Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-09 / 134. szám

1989. JÚNIUS 9. j^ÉPLAP Bizalmi válság Martfűn .*t §pp » „Vidd végig, Józsi!” A Takács-ügy hónapok dolgozóit. Nagy port vert fel nak abban, hogy Takácsnak már kevésbé sajnálják. Hogj jogsegélyszolgálat vezetője a — A munka értékelését mindig a vezetők döntötték el. Egy erősember-hálózat tartja kézben a dolgozókat. Nagy falba ütközik, aki ezt át akarja törni. Főleg vidé­ken, ahol csak egy gyár van, aki a főnökkel szembeszáll, az nem hasznot remél, csak hátrányát látja. De Takács József mellett az emberek következetesen kiállnak. Ezen múlik minden. Ezért próbálják meg a vezetők szétbomlasztani a bizalmi csoportot. Ha ez sikerül, ott áll majd Takács egyedül, im­már a bizalmi védettség nél­kül. És erre határozott törek­vések vannak. Takácsot két oldalról támadják: a fegyel­mivel és a szakszervezeti bi­zalmi csoport, szétforgácsolá­­sával. Ha az egyik kudarccal jár, még mindig ott a má­sik. „Értesítem, hogy az ön el­len 1989. március 31. napján indított fegyelmi eljárást megszüntetem. Egyidejűleg munkaviszonyával kapcsola­tos kötelezettségeinek vétkes megszegéséért írásbeli fi­gyelmeztetésben részesítem. Az írásbeli figyelmeztetés el­len a kézhezvételtől számí­tott 15 nap alatt két pél­dányban benyújtott kérelem, mel fordulhat a vállalati munkaügyi döntőbizottság­hoz. Indoklás: Személyes meg­hallgatásánál és a tanúval­lomásoknál készült jegyző, könyvben foglaltak alapján megállapítom, hogy maga­tartása nagymértékben hoz­zájárult az energiaosztályon lévő munkahelyi légkör meg­romlásához. önnek mint szakszervezeti bizalminak arra kellene törekednie, hogy munkahelyén megfelelő egy­séget alkossanak a dolgozók­kal. Magatartásával éppen ellenkező hatást váltott ki. A jövőben kerülje azt, hogy a művezető tájékoztatása nélkül csoportértekezletet tartsori. Ha erre kerülne sor, akkor vezetőjét tájékoztassa, óta foglalkoztatja a cipőgyár az üzemben. A munkások bíz­nám lesz bántódása, ellenfeleit r miért? Erről dr. Kiss Edit a következőket mondja: valamint a csoport minden tagját értesítse. Mellőzve az olyan megol­dást, amit alkalmazott a bé­rek, illetve mozgóbérek fel­osztását illetően. -Ezzel a cso­portot megosztotta és belső válságot idézett elő. A cso­port valamennyi tagját egyenrangúan képviselje. A fegyelmi eljárás jegyző­könyvének 1. pontjában meg­fogalmazott kijelentését a bércsalás és bérmanipuláció­­ra vonatkozóan a tanúk meghallgatása alapján úgy értékelem, hogy ezeket a ki­fejezéseket ön használta, vi­szont tartalmában a bérek felosztásának arányaira ér­tette. Felhívom a figyelmét, hogy kijelentéseit gondolja át, felelőtlenül ne dobá­­lódzon a szavakkal. Munka­helyén tartózkodjon attól, ami «ném a szakszervezeti bizalmi» hatáskörébe tarto­zik. A munka elosztásában észlelt aránytalanságot je­lentse közvetlen felettesének, vagy ha úgy ítéli meg. hogy az eset olyan súlyú, vegye igénybe a munkahelyi gaz­dasági vezetőiének segítségét megelőzve a jelenlegihez ha­sonló kialakult munkahelyi megosztottságot, illetve fe­szült hangulatot. Döntésem meghozatalát megelőzően átvizsgáltam az energiaosztály 1989. éúi ké­szenléti szolgálatáról vezetett nyilvántartást és az ennek alapján történő beírásokat, melyet szabályszerűnek ítél­tem, így az ön által elmon­dottakat erre az időszakra nem tartom elfogadhatónak. Szabálytalanságot ezen a te­rületen nem találtam. A ta­núvallomások is megerősítet­ték. hogy a készenléttel kap­csolatban az osztályon lévő dolgozókkal semmilyen prob­léma nem volt. A további munkavégzése során tegyen meg• mindent annak érdekében — mint szakszervezeti bizalmi —, hogy a vezetők és dolgozók, illetve a dolgozók egymás közötti kapcsolata biztosítson a munkahelyen megfelelő légkört és szűnjenek meg azok az ellentmondások, amelyek a közelmúltban a területen kialakultak. Martfű, 1989. május 4. Spáczay Gyula fegyelmi jogkör gyakorló” — Természetesen kérelem­mel fordulnak a döntőbi­zottsághoz, hogy hatálytala­nítsák az írásbeli figyelmez­tetést — szögezi le határo­zottan a jogsegélyszolgálat vezetője. Szerepe egyébként — most villan át bennem — sajátos. Hivatalból képviseli „ügyfe­lét”, de ahogyan ezt teszi, emberi magatartásáról árul­kodik Nélküle aligha tarta­na itt az ügy. Ezt jói tudom, nélküle Takácsot valahol félúton elkaszálják a sértett, megtámadott indulatok. Lisz­tes János szavaira gondolok, aki nagyvonalú egyszerű­séggel fogalmazott. Lisz­tes szemében ők ketten a vállalat fizetett ellenségei. Nem hinném. Annyi bizo­nyos: a Lisztes-féléké igen! Bár ők sem lehetnek keve­sen. Mert voltak, akik Takács József visszahívását kezde­ményezték — tájékoztatott az események alakulásáról dr. Kiss Edit. — Megpróbál­ták ellene hangolni az embe­reket. Szavazás is volt. En­nek végeredménye öt-öt. A döntetlen láttán Faze­kas Imre vezető bizalmi csak ennyit mondott: — Le kell vonni a tanul­ságot. A szavazás nem volt kellően előkészítve. Közben telik az idő. A pró­báljuk meg egyenesbe hozni a dolgokat óta sok hét telt el. A csoport tagjai még min­dig nem vehetik föl a bér­emelés után járó összeget. De már sokkal többről van szó. Ezek a forintok — hiá­nyoznak ugyan, de — jelké­pessé váltak. „Vidd végig, Józsi 1” — mondják az emberek. Szőke György (Következik: Ki félelemből, ki dacból) ü megszüntetés nem politikai hanem szakmai kérdés (Folytatás az 1. oldalról) miniszter, hogy e szempont­ból várhatóan nagy egyenet­lenségek lesznek a hazai is­kolák között, de mint mond­ta: nem valamiféle egyenlő­ség kialakítása a cél. ha­nem az, hogy egy biztos anyagi normarendszer meg­állapításával, illetve meg­adásával, eltérő arculatú is­kolák jöjjenek létre. A sajtótájékoztató másik témaköréről Raft Miklós ál­lamtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke szólt. Mint ismeretes, a Minisz­tertanács elfogadta a műve­lődési - miniszter előterjeszté­sét, és módosította a könyv­kiadásra, illetve a sajtóter­mékekre, filmre, zenemű­vekre, grafikákra stb. vonat­kozó korábbi jogszabály, a sajtótörvény epv végrehajtá­si rendeletét Eszerint az amúgy is formálissá vált engedélyezési eljárást a jö­vőben bejelentési kötelezett­ség váltja fel. (Kivétel ez alól a helyi rádió- és tévé­stúdiók alapítása.) Július 1- jétől a Minisztertanács Hi­vatalához kell bejelenteni a „termékek előállítására” vo­natkozó szándékot, de ezt továbbra is csak jogi sze­mély teheti meg. Ha vi­szont a termék azután nem felel meg a sajtótörvényben előírt feltételeknek — vagy­is például, ha sérti a köz­erkölcsöt —, akkor azt az ügyészség elkoboztathatja, il­letve felfüggeszthetik az en­gedélyt. Részint az újságírók meg­jegyzéseire válaszolva Raft Miklós utalt azokra a nyi­tott kérdésekre, aggodal­makra is, amelyek például egy-egy. már forgalomban levő pornográf termék betil­tásának nehézsége kapcsán jelentkezhetnek. Elmondta, a tájékoztatási törvény meg­születéséig. az átmeneti idő­szakban „vizsgázik” majd e szabályozás, s a gyakorlat­ban fog eldőlni, hogy ele­gendő-e a kiadói felelősség, vagy valamilyen féket még­is csak be kell építeni. Glatz Ferenc hozzátette; elsősorban a politikai jelle­gű korlátok feloldásáról van szó, s nem arról, hogy a „szenny-kultúrát” védjék. A tárca azokat a kiadványokat és kiadókat fogja majd tá­mogatni, akik valódi értéket, igényes irodalmat közvetíte­nek. s meg kívánják keres­ni azt a metódust, hogy mi­ként lehet az értékeket, a piaci mechanizmusokat is beszámítva, támogatni. Tabu 0 Hírlapkiadó Vállalat könyvsorozata Különleges politikai „cse­megét” vehetnek kézbe az ol­vasók: a Hírlapkiadó Válla­lat Tabu című könyvsoroza­tában közreadta a budap>esti brit és amerikai követségek 1956. október 23-a és novem­ber 4-e között keltezett, kül­ügyminisztériumaiknak kül­dött bizalmas jelentéseit. A táviratok, rádióüzenetek ki­egészülnek a moszkvai, a belgrádi és a bécsi angol és amerikai nagykövetségeknek ezen időpontban a magyar eseményekről adott tájékoz­tatásaival, a nyugati diplo­matáknak a legfelsőbb szov­jet politikai és katonai veze­tőkkel folytatott akkori be­szélgetéseiről szóló jelenté­seivel. Várnai Ferenc, a Tabu-soro- 2at szerkesztője szólt arról, hogy olyan munkákat adnak közre, amelyek az elmúlt évek politikai és kiadói gya­korlata miatt nem kerülhet­tek az olvasók, az esemé­nyek háttere iránt érdeklő­dők kezébe. A most közzé­tett mintegy 120, Washing­tonban, illetve Londonban a kutatók számára felszabadí­tott, és hazánkban többségé­ben először publikált diplo­máciai távirat kötetbe fog­lalásával az érdeklődők pon­tosabb képet nyerhetnek a történtekről. Az eredményes gazdálkodás érdekében jelent ősén emelte tőkés exportját a KÄTISZ. Az idén 1800—2000 darab hegesztőgépet készít ausztrál megrendelésre. A növekvő megren­delések alapja a gyártmányok kiváló minősé ge. A felvétel az elektromos szerelőműhely­ben készült. Fotó: K. É. Injekció a mezőgazdaságnak, és Megalakult az országos hatáskörű Interagro Kft. Részletes beszámolót olvas­hattak erről 1988. október lS-án a Szolnok megyeiek a Néplap címoldalán. Most utánajártunk, hol tart az öt jogi személy társasága? Az Interagro Mezőgazda­­sági Ipari Termeltető Szol­gáltató és Kereskedelmi Kft. cégbírósági hivatalos be­jegyzése 1989. február 2-án megtörtént. A kft. induló vagyona öt és félmillió fo­rint volt. A kitthez eddig 21 telepü­lés csatlakozott, Szolnok megyéből például Fegyver­nek, Jászberény, Török­­szentmiklós is; mindegyik helységben kirendeltség szerveződik kétszemélyes vezetőséggel. A székhely: Tiszapüspöki (Szabadság út 26.). Csőke István ügyvezető elnök — mivel az első köz­gyűlésre igen kevesen jöt­tek — maga keresett föl százötven családot. Tisza­püspöki lakossága nehezen mozdul. Legalábbis háza tá­ján kívülre, közös dolgokra. — Az Interagro célkitűzé­seit illetően ez a hátrány részelőnyt jelenthet... — Az üpvvezető szerint is lel­kesebbek a társtelepülések közösségei, hiszen s a második közgyűlésre a százötven fölkeresettből 30 érdeklődő jött össze fél­órás, órás késéssel. A ta­nácselnök által említett, va­lamikori halmozottan hátrá­nyos helyzet ma már nem húzhat vissza. Akik eljöt­tek, nem bánták meg. Úgy tűnt, mindenkinek van gondja elég, melyen a helyi gazdasági közösséggé szer­veződés sokirányúan segít­het. A célkitűzés bátor és időszerű: a kistermelők több mint hárommilliós táborát; gazdálkodókat, kisiparoso­kat összefogni, segíteni, ki­szolgálni, érdeküket képvi­selni. Szeretnék az egyre csökkenő vásárlóerőt ellen­súlyozni, a költségtényező­ként jelentkező kiadásokat minél jobban mérsékelni (például sertéstápot kiske­reskedelmi ár alatt biztosí­tani). A megrendeléseket házhoz szállítják. A kister­melő által előállított termé­keket a legmagasabb áron vásárolják fel. Legyen szó állattenyésztésről, növény­­termesztésről, a leadásnál házhoz mennek. Védőárala­pot képeznek — például a tojás mindenkori eladható­ságára. Egyelőre a tagok vállalkozását támogatják, jövőre már koordinálni kell, aszerint, hogy milyen exporttermékre van szük­ség. Tervez a kft. húsboltot, tejboltot, mintafarmot, ter­mékfeldolgozót — félserté­sek továbbküldését Zalába, Kaposvárra. Ez utóbbi segí­ti majd leginkább a helyi foglalkoztatást, az öt éven belül létrehozandó üdülő­körzet mellett (homokoá strandját már most sok ez­ren használják egy-egy hét­végén), melynek kiszolgálá­sa újabb munkahelyeket te­remt. A hozzászólók Hovodzákné Nagy Rita ta­valy vett házat a falu szé­lén. Nyolc marhája van, az állományt tizenötre szeretné bővíteni, de nem tudja, mert a 300 négyszögölön nem kap építési engedélyt. A törvé­nyeket be kell tartani a fa­lu végén is, mondja erre Tótok Sándor tanácselnök. Hegedűs László anyagot sze­retne kedvezményesen, nyúl­­ketrec építéséhez. Az ügy­vezető válasza: „Export-ter­mékhez jó fajta, jó techno­lógia kell...” Lorászko Ká­­rolyné a magas rezsiköltsé­get említi és felmérőlapot javasol szétküldeni. A népfrontos tisztséget nemrég átadó Tibi bácsi kis derültséget kelt szavaival: „Mióta az eszemet tudom, csak fizettünk. Most én akarjak az unokáimnak va­lamit elérni? Annyiszor be­csaptak, hogy én már az anyámnak se hiszek.” Kifa­­kadása persze jogos. Az ügy­vezető elnök megnyugtatja: „Nem kötelező a belépés, fi­zetni sem kell. Az irányítást a tagok végzik (ők választ­ják maguk közül a kiren­deltségvezetőt is), hasznos konkurenciát létrehozva, va­lós piaci helyzetet teremtve. A tagok magukat mégsem csaphatják be ... A meglé­vő eszközöket, technológiá­kat kellene jól kihasználni; megtérítve annak, akinek a tulajdonában vannak.” Csőke István támogatásra érdemes, szimpatikus igye­kezete így összegződik a közgyűlésen: „Hiába akarok aranybányát nyitni, ha nem találok bányászt vagy ara­nyat ...” Szakcsoportokra épül minden kirendeltség. Ti­­szapüspökiben is „bejön” a sokféleség. Van, aki anya­disznóval, van, aki marhá­val, birkával, nyúllal, mé­hekkel foglalkozik. A leg­­megnyerőbb, a még érdek­lődőknek bizonyára az (hi­szen a tagfelvétel folyama­tos), hogy nem a nyereség­­szerzés a cél, hiszen a kft-t a kistermelők alkotják, így a megtermelt forintok hely­ben maradnak. Az első fel­adat a takarmányozási-szál­lítási szakcsoport indulása lenne, továbbá a folyama­tos fölkészülés az új föld­törvény adta., lehetőségekre. Az iparból fölszabad ulókat az agrárágazatban kell lehet foglalkoztatni. Az Interagro a helyi cse­lekvés példa értékű, új bá­zisaivá avatja a tagközsége­ket — városokat azzal az elméletével is, hogy „min­den helyi lakosnak itt és most kell jól éreznie ma­gát”, amit gyakorlattá avat a családiasabb együttmun­­kálkodásra buzdítás — „Al­kotó társadalmi közösség a cél!” — a környezetvédelmi, településszépítési feladatok íölvállalása. A Tisza és a falu közti rész többre érdemes — hangzott el (üdülőkörzet!). A külföldiek már most ér­deklődnek arabok, osztrá­kok, Tisza-parti lovarda működtetésére nyugatné­metek jelentkeztek. A tájékoztatónak az a megállapítása is figyelemre méltó, mely a piacon valós árviszonyokat kíván érvé­nyesíteni, és semmiképp sem az inflációt előidéző, mes­terséges árfelhajtást. A szervezés és piackuta­tás (szerződéskötések a • ga­bona- és malomiparral, hús­ipari vállalatokkal) idősza­kán mindenképp túljutott a kft.' Folyik a tagfelvétel az eddigi 21 helyszínen, bein­dult a közösségszervezés; hisz az elmondottak értel­mében a máris beindítható tápforgalmazást, gépköl­csönzést, gazdaboltot nem az ügyvezető, hanem a vál­lalkozó falu- vagy városkö­zösség fogja üzemeltetni. Mindez nemcsak a mező­­gazdaságnak adhat tartós ösztönzést, hanem a társa­dalmunkban olyannyira vál­ságban lévő közösségszerve­ződésnek is. Palásti Szabó János

Next

/
Thumbnails
Contents