Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-29 / 150. szám
4 1989. JUNIUS 29. fflÉPÍAP Legfontosabb a párt egységének erősítése (Folytatás az 1. oldalról) hangsúlyozandó megemlítette a főtitkár, hogy évente egy-másfélmillió dollár kellene az ország termelőeszközeinek fejlesztésére. Szocialista relációból az ezt biztosító forrást nem lehet beszerezni, csak a nyugati világbóf. Külföldi tőkére viszont csak akkor lehet számítani, ha a tőkések megtalálják a magyarországi befektetésükben számításaikat. A 'tőkebeáramlás mérsékelt voltát elemezve Grósz Károly kijelentette: a magyar gazdaság nem fogadókész még a tőke számára. Nem tud annak megfelelő hasznot 'biztosítani. Amellett a bürokrácia is nagy akadályt képez Egy külföldi cég munkájának csupán a kezdéséhez több mint ezer aláírás kell. Ráadásul — húzta alá a főtitkár — egy menedzseri réteget olyannyira túlfizettünk, hogy nem érdekelt a kockázatvállalásban. Azt meg minden külföldi gazdasági kapcsolat feltételez Mindenképpen szükséges tehát az egész gazdasági irányítási rendszer korszerűsítése. Ezzel a munkával őszre készülnek el az illetékes szervek. Grósz Károly beszédének középpontjában a párt egységénék erősítése állt. Amikor erről szólt, mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a párt vezetésében nem folyt és nem folyik hatalmi harc. A Központi Bizottság legutóbbi üléséről — többek között — azt mondta, hogy személyi kérdésekben tűzszünetet jelentő kompromisszum született. Ideiglenes egység ez, amely a választások sikerét, a pártkongresszusra való zavartalan felkészülést hivatott szolgálni. Hosszú ideig nem tarthat. Olyan monolit egysége, mintamilyen korábban volt a pártvezetésben, nem lesz és ne is legyen, mert nem szolgálja a párt javát. A vezetőkről azt mondta a főtitkár, hogy lejárt az az idő, amikor az egész történelmi korszakra választottak vezetőket. El kell gondol-Grósz Károly előadói beszé dét tartja kodni azon, hogy milyen szubjektív okok vezettek 1956-hoz és más dátumokhoz és olyan vezetőválasztási rendszert kell meghonosítani, amely minimálisra csökkenti a szubjektív okokból bekövetkező tévedéseket. A pártban folyó vitákról annyit jegyzett meg Grósz Károly, hogy a vita az élet természetes velejárója. Kiteljesedése teszi lehetővé, hogy ne csak annak legyen igaza, akinek nagyobb a sarzsijá. A pártegység értelmezéséhez ez is hozzátartozik. Arra a hozzá előre eljuttatott kérdésre utalva, hogy miről folyik a vita a négy tagú elnökségben, azt felelte a főtitkár, hogy alapvető kérdésekben mind a négyen egyetértenek. Közöttük vita csupán a politikai kérdések kezelésében van, — például a reform ütemének meghatározásában. A viták helyett azonban most az egység erősítése a legfontosabb. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a pártprogram mindig merít az életképes platformokból. ^Sajnálattal állapította meg, hogy ma még a vesztes platformokkal együtt elbuknak azok megszemélyesítői is, pedig ennek nem így kellene lenni. Tisztázó viták kellenek A platformok harcáról szólva figyelmeztetett: ha a következő pártkongresszusra a cívódás lesz a jellemző, akkor a tanácstagi választásokon legalább tíz százalékos vesateséget könyvélhet el a párt. Ha viszont tartalmas, az ellentéteket tisztázó vitákkal készülnek a pártszervezetek a kongreszszusra és ezáltal' a higgadt, érvelő hangnem uralja azt, akkor nagyobb lesz a siker a választásokon is. A párt vezetése és tagsága egységének erősítése jegyében válaszolt arra a felvetésre, hogy Pozsgay Imre köztársasági elnöknek való jelölése és az elnökség megalakítása ügyében miért nem kérdezték meg a párttagságot. A válasz dióhéjban: az elnökségről a kétnapos ülés idején döntöttek, nem volt idő konzultálni a párttagsággal és különben sem az volt a tét, hanem az, hogy egyben marad, vagy szétesik a párt. Pozsgay Imre ügyében pedig javaslat nélkül hogyan 'kérdezték volna meg a párttagságot. A KB javasolja, hogy a párttagok a kongresszusig fejtsék ki véleményüket a javaslatról. Grósz Károly beszéde befejező részében azt hangsúlyozta: a párt nem hagyhat kétséget egyetlen párttagban sem arra vonatkozóan, hogy a szocializmus irányába haladunk. Egy olyan társadalom megteremtésén fáradozik a párt, melyben a demokrácia lesz a meghatározó. A párt átmeneti helyzetét pedig úgy kell felfogni, mint a csatára készülő hadseregét. Végezetül arra kérte a politikai nagygyűlés résztvevőit, hogy segítsenek végigvinni a reformfolyamatokat, támogassák a vállalkozó kedvet és teljesítményelv térhódítását. Az előadások után mintegy tnásfél órán ált záporoztak a kérdések Grósz Károlyhoz és Zelenyánszki Andráshoz. A kérdések többségét természetesen a párt főtitkára kapta. Miért tagja Németh Miklós miniszterelnök a „négyes fogatnak”? — hangzott többek között el kérdés. — Grasz Károly válasza: Igaz, törekvésünk szellemében a pártot és az államot külön kell választani. A kormány viszont nem azonos az állammal. Németh Miklós részvétele a legfelsőbb vezetésben az együttműködés, az összefogás lehetőségét hordozza magával. Előre megyünk, vagy vissza? —hangzott a következő kérdés. A főtitkár erre egy Lenin-idézettel válaszolt, amelynek lényege: A hegymászónak az út egy pontján már nehezebb a leereszkedés, mint a felkapaszkodás. Tehát előre kell mennünk, még akkor is, ihía időnként egy-két lépést visszafelé kell tennünk. Ki a jó elvtárs ma. mit kell tennie, kit kövessen? — ilyen kérdés is felvetődött a fórumon. A közösen kidolgozott programot képviselje, vállalja fel a mozgalom felhalmozott értékeit és azt kövesse. aki hite szerint a vezetésre a legalkalmasabb — hangzott a válasz. Egy másik kérdező felidézte Grósz Károly fél évvel ezelőtti kijelentését: „ne hagyjuk szétrombolni a munkásőrséget”. Megkérdezte a párt főtitkárát, most hogyan vélekedik. A főtitkár tömör válasza: ugyanúgy, mint fél évvel ezelőtt! Most is az a véleményem, hogy a munkásőrséget hiiba lenne megszüntetni. Az viszont rossz gyakorlat volt, hogy a párt kisajátította a testület irányítását. Egy másik kérdés kapcsán a párt nevének esetleges megváltoztatásáról is kifejtette véleményét Grósz Károly. Nekem szimpatikus a Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezés — mondotta, — de ebben a tagságnak kell döntenie. Az új politika nem követeli meg a párt nevének törvényszerű megváltoztatását. Vannak pártok, amelyek nagyon régóta ugyanazt a nevet viselik, közben a politikájuk többször változott. Kilépések, zárolt tagdíjak A honvédségnél, a belügyi szerveknél megmaradnak-e a pártszervezetek a későbbiek során? Erre a főtitkár még nem tudott határozottan válaszolni, mert e kérdésben majd a Központi Bizottság fog dönteni. Berecz János felől is érdeklődtek a résztvevők. Miért maradt ki a Politikai Bizottságból, miért vált meg KB titkári tisztségétől? A válasz: Berecz János a Politikai Bizottságból korábban egy titkos szavazáson maradt ki. Mi szívesen láttuk volna őt továbbra is KB-titkárként, de ő ezt a beosztást így nem vállalta és kérte felmentését a testületből. Ez a legutóbbi ülésen megtörtént. Berecz elvtárs egy pártintézet létrehozására kapott megbízatást, jelenleg azon dolgozik. Egyes alapszervezetek zárolják a tagdíjakat, ezt hogyan engedheti meg a Központi Bizottság? — kérdezte az egyik résztvevő. Egy végig nem gondolt ellenállásként kezeljük, biztos, hogy rendeződni fog az ügy, — válaszolta a főtitkár.Hozzátette, hogy a KB költségfogyasztó gazdálkodást igyekszik megvalósítani. Elegendő idő álle rendelkezésre a pártkongresszusra való felkészülésre? Grósz Károly véleménye, hogy igaz feszített tempóban, de a párttagság fel tud készülni a rendezvényre, a dokumentumok egy része már napvilágra került, a kongresszusi irányelvek is rövidesen megjelennek. Sokan lépnek ki a pártból. Mi a véleménye erről? A kérdésre a főtitkár így válar szolt: a kilépések ellen adminisztratív eszközökkel nem lehet fellépni. A kilépők között vannak olyanok akiket sajnálni lehet és vannak akiket nem. További kilépésekre is lehet számítani. Tudomásul kell venni, hogy a többpártrendszer is lehetőséget kínál különböző politikai nézetek érvényesítéséhez. £*éter-Pál-napi demonstráció Bumeránghatást válthat hí az akció Tiszafüred környéki vélemények Ma reggel 7 és 8 óra között kombájnok és traktorok lassítják a 33-as főútvonal Tiszafüred környéki forgalmát, mivel a gabonatermelő termelőszövetkezetek hiába várták a kormánytól a jogosnak ítélt követeléseik teljesítését, többek között a gabona idei felvásárlása árának 30 százalékos emelését, a tárgyalások mindezidáig nem vezettek eredményre. Megkérdezetem a tiszaörsieket: önök nem csatlakoztak a Péter—Pál-napi búzatüntetéshez, miért? Tiszaörs nemet mondott — A Tisza örsi Petőfi Tsz nevében elutasítottam a megyei Teszöv kezdeményezését, mondja Szalay László tsz-elnök, s ezt írásban meg is indokoltam. Véleményem szerint a tűrhetetlen helyzet, a kialakult pártállam felelősségét terheli. Egyszerűbb volt a jövedelmet elvonni a Gabonaipari Vállalattól, mint több apró mezőgazdasági üzemtől. Ez egy tudatos jövedelem átcsoportasitási politika volt a mezőgazdaságból az ipar felé. Akkor sem ez a megfelelő módja a 10 pontban összefoglalt követelések teljesítésének érvényesítésére, bár a felhívással tartalmilag én is és a vezetőség is egyetértettünk. Fóka János, tiszaigari agronómus: — Én igazán jogosnak és helyesnek tartom, de úgy vélem, ezzel nem oldódnak meg a problémák. Konc János kombájnvezető, mezőgazdasági gépszerelő, Tiszaigar: — Nem tudtam a búzatüntetés szervezéséről, de azt mondom, ha tudnám, hogy Kalmár Ferenc, a Tiszafüredi Hámán Kató Tsz elnöke: — Vegyes érzésekkel, de ■mégis csatlakoztunk a felhíváshoz, mert úgy ítéltük ■meg, hogy az egységes fellépés igen fontos ebben az akcióban. Korábban kellett volna értékarányos árakat kialakítani, így félő, hogy ezzel a megmozdulással a mezőgazdasági ágazatra haragítjuk a fogyasztókat. Jobbágy Boldizsár személyzeti vezető, Hámán Kató Tsz, Tiszafüred: — Engem is vegyes érzelmekkel tölt el ez a demonstráció, de ismertettük a tagsággal, az aratókkal a felhívást, s a csatlakozás mellett ez feltétlenül célravezető, akkor mi is megtettük volna. Lengyel Miklós, fömezőgazdász: — Az alapelvekkel egyetértek. tenni kell valamit a mezőgazdaság kiszipolyozása ellen. Közgyűlést ezért összehívni szerintem nem kellett volna, s elég hatásos ez így is, ha ez a tsz kimarad. A szolidaritás érzésével dolgozunk majd valamennyien ebben az órában és ezen a napon. Fazekas Dezső, gépkocsivezető, Tiszaörs: — Azzal még nem lesz learatva, ha csak tüntetünk. Dolgozni kell, aratni, nemcsak beszélni meg politizálni. Molnár Boldizsár nyugdíjas tsz-elnök, Tiszaörs: — Szerintem mégiscsak össze kellett volna fogni, s Örsnek is csatlakozni a demonstrációhoz. Bár véleményem az, hogy a Teszöv és a TOT nem úgy dolgozott az elmúlt években, ahogyan mi annak idején megszervezésükkor elképzeltük. döntöttünk. Hogy a figyelemfelkeltésnek ez a módja milyen eredményt hoz, nem tudom, de nem vagyok teljesen optimista. Eres József tsz-nyugdíjas, Tiszafüred: — Csatlakozni? Minek? Hiszen így is alig tudunk megélni a feleségemmel az 5160 forintnyi kis nyugdíjunkból, hátha még most a kenyeret, aztán a húst, meg a többit is emelni fogják. A mi időnkben is voltak rossz napok, nehéz esztendők, de mi csak egyet tudtunk: Péter—Pálkor aratni kell! Dóczy János, az Abádszalóki Lenin Tsz elnöke: — Évtizedek óta ez az első nagy megmozdulása a parasztságnak. A Szolnok megyei összefogást indokolja a természeti adottságok, a termelési módszerek, a termelési szerkezet hasonlósága, s főleg részünkről az, hogy Abádszalók adottsága a Szolnok megyei átlagot sem éri el. — Mi a véleménye a szervezők közül dr. Slezák Sándornak, a Szolnok Megyei Teszcv titkárhelyettesének? Nem gondolja, hogy ez a felülről szervezett tüntetés a Teszöv és a TOT önmentési akciója? Érdekvédelem vagy önmentós — Ez nem igaz. Írásos bizonyítékaim vannak arra vonatkozóan, hogy igenis alulról szerveződő akcióról van szó. 55 tsz-hez küldtünk ki írásos vitaanyagot 1988 októberében azért, hogy kiderítsük, mit tárgyaljunk a TOT konferencián. Itt aztán már igények fogalmazódtak meg, de igen gyakran kijártunk a közgyűlésekre is, ahol is érezhettük az égető problémák javarészét, amelyek a TOT kongresszuson is megfogalmazódtak, s amelyet a kormányhoz is eljuttattunk. Máig sem kaptunk rá választ. Az, hogy ez egy látszatakció lenne a Teszöv és a TOT önmegmentésére? Nem így van! A kezdeményezések hatására felvállaltuk, hiszen alapvető feladatunk a termelőszövetkezeti parasztság érdekvédelme. A vélemények — mint érzékelhető volt — megoszlanak. Horváth Ferenc, a Szolnok Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának munkatársa másképpen gondolkozik erről: — Azt, hogy ezt az akciót a Teszöv és a TOT szervezi, rendben van, de felelőssége is, hogy módszerekben idáig jutott. A célja a figyelemfelkeltés, igaz, valóban az eddigi politika nem figyelt problémáikra kellően oda. De meggondolatlanság! Bumeránghatást válthat ki. Szélesebb alapon kellett volna szervezni, teljes faluprogram keretében. J. J. A. Vegyes érzésekkel csatlakoztunk „T«rmé»zetMm, “Megyei pénzügyi alap az egészségvédelemre Értékelték a pályázatokat A napokban kapják meg a Szolnok Megyei Egészségvédelmi Tanács értesítéseit azok az intézmények és közösségek, melyek pályázatot nyújtottak be a szervezet ügyvezető elnökségéhez. A több mint száz jelentkező közül hatvanan kaptak egyszeri anyagi támogatást. Az e célra létrehozott egészségvédelmi alapból az idén 2 millió 250 ezer forintot osztottak széf. Ízelítőnek néhány a pályázók tervei közül: fogyókúratáborok, női kondicionáló tornák indítása, sportfelszerelés- és játékvásárlás, szabadidős létesítmények és klubok kialakítása. A felajánlott összegeket a feladatok nagyságát és költségeit figyelembe véve állapították meg. Két dologban mindenképpen számolniuk kellett a szakértőknek: a véges pénzügyi kerettel és a pályázók nagy számával. Hinnék függvényében a támogatások háromezer forinttól kétszázezer forintig terjednek. Az utóbbit például a Szolnoki MÁV Kórház II. számú belgyógyászati osztálya kapta, melyet a szívinfarktus megelőzésére szolgáló programok kidolgozására, a kiszűrt betegek életmentésére kell felhasználniuk. Figyelemre méltó, hogy egyházi szervezet működését is segítették: Berekfürdőn diakóniai tevékenység kiterjesztéséhez megelőző és lelki gondozó feladatokra a Megbékélés Háza százezer forintot kapott. A Szolnok és Vidéke Áfész nyomdaüzeme a közelmúltban állított üzembe egy NDK gyártmányú AKK 56- os reprodukciós fényképezőgépet, amely autótípia és fototípia felvételek készítésére, valamint ofszet lemezek másolására alkalmas. Ez a beruházás növelte az üzem kapacitását és csökkentette a megrendelések vállalási határidejét, mivel ezeket a műveleteket — régebben a SZOLTISZ-nyomdában >— most már helyben végzik. Felvételünkön Gál Istvánné a Mészöv Mozaik című újságjának felvételeit reprodukálja. Fotó: K. É.
