Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-09 / 134. szám
Néplap 1989. JÚNIUS 9. Hogy jegyzik a diplomát? Értelmiségiek a „mérlegen” Az utóbbi években sokat 'lehetett hallani a munkásság értékteremtő, társadalomformáló szerepéről. Arról, hogy leginkább az teremt értéket, aki fizikai erőkifejtéssel végzi munkáját, vagy közvetlenül irányítja a termelést. Jószerével minden mást csak ezt segítő tevékenységnek tekintettünk. Ez a gondolatmenet azt sugallta, — egy kis túlzással szólva —, hogy aki közvetlenül nem vesz részt a termelésben, az a társadalom eltartottja. Ez az okfejtés — még ha ilyen markánsan nem is fogalmazódott meg — döntő hatással volt az értelmiség szerepének, munkájának megbe-Törökszentmiklós térségében 1360 értelmiségi dolgozik. Az aktív dolgozók összlétszámúhoz mért arányuk jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Ez az arány a felsőfokú képzettséget tekintve mindössze 5,5 százalék. Ugyanakkor több mint háromszáz vezető középfokú végzettséggel látja el feladatát. Nem a képzettségük, hanem a beosztásuk révén sorolják őket az értelmiségiek közé. Meglehetősen furcsa okfejtés ez, s A munkahelyeken általában elégedettek az értelmiségiek teljesítményével. A statisztikai adatokat böngésző emberekben azonban felmerül a kétely: az igazgatók, az elnökök tudják-e, hogy milyen magasra kell állítani a mércét? A Törökszén tmikl ásón és annak körzetében élő értelmiségiek közül ugyanis mindössze öt rendelkezik tudományos fokozattal, s alig nyolc százalékuk beszél valamilyen fokon idegen nyelvet. Felsőfokú nyelvvizsgája csupán 1,54 százalékuknak van. Nem is érdemes feltenni ezek után a kérdést: hogyan kísérik figyelemmel szakterületük nemzetközi eredményeit, érdemes-e őket külföldi tanulmányutakra küldeni? No, nem mintha ez utóbbira nagyon tuszkolnák őket. Az utóbbi öt év során 8,8 százalékuknak — főleg agrár- és műszaki szakemcsülésére, pontosabban szólva annak igen mérsékelt voltára. Még annak felismeréséig sem jutottunk el, hogy a munkásoknak is elsőrendű érdeke, hogy a legkiválóbbak tanítsák gyermekeiket, a legjobb orvosok gyógyítsák őket, a legmagasabb képzettséggel rendelkezők irányítsák, szervezzék a munkát. Ezeket a gondolatokat a törökszentmiklósi városi pártbizottság üléséről kölcsönöztem, s nemcsak azért, hogy valamiféle helyszínrajzot készítsek. Sokkal inkább azért, mert úgy vélem, a törökszentmiklósi állapotok máshol is jellemzőek. hatására gazdasági helyzetünket tekintve csak következtetni lehet. A városhoz tartozó községekben arányuk még így is alig haladja meg a négy százalékot. Joggal állapítja meg a városi pártbizottság: „... a községek egy része, illetve intézménye, termelőüzeme az átlagosnál kedvezőtlenebb helyzetben van, ami meghatározó módon befolyásolja az ott folyó munka eredményességét”. bereknek — nyílt módjuk arra, hogy külföldi tapasztalatokat szerezzenek. A humán értelmiségiek közül öt év alatt egyetlen egy képviselte a törökszentmiklósi színeket külföldi tanulmányúton. Nesze neked, széles horizontú, európai kultúra! Ehhez hozzátartozik még az is, hogy a humán értelmiség az összlétszám több mint ötven százalékát jelenti. Azt hiszem, ehhez nem kell különösebb kommentár. Annyi bizonyos: annak idején a céhlegények szélesebb körű ismeretekkel rendelkeztek Európáról, mint most egy törökszentmiklósi nevelő vagy közművelődési dolgozó. Igaz, a 'külföldi tapasztalatszerzés mellett az is kellene, hogy a gazdasági környezet jobban ösztönözzön mondjuk a műszaki fejlesztésre. Ennek az ösztönzésnek hiánya is tükröződik a városi pártbizottság megállapításában: „... a termékváltásban és a minőségjavulásban kiemelkedő eredmények nem születtek. A bevezetett új termékek között kevés a stratégiai jelentőségű". Átlagon felüli teljesítményekre nem is ösztönzik valójában a város és körzete értelmiségét. Könnyű ezt a következtetést levonni, ha figyelembe vesszük, hogy a zömmel főiskolai képzettségű óvónők havi átlagjövedelme nem éri el a hatezer forintot, hogy sok elégedetlenség forrása az általános iskolákban tanító tanárok kilencezer forint alatti fizetése. Ennél nem sokkal több, mindössze 10 817 forint a középfokú oktatási intézmények tanárainak fizetése. A körzeti ápolónők jövedelme 7543 és 8900 forint között van. Néhány orvosé pedig csupán 7500 forint körüli összeget tesz ki. Ilyen körülmények között értelmiségi módon élni, könyveket, folyóiratokat vásárolni, önképzésre vállalkozni szinte lehetetlen. Nem csoda, hogy az értelmiségiek többsége pluszmunkát vállal, hogy megélhetését biztosítsa. Közben meg azt várják tőlük, hogy Oktató-nevelő munkájuk közben legyen gondjuk a tehetséggondozásra, társadalmi megbízatásokat vállaljanak, a termelő munkában pedig kiemelkedő eredményeket produkáljanak. Tegnap is késön... Sokat hallani mostanában a dél-koreai,' hong-kongi gazdasági felvirágzásról. S azzal együtt arról, hogy ezeken a helyeken az új gyártmányok döntő része szellemi munka terméke. Nyilvánvaló, hogy számunkra is ez a követendő út. A törökszentmiklósi városi pártbizottság ezt így fogalmazta meg: „Legfontosabb politikai feladatunknak azt a szemléletformálást kell tekintenünk, amely az értékhordó, termelőerővé váló szellemi munka megbecsülését, elismerését helyezi előtérbe.” Ha tegnap tettük volna ezt, akkor is késve cselekedtünk volna! Simon Béla Beosztás alapján Hol a mérce? A főorvosok nem szavaztak bizalmat főigazgatójuknak Alkalmatlanság miatt mentették fel dr. Csépányi Attilát Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, a megyei főorvos 1989. június 30-tól vezetői alkalmatlanság miatt fölmentette főigazgató főorvosi megbízatása alól dr. Csépányi Attilát, a megyei kórház főigazgató főorvosát. A felmentés előtt a megyei kórház főorvosi kara szavazott a főigazgató alkalmasságáról. A részletekről és az indokokról kérdeztem dr. Molnár Imre megyei főorvost. __jj. — A titkos szavazáson a főorvosok kétharmada nem szavazott bizalmat főigazgatójának, mindössze néhányon voltak mellette. Ugyanez volt a véleménye az intézeti párt- és szakszervezeti bizottságnak is. — A szavazás előtt ön ismertette véleményét a főigazgató főorvos alkalmasságáról. — Amikor 1988. november elsején kineveztem. 11 pontból álló feladattervet határoztam meg a számára. Az értékelhető feladatokat — egy-két kivétellel — nem hajtotta végre. — És hová számít az, hogy mind a három helyettese lemondott? — A feladatterv első pontjába. Abban ugyanis szerepel. hogy erősítse meg az intézet vezetését. A kórház szűkebb vezetése önállóságának biztosítása mellett törekedjék a vezetési egység megteremtésére. A főigazgató-helyettesek lemondásával egyértelművé vált, hogy ez az fgény nem teljesült. — És mi az, aminek még nem tett eleget? — Nem készültek el határidőig az intézményi szabályzatok. Sőt, a módosított határidőre se tudták jól elkészíteni. A szervezeti szabályzatot a jogszabály szerint a vezető beosztású dolgozók bevonásával kell elkészíteni, itt pedig az első variációt még az igazgatóhelyettesek sem ismerték. A kórház bizalmitestületével megszavaztatta a saját prémiumát. és ehhez nincs jogköre. Az ő prémiumát ugyanis a megyei tanács vb egészségügyi osztályának kell megállapítania. Egyébként a kórházban aránytalanságok voltak a prémium körül. Ügy tervezték, hogy a vezetők húsz-huszonötszörösét kapják annak, ami a dolgozóknak jár. — Mi volt még? — A feladattervben szerepelt. hogy döntései során támaszkodjon jobban a főorvosi kar véleményére, és teremtsen .nyílt, őszinte légkört, amelyben fenntartás nélkül kifejthetők az álláspontok. Ez sem teljesült. November óta három főorvosi értekezlet volt, egy igazgatói vizit, az osztályvezetők nem kaptak egyértelmű választ a problémáikra. A főorvosi értekezletekről egyébként hozzám nem jutott el jegyzőkönyv. Azt is feladatául jelöltem meg, hogy az anyagi elismerések legyenek összhangban a végzett munkával, hogy a szakképzett munkaerőt megfelelő bérezéssel tartsa meg. Ezzel szemben a kórházban viszonylag magas a szakképzetlenek aránya, a szakképzettek elmennek. Ugyanakkor olyan embereket is foglalkoztatnak nyugdíj mellett, akiknek nagyon magas a nyugdíjuk. így a kórházi munkáért kapott bérük egy részét elviszi az adó. Így tehát az intézet adóba fizetett ezreket a főállású szakembereket meg nem tudták megfizetni. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta a Progreszszív betegellátás című könyv kiadásának körülményeit, amelyet dr. Csépányi Attila szerkesztett és adott ki. Bizonyított, hogy itt a személyes érdekeit helyezte előtérbe. — ön hogyan reagál a KNEB vizsgálatára? — A KNEB megállapításaival kapcsolatban vizsgálatot indítottam, amelynek lezárása után erről az ügyről is tájékoztatást adunk. Visszatérve a feladattervre, tegnapelőtti beterjesztésem lényege az volt, hogy a főigazgató főorvos nem teljesítette a meghatározott feladatokat. Ezután következett a főorvosok titkos szavazása. Június 30-tól főigazgató főorvosi munkaköréből felmentettem dr. Csépányi Attilát. Intézkedési jogkörét addig is felfüggesztettem. — Akkor ki mo6t a kórház főigazgatója? — A megbízott főigazgató főorvosnak, dr. Kun Ákosnak teljes intézkedési jogköre van. — És ki lesz a kinevezett főigazgató főorvos a megyei kórházban? — A főorvosi kar nyílt szavazással úgy döntött, hogy maguk közül választanak főigazgató főorvost, aki nem függetlenített lesz. hanem osztálya vezetése mellett látja el a kórházvezetői teendőket. A választás előtt megkérdezzük a kórház dolgozóit, hogy kit javasolnak. Aztán elbeszélgetek a jelöltekkel. hogy vállalnák-e a megbízást, hogyan látják a kórház helyzetét, és mi az elképzelésük arra vonatkozóan, ha főigazgatók lennének. Körülbelül augusztusban. szeptemberben várható, hogy szavazásra kerül az ügy. Ha ennek nem lesz eredménye,, a főigazgató főorvosi állást meghirdetem. — Kik lesznek a helyettesek, hiszen dr. Csépányi mindhárom helyettese lemondott? — A főigazgató-helyetteseket az új főigazgató nevezi ki. — Mi lesz dr. Csépányi Attilával? — Július 1-től átsoroljuk főorvosi munkakörbe. Hogy hol fog dolgozni, arról majd a megbízott főigazgató főorvossal és dr. Csépányi Attilával történt megbeszélés után születik döntés. A volt főigazgató egyébként most betegállományban van. Paulina Éva Szebb, emberibb környezetért Tószeg— Tiszavárkony pályadija Kazincbarcikára volt hivatalos a hét elején Papp István, Tószeg Nagyközségi Közös Tanács elnöke. A Natura Televízió által 1986-ban kiírt országos pályázat eredményhirdetését tartották ott, a környezetvédelmi világnap ünnepségein. A Szebb, emberibb környezetért kiírt pályázat A kategóriájában a település elnyerte az országos harmadik díjat, s az ezzel járó 400 000 forint pénzjutalmat. A pályázat díjnyertes településeiről a Natura Televízió e héten helyszíni felvételeket készít. Pénteken, tehát ma Tószegen, Tiszavárkonyban tévések, filmesek járnak, megörökítik a tószegi Kucorgót, a kerékpárutat, a csónaké zó tavat, valamint a várkonyi szép tiszai szabadstrandot és a népművészeti alkotótábort. Az országos pályázat díjáért három éven át szépítették, fejlesztették lakóhelyüket a tószegi és tiszavárkonyi lakosok. Ehhez gratulált a tanácselnöknek a kazincbarcikai ünnepségen a díjat átadó Maróthy László miniszter is. Madárlesen fényképezőgéppel A madár- és állatfotózás talán az egyik, ha nem a legnehezebb fotósfeladatok közé tartozik. Hálás téma, de sok időt és fáradtságot igényel. Órákat, napokat kell egyedül tölteni a lessátorban, és várni mikor lehet exponálni. No, persze költséges is. hiszen komoly gépet, teleobjektívet igényel. Egy-egy madárfotó-kiállítás mögött rengeteg munka van. így van ez Varga Józsefnél is, aki a Jászkiséri Művelődési Házban 31 fekete-fehér képpel mutatkozott be. A fiatal fotós 1978-ban barátai révén került kapcsolatba a fotózással és a természettel. Noha gyermekkorát Tiszasülyön töltötte, amely madárparadicsom volt és ma is az, hiszen ott a Tisza, halastavak és rizsföldek húzódnak határában. Autodidakta módon fejlesztette tudását, hiszen vidéken nem adatott meg, hogy szakmailag segítséget kapjon. Nem is sikertelenül, hiszen 1978 óta tagja a Magyar Madártani Egyesület Szolnok Megyei Szervezetének. 1983-ban II. díjat kapott egy diájával a megyei pályázaton. Három évvel később négydarabos diakollekcióval első helyezést ért el az észak-alföldi fotópályázaton. Tagja a Jászkun Fotó-Fiókáit etető feketerigó (Varga József felvételei) Gulipánpár klubnak, könyvekben, újságokban publikálja képeit. Eddig több mint háromezer színes és fekete-fehér kockát készített. A jelenlegi önálló kiállításra tíz év munkája után vállalkozott. Képeinek 95 százaléka Jászkiséren és környékén készült. Nemcsak fotózza, ismeri is a madarak életét. Felszerelését nemrég egészítette ki Minolta géppel. egy 135-ös és egy 400-as teleobjektívvel. Nem öncélú nála a természet szeretete. A művelődési házban, ahoi márciustól dolgozik, madártani kört alakított a gyerekek számára. Az érdeklődők a kiállítást június végéig tekinthetik meg. Tarpai Zoltán Varga József teljes felszerelésben
