Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-10 / 135. szám
gSlÉPtAP 1989. JÚNIUS 10. Felavatták a népművelők továbbképző és fogadóházát szének ablakai a mindössze 400 méterre lévő Tisza-tóra néznek. A fogadóház mellett egy másik meglepetést is tartogatott az egyesületnek a megyei szervezet azzal, hogy bejelentette önállóságát. így a jövőben Szolnok Megyei Népművelők Egyesülete néven dolgoznak tovább. Vállalkozásokba kezdenek, egyik elgondolásuk éppen a fogadóházzal kapcsolatos. Kiadják a szobákat, s a faházakat és a bevételből, olyan programokat finanszíroznak, amelyek eleve ráfizetésesek lennének. Ugyancsak az elképzelések között szerepel, hogy az udvaron műhelyeket készítenek, ahol a kismesterséget űző szakemberek kosárfonók, gyékényfonók, csipkeverők, fazekasok stb. megtanítják az érdeklődőket az ősi szakmák fortélyaira. A fogadóház így sajátságos színfoltja lesz a település közművelődésének, bővíti a szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget a helybelieknek" illetve az üdülőknek. Szívesen rendeznek, szerveznek műsorokat, zenés esteket is ha igényli a nagyközség közönsége. A házban hétfőtől „beindul a nagyüzem”, elsőként szakmunkástanulókat látnak „vendégül”, autogéntréninigre. A nyár folyamán megnyitják a kézműves családi tábort, s természetesen várják a nyaraló népművelőket. T. G. A majd 100 éves egykori magtár ma már a népművelőket várja létszámával tűnik ki hanem sokrétű munkájával is. Országos szintű kutatásokban vettek és vesznek részt, segítik az új kezdeményezések megvalósulását, a hagyományok folytatását, szakmai tanácsokkal segítik á fiatal népművelőket, s érdekvédelmi feladatokat is magukra vállaltak. A megyei szervezet nemcsak az újdonságok terjesztésében jeleskedik, hanem új kezdeményezéseknek sincs híján. Két évvel ezelőtt a csoport vezetősége elhatározta, hogy valamiféle lehetőséget teremt a népművelőknek a továbbképzésre, olcsó pihenésre, nyaralásra. Abádszalókon a Tisza-tó közelében megláttak egy omladozó gabonatárházat, amelyet a helyi tanács éppen eladni szándékozott. A megyei szervezet pénztárában volt vagy hétezer forint, mégis megpróbálkoztak a lehetetlennel. Dr. Horváth Attila a megyei szervezet titkára nemes elszántsággal „pályázta” össze a hiányzó forintokat. Az Országos Közművelődési Tanács pályázatot írt ki különböző épületek kulturális célokra történő átalakítására. Az abádszalóki továbbképző és fogadóház tervét másfélmillió forinttal díjazta a zsűri. Egy milliót adott a megyei tanács, azon túl hogy meg is vásárolta az épületet. Segítettek az anyagiak megteremtésében a pártoló tagok, a vállalatok, a szövetkezetek. A népművelők továbbképző és fogadóházát a napokban avatták fel. Nem voltak ünnepélyes külsőségek. Szerdán és csütörtökön az újdonsült fogadóházban tartották meg az egyesület titkárainak szokásos kihelyezett értekezletét, pénteken pedig egy találkozót rendeztek a létesítmény létrejöttében közreműködő intézményeknek, magánszemélyeknek. Az ország megyéiből és a fővárosból érkezett népművelők igen nagy elismeréssel szóltak a házigazdák „vállalkozásáról”, dicsérték az épületet. A ház valóban szép. A földszinten egy előadásokra alkalmas nagyobb helyiséget alakítottak ki, a felsőbb szinteken pedig nyolc 2—3 ágyas szobát. A hangulatos szobák egy ré-Dr. Horváth Attila ahová csak fordult mindenhonnan kapott támogatást. „Ez a két óv adta vissza a hitemet az emberekben, a közösség erejében” — emlékezik viszsza meghatottan a kétéves munkára a fogadóház legszebb szobájában s hosszan sorolja a segítők nevét. Szolnokterv, Teszöv, Kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezet, Szentesi Anikó tervező, Blazsek Gyöngyvér belső építész, a Jászberényi Kertbarát Klub, a Középtiszai Intéző Bizottság, a megyei tanács osztályai, a Megyei Művelődési Központ munkatársai, hogy csak néhányat említsünk. Kodály örökségét őrzik 20 éves a törökszentmiklósi zeneiskola Szép rendezvénysorozattal: növendék- és tanári hangversennyel, volt növendékek koncertjével ünnepelte meg életének ezt a jelentős évfordulóját az intézmény. A hangversenyek műsora az iskolában folyó magas színvonalú munkáról árulkodik. Az önálló zeneiskola az 1968 69-es tanévben alakult meg 180 növendékkel. Az órákat ekkor hét tanár látta el. Kodály Zoltán nevét ünnepélyes keretek között 1970. októberében vette fel az intézmény. A mai helyzetkép: 18 nevelő tanít 310 növendéket: az oktatás 14 tanszakon folyik. Az énekes alapon nyugvó zenei nevelést már a zeneóvodában elkezdik, ezzel is elősegítve a zenei képességek minél korábbi felismerését. A szolfézs és elmélet tanítására komoly súlyt helyeznek. Az oktatás magas színvonalának . eredményeként az iskola növendékei eredményesen szerepelnek különböző megyei és országos versenyeken. A zenei pályára felvett növendékek magas száma a legfényesebb bizonyítéka az iskolában folyó műhelymunka eredményes voltának. Az iskola működésének 20. évében született számokkal is kifejezhető eredmények : a megyei hegedűversenyen egy, a gordonkaversenyen pedig két tanuló ért el első helyezést. Az országos zongoraversenyen egy növendék képviselhette iskoláját; az országos kürt- és mélyrezes versenyen hét tanuló vehet részt. Az énekzene tagozatos gimnáziumba, pedagógiai főiskolák ének tagozatára és felsőfokú óvónőképzőbe jelentkező és sikeresen felvételiző növendékek száma évről-évre növekszik. A legfényesebb bizonyítéka annak, hogy érdemes rendületlen kitartással, a követelményszintből csöppetsem engedve zenét tanítani az, hogy az ország különböző zeneművészeti szakközépiskoláiban : Debrecenben, Békéscsabán, Kecskeméten és Budapesten jelenleg az iskola tíz volt növendéke; a zeneművészeti főiskolán három a zeneakadémián öt növendékük tanul. A hajdani növendékek közül kilencen diplomát szereztek és ma már tanítanak, vagy pedig játszanak, mint hivatásos muzsikusok különböző zenekarokban. Az iskolában két vonószenekar működik: az egyikben a zeneiskolai osztályokba járó növendékek játszanak a másik zenekar az iskola tanáraiból, és továbbképzés növendékeiből verbuválódott. A tantestület tagjai alkotják az öt éve működő Törökszentmiklósi Fúvósötöst. Háromévenként' rendezik mega városban á Kodály Zol' tán zenei napokat ezek egyik szervezője a zeneiskola. A rendezvénysorozat egyik eseménye a megyei szolfézsverseny, mely jó alkalom az iskolában folyó pedagógiai munka eredményeinek számbavételére és további ismeretek szerzésére. A zenei napok elsődleges célja azonban mindenekelőtt Kodály Zoltán életművének mind alaposabb megismerése. A Kodály Zoltán zenei napokat követők két évben az iskola megyei zongora- és hegedűversenyeket rendez. Évente 30—35 hangversenyt tartanak a városban igen nagyszámú hallgatóság előtt. Ily módon aktív részesei a város zenei életének. Négy üzemmel és két téesszel tart az iskola kapcsolatot, az iskolavezetés fontosnak tartja az üzemi hangversenyeket. Koncertjeik sorából kiemelkednek a volt növendékek által adottak, a meghitt hangulatú karácsonyi hangversenyek a tanári koncertek és az egy-egy általános iskolával közösen megrendezettek. Jó kapcsolatot építettek ki az ének-zene tagozatos általános iskolával, ezzel az intézménnyel is tartanak közös hangversenyeket. A zongoratanárok ellátják a város valamennyi kórusának zongorakíséretét. Gondjai — a többi zeneoktatási intézményhez hasonlóan — ennek az iskolának is akadnak. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: az épület szűkös és elöregedett, falai nedvesek. Nincs zenekari próbatermük. Nehézségekbe ütközik a zenetanárok letelepítése; lakáshoz juttatásuk nem könnyű feladat. Az iskola hangszerei elöregedtek; újak beszerzése szinte lehetetlen azok magas ára miatt. Meglehetősen sokba kerülnék a kották is. A nehéz körülmények között folyó oktatás eredményességét egy lelkes, szakmailag jól felkészült tantestület biztosítja. A magas színvonalú esztétikai nevelést a szülők és növendékek egyaránt értékelik: - valamennyien szeretik az iskolát. ” A Törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskolában jól átgondolt és következetesen végigvitt oktatás és nevelés folyik. Szép munkájukhoz sok sikert kívánunk. Szatmáry Judit Az iskola vonószenekarát Csíki István igazgatóhelyettes vezényli Június . elején ismét megnyílt Karcagon a Jókai utcában a Nagykunsági Tájház, amely a XVIII. századi népi lakásberendezést és használati tárgyakat mutatja be. Hétfő kivételével hétköznapokon 10—18-ig, szombaton és vasárnap 10—17 óráig kereshetik fel az érdeklődők. Várhatóan még a nyár folyamán megnyílik a tájházhoz tartozó berendezett sütőház is. Fotó: Korényi É. l Lépcsóháznak is hangulata van A Magyar Népművelők Egyesülete Szolnok Megyei Szervezete néhány évvel ezelőtt alakult meg harminckét alapítótaggal. Jelenleg kétszázan tartoznak a szervezethez, így az országos egyesület kétezer tagságának egytized része Szolnok megyei. A csoport azonban nemcsak
