül alulról szerveződő, a platformszabadság elvein alapuló ágazati, illetve ré­­tegszekciók (pl. agrárszek­ció) alakítását. Csak olyan MSZMP képes a társadalom bizalmának megnyerésére, amely biztosítja a társada­lom minden rétege számára érdekeinek, törekvéseinek párton belüli nyílt kifejező­dését. A párt világos programal­kotásának hiánya felerősí­tette a párton belüli bomlás jegyeit, egyre sürgetőbbé vá­lik annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy elke­rülhető-e a pártszakadás. Megítélésünk szerint a pár­ton belül meglévő igen eLté­­rő politikai értékeket, alap­állásokat képviselő szellemi irányzatokat lehetőleg’ a pár­ton belül kell összefogni úgy, hogy az MSZMP tényleges marxista szellemű reform­párt legyen és progresszív, hiteles erőként vegyen részt a társadalom politikai életé­ben. Alakítson ki olyan vi­szonyokat, hogy az MSZMP-t és a párttagság tényét ne le­hessen felhasználni szemé­lyes előnyök szerzéséhez. Azok a szellemi, politikai erők jussanak szerephez a pártban, amelyek leginkább képesek az ország társadal­mi, gazdasági, politikai vál­ságból való kilábalását elő­segíteni, és a továbbfejlő­dést megvalósítani. Azonosulva a Központi Bizottság kongresszus ösz­­szehívására vonatkozó dön­tésével, rendkívüli kongresz­­szust tartunk szükségesnek. A megye pártmozgalma igényt tart arra, hogy maga döntsön a küldöttek szemé­lyéről ég közvetlenül dele­gálhasson a Központi Bi­zottságba. Országos pártvá­lasztmány létrehozását tá­mogatja. A párt szervezeti felépíté­sében elfogadhatónak tart­juk és támogatjuk a terüle­ti, a lakóterületi és az üze­mi elv együttes érvényesü­lését, annak hangsúlyozásá­val, hogy a munkahely nem lehet politikai küzdőtér. A többpártrendszer kiala­kulása kedvező feltételeket nyújt a társadalmi haladás számára. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a hatalomgya­korlás a többpártrendszer keretei között a társadalom által ellenőrzötten és demok­ratikus módon érvényesül­jön. A különböző politikai erők, a társadalmi, gazdasá­gi, politikai válságból törté­nő mielőbbi kimozdulást se­gítsék elő. Ezt a felelősséget a különböző pártok társadal­mi rendeltetésüknek, szere­püknek megfelelően az MSZMP-vel együtt viseljék. Meg kell teremteni azokat az alkotmányos garanciákat, hogy ne a politikai pártok közvetlenül, hanem a de­mokratikusan megválasztott és működő népképviseleti, önkormányzati szervek gya­korolják a rájuk ruházott hatalmat. Törvényes, garan­ciák mellett biztosítani kell, hogy megfelelő önállósággal rendelkező, az Országgyűlés­nek felelős szakértői 'kor­mányzat működjön. Haladéktalanul meg kell szüntetni a kormányzat és a párt központi szervei közöt­ti felelősség összemosódását. A jelenlegi feltételek mellett a párt nem tudja betölteni társadalomkritikai funkció­ját. A következetlen kor­mányzati döntések miatt a felelősség ma még mindig elsősorban a pártot és nem az önálló kormányzati tevé­kenységet terheli. Javasoljuk, hogy a maxizmus—leninizmus téte­lei kerüljenek tudományos eiemzés alá, aktualizálják a. következő évtizedekre is időtálló elemeit. A párttagság és a társada­lom /igényli, hogy valós ké­pet kapjon múltunkról és az ország jelenlegi állapotáról. Megyénk gazdasága főbb folyamatairól, sajátosságai­ról felhalmozódott tapaszta­latok 'birtokában szorgal­mazzuk az MSZMP új gaz­daságpolitikai koncepciójá­nak kidolgozását, amelyben a három fő elem a tulajdon­­viszonyok átalakítása, a pi­ac létrehozása és egy új szo­ciálpolitika. Elengedhetetlen az egyes földrajzi térségek fejlettsége közötti indokolat­lan különbségek fokozatos megszüntetése. Ezt a jelen­legi elosztási mechanizmusok további alakítgatása önma­gáiban már nem szolgálhatja eredményesen. A szociális biztonság, sőt jelentős csoportok létbizton­sága megrendült. Ezért ha­laszthatatlan egy új szociál­politikai program kidolgozá­sa. Az eddigi gyakorlat be­bizonyította, hogy a szociá­lis és humán szolgáltató in­tézmények fejlesztésére és fenntartására az állami költ­ségvetés nem képes. Így in­dokolt, hogy ezeknek az in­tézményeknek egy része — méltányos állami támogatás mellett — különböző szerve­zetek kezelésébe kerüljön. Javasoljuk a kormánynak, tekintse át annak lehetősé­geit, hogy az alsófokú okta­tási intézményben a gyerme­kek iskolai étkeztetése in­gyenessé vagy kedvezmé­nyessé váljon. Fontos a társadalombizto­sítási rendszer korszerűsíté­se. Az egyéni biztosítás beve­zetésével állami pénzügyi garanciák biztosítása mellett értünk egyet. Ugyanakkor meg kell teremteni a biztosí­tási rendszer társadalmi el­lenőrzésének feltételeit. Sürgető a nyugdíjrendszer reformja, de nem értünk egyet a korhatár felemelésé­re vonatkozó elképzelések­kel. Az új nyugdíjrendszer biztosítsa a nyugdíjak egyé­ni értékállóságát. pártközösség viseljen fele­lősséget azért, hogy tagjai egyéni magatartása is hite­lesítse a párt értékrendjét. A párttagok származás és foglalkozás szerinti megkü­lönböztetésének maradvá­nyait fel kell számolnunk, sem a pártépítést, sem a párton belüli választásokat nem lehet alárendelni azok­nak. A pártnak szüksége van mindazokra — osztály és ré­teghovatartozásuktól, vi­lágnézetüktől függetlenül —, akik azonosulnak a párt ál­tal képviselt politikai alapér­tékekkel és készek aktívan részt venni a párt munká­jában, a társadalomépítés­ben. Az MSZMP-nek új társa­dalmi, politikai követel­ménynek kell megfelelni. A pártból kikerülők között egyaránt jelen vannak azok, akik túl soknak, és azok is, akik túl kevésnek tartják a párton belüli változásokat. Ebben a helyzetben politikai gyakorlatunkkal, szervezete­ink mindennapi munkájával bizonyítsuk, hogy minden társadalmi réteg számára vonzó értékeket képviselünk, közéleti cselekvési teret nyújtunk. Ezáltal tarthatjuk meg a párt értékes erőit, nyerhetjük meg a fiatalokat és a társadalmi haladásért tenni akarókat. Erre kell alapozni, a tagfelvételi mun­kát. A párvtszervek biztosítsák az alapszervezetek belső au­tonómiáját! Saját vezetőik megválasztásában, fegyelmi jogkörük gyakorlásáton, tagfelvételi tevékenységük­ben, a felsőbb pártszervek­be delegált képviselők meg­választásában maradéktala­nul érvényesülnjön az alap­­szervezatek önállósága. Értéknek tekintjük a párt­szervek és szervezetek kö­zött saját elhatározás és azonos érdeklődés alapján létrejött horizontális kapcso­latokat. Ezek sokoldalúbbá, megalapozottabbá tehetik a politikai, irányítási, döntés­­hozatali rendszert, Segíthetik a platformok kialakítását, a közös politikai feladatok, ak­ciók végrehajtását, különö­sen a helyi és országos vá­lasztásokra való felkészülés időszakában. A többpártrendszer keretei között kialakuló politikai versenyhelyzet megkívánja, hogy az MSZMP hatékony politikai munkával legyen jelen a közélet minden terü­letén. Tevékenységünk súly­pontja fokozatosan helyeződ­jön át a lakóterületre. Ennek fontosságát indokolja, hogy az MSZMP által is sürgetett politikai intézményrendszer reformjának egyik fontos célja, hogy az MSZMP által is sürgetett politikai in­tézményrendszer reform­jának egyik fontos cél­ja, hogy a hatalmi köz­pont a pártról a népképvise­letre, önkormányzatokra he­lyeződjön át. Itt a megyében is alkalmassá kell válnunk arra, hogy a párt ilyen fel­tételek között is meghatáro­zó szerepet tudjon betölteni a közéletben. A lakóterületi munka megerősítését nem szabad szembe állítani a munkahe­lyen végzett pártmunkával, és kampányfeladatként ér­telmezni. A lakóterületi párt­munka új szervezeti struk­túrái, munkaformái az MSZMp előtt álló időszerű feladatok végrehajtásának menetében, szerves fejlődés eredményeként alakíthatók ki a legmegfelelőbben. Kezdődjön meg a tanács­tagi és országgyűlési körze­tekre épülő politikai centru­mok kialakítása. A területi pártszervek mérjék fel a párttagság lakóhely szerinti eloszlását, teremtsenek fó­rumot az egy lakókörzetben élő párttagok alkalomszerű vagy rendszeres találkozásai­ra. Segítsék a munkahelyi pártalapszervezetekhez tar­tozó párttagok bekapcsoló­dását a lakóterületi felada­tok megoldásába. Nem vonulunk ki a mun­kahelyekről, a munkahelye­ken azonban másként kell politizálnunk. A munkahelyi pántszervezeteknek nincs ha­talmi jogosítványuk a mun­kahelyi vezetői, szakmai döntések közvetlen befolyá­solására. Ezekre a döntések­re csak annyiban tudnak ha­tást gyakorolni, amennyiben véleményüket politikai esz­közökkel — tagjaikon ke­resztül — el túdják fogad­tatni. A párttagok aktívan ve­gyenek részt a munkahelyi közéletben, a munkahelye­ken lévő szakszervezetek te­vékenységében. Segítsék elő olyan munkahelyi légkör ki­alakulását, amely 'biztosítja az alkotó- értékteremtő munkát, elfogadja és támo­gatja a teljesítményelvet, a minőségi követelmények ér­vényesülését, a munkakultú­ra, a munkafegyelem javí­tását, a munkásszolidaritás erősítését. A munkahelyi pártszerve­zetek rendezvényeiket min­dig munkaidőn kívül tartsák a munkahely által biztosított helyen, vagy a munkahelyen kívül. Kezdeményezzük az üze­mi, munkahelyi függetlení­tett pártstátuszok számának csökkentését. Indokolt eset­ben a párttagság igénye alapján és az érintett mun­kahelyi kollektíva hozzájá­rulásával az irányító párt­szervek átmeneti időre biz­tosítsák a függetlenített pártstátuszok megmaradását. Korszerűsödjön az irányí­tó pártszervek tevékenysége. Minden választott pártszerv feladata, hogy működésével biztosítsa a hozzá kapcsoló­dó pártszervezetek integrá­lódását a párt egészéhez, és segítse a párttagság akaratá­ra épülő akcióegység kiala­kulását. Folytassanak a párttagság által ellenőrzött, takarékos gazdálkodást, bővítsék pénz*­­ügyi forrásaikat. Belső mű­ködésük minden kérdésében — önállóságukkal élve — a párttagok véleményére tá­maszkodva hozzák meg dön­téseiket. A megyében lévő pártszék­­házak legyenek a pártélet valódi központjai, adjanak otthont az önszerveződés út­ján létrejött pártközösségek­nek. Különböző politikai és szabadidős rendezvényekkel, vitafórumok működtetésével legyenek a pártélet színterei. Lemondunk a hatalmi szempontú káderhatáskörök gyakorlásáról. Számolunk azzal, hogy a hatalmi szem­pontból döntő tisztségek •megszerzése, megtartása, fontos közéleti funkciók be­töltése a többpártrendszer (Folytatás a 8. oldalonJ II A megye pártmozgalma átalakításának főbb irányai A cselekvésre kész párt­tagság és egy új szemléletű apparátus közreműködésé­vel, gyökeresen megújuló pártélettel élére kívánunk állni a párton belüli reform­­folyamatoknak, elő kívánjuk segíteni a megye sorsáért fe­lelősséget érző, jövőjéért ten­ni tudó, a megye progresszív erőit összefogni képes párt kialakulását. Meg akarunk A PARTMOZGALOM megyei szintje — ne gyakoroljon irányító funkciót, tartsa tiszteletben a pártszervezetek önállósá­gát belső életük kérdéseiben, a merev alá- és fölérendelt­ségi viszony szűnjön meg, helyette a pártszervezetek együttműködésének előmoz­dítására helyezze a fő hang­súlyt; — szüntesse meg a hiva­tali tekintélyelven, egzisz­tenciális függőségen és uta­sításokon alapuló bürokrati­kus munkastílus lehetőségét; — törekedjen az alulról jövő kezdeményezések ér­vényesítésére saját tevékeny­ségében, és ösztönözze, hogy ez a párt központi szervei­nek munkájában, döntései­ben is érvényre jusson; — segítse elő a megyében lévő pártszervek, -szerveze­tek politikai tevékenységé­hez, működéséhez szükséges feltételek megteremtését; — demokratikus akaratér­vényesítés útján biztosítsa a pártszervezetek munkájának összehangolását, koordinálá­sát; — szakértői és szolgálta­tói tevékenységével járuljon hozzá a pártszervek és -szer­vezetek eredményes műkö­déséhez, a megyében szerve­zett politikai akciók sikeré­hez; — működjön közre a párt­­szervezetek közös álláspont­jának kialakításában a’ me­gyét érintő területfejlesztési, településpolitikai, gazda­sági és szociális kérdések­ben; — demokratikusan kiala­kított politikai álláspont alapján biztosítsa a megye pártmozgalmának képvisele­tét az állami, társadalmi és más politikai szervezetek­ben; — legyen színtere a pár­ton belüli érdekegyeztetés­nek, a platformok, eltérő né­zetek nyílt megjelenésének, segítse a párton belüli sza­bad információáramlást. Az önszerveződésen ala­puló, a szervezetek önállósá­gát tiszteletben tartó megyei pártstruktúra kialakítása szerves folyamat eredménye lehet, ez valamennyi párt­mozgalmi szint átalakulá­sát igényli. Ennek megfele­szabadulni a középszerűség­től, modern, fejlődőképes Szolnok megyét akarunk. Alapvető kérdésnek tart­juk az alulról szerveződő, a párttagság akaratát tükrö­ző pártélet kialakítását. A megyei pártbizottság funk­cióját, szervezeti felépítését és működési módját ennek megfelelően alakítjuk át. lően a megyei pártbizottság átalakul választmányi elv alapján működő egytestületű pártbizottsággá, mely évente pártértekezleten ad számot tevékenységéről. Az új pártbizottság tagjai: a jelenleg közvetlen megyei irányítás alá tartozó városi, városi jogú, nagyközségi pártbizottságok delegált kép­viselői, a megyei pártérte­kezlet által meghatározott létszámarányok szerint; va­lamint a megyei pártértekez­let által választott első titkár és titkárok. A testület min­den tagja a továbbiakban teljes jogú pártértekezleti küldött. A megyei pártértekezlet Etikai és Fellebbviteli Bi­zottságot hozott létre. Célunk, hogy a megyében meginduló szervezeti válto­zások segítsék a párt politi­kai, mozgalmi jellegének ki­alakulását. Kulcskérdés a párttagok politikát alakító, befolyásoló képessége, társa­dalmi, közéleti érzékenysé­ge, ezért a pártmozgalom középpontjában az egyes párttag álljon. A párttagsági viszony az egyént a párthoz, mint egész­hez kapcsolja, aki bizonyos jogainak és kötelességeinek gyakorlását az alapszerveze­tében végzi, de azon túl a pártmunka kereteit szabadon választja meg. A párttagok alapvető jo­gaként ismerjük el és bizto­sítjuk a politikai kezdemé­nyezés jogát. Támogatjuk, hogy a párta la pszervezetek a párttagok igényei alapján jöjjenek létre. Az átmeneti időszakban az irányító párt­­szervek segítsék és koordi­nálják ezt a folyamatot. A pártmunka szerves része a közös politikai nézeteken és érdeklődésen alapuló ön­­szerveződéssel létrejövő pártközösség. Működésükhöz felajánljuk az MSZMP me­gyei létesítményeit. A pártszervezeteink vál­janak emberi értéket hordo­zó közösségekké, következe­tesen lépjenek fel az érték­rendjüktől idegen, társadal­milag káros jelenségek, a korrupció, a hatalommal va­ló visszaélés ellen. Minden

Next

/
Thumbnails
Contents